Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-06-15 / 24. szám
m ZSUGORODIK M a már mindenki tud] a,hogy napozásból is megárt a sok. Az utóbbi években egyre több jele mutatkozik annak, hogy a bőr bronzbarnára pirítása korántsem olyan egészséges, mint ahogy hittük. A „lesülés“ ugyanis nem más, mint a szervezet védekező reakciója a napról érkező ultraibolya (a látható napsugaraknál kisebb hullámhosszú. láthatatlan) sugárzás ellen Az ultraibolya sugarak behatolnak a bőr alsó rétegeibe, és elroncsolják a bőr rugalmas rostjait. A leégés — amely az ultraibolya sugárzás túladagolásának akut tünete — még a legártatlanabb a következmények közül, noha néhány nap leforgása alatt jó fél évvel öregíti a bőrt. Az állandóan változó fürdőruhadivat nem vesz tudomást a fenti tényről, a fürdőruhák egyre több bőrt hagynak szabadon. Nagyanyáink még nyugodtan napozhattak könyékig, bokáig érő fürdődresszükben, legfeljebb a ruha színét szívta ki a nap, bőrüknek nem sok bántódása eshetett. Az elmúlt néhány évben a fürdőruha úgy ment össze, mint a hóember a napon. Először eltűnt a felső rész, létrejött a „felül semmi“, a topless,. azután eltűnt az alsó rész is, megszületett az „alul (ds) semmi“, a bottomless. Manapság egyre inkább az a kérdés: lesz-e, azaz lesz-e egyáltalán fürdőruha, s ha lesz, hol fogják viselni a hölgyek azt a néhány négyzetcentiméter anyagot? Az új divat láttán a férfiak egyik szeme sír, a másik meg nevet. Mert Igaz ugyan, hogy minél kisebb a fürdőruha, annál többet hagy szabadon viselőjéből, ám különös módon, az ára is ennek arányában nő. Véleményünk, hogy inkább egy kicsivel nagyobbat és olcsóbbat. Ä nyár a diákok, a tanulóifjúság számára a vakáció, az édes semmittevés ideje. De nem minden diák tölti semmittevéssel a nyarat. Több százan, sőt ezren a nyári építőtáborokban dolgoznak két-, három hétig. Ismerkednek a munkahelyi légkörrel, hasznos munkát végeznek a népgazdaságnak, miközben pénzt keresnek, s közösségben töltik az időt, amely más, mint az Iskolai környezet. Az építőtáborok nélkül már el sem tudnánk képzelni a Szocialista Ifjúsági Szövetség nyári akciónaptárát. A dolgos diáknyárrő! beszélgettünk Jaroslav Sumn? mérnökkel (a képen), a nyári építőtáborok törzskarának elnökével, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán. ■ Mekkora volt az igény a munkáltatók részéről, milyen volt a diákok és a tanulóifjúság érdeklődése, s egyáltalán hányán dolgoznak majd a vakáció alatt? — Legfeljebb hatvanezer fiatal dolgozik idén az építőtáborokban. Ez valamivel kevesebb, mint tavaly. A munkáltató szervezetek kezdetben jóval magasabb igénnyel álltak elő. Az utóbbi másfél hónapban azonban számos üzem felmondta a már megkötött szerződéseket. Azzal indokolják, hogy a gazdasági mechanizmus átépítésével összefüggésben nem tudnák miből fizetni a fiatalokat. Ezerötszáz munkaalkalmat mondtak le ,és ez nekünk gondot okoz, sőt, várható, hogy további üzemek Is felbontják a szerződést. A diákok részéről nagyobb volt az érdeklődés, viszont általában iskolájuktól vagy lakhelyüktől távolabb akartak dolgozni, hogy egyúttal ismerkedjenek hazánk távolabbi vidékeivel, de ezt a. követelményt gazdasági és egyéb megfontolásból nem mindig tudtuk teljesíteni. ■ Hol, melyik ágazatban dolguznak majd a legtöbben? — Mint mindig, a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban, pontosabban a konzervgyárakban, amelyeknek a működése a főidényben szinte elképzelhetetlen lenne a fiatalok segítsége nélkül. A mezőgazdaság és élelmezés reszortjában Szlovákiában 35 ezer fiatal dolgozik, tehát a teljes létszámnak több mint a fele, ebből tizenhatezren a konzervgyárakban. A gépiparban 6300-an dolgoznak, és sok fiatal segédkezik az iskolák felújításán, az Iskolai építkezéseken. Úgy gondoltuk, hogy számos fiatalt küldünk majd Bratislavába, az Ifjúság Hídja építkezésére, amely ifjúsági építkezés, de a főkivitelező, a Doprastav visszautasította az ajánlatunkat. ■ Lehetséges még jelentkezni valamelyik építőtáborba? Sok fiatal ugyanis korábban nem tudott dönteni, most viszont szívesen dolgozna valahol. — Központilag már senkinek a jelentkezését nem fogadhatjuk el. Túl rövid az idő arra, hogy mindent előkészítsünk. Viszont a szükségnek megfelelően lehetséges még további építőtáborok szervezése a járásokon belül, a SZISZ járást bizottságainak közvetítésével. Ennek semmi akadálya. Központilag munkát biztosíthatnánk még tizennyolc éven felüli fiúknak, de csakis fiúknak. ■ A diákok számára rendkívül vonzóak a külföldi, illetve nemzetközi építőtáborok, mert más országokkal, népével, kultúrájával ismerkedhetnek. Hányán mennek külföldi építőtáborba? — Mintegy kétezren. A legtöbben, 880-an a Szovjetunióba és 830-an az NDK-ba. Az említett országokon kívül Bulgáriába, Lengyelországba, Magyarországra, Jugoszláviába és Finnországba küldünk még diákokat. Ugyanennyi fiatal érkezik hozzánk ezekből az országokból. ■ Hogyan szerveztétek meg a táborok lakóiról való gondoskodást? — Mindenütt ügyeltünk arra, hogy a munkáltatók betartsák az alapvető higiéniai szabályokat, hogy kulturált szálláshelyet, megfelelő munkát és kosztot kapjanak a fiatalok. Hosszú huzavona után sikerült elérni, hogy az építőiparban dolgozó diákok távolsági pótlékot kapjanak éppúgy, mint az üzemek törzstagjai. Elintéztük azt is, hogy az építőtáborok lakói megkapják az üzemek,- vállalatok szociális és kulturális alapjából az őket megillető részt, elvégre ők is értékeket teremtenek, akárcsak az alkalmazottak. Ezt a pénzt kirándulásra, kultúrára .sportra fordíthatják. Figyelmeztetjük azonban a diá- vezetőket, ügyeljenek arra, hogy ezeket a juttatásokat a diákok valóbap megkapják. Legjobb, ha ezt rögzítik a munka- szerződésben. ■ Mi legyen a táborlakók szabadidejével? — idén, megint csak gazdasági megfontolásból, nem lesznek nagy fesztiválok, eltekintünk a nemzetközi diáktábori fesztivál megrendezésétől is. Azt ajánljuk és arra törekszünk, hogy a fiatalok az Illető üzem SZISZ-alapszervezetével karöltve próbálják megszervezni a táborlakók szabadidejét. Ä* nagyobb táborokba ellátogatnak azonban a SZISZ művészeti alkotőversenyeinek legjobb résztvevői, énekesek, együttesek, kisszínpadok. A Szlovák Műszaki Főiskola, a Nyitrai [Nitraj Mezőgazdasági Főiskola és a Kassai (Koäice) Műszaki Főiskola hallgatói ún. KULA-brigádokat (kultúrna úderka letnej aktivity) hoztak létre, amelyek sorra látogatják a táborokat. Tárgyalunk néhány élvonalbeli énekes és együttes fellépéséről is, de akkorák az anyagi követelményeik, hogy csak korlátozott számú fellépésre kerülhet sor. PALÄGYI LAJOS —Will—lllll «I
