Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-06-15 / 24. szám

m ZSUGORODIK M a már mindenki tud] a,hogy napozásból is megárt a sok. Az utóbbi években egyre több jele mutatkozik an­nak, hogy a bőr bronzbarnára pirítása korántsem olyan egész­séges, mint ahogy hittük. A „le­sülés“ ugyanis nem más, mint a szervezet védekező reakciója a napról érkező ultraibolya (a lát­ható napsugaraknál kisebb hul­lámhosszú. láthatatlan) sugárzás ellen Az ultraibolya sugarak be­hatolnak a bőr alsó rétegeibe, és elroncsolják a bőr rugalmas rost­jait. A leégés — amely az ultra­ibolya sugárzás túladagolásának akut tünete — még a legártatla­nabb a következmények közül, noha néhány nap leforgása alatt jó fél évvel öregíti a bőrt. Az állandóan változó fürdő­ruhadivat nem vesz tudomást a fenti tényről, a fürdőruhák egy­re több bőrt hagynak szabadon. Nagyanyáink még nyugodtan na­pozhattak könyékig, bokáig érő fürdődresszükben, legfeljebb a ruha színét szívta ki a nap, bő­rüknek nem sok bántódása eshe­tett. Az elmúlt néhány évben a fürdőruha úgy ment össze, mint a hóember a napon. Először el­tűnt a felső rész, létrejött a „fe­lül semmi“, a topless,. azután el­tűnt az alsó rész is, megszületett az „alul (ds) semmi“, a bottomless. Manapság egyre inkább az a kér­dés: lesz-e, azaz lesz-e egyálta­lán fürdőruha, s ha lesz, hol fog­ják viselni a hölgyek azt a né­hány négyzetcentiméter anyagot? Az új divat láttán a férfiak egyik szeme sír, a másik meg ne­vet. Mert Igaz ugyan, hogy mi­nél kisebb a fürdőruha, annál többet hagy szabadon viselőjé­ből, ám különös módon, az ára is ennek arányában nő. Vélemé­nyünk, hogy inkább egy kicsivel nagyobbat és olcsóbbat. Ä nyár a diákok, a tanulóifjúság számára a vakáció, az édes semmittevés ideje. De nem minden diák tölti semmit­tevéssel a nyarat. Több százan, sőt ezren a nyári építőtábo­rokban dolgoznak két-, három hétig. Ismerkednek a munka­helyi légkörrel, hasznos munkát végeznek a népgazdaságnak, miközben pénzt keresnek, s közösségben töltik az időt, amely más, mint az Iskolai környezet. Az építőtáborok nélkül már el sem tudnánk képzelni a Szocialista Ifjúsági Szövetség nyári akciónaptárát. A dolgos diáknyárrő! beszélgettünk Jaroslav Sumn? mérnökkel (a képen), a nyári építőtáborok törzs­karának elnökével, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán. ■ Mekkora volt az igény a munkáltatók részéről, milyen volt a diákok és a tanulóifjúság érdeklődése, s egyáltalán há­nyán dolgoznak majd a vakáció alatt? — Legfeljebb hatvanezer fiatal dolgozik idén az építőtábo­rokban. Ez valamivel kevesebb, mint tavaly. A munkáltató szervezetek kezdetben jóval magasabb igénnyel álltak elő. Az utóbbi másfél hónapban azonban számos üzem felmondta a már megkötött szerződéseket. Azzal indokolják, hogy a gazda­sági mechanizmus átépítésével összefüggésben nem tudnák miből fizetni a fiatalokat. Ezerötszáz munkaalkalmat mondtak le ,és ez nekünk gondot okoz, sőt, várható, hogy további üze­mek Is felbontják a szerződést. A diákok részéről nagyobb volt az érdeklődés, viszont általában iskolájuktól vagy lak­helyüktől távolabb akartak dolgozni, hogy egyúttal ismerked­jenek hazánk távolabbi vidékeivel, de ezt a. követelményt gazdasági és egyéb megfontolásból nem mindig tudtuk telje­síteni. ■ Hol, melyik ágazatban dolguznak majd a legtöbben? — Mint mindig, a mezőgazdasági termelésben és az élelmi­szeriparban, pontosabban a konzervgyárakban, amelyeknek a működése a főidényben szinte elképzelhetetlen lenne a fia­talok segítsége nélkül. A mezőgazdaság és élelmezés reszort­jában Szlovákiában 35 ezer fiatal dolgozik, tehát a teljes lét­számnak több mint a fele, ebből tizenhatezren a konzervgyá­rakban. A gépiparban 6300-an dolgoznak, és sok fiatal segéd­kezik az iskolák felújításán, az Iskolai építkezéseken. Úgy gondoltuk, hogy számos fiatalt küldünk majd Bratislavába, az Ifjúság Hídja építkezésére, amely ifjúsági építkezés, de a főkivitelező, a Doprastav visszautasította az ajánlatunkat. ■ Lehetséges még jelentkezni valamelyik építőtáborba? Sok fiatal ugyanis korábban nem tudott dönteni, most viszont szí­vesen dolgozna valahol. — Központilag már senkinek a jelentkezését nem fogadhat­juk el. Túl rövid az idő arra, hogy mindent előkészítsünk. Viszont a szükségnek megfelelően lehetséges még további épí­tőtáborok szervezése a járásokon belül, a SZISZ járást bizott­ságainak közvetítésével. Ennek semmi akadálya. Központilag munkát biztosíthatnánk még tizennyolc éven felüli fiúknak, de csakis fiúknak. ■ A diákok számára rendkívül vonzóak a külföldi, illetve nemzetközi építőtáborok, mert más országokkal, népével, kul­túrájával ismerkedhetnek. Hányán mennek külföldi építőtá­borba? — Mintegy kétezren. A legtöbben, 880-an a Szovjetunióba és 830-an az NDK-ba. Az említett országokon kívül Bulgáriába, Lengyelországba, Magyarországra, Jugoszláviába és Finnor­szágba küldünk még diákokat. Ugyanennyi fiatal érkezik hoz­zánk ezekből az országokból. ■ Hogyan szerveztétek meg a táborok lakóiról való gondos­kodást? — Mindenütt ügyeltünk arra, hogy a munkáltatók betartsák az alapvető higiéniai szabályokat, hogy kulturált szálláshe­lyet, megfelelő munkát és kosztot kapjanak a fiatalok. Hosszú huzavona után sikerült elérni, hogy az építőiparban dolgozó diákok távolsági pótlékot kapjanak éppúgy, mint az üzemek törzstagjai. Elintéztük azt is, hogy az építőtáborok lakói meg­kapják az üzemek,- vállalatok szociális és kulturális alapjából az őket megillető részt, elvégre ők is értékeket teremtenek, akárcsak az alkalmazottak. Ezt a pénzt kirándulásra, kultú­rára .sportra fordíthatják. Figyelmeztetjük azonban a diá- vezetőket, ügyeljenek arra, hogy ezeket a juttatásokat a diá­kok valóbap megkapják. Legjobb, ha ezt rögzítik a munka- szerződésben. ■ Mi legyen a táborlakók szabadidejével? — idén, megint csak gazdasági megfontolásból, nem lesz­nek nagy fesztiválok, eltekintünk a nemzetközi diáktábori fesztivál megrendezésétől is. Azt ajánljuk és arra törekszünk, hogy a fiatalok az Illető üzem SZISZ-alapszervezetével kar­öltve próbálják megszervezni a táborlakók szabadidejét. Ä* na­gyobb táborokba ellátogatnak azonban a SZISZ művészeti alkotőversenyeinek legjobb résztvevői, énekesek, együttesek, kisszínpadok. A Szlovák Műszaki Főiskola, a Nyitrai [Nitraj Mezőgazdasági Főiskola és a Kassai (Koäice) Műszaki Fő­iskola hallgatói ún. KULA-brigádokat (kultúrna úderka letnej aktivity) hoztak létre, amelyek sorra látogatják a táborokat. Tárgyalunk néhány élvonalbeli énekes és együttes fellépésé­ről is, de akkorák az anyagi követelményeik, hogy csak kor­látozott számú fellépésre kerülhet sor. PALÄGYI LAJOS —Will—lllll «I

Next

/
Oldalképek
Tartalom