Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-25 / 21. szám

Kommentárunk KIHEZ, MIHEZ KÖTŐDIK A FIATAL? A legújabb közvélemény-kutatások ered­ményei, a pszichológiai és a szociológiai tesztek értékelései alapján az illető szak­emberek arra a következtetésre jutottak, hogy ifjúságunk nevelésének rákfenéje az intézményesítés. Nem sokat mond így ez a következtetés, már csak azért sem, mert mint oly sokszor, ezúttal is homályosltóan szépíti a valóságot. Egyszerűen — és Őszintén — fogalmazva, arról van szó, hogy még az érzelmi nevelésbe is bele­szólt az adminisztratív irányítási rendszer, a bürokratizmus. A kellé és valós hely­zet megismerése helyett fantomképeket terveztek az Íróasztalok mellett, s célul tűzték azok elérését a nevelés során. Uni- verzálni akarták az embert, ráadásul a fia­talt, az emberkét is. Nagy trükkösen az univerzálishoz vezető utat nem szabták mbg (nincs ilyen út!), mondván, hogy min­den ember egyedi megközelítést kíván. Az utóbbi kitétellel nem vitatkozom, mert igaz. Vitatkozom azonban a fantomképpel, mert eleve ellentmond annak, hogy min­den ember más. Ezért nincs a kinevelé­séhez út. Tény, hogy vannak olyan általá­nos emberi és társadalmi elvárások, ame­lyeknek meg kell felelnünk, de már arra is csak ki-ki műveltsége, tudása szerint képes. Vannak feladatok, amelyek vala­mennyiünkre kötelező érvényűek, de meg­oldásukhoz mindenki másként járul hozzá, mert a hozzájárulási arányt determinálja a munkakör és a funkció, s még ezen belül is számos körülmény — a rátermett­ség, a leleményesség, a kézügyesség, a munkaeszközök szinvunala és felhasználha­tósága, a kis- és a nagyközösség elvárá­sai, igényei közti különbség stb. — szab­ja meg a cselekvés minőségét. Igaz viszont, hogy mindez az Intézményt (a bürokratikusán adminisztratív vagy ad- minisztratfve bürokratizmus — legtöbbször — egyént) nem érdekli. Nem, mert őt zavarja az egyéniség, a közkedvelt, erős személyiség, hiszen ő univerzálnl akar. Ezért találta ki azt is, hogy a diák a „formálható anyag", az ember a „kutatás szubjektuma”, az ifjúság a „ráhatás ob­jektuma" és hasonlókat. Mert az intéz­ménynek illik objektívnek lennie, s mi más lehetne az objektivitás, mint a személy­telenség és az általánosság? „Az ifjúságnak meg kell találnia saját példaképeit, hőseit“ — hirdeti az intéz­mény, miközben azonos mércéket és kö­vetelményeket állít fel az iskolában, a tö­megszervezetben, a kutatóintézetben, a munkahelyen. (Természetesen mindenütt a saját szája ize szerint, mert mint emlí­tettem, bürokratákról, az adminisztratív irányítás rabjairól, egyénekről van szó.) Eközben meggyőződésük, hogy példakép­pé válni éppen ők a legalkalmasabbak. Ilyen értelemben rákfenéje tehát ifjúság­nevelésünknek az intézményesítés. Az em­lített közvélemény-kutatások, a pszicholó­giai és szociológiai tesztek ugyanis még arról árulkodnak, hogy mind több ember vallja a család szerepének másodlagossá- gát a gyermek egyéniségének formálásá­ban. Ez az általánossá fajuló nézet pedig veszélyesebb még az önjelölt-példakép- vagy intézmény-kiskirály-szindrómánál is, mert sokkal nehezebben gyógyítható kórt hordoz magában: a gyökértelenséget. A család szerepének háttérbe szorítása sú­lyos társadalmi problémához is vezethet, hiszen a család — mint a társadalom leg- ' kisebb, de szerves egységet alkotó közös­sége — nemcsak az érzelmi nevelés ab­szolút alappillére; szerepe helyettesithe- tetlen, feladatai át nem ruházhatók. Mert nemcsak a szeretetre, a kölcsönös tiszte­letre, az őszinteségre való nevelés hordo­zója, hanem az alkalmazkodókészség fej­lesztéséé, az igények és kötelességek tu­datosításáé, azok összehangolásáé is. Sőt, feladatai között arra is gondolni kell, hogy minden lényeges társadalmi folya­matot kicsiben tükröz a család Is. Ha ez utóbbi gondolatsort megfordítom — tehát hogy a családban kialakult helyzetek je­lentősen befolyásolják a társadalmi élet milyenségét —, akkor válik igazán érthe­tővé, miért tartom olyan fontosnak a csa­lád hatását a gyermekre. Akkor válik nyil­vánvalóvá, hogy amíg a családokban nincs meg a férfi és a nő közti egyenjogúság, a társadalomban is csak műegyenjogúság jöhet létre. Ha a családban nem valósul meg az őt alkotó személyiségek — apa, anya, gyermekek — érdekeinek egyezteté­se, hanem mindenki csak a saját szem­pontjait tartja szem előtt, a társadalom­ban sem várható el az egyéntől, hogy sa­ját érdekeit alárendelje a közösségieknek. Ha nincsenek családi kötődések, hiányos­nak a társadalmiak is. Az ifjúságnevelés alapkérdése pedig ép­pen az, kihez, mihez kötődik a fiatal. Ehhez csak a család lehet a támpont, mint ahogy ahhoz is, hogy egyéniséggé, szemé­lyiséggé gyarapodik-e egy emberkel Neszméri Sándor f Tennivalóinkról, jövőnkről Vladimír Jakubáőcsal, a SZISZ Bratislava! Városi Bizottságának elnökével Palágyi Lajos beszélgetett 0 A SZISZ Bratislava! Városi Bizottsá­ga sajátos helyzetben van: kerületi jog­körrel felruházva lényegében egyetlen vá­ros szervezeteit irányítja. Előny ez vagy hátrány? — Inkább előny, hiszen villamossal, tro­libusszal vagy autóbusszal fél óra alatt akár a legtávolabbi alapszervezetbe is el­látogathatunk. Sajnos, azt keLl mondanom, hogy a városkerlileti SZISZ-blzottságok — amelyeknek a jogköre, ugye, megegyezik a járási bizottságok jogkörével — nemigen alkalmazzák a személyes agltáclónak ezt az egyszerű módját, pedig az utóbbi Idő­ben váltig hangoztatjuk, mennyire fontos ez. • Feltételezhető, hogy Szlovákia fővá­rosában, ahol központi szervek működnek, ahol egyetemek és főiskolák s nem utolsó­sorban hatalmas, kulcsfontosságú ipari üzemek vannak, meglehetősen magas szín­vonalon folyik a SZISZ munkája. Milyen hátországra építhet a városi szervezet? — Kétségtelen, hogy nálunk összponto­sul az Ifjú nemzedék légképzettebb része. A központi hivatalokban, tudományos és kutatóintézetekben nagy tudású fiatalok dolgoznak, az egyetemisták és főiskolások műveltségéhez nem fér kétség, de az olyan kulcsfontosságú nagyüzemekben is, mint a Slovnaft, fejlett, öntudatos munkásfiatalok dolgoznak. Ez abban Is visszatükröződik, hogy a városi szervezet 80 ezer tagjából több mint 11 ezer a munkás, és 4479 SZISZ- tag egyúttal párttag vagy tagjelölt Is. Ter­mészetesen jó, hogy Ilyen fejlett a tag­állomány, a másik oldalon azonban szi­gorúbbak az elvárásaink a mozgalmi mun­kával szemben. Ami a tagállomány össze­tételét Illeti, az városkerületenként válto­zó. Az első kerületben összpontosulnak a központi hivatalok, az egyetemek és fő­iskolák, a második munkás kerület, bár Itt van a legtöbb, összesen huszonnégy, középiskola. A harmadik szintén munkás­kerület, a negyedik városkerület viszont vegyes, ott már a mezőgazdaság is meg­található. A legfiatalabb, a Duna túlsó partján levő ötödik városkerület a moz­galom szempontjából arról nevezetes, hogy ott van a legtöbb pionír, összesen húsz­ezer, vagyis a bnatislavai pionírok egy- harmada. Most az foglalkoztat bennünket, hogyan szervezzük meg a lakótelepi SZISZ- munkét. Jó példát már említhetnék. A Lú- ky III. lakótelepen egy alapszervezet a pop­zene bázisára épül. A nemzeti bizottság jóvoltából a művelődési otthonban kaptak egy helyiséget, ahová bármikor eljárhat­nak. Hogy félreértés ne essék, munkájuk nőm merül ki a popzenével, csupán ez volt az az érdeklődési pont, amely össze­hozta a harminchat fiatalt. Végül meg kell említenem a Bratislavához csatolt községe­ket, Oroszvárt (Rusovce) és Járfalut (Ja- rovce), ahol a társadalmi munkában je­leskednek a SZISZ-esek. A legjobbak kö­zött szerepeltek Az Ifjúság a városért ver­senyben. Ögy látszik, az Ilyen zártabb kö­zösségben nagyobb az összetartó erő, az emberek jobban becsülik településüket. # Milyen a tagság szociális összetétele, és milyen irányzat uralkodik a tagállo­mány növekedésében? — A tagállomány lényegében megálla­podott, Illetve a Radim bevezetése óta a középiskolások létszáma valamelyest csök­kent. Az egyetemeken és főiskolákon 27 százalékos a szervezettség. Lehetne jobb Is, de a helyzet nem aggasztó. A munkás- fiatalok szervezettsége közel ötvenszázalé­kos, ami a legjobb Szlovákiában, mégis aggaszt bennünket, hogy az utóbbi időben visszafogottabb a SZISZ-be áramlásuk, ami az üzemi csúcsszervek rossz munkájának tulajdonítható. Megállapítottuk, hogy az üzemi bizottságok teljesen az alapszerve­zetekre bízzák a munka szervezését. A városkerületi bizottságok is többet segít­hetnének az üzemi bizottságoknak, illetve esetenként azok megkerülésével az alap­szervezeteknek. Mint már említettem, vil­lamossal vagy autóbusszal pár perc alatt bármely szervezet elérhető, jobban ki kell hát használni ezt a lehetőséget. 0 A főváros helyzetéből eredően milyen sajátosságai vannak Bratislavában a moz­galmi munkának? — Elég gyakran hallom, hogy könnyű nekünk, mert a főváros tele van szín­házzal, mozival, művelődési házakkal, In­tézményekkel, stadionokkal, sporttelepek­kel. A fiatalok kielégíthetik igényeiket. Csakhogy ez mind fogyasztói, passzív kul­túra. A fogyasztói kultúrára való hajla­mot már tavaly, a SZISZ városi konferen­ciáján, legutóbb pedig a napokban, a párt városi konferenciáján Is bíráltuk. Nekünk tartalmasabb szórakozással kell kitölteni a fiatalok szabadidejét. A legjárhatóbb út a klubmozgalom fejlesztése. Hála a gond­viselésnek, az utóbbi Időben e téren Is sikerült elmozdulnunk a holtpontról. Két évvel ezelőtt a V-klubon kívül mindössze tizenkét főiskolásklubunk volt az egyes karokon, amelyek azonban teljesen zártak. Csakis az illető kar hallgatói látogathat­ják. Ma már nagyon jól működik a klasz- szlkus klubok közül a Mladosf. Júniusban a Mihály utcában nyitunk száz fiatalt be­fogadó klubot, az év végétől pedig to­vábbi száz fiatalt vár majd a Széplak ut­cában megnyíló klub. A harmadik város­kerületben egy épület felújításán dolgo­zunk, ahol háromszáz fiatal élhet majd klubéletet. PetrZalkában 10 millió korona költséggel építünk klubot. S folyamatban van a tudományos-műszaki ifjúsági klubok létesítése is. Szeptemberig városkerületek­ként nyitunk egy-egy ilyen klubot, és lé­tesítünk városi klubot is, amely módszer­tani irányítója lesz a többinek. 0 Minek köszönhető ez a hirtelen moz­gás, és miért topogtunk eddig egy hely­ben? — Az egy helyben topogás a nemzeti bizottságok közönye miatt volt, sokáig hal­lani sem akartak a klubokról. Arra hi­vatkoztak, hogy nincsenek megfelelő he­lyiségek, újak létesítésére meg nincs pénz. Mt azonban rendíthetetlenül kilincseltünk, míg végre megértésre találtunk. Sokat se­gített ebben a szövetségi kormány ren­deleté, amely kötelezte a nemzeti bizott­ságokat a klubok létesítésére. Tejeink szerint néhány éven belül Bratislavában húsz-huszonöt tudományos-műszaki és klasszikus klub fog működni, s így nyil­ván további fiatalokkal gyarapodik majd szövetségünk. • Csak futtában említetted a sportot. — A sport a másik lehetőség, amellyel ■megnyerhetjük a fiatalokat. Sajnos, a test- nevelési egyesületek sporttelepei Jobbára hozzáférhetetlenek, ezért Inkább az Igény­telenebb sportok, illetve az iskolai torna­termek felé fordítjuk figyelmünket. Annak idején elindítottunk egy teljesen új sport­ágat, a hokiba!!*, amelyet aszfaltpályán hokibotokkal és teniszlabdával játszanak. Kimondottan lakótelepi sport, a csapatok is a lakótelepi közösségekből tevődnek össze. Ma már nemcsak Bratislavában folyik há­romszintű hoklballbajnokság, hanem egész Szlovákiában. Annyira elterjedt, hogy már nyakig vagyunk benne, nem győzzük a munkát. Legjobb lenne, ha átvenné tőlünk a testnevelési szövetség, ml pedig újabb sportágak után néznénk. Itt van például a ringó, a gumik oronggal való dobálás. jómagam is űzöm. Ez igencsak megfelelne a középiskolásoknak, annál Is inkább, mert a középiskolákban eddig semmilyen hosszú lejáratú sportverseny sem folyik a SZISZ védnöksége alatt. # Nem beszéltünk még a SZISZ tagak termelési-társadalmi elkötelezettségéről. — Ez 'már égy teljesen különálló be­szélgetés témája lehetne, mert e helyen nehezen tudnám mindazt felsorolni, amit a fiatalok a népgazdaság fejlesztéséért tesznek. De hadd említsek egyetlen pél­dát: a Juraj Dimitrov Vegyiművek fiatal újítói, feltalálói, ésszerűsítől csupán ta­valy 12 millió korona értékű újítással, ész- szerűsltéssel gyarapították az Ifjúsági kez­deményezés számláját. Ezzel természetesen ők is jól jártak, mert félmillió korona az üzemi szervezetnek, félmillió meg az if­júsági szövetség központi bizottságának maradt. Félmillióból pedig már lehet szép SZISZ-életet teremteni. A XVII. PÁRTKONGRESSZUS JEGYÉBEN Hazánk 10 kerületében, valamint Prágában és Bratislavában május 14—lS-én ke­rületi, illetve városi pártkonferenciát tartottak. Ezek a tanácskozások Csehszlová­kia Kommunista Pártja megalakitása 67. évfordulójának napján kezdődtek meg, amely párt vezetésével népünk győzött a burzsoázia fölött, s eljutott a szocialista jelenig. A konferenciákat a CSKP XVII. kongresszusának jegyében, a demokratizá­lás és a gyorsítás szellemében tartották. A kerületi és a városi konferenciákon, amelyek a párt és az egész társadalom életének fontos politikai eseményei voltak, mindenütt részt vett a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége. A delegációt Prágában Miloá Jakéi, a CSKP KB tőtitkára vezatte. Az ő felszólalásából emeltük ki az alábbi részletet. „Gazdasági és szociális céljaink sikeres elérésének jelentős tényezője a nemzetközi szocialista integráció ütemének meggyor­sítása. Legsajátabb állami és társadalmi érdekünk, hogy ebben a folyamatban ak­tívan és kezdeményezőin részt vegyünk. Fontos szerepet tulajdonítunk a KGST 44. ülésszakának, amelyet július elején Prágá­ban tartanak. Ezen a tanácskozáson hagy­ják jóvá a nemzetközi szocialista munka- megosztás 2005-ig terjedő kollektív kon­cepcióját. Ennek hozzá kell járulnia azon szerkezeti változások meggyorsításához szükséges alapvető feltételek megteremté­séhez, amelyek éppen népgazdaságunk szá­mára rendkívül fontosak. A csehszlovák gazdaságnak számos bel­ső tartaléka és erőforrása van, főleg a tudományos-műszaki fejlesztés terén. Egy­úttal ez fontos felhívás a Prágában erősen konoentrált tudományos kutatási intézmé­nyekben és egyben a termelő szférában dolgozó kommunistákhoz. E téren nemegy­szer hiányzik az a készség és kezdemé­nyezés, hogy felhasználják a tudományos és műszaki eredményeket, feladják a meg­rögződött, kényelmes termelési módot. Ez­zel kapcsolatban ki szeretném emelni a prágai pártszervezet kezdeményezését, a- mely a tudományos-kutatást front és a ter­melés kapcsolatának és együttműködésének szorosabbra fűzésére és arra irányul, hogy növekedjék a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság hozzájárulása e kapcsola­tok kiszélesítéséhez. Ezt az együttműkö­dést az új feltételekből kiindulva fejlesz­teni és támogatni kell, s lényegesen új szellemet kell belevinni. Itt az Ideje, hogy a tudományos kutatás területén — az alap­kutatásokon kívül — áttérjenek az önel­számolásra. Ugyancsak nagy tartalék a termelés mi­nősége. Például a rossz minőségű terme­lés okozta belső veszteségek. A legfonto­sabb Iparágakban 1987-ben 2 milliárd 840 millió koronát tettek ki. A reklamált gyárt­mányok hibáinak szavatossági Időn belüli kijavításával járó hasonló veszteségek csaknem 1 milliárd koronát tettek ki. E- zenkívül tetemes veszteségek keletkeznek a rossz minőség következtében a külke­reskedelemben. Már e tartalékok sikeres mozgósítása elősegítené az ötéves terv fel­adatainak teljesítését a nemzeti jövedelem képzésében. Hasonlóképpen rámutathatunk számos további munkaterület tartalékaira és fo­gyatékosságaira, amelyek felszámolása el­sősorban a fegyelemtől és a felelősségtől, a munkaszervezés és az ellenőrzés javítá­sától és a javadalmazási egyenlősdi meg­szüntetésétől függ, hiszen az egyenlősdi átlagossághoz vezet — s nemegyszer a szocializmus vívmányának tekintik. Ezek súlyos problémák, s fontos, hogy megol­dásuk figyelmünk előterében legyen. En­nek során jobban meg kell ismerni a leg­jobbak tapasztalatait, és az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben kell hasznosítani őket. • Jelentős szellemi potenciált képviselnek Prágában a felsőoktatási Intézmények. Ko­runk, társadalmunk továbbfejlesztésének szükségletei velük, pedagógiai, tudományos és nevelőtevékenységükkel szemben Is sok tekintetben új, igényesebb követelménye­ket állítanak fel. Az ott tevékenykedő kommunistáknak és más dolgozóknak tel­jes mértékben tudatosítaniuk kell, hogy a felsőoktatásra nagy felelősség hárul a tár­sadalom életének minden területén dol­gozó képzett szakemberek felkészítéséért és neveléséért. Munkájuk hatékonyságát is ebből a szemszögből kell értékelniük. Az Is cél, hogy a főiskolák és egyetemek aktívabban hozzájáruljanak a tudomány fejlesztéséhez és eredményeinek gyakorlati felhasználásához. Ennek fontos eszközei a felsőoktatási Intézmények és a vállalatok közti gazdasági szerződések. Az átalakítás tág teret nyit a fiatal nemzedék lendületének, tehetségének és ismereteinek, a tudományos-műszaki hala­dást elősegítő érdeklődésének és az új Iránti érzékének érvényesítése előtt. Ez megköveteli, hogy maguk a fiatalok vi­szonyuljanak aktívan művelődésükhöz, fele­lős kapcsolatot alakítsanak ki az ólet, a szocializmus értékeivel, szocialista hazá­jukkal. Természetesen szükséges, hogy eb­ben a felnőttek példát mutassanak. A fiatal nemzedékek nevelésének és felké­szítésének tartósan a párt, a Nemzett Front, a szocialista állam, az Iskola, a család, az egész társadalom legfontosabb feladatai közé kell tartoznia. A felkészült, rátermett fiatalokat nagyobb mértékben kell meg­bízni felelős tisztségekkel." \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom