Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-13 / 2. szám
Kommentárunk Kiegyensúlyozott költségvetés A Szövetségi Gyűlés Jóváhagyta az ország 1988. évi költségvetését. Ez a költség- vetés 1988-ban is a tervszerű fejlődés szem pontjából irányítja a népgazdaság pénzügyi folyamatait. Jaromir Zák pénzügyminiszter beszámolójából megtudtuk, hogy a költségvetési összegek elérik a 383,9 milliárd koronát, ami 1987-hez képest 12,5 milliárd korona növekedést jelent. A költség- vetés összeállttól 1988-ra vonatkozólag is a bevételek és a kiadások egyenlegére törekedtek, és ez a tény jelentősen behatárolja az ország általános pénzügy] egyensúlyát. Mindannyian tudjuk, hogy elvileg az az állami költségvetés legkedvezőbb állapota, ha egyenlege közel áll a nullához, vagyis ha a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak. Ennek az egyensúlynak a megteremtése azonban közel sem egyszerű. Főleg azért nem, mert az állami költség- vetés forrásainak növekményét jelentős részben a gazdálkodó szervezetek nyereségelvonásai, valamint a forgalmi adó teszi. A pénzügyminiszter jelentéséből tudjuk azt is, hogy a forgalmi adó már több éve csökken, és így az állami költségvetés bevételeiben is kisebb részt képvisel. Ez a fejlődés azt mutatja, hogy több vállalat nem teljesíti a piacra történő tervezett szállítások mennyiségét, választékát, és a termékek műszaki színvonala és minősége elmarad a várakozástól. Az állami költségvetés egyik sarkallatos problémája, hogy az ilyen körülmények között is meg kell találni az alapot a gazdaság fejlesztését célzó feladatok teljesítésére. valamint a lakosság életszínvonalának emeléséhez szükséges eszközök biztosítására. A költségvetési feszültséget enyhítendő, valamelyest kisebb lett a beruházásokra szánt összeg, és lassabban növekszik a nem beruházási jellegű dotáció a gazdasági és szövetkezeti szervezeteknél. De így is a tervezett 42,3 milliárd koronának csaknem a kétharmadát az árdotációk és intervenciók teszik ki, tehát az állam igyekszik a jövőben is a társadalmi szempontból fontos tevékenységeket finanszírozni. Bár a költség- vetés kidolgozása a gazdasági fejlődés kisebb dinamikájára való tekintettel nem volt egyszerű, növekszik a szociális és kulturális fejlesztésre fordított összeg is. Mint az már ismert, 1988. október 1-ig keil meg valósítani a nyugdíjbiztosításra vonatkozó új törvényt, amely szintén a szociális célokra fordított kiadások növekedését jelenti. A költségvetés számol a kórházi fekvőhelyek számának növelésével és az egészségügy egyéb kiadásainak fedezésével is. A lakásépítésre és -gazdálkodásra fordított kiadások túllépik a 29 milliárd koronát. Növekszik a szövetkezeti lakásépítés részaránya, egyébként várhatóan 97 647 lakás építését fejezik majd be. A költségvetés előkészítéséből — mint azt a miniszter kijelentette — arra következtethetünk, hogy a kitűzött feladatok nagyon igényesek. Ez pedig megköveteli, hogy a központi szerveknek és gazdálkodó vállalatoknak egyaránt a fogyatékosságok kiküszöbölésére kell törekedniük, s hogy a tartalékaikat a lehető legnagyobb mértékben használják ki. Nem szabad elfelednünk, hogy erőforrásaink nem kiapadhatatlanok, és gazdaságosan, hatékonyan kell kezelni pénzügyejnket. Továbbra is érvényes, hogy minden polgár, minden dolgozó saját működési területén felelős a tervek teljesítéséért. STRASSER GYÖRGY A vizekbe visszatér az élet A tavaly Januárban uralkodó szélsőséges hideg, majd a nagy szárazság Kelet-Szlová- kiában nemcsak a vízellátásban okozott gondot, hanem a folyók és tavak halállományát is megtizedelte. Sok hal pusztult el a befagyott vizekben, nyáron pedig az alacsony vízállás miatt a Latorcában, a Laboréban ás a Torysában, valamint a Rozsnyói (Rozftava) Járás kisebb patakjaiban. Különösen nagy kár, hogy kipusztult a Franciaországból kapott mintegy 150 ezer angolna nagy része, amelyet hosszabb idő után telepítettek Ismét Kelet-Sziovákia vizeibe. A kelet-szlovákiai halászok azonban nem törődtek bele az elemek „garázdálkodásába“. Az ősszel mintegy két és fél millió koronáért telepítettek halivadékot. A legtöbbet, vagy félmilliót, pisztrángból. Pontyból a nehézségek ellenére 62 tonnát telepítettek. Ezenkívül némely halászegylet saját nevelésű Ivadékkal népesíette be a folyókat és tavakat. Kelet-Szlovákla vizeibe tehát visszatér az élet. Farah Valéria Tennivalóinkról, jövőnkrő! y Igor Grega mérnökkel, a SZISZ Kassa-vidéki (Kosice-vidiek) Járási Bizottságának elnökével Polgári László beszélgetett — Járásotok a kerületi székhelyet Sleli körül, ami, gondolom, rányomja bélyegét a SZISZ-munkára is. Sokan Kassán tanulnak és dolgoznak, ezért nagy az elszivárgás. Az sem lehet egyszerű kérdés, hol elhelyezni egy járási módszertani központot vagy klubot. Hogyan tudtok megbirkózni ezekkel a problémákkal? — Valóban a nagy lehetőségekkel rendelkező kerületi székhely közelsége fékezi a SZISZ-mozgalom kibontakozását, terebélyesedését. Járásunkban mindössze két város van, Mecenzéf (Medzev) és Szepsl (Moldava nad Bod- vou), középfokú oktatási intézménye pedig csak hét, ezek is főleg szakmunkásképzők. Ráadásul még az Is előfordul, hogy egy-két üzem, sőt Iskola is Kassa külső körzetében van, de igaz- gatásilag járásunkhoz tartozik, A módszertani központokat Kassára nem telepíthetjük, ez viszont azt jelenti, hogy excentrikus megoldást kell választani. A most épülő módszertani klubközpont például Szepsiben lesz. Mi a falusi és a mezőgazdasági SZISZ-alapszerveze- tekre építhetünk csupán, itt van a legtöbb cselekvőképes fiatal. — Másképp fogalmazva: mezőgazda- sági járás vagytok, hiszen, ha jól tudom, csupán egy vállalati szintű ipari termelőegység van a járásban. A SZISZ IV. kongresszusának főbeszámolójában Jaroslav Jenerál is hangsúlyozta, hogy támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek eredményeként a fiatalok hosszű távon patronálják a termőterületeket. Mennyire igyekeztek ti eleget tenni ennek a feladatnak? — Járásunk területén jelenleg húsz mezőgazdasági üzem, szövetkezet, állami gazdaság tevékenykedik. Kettő kivételével mindegyikben van SZISZ-alap- szervezet. A fiatalok főleg azokban a munkákban segédkeznek, amelyeket kevésbé hozzáférhető helyen kell végezni, amelyek gépesítése éppen emiatt korlátozott. Főleg a rétek és legelők fölött vállalt-védnökségre gondolok. Az idén 64 hektárról takarítottuk be a szénát, de a legutóbbi járási konferencia határozatainak értelmében 1989-ig még nagyobb területet. 100 hektárt vállalunk. Jelenleg 800 hektár legelő van a védnökségünk alatt, főleg az Űjbód- vai (Nová Bodva) Efsz fiataljainak köszönhetően. Feltétlen említést érdemel az Ifjúság kertjének nevezett gyümölcsös telepítése Kassa mellett. Ez kerületi ifjúsági építkezéssé lett nyilvánítva. Egy 500 hektáros terület beültetéséről, teraszosításáról van sző. A pozitívumok mellett azonban szólni kell a hiányosságokról is. Sajnos, még mindig van munkaerő-vándorlás a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében, ezért stabil, kiforrott kádereink nem nagyon vannak. Más dolog, hogy a fiatalokat a gyér szociális juttatások — elsősorban a lakásokra gondolok — sokszor elvezetik a nagy ambíciókkal megkezdett útból. A SZISZ, illetve a fiatalok presztízse még mindig nem természetes az idősebb vezető generációnál. — A járási szervezet jelentős hányadát a falusi fiatalok teszik ki. Ismeretes, hogy ahol a SZISZ, a hnb és az efsz kölcsönösen segíti egymást, ott a mozgalmi munka is eredményes. Ml a tapasztalatod e téren? — A falusi szervezetekkel óriási problémáink voltak a múltban. Az itteni fiatalok jelentős része eljár iskolába, dolgozni, sokan elköltöznek, így nehéz volt, de részben még most is probléma stabilizálni a kádereket, és érdemleges munkát végezni velük. Sok helyen a településfejlesztési irányzatok kedvezőtlen alakulása adott okot az elköltözésre. Egy bizonyos szinten azonban ez a migráció megállt, és sok helyen eredményesen működik a már említett „hármasfogat“. Például Geőa és Valáriky községek közös nemzeti bizottsága két PMD-85-l-es személyi számítógépet vásárolt, amit bármikor a fiatalok rendelkezésére bocsát. Az e- gyüttműködés szép példáival találkozhatunk még Kysakban, Somodiban (Drienovec), Kosická Bélában és másutt, de a legtöbb helyen sok még a kiaknázatlan tartalék. A jövőben szeretnénk elérni, hogy minden falusi szervezet bekapcsolódjék a „Fiatalok a községért, városért“ elnevezésű mozgalomba, és hogy a már tevékenykedő 35 mellé továbbiak csatlakozhatnának az Életfa-mozgalomhoz. — Az itteni fiatalok szabadidejét jórészt a háztáji és a községfejlesztési teendők kötik le, de azért a klubok, a különböző szakkörök létrehozására és működésére is ügyeltek. —■ Már amennyire lehetőségeinkből és Jogkörünkből telik. Említettem már, hogy kisebb huzavona után épül és hamarosan el is készül a járás klubcentruma. Ami a fiatalok szakköri tevékenységét biztosító állomásokat Illeti, járásunkban csak egy van, Szepsiben, az ifjú természettudósok állomása. Tervezzük azonban, hogy 1989-ig négy továbbival gyarapodunk a bodol- lói (Budulov) és a sadyi szövetkezet, valamint a kassai és a sacai állami gazdaság jóvoltából, Tudjuk, hogy még ez sem elég, ezért menet közben igyekszünk majd minden kínálkozó lehetőséget megragadni továbbiak létrehozásához. , (A szerző felvétele) KÖZÖS ÚTON, KÖZÖS CÉLOKÉRT I960 óta örvendetesen fejlődik a Kelet-szlovákiai kerület ifjúsági szervezeteinek kapcsolata a Szovjetunió Kárpátaljai körzetének ifjúságával. A kerületi és járási bizottságok után az utóbbi években a SZISZ-alapszerveze- tek is közvetlen kapcsolatot teremtettek Komszomol-társaikkal. 1963-tól a két ország ifjúsági küldöttségei rendszeresen találkoznak a Vysné Nemec- ké-i határátkelőhelyen. Idővel újabb és újabb formákkal gazdagodott a baráti szövetség. A szovjet fiatalok minden évben részt vesznek a Rysy megmászásával egybekötött nemzetközi ifjúsági találkozón. A baráti kapcsolatok megszilárdításához hozzájárultak a kölcsönös kirándulások, tanulmányutak, a nyári csereépítőtáborok és a nemzetközi pionírtáborok. Az utóbbi Időben azonban minőségi változás állt be a kapcsolatokban. Egyre Inkább a járások és alapszervezetek, illetve üzemi szervezetek közvetlen e- gyüttműködésére épül. Különösen Jó eredmények születtek ebből a tanulmányi és munkacsoportok együttműködésében. A Kassai (Kosice) Nehézgépipari Művekben például átvették az Uzsgorodpribor üzemből a szaratovi és lvoví munkamódszereket. A Kelet-szlovákiai Vasműben pedig bevezették a minőségi munka Igazolványát és a géptől gépig munkamódszert. A Komszomol tapasztalataiból kiindulva a SZISZ-alapszervezetekben már eddig is megkülönböztetett politikai oktatás folyt a körökben, a tagok szociális hovatartozásától és korától függően. A „Lenini feladatok“ meghonosítása hozzájárult ahhoz, hogy a politikai oktatást szorosan összekapcsoljuk a gyakorlattal. Jelenleg a kerületben 477 vállalat, üzem, Iskola és Intézmény tart fenn partneri kapcsolatot szovjet féllel, ezek közül 254 a SZISZ-alapszervezetek szintjén. Különösen nagy lendületet vett az együttműködés az Emlékidéző nemzetközi ifjúsági staféta folyamán. A „Két kongresszus, egy cél“ internacionalista mozgalom keretében rendszeressé vált az ifjúsági szervezetek tisztségviselőinek, az alkotó és dolgozó kollektívák tagjainak kölcsönös kéthetes tapasztalatcseréje. A kutatásban ezzel elérjük például azt, hogy ne fordítsunk sok időt és eszközt annak a felfedezésére, amit már máshol felfedeztek. Az alkotó és tervezőmunkában folyó együttműködés konkrét megnyilvánulása a ZENIT Interklubja, amely már számos sikert könyvelhetett el. Pém Zsuzsa A STAFÉTA SZÁMLÁJA Ülésezett a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának Elnöksége, és értékelte az Ifjúsági kezdeményezés stafétájának idei e- redményeit. Megállapította, hogy a mozgalom ismét mozgósította a fiatalok tömegeit. 1987-ben a Staféta három szakaszában 320 ezer fiatal vett részt, tőb'b mint kétmillió órát ledolgozva társadalmi munkában. A mozgalom küldetésének megfelelően legtöbbet a mezőgazdasági üzemekben segítettek, a szálastakarmány, a zöldség, a gyümölcs, a burgonya és a cukorrépa betakarításában. Az Elnökség egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy a Staféta idei útja azért volt olyan sikeres, mert a SZISZ Járási bizottságai körültekintően láttak hozzá a munka megszervezéséhez. A leendő munkaadókkal jó előre megtárgyalták a munkafeltételeket, és csak azokkal kötöttek egyezséget, amelyek biztosították a folyamatos munkát. Bár 1987-ben már jó volt a SZISZ-szerveinek és a mezőgazdasági üzemeknek az együttműködése, az Elnökség hangsúlyozta, hogy az új évben, a szerzett tapasztalatokból okulva, még színvonalasabbá kell tenni az Ifjúsági kezdeményezés stafétájának jubileumi, X. évfolyamát. A SZISZ SZKB Elnöksége a továbbiakban értékelte a fiatal formatervezők versenyszerű seregszemléjét. A ZENIT-mozgalom keretében és „Fiatal formatervezők — formatervezés a fiataloknak“ jelsző jegyében lezajlott verseny lehetővé tette az Ifjú tervezőknek, konstruktőröknek, hogy szabadon érvényesítsék alkotó fantáziájukat, hiszen a kezdeményező formatervezés nálunk még ma is számtalan akadályba ütközik. Sajnos, a legjobb, leghasznosabb ötletek, tervek, javaslatok is csak ritkán találnak támogatásra és gyártóra. A jövőben ezen a „gúzsba kötött“ gyakorlaton is változtatni kell. Végül a SZISZ SZKB Elnöksége határozatot hozott, hogy a Rysy megmászásával egybekötött XXXII. nemzetközi ifjúsági találkozót 1988. augusztus 4— 6. között rendezik meg. P. L.
