Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-02 / 9. szám

✓ I A mintadiák Látszatra kicsiség, ha a diák egyszer nem megy iskolába. De aztán belekóstolva a szabadság­ba, egyre gyakrabban vágyik rá. Igen, látszatra kicsiség egyszer ok nélkül hiányozni az iskolából, de a valóságban ez az első lé­pés a lejtő felé. Az iskolában nem volt vele sem­mi gond. A tanárai csak dicsér­ték a jól tanuló, illemtudó és az öltözködésében is kifogástalan fiút. „Bárcsak többen lennének olyanok, mint Martin!“ — mond­ták sorozatosan a szülői értekez­leteken. Szeptemberben Martin másodi­kos lett a szakközépiskolában. Verőfényes gyönyörű ősz volt, és ilyenkor a diák szívesebben csa­tangolna a szabadban, minthogy a tankönyvek fölé görnyedve vagy magyarázatot hallgatva tölt­se az időt. Ki kell használni eze­ket a kellemes őszi napokat. Martin eddig a legjobb tanulók közé tartozott. El sem tudta vol­na képzelni, hogy készületlenül menjen az iskolába. Barátait a- zonban nem tudta lerázni, akik így ostromolták: — Attól még nem dől össze a világ, ha egyszer velünk jössz — és azzal érveltek, hogy rövi­desen úgyis hidegre fordul az idő, és akkor majd úgy is vége lesz a szórakozásnak. Az ok tehát nagyon is „nyo­mós“ volt. Azért, hogy egyszer hiányozni fog az iskolából, való­ban nem dől össze a világ, a szü­lei sem tudnak meg semmit, mert amikorra késő este hazaérnek, ő már otthon lesz. Táskáját a sa­rokba dobta, és irány élvezni a szabadságot! Nagyszerűnek találta ezt a na­pot, különösen a délutáni szóra­kozást élvezte. Szívesen maradt volna még, de már vészesen kö­zeledett szülei hazaérkezésének az. ideje. Csak-csak, hogy meg­előzte az anyját. Alighogy leve­tette kabátját és a szobájába vo­nult, már hallotta is anyja hang­ját a résnyire nyitva hagyott aj­tón át: — Minden rendben van, Mar­tin? — és már a konyhában fog­lalatoskodott. Martin fellélegzett, mert a szo­bájában még semmi nyoma an­nak, hogy tanulna. Sietve szét­rakta könyveit, füzeteit, ahogy az egy szorgalmas diákhoz illik. Vacsora után rögtön aludni tért. Rettenetesen elfáradt az iz­galmas nap alatt, semmi kedve sem volt a tanuláshoz, meg aztán miért is rontaná hangulatát a ma­tekleckével? Reggel jőkevflen ébredt, de a- mikor eszébe jutott, hogy aznap Aö ÁRNYÉKÁBAN fizikából felmérőt írnak, egysze­riben hascsikarást érzett. Még rögtön az év elején felelt fiziká­ból, ekkor is ő jelentkezett, s azóta nyugton hagyta őt a tanár. Érezte, hogy az utolsó fejezetek­kel még hadilábon áll. Igaz, hogy elhatározta, behozza a mulasztást, de az előző napi események meg­változtattak mindent. Iskolába nem mehet — határozta el. Anyja előtt meggyőzően mímel­te, hogy fáj a feje meg minden porcikája. Az el is hitte fiacská­jának, s ágyban hagyta őt. Gyor­san teát főzött neki, belediktált egy lázcsillapító tablettát, és meg- firlíantotta az igazolást. Martin osztálytársának útközben majd beadja, hogy vigye az iskolába. „Egész nap tanulni fogok, és a legközelebbi fizikaórán bizto­san jelentkezek felelni“ — fogad- kozott az újdonsült iskolakerülő, de teljesen másképpen végződött a nap. A fizikakönyvet ugyan az ágyába vitte, de a tanulásból nem lett semmi. Jó, ha tíz oldalt el­olvasott. — Már jobban vagy? — kér­dezte este aggódva az anyja. Jókedvűen bólintott. Hát igen, összehasonlíthatatlanul jobban é- rezte magát, hiszen egy időre, de nagyon rövid időre, nyugta lett a fizikától. A legközelebbi napon, amikor újra kísértett ez a tantárgy, megint megjátszotta a beteget. Anyja aggodalmas arccal megírta az igazolást, de amikor harmad­szor is kellett volna, már nem engedte magát átejteni. — Igenis, elmész iskolába! Nem hiszek neked! — mondta olyan tónusban, hogy Martin tudta, til­takozásnak, könyörgésnek helye nincs. „Megpróbálkozok apuval. Jó, hogy este megjött szolgálati útjá­ról, így a bőrdzsekin kívül, lega­lább más hasznom is lesz belőle“ — morfondírozott magában a fiú. Apjánál nem járt szerencsével, mert az az anyjához küldte. Ehelyett Martin más megoldást választott. Reggel, alighogy szü­lei után becsukódott az ajtó, ne­kilátott ő maga igazolást írni. A „mű“ olyan jól sikerült, hogy grafológusnak kellett volna len­nie, aki felfedezi a csalást. Hogy ez nem jutott hamarabb eszébe! így megrövidíteni magát! Az egy napra szóló igazolásokat minden nélkül elfogadta az osztályfőnök­nő. Sőt, még sajnálkozott is a- miatt, hogy szegény tanítványa FOROG A LEMEZ Def Leppard: Hysteria Az angol együttes rajongói négy évig vártak erre a nagylemezre, s a várakozás egyáltalán nem volt hiábavaló, hiszen az egyik legjobb heavy-metal zenekar a maximumot nyújtotta. Minek volt tulajdonítható ez a hosszú kényszerszünet? Az egész kálvária még 1984 de­cemberében kezdődött, amikor a csa­pat dobosa, Rick Allen autóbaleset következtében elveszítette az egyik kezét. Ugyanekkor a producer, John Mutt Lange is abbahagyta a mun­kát, s ezért az együttes nem tudott tovább dolgozni. Hosszas gyógyulás után Rick Allen visszatért a dobok­hoz. s ettől az időtől számítva a Def Leppard újra életre kelt a már. már örökké tartó Csipkerózsika-ál­mából. A négy év hallgatás, valamint az „ébredés“ eredményeképpen egy hat­vanperces. tökéletes hanganyag ké­szült el. Annyira jól sikerültek ezek a felvételek, hogy ha esetleg az e- gyüttes az elkövetkező négy évben újra szünetelne, ezek a számok ki­elégítenék a jó minőségű heavy-me­tal zene rajongóinak az igényeit ar­ra az időre. Valamelyest változott a zenekar arculata, de ezt csak a fej­lődésnek tulajdoníthatjuk, a jelleg­zetes hangzás; főleg Joe Elliot re­kedt vokáléneklése, valamint a basz- szusgitár hangszíne egy az egyben ugyanaz, mint az előző nagylemezü­kön. A hatvanperces hanganyagot tizen, két szerzemény alkotja, ami igen­csak ritkaság a hard-rock zeneka­rok körében. A Pyromania című LP- jüktől eltérően nagyobb átgondolás­sal válogatták meg a dalokat. A Hysteria precízebb koncepciójú nagy­lemez, az együttes itt a tiszta zene nyelvén szól a hallgatóhoz. A kon­klúzió ezek után egyértelmű: pozi­tív visszhang, kedvező fogadtatás, jó kritika. A Def Leppard jogosan be­vonulhat a rock történetébe, mint a heavy-metal legendás hírű képvise­lője. Ronnie James Dió: Dream Evil Dio legújabb nagylemezén mint ro­mantikus lovag mutatkozik be, hi­szen ez a hanganyag elsősorban túl­zott romantikát sugall. El kell is­mernünk, hogy az LP kisebb feltű­nést kelt a piacon, mint a debütáló Holy Dlver című, hiszen zeneileg tel­nem tud kilábalni a betegségek­ből. Martin megpróbálta egy hétig otthon maradni. Az ötnapi hiány­zás sem ébresztett gyanút senki­ben. Nem győzte magában eléggé dicsérni új életét. Módfölőtt elé­gedett volt. Persze, nem érezte volna magát ilyen „nagyszerűen“ „nagyszerű“ társaság nélkül. E- zeknek a fiataloknak sem fűlt a foguk a tanuláshoz, tehát egy­másra találtak. A társaságba tartozott egy szép pofikájú tinilány, Margitka is. Körülrajongták őt a fiúk. Martin észrevette, hogy olykor ajándé­kokkal is kedveskednek neki. ö sem akart hát szégyenben marad­ni, ezért olyan ajándékot ígért neki, amilyet még fiútól biztosan nem kapott. Otthon aztán törhette a fejét, mi is legyen ez a nem akármi­lyen ajándék. Ráadásul pénze sem volt rá. A nagy nap előtti este, mentő ötlete támadt. Nagyon jól tudta, hol tartja anyja az ék­szereit. Kinyitotta a dobozkát, és kivett belőle egy gyűrűt. „Bizto­san észre sem veszi anyu, hogy hiányzik ez a gyűrűcske, hiszen alig hordja, és van neki több is“ — gondolta magában. Ezen a napon lopott életében először, és ezen a napon lopott először az önkiszolgáló boltban is — két üveg pálinkát. Az üvegnek egykettőre a fene­kére néztek, mert szomjas társa­ság volt az övék, ráadásul nagy­lábon éltek. Tudta Martin, hogy rajta van a robogó vonaton, ahonnan na­gyon nehéz kiszállni. Akarat, erős akarat kéne hozzá! Belőle azon­ban hiányzott ez az akarat, ezt pedig lopni nem lehet sehol, mint aranygyűrűt vagy pálinkát... Az egykori mintagyerek, minta­diák rászokott a kölcsönözgetés- re. A kikunyerált összegek elég magasak voltak, száz-ötszász ko­rona között mozogtak. Ha már nem tudott szabadulni egyik-má­sik hitelezőjétől, újabb kölcsön­ből adta meg a tartozását. Egy alkalommal sikerült ellopnia né­hány arany ékszert. Ogy gondolta, eladja, a kapott pénzből megfi­zeti a tartozását, és talán utána sikerül újra a régi mintadiáknak lennie... A parti azonban más­képp döntött.., Nem egész fél év alatt Martin százharminc tanítási órát mulasz­tott az iskolában. Az ellopott ék­szerek ára negyvenezer korona, további húszezerrel meg tartozott. Mint fiatalkorú bűnözőt tizenöt hónapi feltétel nélküli szabadság- vesztésre ítélte a bíróság. A Signál nyomán: -j­jesen visszatért a régi hard-rock időbe, abba a korszakba, amikor a Rainbow az aranykorát élte. A le­mez hangzása is idegennek tűnik, mintha keveset dolgoztak volna en­nek minőségén. A legkiforrottabb igazi heavy-me­tal szerzemény az Éjszakai emberek [Night People) című, amely kemé­nyen szólal meg, sok ritmussal, gi­tár- és dobjátékka! vegyítve. A többi felvétel már egybeszürkül, egybeol­vad, annyira ugyanazok a zenei meg­oldások, modulációk, hogy szinte sablonosán hallgathatjuk egymás­utánjában, mindennemű különösebb reagálás nélkül. A szokásos hard-rock vonal köve­tése Diónál pozitív is, hiszen most sem csalódunk előadói, énekesi stí­lusában. Tulajdonképpen pontosan ezt vártuk tőle. De mégis, már má­sodszori hallgatás után úgy tűnik, mintha ezeket a szerzeményeket is­mernénk az előző lemezekről, illetve hallottuk a Ratnbow-LP-ken. A Dream Evil című nagylemez ennek ellenére a heavy-metal Irányzat igényesebb részéhez tartozik, de a legsikerül­tebb albumok között nem említhet­jük. 1988-ban ennyi teljesítmény csak egy átlagprodukcióhoz elég..^ Koller Sándor HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Banket: Tlaková v^S 2. Turbo: Hráő 3. Dalibor Janda: Vzdycky jsem to já 4. Michal David: Discopfíbeh 5. Stromboli: ö, hory, ó, liory B. Peter Nagy: Podme sa zachrá- nif 7. Robo Grigorov: Chcem fa nájsf 8. Madam: Nemőíem za to, 2e som taká' 10. Marika Gombitovő: Koloseum 1. Zoltán Erika: Madonna 2. V’Moto Rock: Miért? 3. Linda: Szerelmes vagyok 4. Fan Fan: Hé, várj, kimarad­tam a szerelemből 5. Omega: Hajnali óceán B. Bikini: Adj helyet 7. Edda: Éjjel érkezem 8. Neoton Família: Latin szere­nád 9. Step: Lépj 10. Csepregi — Mándoki: Korea VILÁGLISTA 1. Pet Shop Boys: Ez bűn 2. George Harrison: Rád erőlte­tem a gondolataim 3. Black: Gyönyörű élet 4. Mandy: Pozitív hozzáállás 5. Sabrina: Fiúk 6. C. C. Catch: A Jó fiúk csak a filmekben nyertesek 7. Los Lobos: La Bamba 8. Samantha Fox: Érints meg! 9. George Michael: Hit 10. Modern Talking: Száz év múl­va ZSÄKBAMACSKA Színes posztert nyert: Kovács Elvira nagyabonyi (Veiké Blaho- vo), Pál Klára érsekújvári (Nővé Zámky), Lanczik Beáta hurb^no- vói, Frakó Mónika Ipolysági (Sa- hy) és Juhanovié Mária szepsi (Moldava nad Bodvouj olvasónk. POPCSEREBERE Nagy Natália (937 01 Zeliezov- ce, Sadová 3): Adok Nino, Mo­dern Hungária, KFT, Heidi, Julian Lennon, Elán, David Bowie, Dol­ly Roll, Culture Club, Nena, Pe­ter Nagy, Skorpió, Michael Jack- son, Modern Talkíng-képeket és-posztereket. Kérelí Europe-képe- két és -posztereket. Krizsán Erika (943 01 Stúrovö, Jilemnického 3J: Adok Modern Talking, Falco, Nena. Depeche Mode, C. C. Catch, Sandra, Ma­donna, Tina Turner, David Bowie, Kim Wilde, Michael jackson, Opus, Hungária-képeket és -posz- tereket. Kérek Europe, Duran Du­ran, Status Quo-képeket és -posz­tereket. Kovács Eszter (980 34 Nová Basta 52): Adok Dinamit, Falco, Depeche Mode, A-Ha, Kim Wilde, David Bowie, Scorpions, John Tay­lor, Alain Delon, Első Emelet, Neoton, Révész Sándor, Dolly Roll, Queen, KFT, Nena, Tina Turner, Wham-képeket és -posz­tereket. Kérek Modern Talking, Europe, C. C. Catch, Modern Hun­gária-képeket. Szűcs Enikő (941 31 Dvory nad Zitavou, Miőurinova 3): Keresem a Black Sabbath „Heavan end Hell“ című lemezét. Felajánlom Duran Duran albumát. AZ OLVASÖ KÉRDEZ Jarábik Attilának Kassára (Ko­sice): A Rolling Stones együttes ki­magasló helyet foglal el a rock­zene történetében. Míg a párhu­zamos pályán futó együttesek csaknem mindegyike feloszlott már, a Rolling Stones dalai még mindig sikeresek. Az alapító ta­gok: Mick Jagger és Keith Ri­chard. Tizenöt nagylemezük és egy tucatnyi kislemezük forog a korongokon, de számtalan film­zenét Is komponáltak. A Rolling Stonesről természetesen megosz­lanak a vélemények. Nem tagad­ható viszont, hogy sajátos han­got, egyedülálló stílust képvisel­nek. Pályájukon világosan követ­hető a rockzene fejlődésének egy-egy állomása. Mindig a kor követelményeihez alkalmazták stílusukat. Ennek köszönhető, hogy a pályán tudtak maradni. A Rolling Stones magyarul gu­ruló köveket jelent. Mick Jagger 1943. július 26-án született. Keith Richard ugyanaz év decemberé­ben. A blues és a rock kezdeti mes­tereinek idézése mellett, termé­szetesen az önálló számok kom­ponálásáról sem feledkeztek meg. Első kislemezük 1963-ban jelent meg. Egy évvel később látott nap­világot az első nagylemez, ezen szerepelt világhírű számuk, a Teli Me (Mondd meg nekem). Máso­dik nagylemezüket már Ameriká­ban rögzítették. A Rolling Sto- nes-stílusnak egész esztétikája születik; dalaik mellett egyre na­gyobb hangsúlyt fektettnek a színpadi produkcióra, és bizony, néhány évig botrányos zenekar­nak is titulálták őket. Slágereikkel gyorsan a csúcs­ra törtek, lemezeik nagy példány­számban fogytak el. Bár szám­talan ellentmondást találunk da­laikban, sikerüket, jelentőségüket talán éppen ennek köszönhetik. —pp ROBO GRIGOROV és a MIDI

Next

/
Oldalképek
Tartalom