Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-25 / 8. szám
új ifjúság 5 A BUSÓKTÓL RIÓIG A farsangi bálok, a Jelmezestáncos népünnepélyek, a tarka-barka felvonulások ezekben a napokban-hetekben Jutottak vagy jutnak el világszerte csúcspontjukra Hamarosan megtudjuk, kik rendeztek bálokat idehaza, hányán vonultak el táncolva farsang hercege előtt a Rajna menti városokban, minek a jegyében zajlott le Olaszországban a velencei karnevál, és azt is, volt-e annyi halottja a négynapos riői karneválnak, mint a sok évi átlag, amely az utóbbi évek adatai szerint 150 körül állapodott meg. Megtudjuk mindezt anélkül, hogy pontosan fény derült volna arra, honnan ered tulajdonképpen a karnevál, amely lezárja a vízkereszttől hamvazó szerdáig terjedő báli időszakot. Mindeddig nem sikerült ugyanis egyértelműen tisztázni, melyik fogalomból is származtassák ezt az általánosan használt elnevezést. Két feltételezés vetekszik egyelőre egymással: mindkettőjüknek esélye van a győzelemre. Jól tartja magát az a nézet, hogy a latin „carne, vale!“, azaz a „hús, isten veled!“ mondásból alakult ki, ami valamiféle búcsúünnepségre utal a szigorú böjti napok előtt. A carrus navalis (hajőskocsi) Is alaposan gyanúba keveredett. Ezt a hajót ábrázoló szekeret a tavaszváró ünnepségek végén, a látványos felvonuláson húzta magával az álarcos tömeg az ókori Rómában. Annyi biztos azonban, hogy a farsangi vigasságok, a karnevál gyökerei főleg a dél- és észak-európai népi szokásokban keresendők, amelyek még a kereszténység előtti pogány időkben alakultak ki. Nem véletlen, hogy valamennyi egyház évszázadokon át elítélte a farsangot, mivel az ördög ünnepének tartották, mondván, hogy az emberek ilyenkor mértéktelenül esznek, részngesked- nek, énekelnek, táncolnak, paráználkodnak, álarcokat öltenek, álruhába bújnak és trágárságokat kiabálnak. Nálunk a farsang ünneplésének szokása valószínűleg német közvetítéssel honosodott meg a középkorban, hiszen a farsang és a bál szavunk is német eredetű. Az első álarcok viszont Ná- polyból érkeztek. Mátyás király felesége, Beatrix kapta őket itáliai rokonaitól. II. Lajos a krónikások szerint — a húshagyókeddi mulatságon ördög- álarcot öltött, az akkori felvonuláson pedig még elefánt is volt. Karnevál hercege 1830-ban a jogászbálon szerepelt először farsangi rendezvényen, és a csárdást, amely a reformkor éveiben osztrákellenes táncnak számított, 1839- ben Kolozsvárott táncolták először farsang idején. A farsangi népszokások között a legszínesebbek a régi alakoskodó játékok. A rönk- vagy tuskóhúzás is elterjedt játék volt, amelyben egykor a pártában maradt lányokat csúfolták ki úgy, hogy fatuskót húzattak végig velük a falu főutcáján. Vénlánycsúfolóként tartják számon a kongózás miatt is, amikor a férjhez nem ment lányok ablaka alatt lyukas edényekkel és pléhdarabokkal lármáztak a legények. Az asszonyfarsang, a menyecskebál, a hamvazás (bekormozták a lányok arcát) és a busójárás is népi hagyomány. Bolygónk legnagyobb népünnepélyeként jegyzik világszerte a riói karnevált, amely egy 99 évvel ezelőtti történelmi eseményhez kötődik. A rabszolgaságot ugyanis 1888-ban törölték el Brazíliában, és a színes bőrű milliók ettől kezdve az utcán ünnepük rég várt szabadulásukat. Azelőtt is voltak persze karneválok Brazília-szerte, de az igazi mégis a riói lett, amelyben az indiai, az afrikai és az európai — főleg a portugál — hagyományok tarka ösz- szevisszaságban keverednek. A több napos színpompás ünnepség csúcspontja a mintegy 20 ezer szambatáncos elvonulása a 100 ezer belvárosi és külföldi néző előtt. Pénteken este a karnevál királya és királynője megkapja a város kulcsát. A rend őrei megengedik, hogy a tömeg a karneválkirálynő közelébe tolakodjék és jól szemügyre vegye őt. ök a zsebtolvajokat igyekeznek megfigyelni és rajtakapni (ami Rióban — különösen a karnevál napjaiban — felettébb nehéz dolog). És megjelennek az első karneváli csoportok, táncosok, énekesek, dobosok, fantáziajárművek. A külföldi turisták éljeneznek, fotóznak — de a cariócák nem izgatják magukat. Ök tudják, hogy mindez csupán a karnevál „előétele“, a szamba igazi bajnokai csak két nap múlva mutatkoznak! Szombat éjjel már fél tucat helyen folynak a parádék, de ez még mindig csak a próba — a tévéseknek, a rendőrségnek és az üdítőital-árusoknak. Közben a karneváli csoportok újabb hadseregei vonulnak fel mesés, csillogó kosztümökben a dísztribün és a standok előtt. (Már minden jegy elkelt, sok már kétszer is, persze kétszeres haszonnal. A szállodaportás mindig tud egy drága jegyet keríteni a külföldi turista számára, aki boldog, hogy kap egy helyet valamelyik tribünön, az Oscar Niemeyer tervezte Sambadrom egyik vasbeton lelátóján.) Pedig ezek az óránként egymérföídes sebességgel vonuló blocők, bármennyire is látványosak, legfeljebb a „levest“ jelentik a karnevál „menüjében“. Egy-egy bloco két- háromezer tagból áll, járművekkel egy órán át vonulnak, azután fői óra szünet következik, de a szórakoztatás akkor sem szünetel. Vasárnap is folytatódik a parádé, és még mindig van utánpótlás, mert a szűnni nem akaró szamba hallatára a cariócák energiájának újabb titkos készletei törnek felszínre. Vasárnap éjjel kezdik a felvonulást az első osztályú szambaiskolák az Avenida Presidente Vargason. Nemcsak a 30—50 osztagra osztott escolák tagjai vibrálnak, de a tömeg is táncol, énekel, sőt, az acélvázakra emelt fatribünök is beleremegnek a ritmusba. Micsoda fény és csillogás! Indián harcosok, lordok és kalózok, rabszolgák és hercegnők, tündérek és kalifák, mandarinok és bohócok vonulnak... A lányok több páva- és strucctollat viselnek, mint amennyit elképzelhetünk, s annyi itt a hamis ékszer — bádogból és műanyagból —, amennyit csak egy év alatt sikerült készíteni! Egy brazil karneváli krónikás „örökmozgó nagyoperának“ nevezte a felvonulást. Bár inkább ütközet ez, csata a szambaiskolák között az elsőségért — ritmusban, harmóniában, koreográfiában, zenében, mozgáskultúrában, fantáziában. És még ki tudja hányféle kritérium alapján hirdetik majd ki csütörtökön az eredményt, hogy két nappal később a győztesek* elvonuljanak a tömeg előtt. A következő két éjszakára az arénákban további parádékat terveznek, de ez már csak a „desszert“, mert a csúcs a vasárnap éjszaka volt: a szambaiskolások felvonulása a karnevál legnagyobb eseményei Közben — már tíz nappal a karnevál előtt kezdődtek — folytatódnak a bálok, mulatozások. Az újságok teljes listákat közölnek minden rendezvényről. Az útikalauzok pedig arra figyelmeztetnek, hogyan éljük túl a karnevált... Nem csak a balesetek elkerülésére gondolnak. A sebesültek és halottak nagy száma (állítólag) senkit se nyugtalanítson: ugyanannyi a közlekedési baleset, mint más „normális ötnapos időszakban“. (De ilyenkor több a részeg gépkocsivezető!) Persze a bűnözők, tolvajok nem mennek vakációra, ezért feltűnő ékszereket, senki se viseljen, a szükségesnél több pénzt senki se tartson magánál. MONA LISA-SZINDRÖMA Egy Los Angeles-i fül-orrgégész nemrég megcáfolta azt az utóbbi időben a világon elterjedt elméletet, hogy Mona Lisa Leonardo da Vinci ifjúkori önarcképe. A Physicians Weekly , című folyóirat által közölt tanulmányában azt állítja, hogy a híres mosolyt könnyű paralízis okozta, amely elsősorban a terhes nőknél fordul elő, és amely a hallóideg összehúzódásának az eredménye. Mi több, az amerikai orvos szerint ezt a fajta paralízist Mona Lisa-szind- rómának nevezték el. Amikor beteget megtudják. miben szenvednek, mindjárt enyhül a fájdalmuk. Mint ismeretes, a Bell Laboratórium egyik szakembere számítógépes elemzésnek vetette alá a híres festményt, és arra a következtetésre jutott, hogy Leonardo da Vincit saját arcképe ihlette Mona Lisa megfestésére. Ezt az elméletet hevesen támadták a műkritikusok, ami csak növelte a Mona Lisa mosolyát övező titkot. LEVÉL A TITANICRÖL A londoni Sotheby's árverési csarnokban 412 dollárért eladták az 1912-ben elsüllyedt Titanic utasszállító hajón történt szerencsétlenség egyik túlélőjének levelét. A fedélzeten lévő 2201 személy közül 711-en élték túl a szerencsétlenséget. A levél írója, Mary Angle a férjével utazott a Tita- nicon, Drámaian írja le az egész világot megrázó katasztrófát. „Soha nem láttam viszont a férjemet, miután besegített a 11. számú mentőcsónakba. Lassan eltűnt a szemem elől a Titanic... Robbanásokat hallottunk ... Nem volt sem villanyunk, sem vizünk, sem eleségünk.“. Mint ismeretes, a Belfastban készült hajó — az akkori idők legnagyobb és legfényűzőbb hajója — utasainak drámáját számos szépirodalmi, képzőművészeti mű és film örökítette meg. VAD Egy osztrák bortermelőt azzal vádolták, hogy kétmillió liter bort hamisított, a borban nagy mennyiségű cukrot és dietilén- glikolt kevert el, hogy megédesítse és kiváló minőségű termékként áruba bocsáthassa. A dietilén-glikol. amelyet fagyállóként is használnak, mérgező az emberi szervezetre: elsősorban a májat és az idegsejteket támadja meg. Az eisenstadti törvényszék a borhamisítót négy évi börtön- büntetésre ítélte. Ez volt az utolsó per, amelyet több osztrák bortermelő és -kereskedő ellen folytattak le. SAO PAULO a világ egyik legzsúfoltabb brazíliai s egyben dél-amerikai városa. Lakossága meghaladja a 10 milliót, s ezzel népesség szempontjából a második latin-amerikai település Ciudad de Mexico után. A demográfusok és urbanisták becslése szerint 2000-ben Sao Paulo és Ciudad de Mexikó a világ első két legnépesebb városa lesz 31. illetve 25 millió lakosával. A harmadik helyre Japán fővárosát, Tokiót teszik 24,2 millió lakossal. OLASZ STATISZTIKÁK A BŰNÖZÉSRŐL Az olasz belügyminisztériumnak a bűnözésre vonatkozó jelentése szerint 1986-ban a legtöbb terrorcselekedetet Rómában hajtották végre; ezt követi Padova és Nápoly. Statisztikai adatok arra vallanak, hogy a legtöbb gyilkosság Szicíliában, majd Cam- paniában és Calabriában történt. Az említett időszakban Olaszországban összesen 633 gyilkosságot követtek el. GAZSZIVÄRGÄS NÜRNBERGBEN Nürnbergben egy gázszivárgás nyomán robbanás történt, három ember életét vesztette, öt megsebesült, egy épület pedig súlyosan megrongálódott. A robbanás következtében levegőbe repült hulladékok a szomszédos övezetekben is kárt okoztak. Speciális mentőosztagok dolgoznak a romok eltakarításánál. STATISZTIKÁK A japán rendőrség „Fehér könyvében“ megjelent adatok szerint 1981—1988-ban több mint 125 ezerszer ütött ki tűz, aminek nyomán körülbelül 16 ezer ember vesztette életét vagy sebesült meg. Az évi károk 150 milliárd jenre rúgnak. A legtöbb tűz télen ütött ki a nem szabatos fűtőberendezések használata miatt. FÜGGŐHÍD JAPÁNBAN Tokióban bejelentették, hogy megkezdték a világ leghosszabb, tenger fölötti függő- hídjának építését, amely a két legnagyobb japán szigetet — Honshut és Sikokut — köti össze. Terv szerint a híd hosszúsága 3010 méter lesz, a hídfőt a Meysin-szoros két oldalára állítják fel.
