Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-16 / 50. szám

A Nagy Vadliba pagodában Kínában az építkezések és tata­rozások végeláthatatlan sorából egyre gyakrabban villan ki egy- egy frissen helyreállított pagoda Impozáns képe. Mert hát mi sem természetesebb annál, minthogy idejében megmentsék a sok évez­redes kínai kultúra régészeti és építészeti emlékeit. Ezt a törekvést példázza az egyre nagyobb számban Kínába látogató turisták előtt a világhí­rű Nagy Fal, a pekingi császári paloták, a hsziani agyaghadsereg és más történelmi értékek kitűnő állapota. Hszianban, ebben a hajdanvolt, földrajzi értelemben középkínai császárvárosban döbbenhet rá az ember igazán arra, hogy a pago­dák esetében ennél jóval többről van sző Megérkezésünk első nap­ján elvittek bennünket az ő- és az újvárost csaknem szabályos négyzetekre os?tó, tágas sugár­utak központi kereszteződéséhez. Itt emelkedik 36 méternyire a város fölé a ragyogóan helyreál­lított Gulo pagoda, vagyis a Dob­torony. Hatszáz éve épült, s év­századokon át jelezte az idő mú­lását: alkonyattől hajnalhasadá­sig kétóránként egy-egy tompa dobütéssel, nappal harangkondí- tással. Mindez már csak emlék, múzeum és népművészeti bolt. A buddhista szerzetesek fegyelmező erejű szolgáltatását átvették a mechanikus és elektronikus óra­szerkezetek. De a boncok és a szerzetek nem tűntek el a kínai közéletből. Pontosabban: a nagy kulturális forradalom bukása után ismét visszatérnek a népi, nemzeti egy­séget építő népfrontpolitika buz­dítására. Még a hsziani utazás előtt ol­vastam a pekingi China Daily egyik tudósátásában, hogy állami pénzen helyreállították és ismét megnyitották a pekingi Tongjiao kolostort, amelyet a Ming-dinasz- tia (1368—1644) idején alapítot­tak. Egyelőre harminc szerzetes kezdte tanulmányozni a buddhiz­mus történetét és teológiáját, a régi és a modern irodalmat, vala­mint több idegen nyelvet. Heten­ként egyszer megnyitják a kolos­tort a laikus hívők előtt is, hogy részt vehessenek a közös ájtatos- ságon. A legidősebb szerzetes 90 éves, a legfiatalabb 18, köztük tíz fiatal nő keresi Buddha útmuta­tását a tökéletes harmóniához. És ebben nincsenek egyedül. Hszian egyik látványossága a Nagy Vadliba pagoda, amely épü­letnek is meglehetősen különös és impozáns, igazi érdekessége még­is abban fedezhető fel, hogy egyidejűleg működik múzeumként és buddhista kolostorként. A rendfőnök, Jang Ming, 61 éves, fél évszázada szerzetes. Hogy a kulturális forradalom ide­jén hol volt és mit csinált, arról diszkréten hallgat. Minek boly­gatni a múltat, amikor minden jóra fordult!? Jelenleg mint a hsziani egyházi szövetség elnöke, a Városi Politikai Tanácskozó Testület és a Területi Ifjúsági Szervezetek Egyesülete Állandó Bizottságának tagja, büszkén mondja, hogy a felszabadulás (1949) óta húsz kitüntetéssel is­merték el buzgalmát. Most is olyan nagy odaadással magyarázza a rend történetét, mintha ő tartozna hálával azért, hogy meghallgatják. Elragadtatás­sal beszél a kínai buddhizmus há­rom legendás hírű szerzetesének egyikéről, egy bizonyos Hszuan Cangról, aki százhuszonnyolc ázsiai fejedelemséget járt be in­kognitóban a selyemkaravánok­kal, hogy tanulmányozza a külön­böző népek életét. Tizennyolc évig élt Indiában, míg el nem érte a tökéletességet Buddha tanainak megismerésében. Tizennyolc or­szág tizennyolc fejedelme tizen­nyolc napig vitatkozott vele — mondja a rendfőnök —, de nem tudták megtörni éles logikáját, és akkor földig hajoltak előtte. Tang császár pedig — aki addig a tao- izmus híve volt — megbocsátott neki és engedélyt adott, hogy hín­A Tangkori nemzetközi turisztikai turistaközpont, amely 1,8 millió látogatót fogad évente diből kínaira fordítsa Buddha ta­nait és kolostort alapítson a kele­ti fővárostól, Csengantól (a mai Hsziantól) délre alig néhány kung li (kilométer) távolságra. Mindez 652-ben történt. S hogy miért éppen a vadlibá­ról nevezték el a kolostor könyv­tárnak épült 64 méter magas tor­nyát? Erre nézve többféle ma­gyarázattal is szolgál a rendfő­nök. Sző van ezekben a feltéte­lezett indiai eredetről, a vadliba röptéhez hasonlatos, szabályos szépségről, de mind között az tű­nik a legeredetibbnek, amely a buddhizmus kötöttségéről eredez­teti a torony különleges formá­ját. A buddhis.ta kolostorban ugyan­is déli 12 óra után tilos a főzés! Mit tehetnek a szegény szerzete­sek, akik hajnali háromkor kel­nek, hétig imádkoznak, kilencig reggeliznek, majd a délutáni áj- tatosságig alszanak. Mi mást te­hetnének. külső konyháról hozat­ják a ebédet és a vacsorát. Tör­tént egyszer, hogy valamilyen ok­ból kifolyólag nem hozták az ételt. A szerzetesek Buddhához fordultak segítségért, ő meg is könyörült rajtuk, s az éppen ar­ra húzó vadllbacsapat legszebb példánya nagyot huppanva zuhant a lábuk elé, a kolostor udvarára. A szerzetesek erre annyira meg­lepődtek, hogy nem merték meg­enni a libát, amelyben magát a megváltó Buddhát tisztelték, in­kább fenséges röptének hasonla­tosságára építették meg hétszin­tes könyvtárukat, és ebben he­lyezték el Hszuan Cang 1335 kö­tetét. Jelenleg ez a kolostor látszik a hsziani vallási élet központjá­nak, annak ellenére, hogy a Kí­nában bejegyzett öt vallás közül (taoizmus, buddhizmus, keresz­ténység, iszlám, hinduizmus) nem ez számlálja a legtöbb hívőt. A gyarmatosító időkre emlékeztetve, legnépesebbek a városi protes­táns “keresztények, utánuk kö­vetkeznek Mohamed próféta hí­vei, ők viszont kivétel nélkül a hűi népcsoporthoz tartoznak és láthatóan különböznek a liánok­tól. övék az egyik legnagyobb kínai iszlám Imaház, a Huajue mecset, ahol szintén lázas tem­póban folyik a helyreállítás. Mindezek természetesen felérté­kelik Jang Ming buddhista rend­főnök társadalmi szerepét. Egy­úttal érthetővé teszik azt az igye­kezetét, amellyel mindenáron meg akarta értetni velünk, hogy az ő rendháza a liberális buddhizmus észak-kínai ágához tartozik (Ja­pánnal és Koreával együtt, annyi különbséggel, hogy a felkelő nap országában a boncok nősülhetnek, Kínában nem), de együttesen sok másban is különböznek a tibeti- mongóliai lámaizmustól. Bizony­ságként nyomatékkai utalt rend- háza nyitottságára: jelenleg 1,8 millió látogatót fogadnak éven­ként, ebből 180 ezer a külföldi. És nagy terveket szőnek. A kor­mány támogatásával — japán és kanadai tőke bevonásával — nagyszabású archeológiái feltárá­sokba kezdenek a kolostor kör­nyékén, hogy létrehozzák Hszian­ban, a világhírű agyaghadsereg múzeumának- tőszomszédságában a Tang-kori nemzetközi turista­központot. Ez is egyfajta nyitás a világra. Sz. I. Amikor a Nap eléri látszólagos égi pályájának legmagasabb pont­ját és elkezdi az ekliptikán újra az ég! egyenlítő felé vándorlását, minden esztendőben sok ezer em­ber keres! fel a közép-angliai Sa- lisbury-felföldön található óriási kőtömb építményt. Ez a hely Lon­dontól mintegy 130 kilométer tá­volságban fekszik délnyugati irányban és méltán mondható a „világ egyik legbizarrabb turisz­tikai látnivalójának“. Az év leg­rövidebb éjszakáján a látogatók úgy érzik, hogy régen elhalt őseiknek korába kerülnek vissza, amikor a „druidák ősi rendjének testvérei“ fejüket Stonehenge kö­veire szegezte. (Egyébként a szénkarban1 vizsgálatok azóta megállapították, hogy az épít­mény jóval régebbi, mint a drui­dák létezése e tájon.) Stonehenge öt hatalmas kőhá- nyásból áll. Egy-egy 7 méter ma­gas kőhármas két függőleges osz­lopból és egy áthidaló vízszintes kőtömbből áll. Az ún. Scarsen- körnek mind a 30 oszlopa 5 mé­ter magas. Ezt a kőkört a bronz­korszak elején építették kb. STONEHENGE:­------- — A VILÁG EGYIK CSODÁJA az i. e. 1600-as évek táján. A kisebb ún. kék-kövekből álló, bel­ső kör viszont a vizsgálatok sze­rint legalább 1600 évvel idősebb, körülötte földfal emelkedik, mely­nek közel 100 méter az átmérő­je. A belső falat 56 gödör zárja le. Ezek egykori tűzrakó helyek, mélységük eléri a 110 centimé­tert. Stonehenge-t először 1660- ban II. Károly király megbízásá­ból John Aubey régész írta le. Legbelül két belső kősor emelke­dik patkó alakban. Stonehenge Európa egyik óriá­si megalit építménye, melyet szin­te máig megfejtetlen ügyességgel terveztek meg és hoztak létre 4000 évvel ezelőtt. Az egész épít­mény összsúlya mintegy 50 000 kilogrammot tesz ki, így az óriási kőtömbök szállítása a 30 kilomé­ter távolságban lévő kőbányából valóságos technikai csodának mi­nősülhet. Feltehetően a homokkő tömböket valamilyen szánfélén szállították ide. A belső kört al­kotó kék-köveket pedig a felte­vések szerint tutajokon közel 200 kilométer távolságból hozhatták a helyszínre. A technikai építési problémá­nál jóval nagyobb jelentőségű problémát képez Stonehenge ren­deltetésének ügye. Mi volt? Nap­szentély? Nap- és Hold-vizsgáló berendezés? Valószínűleg mind­kettő. A kultikus cél teljesen ért­hető és megmagyarázható, hisz annak a kornak velejárója volt. Azonban egyenesen megdöbbentő a kőtömbök csillagászati vizsgá­latokhoz való tökéletessége. A század elején ugyanis Joseph Nor­man Lockver angol asztrofizikus megállapította, hogy az egész építmény főiránya a középponttól a sarokpont felé (az ún. Sarok­kő) a horizontnak arra a pontjá­ra Irányul, ahol a nyári napfor­duló Idején a Nap kel. A téli nap­fordulóra, valamint a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, azoknak napnyugta-pontjára vonatkozóan szintén talált a tudós iránymegha­tározó vonalakat. 1963-ban egy amerikai tudós, G. S. Hawkins pe­dig azt állapította meg, hogy Sto­nehenge őskori „papjai“ már is­merték a holdfogyatkozás ötven­hat éves ciklusát, azt, amit a csil­lagászat egyébként csak az új, modern korban ismert fel. Illetve fedezett fel újra. Stonehenge rejtélyei közül né­hányra tud ugyan a tudomány már feleletet adni, azonban sok még a megválaszolatlan kérdés az óriási kőtömbök (megalitok) és a kőkörők (kromlechek) kö­rül. Mert megalitokat nemcsak Stonehenge környékén lehet ta­lálni. Sok ilyen hatalmas kőtömb­re lelt a régészet Franciaország­ban, Spanyolországban és az Észa­ki-tenger európai partjai mentén. De Európán kívül máshol is áll­nak megalitok. így Marokkóban, Algériában, Indiában és Egyip­tomban is. Ezeknek a köveknek pontos rendeltetését a tudomány még nem fejtette meg. R. M. Plasztikai műtétek San Franciscóban végzik a legtöbb plasztikai műtétet — átlagosan minden 24 emberre jut egy. A második helyen Miami-Hialegh áll: itt 25 emberre esik egy műtét. Szakértők szerint a kali­forniaiak többsége, különösen a Szili­konvölgyben lakók „fogékonyak“ az új módszerek iránt, és olyan rutinszerűen járnak plasztikai műtétre, mint más fogorvoshoz." Tilalom A portugál kormány elhatározta, hogy betiltja a dohányzást az iskolák­ban és az egészségügyi intézmények­ben. Két év múlva betiltják a dohány­zást az összes mulatóhelyeken, 1992- től kezdve pedig az olyan munkahe­lyeken, ahol gondot okoz a jó szellőz­tetés. A portugál kormány ugyanakkor bejelentette, hogy meghozza az összes szükséges törvényes és gazdasági in­tézkedéseket és átfogó kampányt Indít a dohányosok számának férfiaknál 15 százalékos, nőknél 10 százalékos csök­kentésére 1992-ig. Ugyanebben az Idő­szakban 15 százalékkal kívánják csök­kenteni a 18 éven aluli cigarettázók számát. Portugáliában a férfiak 40 szá­zaléka és a nők 10 százaléka, összesen 2 millió ember cigarettázik, illetve do­hányzik. Személyzet nélkül Strassbourgban megnyitották egy ön­működő szállodát. Ebben minden szol­gáltatás hitelkártyával vehető Igénybe. A vendégeket nem portás, hanem szá­mítógép fogadja. Az Accor szálloda­konszern ezzel a — Formula 1-nek el­nevezett — szállodatípussal kényelmes és olcsó szállást kínál a vendégek­nek. A szobákat Jobbára önműködően takarítják. Szelepekből tisztítószeres vi­zes oldat lövell ki, ezután meleg le­vegő szárítja meg. Illetőleg szívja ki a párás levegőt. Az első strassbourgi Formula 1 előre gyártott elemekből épült fel, két és fél hónap alatt. A tervek szerint minden 30 ezer lakost meghaladó városban épül majd ilyen szálloda, s 1989-re Franciaországban összesen már hétezer ágy lesz bennük. Demográfiai adatok Ausztrália lakossága az elmúlt év­hez képest 230 500-zal növekedett s Je­lenleg 16,24 millió főt tesz ki. Az évi növekedési ráta kisebb volt, mint az elmúlt évben. A főváros állandó lako­sainak számát 263 200-ra becsülik. Ag­godalmat váltott ki azonban a lakosság elöregedésének folytatódása. Az auszt­ráliai összlakosság 10,5 százalékát 65 éven felüli személyek teszik ki. Speciális üvegházak Torbjörn Snekkenes norvég mérnök találmánya az az új üvegházrendszer, amelyben termosztátok és szellőztető berendezések segítségével ideális kö­rülmények teremthetők a növények szá­mára. Az üvegházak nagy részében té­len lehet akár 2 Celsius-fok vagy nyá­ron 45 Celsius-fok, de a növények nö­vekedési magasságában jól szabályozott hőmérséklet uralkodik. Az energiaigény alacsony: mínusz 20 Celsius-fokos hi­degben egy nagy melegház fogyasztása nem nagyobb egy modern norvég lakás hálószobájának energiafelhasználásá­nál. Snekkenes két üvegházát most Ni­gériába szállították kipróbálásra: az egyikben nedves trópusi klímát, a má­sikban sivatagi szárazságot és meleget időztek elő. Terv Dragomlr Gyurgyevlcs belgrádi épí­tészmérnök érdekes tervet dolgozott ki a pisai torony elhajlásának megállítá­sára. A Jugoszláv szakember javaslata merőben eltér az eddigi indítványok­tól. Gyurgyevlcs szerint háromszorosá­ra kell növelni a torony jelenlegi sú­lyát, hogy a félsziget e kiemelkedő turisztikai látványossága megmaradjon a mostani helyzetben, még a Richter- skálán 8 fokos földrengés esetén is. A szakemberek eddig úgy vélekedtek, hogy a híres műemlék megmentésére az egyetlen megoldás csökkenteni an­nak súlyát és erősíteni alapzatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom