Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-11-25 / 47. szám

új ifjúság 10 MÍTOSZOK NYOMÁBAN II. Új eljárással mérik a neutron élettartamát 7-----­A második teremtésmítoszből megtudtuk a földből formált ember keletkezésének történetét. Az első ember az Ádám nevet kapta, amely keletkezésére utal — adamá héberül földet jelent. Míg az első terem­tésmítosz az ember megalkotásával véget ér, ennek a másodiknak van folytatása: „Jahve Isten buja kertet ültetett kele­ten, Édenben, és oda helyezte az embert, akit imént gyúrt a földből. A kertben min­denféle fát sarjasztott, kívánatosakat és gyönyörűségeseket, Köztük az élet fája, s a jó és a rossz tudásának fája Is. Négy folyó öntözte a kertet, s innét foly­tak a világ négy tája felé. Az egyik, a Pisőn, délnek tartott, a kincses Arábiába — partja mentén arany és drágakövek he­vernek. A másik, a Gihőn a szerecsenek országát övezte. A harmadik, a Hiddekel, vagyis Tigris, Asszíria területén folyt. A negyedik, a Prát, vagyis Euphrátesz, jól ismert mindenki előtt. íme, ebbe a kertbe helyezte Jahve isten .az embert, Ádámot, hogy megművelje, és hogy őrizze azt. Pa­rancsot adott neki: — A kert minden fájáról ehetsz, de ne •merd megkóstolni sem az élet fájának, 9em a jő és a rossz tudása fájának gyü­mölcsét: mert amely napon eszel, bizony hal állal hal szí“ Nos ezután következett Évának bordából való teremtése, majd így folytatódott a mese: „Akkor még mezítelen volt mindkettő, az ember is, asszony is, de nem röstel- kedtek. A mezők minden állata közül, aki­ket Jahve isten alkotott, a kígyó volt a legravaszabb, s így. szólt az asszonyhoz: — Megtiltotta-e Élóhim csakugyan, hogy a kert fáiról egyetek? Az asszony így szólt a kígyóhoz: — A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, ám Elóhim azt mondta, hogy a kert kö­zepén állő fának ne együnk gyümölcséből, és ne is érintsük, mert meghalunk. Mondta a kígyó az asszonynak: — Ö, te balga, dehogy haltok meg! De Elóhim tudja, hogy amely napon azokból a gyümölcsökből esztek, szemetek felnyí­lik, s magatok is olyanokká váltok, mint Elóhim: tudóivá minden jónak és rossz­nak. Az asszony látta, hogy a fa ízes gyümöl­csöt kínál, és szemre is kívánatos: vágyott a fa gyümölcse után, a bölcsesség miatt, vett hát a gyümölcsből, megkóstolta, majd férjének is adott belőle, s az is evett. Fel­nyílt mindkettejük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek, téptek a fügefa levelei­ből, s abból kötöttek derekukra. Jahve isten a hűs esti fuvallatban ott sétált a kertben. Az ember és asszony meghallották a hangját és elrejtőztek Jah­ve l9ten szeme elől a kert fái közé. Jahve isten az emberhez kiáltott, s mondta ne­ki: — Ádám, hol vagy? — Hallottam a hangodat a kertben, és télek, mert mezítelen vagyok, ezért elrej­tőztem. — KI mondta meg neked, hogy mezíte­len vagy? Vagy tán ettél arról a fáről, amelyről eltiltottalak? Mondta Ádám: — Az asszony, akit te adtál mellém, ő kínált a fa gyümölcséből, s én ettem. Jahve Isten Így szólt az asszonyhoz: — Mit tettél? Mondta az asszony: — A kígyó tévesztett meg, azért ettem. Jahve isten a kígyóhoz fordult, és mond­ta: — Mert ezt te tetted: átkozott leszel a mezők minden állata között. A hasadon fogsz járni, és port eszel életed minden napján, örök ellenségeskedés lesz közötted és az asszony, ivadékaid és az asszony le­származottjai között; ő a fejedre tipor, te a sarkába marsz. És az asszonynak ezt mondta: — Megsokasítom terhességed kínjait, és fájdalmassá teszem szülésedet. Férjed alá rendellek: hozzája fogsz tartozni, s ő az urad lesz! És Ádámnak ezt mondta: — Mivel hallgattál az asszony szavára, és ettél arról a fáról, amelyet eltiltottam előled, átkozott legyen miattad a föld, küz­delemmel élhess belőle életed minden nap­ján, bogáncsot és kórót sarjasszon neked, és te a mezők füveit egyed. Arcod verej­tékével edd a kenyeret, míg vissza nem térsz a földbe, ahonnal vétettél, mert por vagy, és a porba térsz vissza. Majd így szólt Jahve isten: — íme, az ember már olyan, mint akárki mlközülünk, ismeri a Jót és rosszat. S ha kinyújtaná a kezét, és venne az élet fájá­ból is, és megenné: örökké élne. Nem! Ezért Jahve isten kiűzte az Éden-kertJé- ből Ádámot és Évát.“ Kommorószy Géza: Héber mítoszok és mondák Az Éden-kert (vagy Paradicsom) gondo­lata a sumer fantáziában született. Az Enkl istenről szóló mítoszban a Paradicsomot olyan kertnek ábrázolják, amely teli van gyümölcsfákkal, ahol az emberek és az állatok teljes egyetértésben élnek, nem is­merik a kínokat és a betegségeket. A su­mer eposz a Paradicsomot Tllrnun szigeté­re (ma Bahrein a Perzsa-öbölben) helye­zi. A bibliai Paradicsom Mezopotámiában helyezkedik el (Tigris és Euphrátesz fo­lyók), tehát pontosan ott, ahol az eredeti mítosz „kitalálói“, a sumérok éltek. Mindkét mítosz az ember megdöntésé­nek eszméjét tartalmazza. A Bibliában a kígyó arra veszi rá Évát és Ádámot, hogy egyenek a „rossz és jó megismerése“ fájá­nak gyümölcséből, a mezopotámiai mítosz­ban az alattomos Eá isten a csábító. Mind­két esetben az a gondolat jut kifejezésre, hogy a jó és rossz megismerése, tehát a tudás, az embert egyenrangúvá teszi az is­tenekkel, és halhatatlanná válnak. A héber mítoszban a „tudás fája“ mellett szerepel még a „halhatatlanság fája is, és Jahve nemcsak azért utasítja ki Ádámot és Évát az Éden-kertből, mert megszegték a paran­csát, hanem főleg azért, hogy ne tudják el­fogyasztani a „halhatatlanság fájának“ gyü­mölcsét is. Ezzel ugyanis egyenrangúvá válnának az istenekkel, ami tulajdonkép­pen az isteneknek mint különálló „kaszt­nak“ a megszüntetését is jelentené, és persze a papok minit az istenek „földi he­lyettesei“ is szükségtelenné válnának. A mítosz manipuláló célzata egyértelmű. A kígyó motívuma a közismert Gilmages e- poszból került a Bibliába. Gilgames meg­látogatja Ut-napistim istent, és megszerzi tőle az örök életet adó növényt. Amikor hazafelé megy a varázsos növénnyel, Eá isten kígyóvá változik, és elcseni tőle az örök élet forrását. A már Idézett bibliai mítosznak van még egy érdekessége. A végén Jahve isten a következőket mondja: „íme, az ember már olyan, mint akárki mi közülünk ...“ Jahve tehát itt egyértelműen többes számban be­szél az istenekről. A Biblia szerkesztői igyekeztek eltávolítani az őtestamentum szövegéből az ilyen megnyilatkozásokat, bizonyítván, hogy vallásuk mindig egyisten- hivő (monoteista) volt. Itt nyilván figyel­metlenek voltak. Ilyen figyelmetlenség je­leit még több helyen is találhatunk a Bib­liában. Rácz Mária (Folytatjuk) Szovjet fi­zikusok egy csoportja a- lumíniumból készített, 80 kelvinre (mí­nusz 193 Cel- sius-fokra) le­hűtött légrit­ka terű edény­ben ultrahi­deg — lassan mozgó, vi­szonylag nagy hullámhosszúságú — neutronokat tá­rolt, s megmérte azok élettartamát. Ez 903+13 másodpercnek adódott. Ez az eredmény jől megközelíti az eddig ka­pott 898+16 másodperces élettartamot. A szovjet fizikusok szerint ha az ultrahideg neutronokat sikerül külön­legesen tiszta edényben tárolni, ez a mérési pontosság tovább fokozható. En­nek az az oka, hogy az edénybe zárt neutronok száma nemcsak azért csök­ken, mert protonra, elektronra és egy Szokatlan megbízást kapott az Egye­sült Államok haditengerészetének az a részlege, amely személyzet nélkül mű­ködő búvárhajóval van fölszerelve. Az történt, hogy a Jack JR nevű egyárbo­cos vitorlás halászhajó Kalifornia part­jai közelében összeütközött egy sza­bálytalanul — teljes sebességgel — ha­ladó nagy hajóval, és elsüllyedt. A ha­jó három halásza életét vesztette. A katasztrófa idején és körzetében több nagy hajó is úton volt. A gyanú nem­sokára a 200 méter hosszúságú Gol­den Gate nevű tankhajóra terelődött. Ennek kapitánya és személyzete azon­ban tagadta, hogy hajójuknak egy má­sik hajóval való összeütközését észre­Eddig az alváskutatókat kizárólag az éjszakai alvás érdekelte. J. Zulley és S. Campbell, a müncheni Max Planck Elmekórtani Intézet kutatói kimutatták — s ez irányú eredményeikért 1986-ban elnyerték a W. R. Hessről, a Nobel-dí- jas svájci élettankutatóról elnevezett díjat —, hogy az embernek nemcsak az éjszakai alvását szabályozza belső „biológiai órája“, hanem azt az álmos­ságot is, amely — igaz, jóval kisebb erővel — négyóránként nappal tör reá. Napal 13 óra tájban támad az em­berben a legnagyobb alváskényszer, to­vábbá egy-egy — jóval gyengébb — reggel 9, illetőleg délután 17 éra tá­ján. A déli szunyókálás szerepe a test­hőmérséklet alakulásán olvasható le. antineutrínóra bomlanak, hanem mert az edény falában levő atommagok el Is nyelik őket. A neutron — semleges részecske lévén — a legtöbb atommag­ba könnyen behatol, s fogva marad benne (miközben az atommag eggyel nagyobb tömegszámú izotóppá alakul át). A neutronbefogás valószínűségét tehát az edény falát alkotó atommagok egyedi tulajdonságai határozzák meg. Minél kevésbé fogják be ezek a neutro­nokat, annál hosszabb lehet az élettar­tamuk. De hat az élettartamukra az edény falának simasága is, mert mi­nél hibátlanabb az, annál jobban ve­ri, „tükrözi“ vissza a neutronokat. „Tükröző anyag“ céljára nagyon jól megfelel a nehézhidrogén (deutérium), s a szovjet kutatóknak sikerült Is olyan edényben, amelynek falára nehézvizet (deutérium-oxidot) fagyasztottak, ultra­hideg neutronokat csaknem annyi ide­ig tárolni, amennyi azok élettartama. Ez módot adott nekik arra, hogy szá­mos alapkísérletet is elvégezzenek. vették volna. A kártérítést követelő hátramaradottak az ügyet bíróság elé vitték. A bíróság fölkérésére az imént em­lített különleges egység végighajózott a tankhajó útvonalán. Azon a helyen, ahol a halászhajó utolsó vészjelét le­adta, az egység önműködő búvárhajó­ja a tengerfenéken egy hajó falának’ a darabjára talált rá, rajta a Jack JR felirattal, s fényképet is készített róla. A tankhajó hajónaplója szerint a Gol­den Gate a halászhajó elsüllyedésének időpontjában éppen a lelet helye fölött haladt. E bűnjelek alapján a bíróság a hátramaradottaknak több mint hét­millió dollár kártérítést ítélt meg. Ez az éjszakai alvás, idején a legala­csonyabb, kora délután a legmagasabb. Déltájban azonban hőmérsékletünknek a görbéje jócskán leereszkedik, s ez annak lehet a jele, hogy az akkori al­vásszükségletet — az álmosságot — szervezetünk belső órája diktálja. Annak, hogy az alváskutatást a tel­jes napra kiterjesztették, fontos gya­korlati haszna van: megmagyarázza, hogy a déli alvás miért hat kedvezően a közérzetre és a teljesítőképességre. A munkaegészségügy szempontjából pe­dig fölveti azt a kérdést: vajon a mű­szakok időpontjait nem rendezhetnék-e el úgy, hogy legalább a legnagyobb nappali elálmosodást is figyelembe ve­gyék? Bűnjel a tengerfenéken A déli alvásra is a „biológiai óránk“ ösztökél? REUMA — Doktor úr, egy évvel ezelőtt voltaim itt magánál a reumám miatt. Akkor azt tanácsolta, hogy lehetőleg kerüljem a nedves helyeket. — Nagyon helyes — válaszolta az orvos. A páciens további kérdését megtaláljátok a rejt­vényben. VÍZSZINTES: 1. A kérdés első része. 11. Vonatkozó névmás. 12. Női becenév. 13. Svájc fővárosa. 14. Ki­csinyítő képző. 15. Némely foglalkozási ág érdekvédel­mi testületé. 17. Vér betűi keverve. 18. Lollobrigida személyneve. 19. Menyasszony. 20. Kiejtett betű. 21. Olaszországi nagy folyó. 22. illatos fűszernövény, li­kőrök ízesítésére is használják. 25. Termékeny síkság Morvaországban (éh.). 27. Fekete István fecskéje. 28. Francia íré (Alphonse Francois 1740—1814). 30. Olyan hangot ad, mint a sakál. 32. Horgászkellék. 33. Csak fél gida! 34. Felettesének beszámol valamiről (útjá­ról, tárgyalásról stb.J. 35. Lékv szélei! 36. Város Bel­giumban. 38. Közvetlen közelébe. 40. Katonai menete­lés vagy égitest. 41. Városrész röviden. 43. A tantál és az argon vegyjele. 44. A gabona földbe való Jutta­tása. 46. Hangtalan borda. 47. Részvénytársaság. 49. Kamionjelzés. 50. Gyermekolvasmány. 51. Takar. 53. Ügybuzgó, serény. 55. Névelő. 58. Tüzérségi alegység. 58. ... Pelln, bolgár író (1878—1949). 59. Tudomá­nyos tétel. 60. Olaszországi kikötőváros. FÜGGŐLEGES: 1. Majomfajta. 2. Folyő a Szovjetunió­ban. 3. Sporteszköz. 4. Város Törökországban. 5. Tár­gyakra ráégetett sima, fényes üvegszerű bevonat. 6. Trombitahang (éh.). 7. Rózsáiról híres iráni városba való. 8. Házőrző. 9. Visszaver! 10. Ebbe az irányba. 15. A szabadba. 16. Művészet latinul. 18. Nyugtalanító, nehezen megoldható kérdés. 21. Nemes 16. 23. Tanulás­sal szerzett tudás. 24. A nyomás egyik egysége. 25. kérdés második része. 26. Buenos..., Argentína fő­városa. 28. Babból készült éted. 29. Az USA pénzneme (éh.). 31. Kettőzve: Jő húsban levő. 32. Lószerszám része. 37. Egyformák. 39. Csehországi folyó. 41. Za­var, hajt. 42. Homályosan, alig sejthetően látszik. 44. Ot Rómában. 45. Párizs folyója saját nyelvükön. 48. A ház legmagasabb része. 50a. Egyformák. 52. A nagy­szülő szülője (éh.). 54. ... de France, vidék Francia- országban. 55. Svájci folyó. 57. Két zenei hang. 59. A tantál vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 25. szá­mú sorok megfejtése. A 45. szám rejtvényének helyes megfejtése: A férfi becsvágya, hogy sokra vigye, a nőé, hogy ilyen férjet találjon. Könyvet nyert Tóth Antal, Tvrdoäovce.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom