Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-10-28 / 43. szám
-1 új ifjúság SI „ÉPPEN IDEJE HAZALÁTOGATNI..." Bizony, nem az idegenforgalmi irodák reklámmeséje, hanem színigaz: Görögországban minden turista megtalálhatja mindenből azt, ami neki a legkedvesebb. Csak nyissa ki a szemét. A görögség az ókorban egy egész világot jelentett. A Földközi-, sőt a Fekete-tengeren (amelynek görög neve Vendégszerető-tenger!) majdnem minden kikötő görög volt: Odeszosztól (0- gyessza) a szicíliai Szirakűzáig (Siracusa), Panormáig (Palermo), Bizáncig (Konstantinápoly, Isztambul), az egyiptomi Alexandriáíg vagy akár Melitáig (Málta). A római birodalom katonailag leigázta ugyan a görögöket, de aztán tőlük tanult vallást, kultúrát, művészetet. Gyermekkori mitológiai olvasmányaim óta vonzott, csalogatott Hellasz ősi földje. Azóta sokszor jártam Görögország számos vidékén, még Patmosz és Rodosz távoli szigetein is. A görögök találták fel... Görögországban nem csak a hozzám hasonló nyelvészkedő lényről lehet elmondani, hogy egészen furcsa és rejtélyes módon otthon érzi magát. Egy kicsit mindnyájan görögök vagyunk, hiszen kultúránk, civilizációnk legvas- kosabb pillérei: a görög filozófia, irodalom, képzőművészet. És persze maga a görög nyelv, amely nélkül nehéz akár egyetlenegy magyar szöveget is leírni. Már az eddigi elmondottakban is rábukkanok egy görög szóra, a filozófiára, amely a bölcsességgel való barátságot, rá hajlamot jelent, s amelynek második része, a nálunk is honos, kedves leánynév, a Zsófia eredete. De legegyszerűbb szavaink között is hemzseg a sok-sok görög kölcsönszó. A ruha szó éppen úgy görög, mint például a piskóta vagy a fotó, vagy akár a saját keresztnevem, az András, mely persze eredetileg Andreasz volt, és férfiast jelent. Az Istvánok is görög ne- vűek, a név koszorúst, megkoronázot- tat jelent, a Györgyök neve földmívest, az Irének neve pedig még ennél is szebbet: békét jelent a hellének nyelvén! És bár a legtöbb magyar, aki Görögországba látogat, nem beszéli az új- görög nyelvet, annyit nagyon hamar megtanul, hogy az étlapot katalogosz- nak, a számlát logaritmusnak, helyesebben: logariazmosznak kell mondani. A vendéglőben hozzánk siető pincérnek nyugodtan mondhatjuk magyarul: a katalógust, udvariasan hozzátehetjük: kirie, aza uram, és ha Jóllakottá n pénztárcánkhoz nyúlunk, mondjuk csak nyugodtan: — Logaritmus! Meg fogja érteni. Civilizációnk nagyon szegényes lenne, ha kiiktatnánk belőle a görög dolgokat. A görögök találták fel a drámát, a tragédiát, a komédiát, az amfiteátrumot, az olimpiai játékokat; Euk- leidész és Püthagorasz fogalmazta meg azokat a mértani tételeket, amelyeket ma is minden gyerek bifláz a világ iskoláiban; pz ókori görög építészet él tovább sok-sok város múzeumainak homlokzatán, az orvosok Hippokratész esküjét teszik le pályájuk kezdetén, a gyereknek Ezópusz (Aiszóposz) meséit mondjuk, és az utcán akár taxival, akár metróval, akár autóval közlekedünk, mindezeknek a járműveknek a neve görög eredetű, akárcsak a telefoné, a demokráciáé, a fizikáé, az atomé ... No de azt hiszem, ennyi példa bőségesén elegendő ahhoz, hogy megértsük: miért mondják a görögök tréfálkozva a kedves külföldi vendégnek: „Isten hozta, éppen ideje volt hazalátogatnia két-háromezer évi távoliét után...“ Egy kszenosz jó tanácsai Véndégszeretetükre jellemző, hogy talán ez a világ egyetlen olyan országa, ahol a külföldi és a vendég szó azönos: kszenosz. No de mielőtt te is kszenosz lennél, vagyis útnak indulnál, érdemes megszívlelned egy „öreg kszenosz“ néhány jó tanácsát. Világos, hogy elsősorban július, augusztus jön számításba, de itt a bökkenő: mindenki más is akkor akar menni. Ezért a nyár derekán biztos lehetsz abban, hogy minden országút, minden szálloda zsúfolt lesz, talpalatnyi helyet is alig kapsz a strandon, no és — ami egyáltalán nem közömbös — minden méregdrága. Ilyenkor nincs ám engedmény sehol! És a forróság is ekkor tetőzik. Kazánban érzed magad, elsárgulnak a perzselt levelek, poros minden az út mentén, még a tenger vize is alig enyhíti a hőséget. A görög ember számára télen-nyáron egyaránt szent a szieszta: délután kettő és négy, de inkább tizenkettő és fél hat között még a csirkék, a macskák, a kutyák is bóbiskolnak. Ha teheted, áprilisban, májusban vagy október elején indulj útnak. Ilyenkor bársonyos a meleg, zöldebb a természet, nem „döglesz“ bele a múzeumok, régiségek végigjárásába, hanem élvezed a sétát, és az sem mellékes, hogy elő- vagy utószezoni engedményeket kérhetsz és kaphatsz. Ilyenkor a szállodások, pincérek jobban megbecsülik a vendéget, még arra is van idejük, hogy leüljenek, beszélgessenek, barátkozzanak veled. Ez pedig nem közömbös! A görög ember — ha éppen nem fenyegeti hőguta — nagyon közlékeny, egyszerű, természetes és barátságos. Értelmiségiek gyakran jól beszélnek angolul vagy franciául, pincérek és szállodások, sőt sokszor egyszerű munkások is (akik vendégmunkások voltak a hűvös Északon) gyakran értenek németül. Ha te is beszélsz ezeken a nyelveken — itt-ott az olaszt is megértik —, akkor nyugodtan eltréfálkozhatsz bárkivel, dicsérheted vagy szidhatod a kedvenc futballcsapatát, érdeklődhetsz a csa- - ládja, megélhetési viszonyai, a hobbija felől. A meltemi enyhíti a hőséget Mind Rodosz, mind pedig Patmosz az erősen tagolt török partok mentén a Dódekaniszosz (a „12 sziget“) — szigetcsoport tagja. A valóságban több mint harminc sziget van itt. Amikor 1912-ben az oszmán-török birodalom összeomlott, a szigeteket Olaszország (!) kaparintotta meg, régi római hódításból eredő jogokra hivatkozva. Itália második világháborús vereségére volt szükség ahhoz, hogy 1974-ben, a párizsi békeszerződés értelmében a Dódekaniszosz ismét görög lobogó alá kerüljön. A mai hatvan-hetven évesek itt igen jól beszélnek olaszul, bár olasz lakosság természetesen nincs. Éghajlata, fejlett idegenforgalmi infrastruktúrája és történelmi műemlékei miatt elsősorban Rodoszt árasztják el a turisták. Különrepülőgépek és menetrendszerű járatok érkeznek ide naponta az NSZK-beli Frankfurtból, azután Zürichből, Londonból, Párizsból, Stockholmból, sőt Bécsből is. Ha forró a nyár, az északról fújó meltemi szél enyhíti a hőséget. A növényzet szokatlanul buja, és még vad is akad: őz és vaddisznó is koslat. Hajóval is érkezhetünk: Athénig 18 —36 óra az út, attól függően, milyen az útirány, hány közbeeső szigeten köt ki a hajó. Rodosz neve állítólag a rózsa (rhodon) szóból- ered. A várost, a sziget azonos nevű fővárosát időszámításunk előtt 408-ban alapították, felépülésekor a kor legmodernebb városa volt. Hetvenezer lakossal! Fénykorában Rodosznak nagyhatalomhoz illő flottája volt, kereskedelmi és hajózási törvényeket adott az akkor ismert világnak, atlétái sorra-rendre nyertek az ókori olimpiai játékokon. Itt állott az akkori világ hét csodájának egyike, a rodoszi Kolosszus —■ állítólag 28 méter magas szobor volt. Ezt azonban hiába keresik a turisták — csak a képe maradt fenn... Az elragadó Ródosz városban is lakhatunk, amelynek török minaretje és egy magyar étterme is van. Itt elgyönyörködhetünk a jeruzsálemi, a későbbi ródoszi, ma pedig a máltai lovagrend gyönyörű épületeiben, és főleg: a Lovagok utcájában (az Odosz tón Ip~ potón). Szerencsére ide autóval tilos a bemenet, sétálóutca, tengeri kavicscsal kirakva. De lakhatunk a sziget keleti oldalán fekvő, Ródosztól 56 kilométerre levő, autóbusszal megközelíthető Lindoszban is, a johannita (máltai) rend egykor bevehetetlennek tartott vára alatt — itt selymes, fehérhomokos a strand, és a part tele van topless-, azaz melltartó nélkül napozó északi lánnyal. Ha úgy tetszik, ez modern ródoszi látványosság, de az igazság kedvéért megjegyzem, hogy sok hölgynek önkritikája sincs, és tekintélyes méretű, ám megereszkedett keblét úgy viseli pucéran, mintha 16 éves Armetisz vagy Afrodité volna ... Görögország-szerte mindenütt látni a strandon topless-lá- nyokat és -asszonyokat, lassan hozzászokunk a látványhoz, elmúlik a kezdeti varázs. Sugár András Hajléktalan amerikaiak Az Egyesült Államokban a hajléktalanok száma aggasztó ütemben növekedik. Az utóbbi két évben 25 százalékos volt a növekedés s elérte a majdnem 3 milliót, ami felér egy Chicago méretű nagyváros lakosságával. A legsúlyosabb helyzetet New Yorkban tartják nyilván, ahol 60—80 ezer személynek nincs lakása. Chicagóban pedig mintegy 25 ezer hajléktalant számoltak össze. Ez a probléma azonban nemcsak a nagyvárosokban okoz gondot. Az Oregop állambeli Portlandban több mint 8000 személy él az utcán. Ismét a dohányzás következményeiről Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente több mint egymillió ember hal meg a dohányzás miatt — jelenti az EFE hírügynökség. Eddig mintegy ötvenezer tanulmány bizonyítja, hogy a cigarettafüst rendkívül ártalmas, korai halált és megbetegedéseket okoz nemcsak azoknak, akik e szenvedély áldozatai, hanem a passzív dohányzóknak is, tehát azoknak, akik belélegzik a dohányfüstöt. Különböző országokban a tüdőrákesetek 85 százalékát a dohányzás váltja ki, ez a 85 százalék felöleli a cigarettafüstöt önkéntelenül beszippantó személyeket is. Az Egészségügyi Világszervezet egyik szakértője nemrég Montevideóban rámutatott, hogy környezetünkben a dohányzás valóban veszélyes és halált okozhat. Metró Kairóban szeptember végén felavatták a metrót, az elsőt Afrikában és az arab világban. Az ez alkalommal rendezett ünnepségen jelen volt az ország elnöke és a francia miniszterelnök, aki látogatást tett Egyiptomban. A Szadat állomáson — amelyet a volt egyiptomi elnök emlékére neveztek így — a gránitlapokkal bevont falakat szoborművek díszítik, amelyek a fáraók idejéből származó jeleneteket ábrázolnak. A metrót Franciaországgal együttműködésben építették. A munkálatok öt évig tartottak. Az első föld alatti vonal 4,5 kilométer hosszú, a felszíni vonalakkal együtt pedig több mint 23 kilométert tesz ki. Becslések szerint a metró 70 százalékkal tehermentesíti a fővárosi forgalmat, s ugyanakkor hozzájárul a zaj és a levegőszennyezés csökkentéséhez. Szerencse Jól kezdődött a közös élet a kazani Mironov házaspárnak. A fiatal férj a mézeshetek első napján egy XVII. századbeli agyagkorsóban értékes ékszereket, drágaköveket és fémpénzt talált. A múzeum megköszönte és gazdagon megjutalmazta a házaspárt. Munkabalesetek A mostani évtized kezdete óta az amerikai iparban jelentős mértékben rosszabbodott a munkahelyeken a biztonság — vonja le a következtetést a chicagói munkavédelmi problémákkal foglalkozó intézet egyik dokumentuma. Az intézet által összegyűjtött adatok szerint az építőiparban, a bányaiparban és általában az ipari vállalatokban a munkavédelem terén fennálló nem megfelelő helyzet több ezer halálos kimenetelű balesetet okozott. Az Egyesült Államokban évente 7500 személy veszti életét munkabalesetben. Vízbár A luxusüzletekről és a filmsztárok otthonáról nevezetes Los Angeles-i városrész, a Beverly Hills bővelkedik bárokban. A The Street Jornal azonban egy olyan új bár megnyitásáról számol be, amilyenhez hasonló aligha működik bárhol is. Ebben a bárban ugyanis kizárólag vizet szolgálnak majd fel. Nem csapvizet persze, hanem a világ 18 országából származó forrásvizet, ásványvizet kínálnak, s nem is olcsón. A választék hűtve kerül a fogyasztók elé, de jégkockát nem kínálnak hozzá, mert a tulajdonosok szerint az meghamisítaná az igazi víz ízét. A bár neonreklámja nem hivalkodó, de annál egyértelműbb. A felirat: H2O — a víz vegy- jele.
