Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-08-26 / 34. szám
Szibériai diploma A világ számos országában foglalkoztatják a közvéleményt a felsőoktatás problémái. A rohamos tudományos-technikai fejlődés időszakában a mérnökökre vár az átalakítások feladata a techniká ban, a technológiában és a termelésszervezésben. Szofja Sztarceva kérdéseire jurij Poholkov professzor, a Tomszki Műszaki Egyetem rektorhelyettese válaszolt. — Véleménye szerint milyen tulajdonságokra van szüksége napjaink mérnökének? — Hadd kezdjem egy hasonlattal Conan Doyle mondta, hogy az emberi agy olyan, mint egy padlás amit ki-ki a maga módján rámolt tele Van, akinél szörnyű rendetlenség van, sokáig kell keresgélni, s az ember olykor meg sem találja, amit keres. Van, aki mindent polcokon rendez el, de vele Is előfordulhat, hogy valami mégis hiányzik De van olyan is, aki csak szerszámokat helyezett el a padláson De nem akármilyen szerszámokat, hanem alapos ismereteket, amelyek segítségével mindent, ami szükséges, meg tud csinálni Véleményem szerint tehát a legfontosabb az, hogy a mérnököknek olyan „szerszámokat“ adjunk, amelyek mindig a kezük ügyében lesznek — Érdekes hasonlat... — Még nem fejeztem be a gondolatot. Igen fontos, hogy ne csak ismereteket nyújtsunk tanítványainknak, hanem arra is megtanítsuk őket, hogyan kell folyamatosan megújítani a már megszerzett tudást Ez az egyetlen módja annak, hogy a szakember állandóan fejlessze, magát, és rá tudjon hangolódni az új tudományos és technikai irányzatokra, a holnap feladatainak megoldására. — Ma, amikor a felsőoktatási intézmények a tudományos és a termelő szférával fenntartott kapcsolataikra támaszkodva szervezik át tevékenységüket, ön szerint mi az optimális: ha egyenesen az iskolapadból, vagy inkább a termelésből veszik fel az új hallgatókat? — Erről megoszlanak a vélemények, de szerintem az a helyes, ha közvetlenül az érettségi után kerülnek be az egyetemre a hallgatók. Az iskola ugyanis megtanítja tanulni az embert. Annak, aki valamilyen okból kihagy néhány évet, nehéz újrakezdeni, nagy az elsajátítandó tananyag, és már az elsőéveseknek is be kell kapcsolódniuk a kutatómunkába. „Bemelegítésre“ nincs idő. Akinek viszont az iskolában jól ment a tanulás, nálunk is győzi. — Gondolja, hogy a szibériai iskolák megfelelően felkészítik tanulóikat az egyetemi, főiskolai tanulmányokra? — Legyünk pontosak. Egyetemünkre nemcsak a mi vidékünkről jelentkeznek a fiatalok, hanem a közép-ázsiai köztársaságokból és az ország más részeiből is. A fel- készültségi szint természetesen eltérő. Engem azonban nemcsak és nem is annyira ez nyugtalanít, hanem inkább az. hogy a diák vajon tudatosan választotta-e jövendő hivatását Azokat a hallgatókat szeretjük a legkevésbé, akik nem tudják, miért éppen hozzánk jöttek. A Tomszki Műszaki Egyetem jelszava, hogy „keressük meg a nekünk való felvételizőket“ Több tucat iskolát és szakmunkásképző intézetet patronálunk nemcsak itt, Tomszkban. hanem a falvakban és más városokban is. Megyénk északi részén található Kolpasevo város. Dolgos, érdeklődő nép lakja Professzoraink gyakran megfordulnak ott, több vállalattal tartunk fenn szoros kapcsolatot. Előadásokat tartunk, beszélgetünk a középiskolásokkal. Az egyik iskolában informatikai és számítástechnikai tagozatot szerveztünk. Felszereltük az iskolát a szükséges berendezésekkel, mikroszámítógépekkel, számítóközponttal. Készítettünk módszertani útmutatót is. Az iskola igazgatója és tanárai számára külön előkészítő tanfolyamot tartottunk Megnőtt a tanulók között az érdeklődés a foglalkozások iránt. Tavasszal erre az iskolára támaszkodva egyetemi előkészítő tanfolyamokat szerveztünk Az eredmény: harminchatan kiállták a próbát: felvételt nyertek egyetemünk különböző karaira Érdekes, hogy ezeknek a kolpasevói fiataloknak a felvételi átlagpontszáma magasabb volt, mint más városbeli társaiké, és egyetemi tanulmányaik során is jobb az előmenetelük. Hogyan változik jelenleg az oktatási folyamat? Mit tesznek azért, hogy kibontakoztassák a jövő mérnökeinek képességeit, illetve hogy naprakész tudással vértezzék fel őket? — Csak egy út létezik- közös nevezőre kell hoznunk az oktatói, a termelői és a tudományos kutatómunkát. Mindez különböző formákban valósulhat meg. Elmondom azokat, amelyekre — véleményem szerint — a legnagyobb jövő vár. Oktató-kutató-termelő bázisokat hoztunk létre [és kívánunk a jövőben is létrehozni) például a kibernetika, a porkohászat, a geológia vagy az elektromechanika területén. A bázisok három „tartópillére“: az egyetemi kar, az egyetemen működő kutatócsoport és -intézet, továbbá a termelővállalat, amellyel együttműködési megállapodást kötöttünk, és amely számára konkrét kutatómunkát végzünk. Mondok egy példát. Az alkalmazott matematika tanszék (a kibernetikai oktató-kutató-termelő bázis tudományos részlege) megállapodást kötött a Tomszki Geofizikai Tröszttel, hogy a szeiz- mogramok értékeléséhez új matematikai módszereket dolgoz ki. A kész anyagot két év múlva kell átadni a megrendelőnek. Ugyancsak akkor állnak munkába azok a geofizikus hallgatók, akik ma harmadévesként részt vesznek az említett kutatásokban. Ezt nevezzük mi célképzésnek. Egy másik bevált forma a termelővállalatokhoz kihelyezett tanszéki részleg. A Tomszki Kőolajvegyészeti Kombinátnál például a Vegyipari Gépek és Berendezések Tanszék, a SZIBKABEL Vállalatnál az Elektromos Szigetelés és Kábeltechnika Tanszék állított fel kihelyezett csoportot. Az érintett tanszékek heti egy alkalommal a partnervállalatnál tartják a hallgatók gyakorlati óráit, és ezeken közreműködnek a gyár mérnökei is. A laborgyakorlatokat így igazi termelési körülmények között folytatják. Ez az együttműködés mindkét résztvevő fél számára hasznos. — És mi a vállalatok véleménye az önök diplomásairól? — Ritkán reklamálnak, bár ez még nem jelent semmit. A fiatal szakember számára az első év a tanulóév. Kapcsolatot tartunk a végzőseinket alkalmazó vállalatokkal, intézményekkel. Közük velünk, hogy kit .milyen munkakörben alkalmaztak. Egy idő után minősítenük is kellene végzett növendékeinket, de, sajnos, ezt egyelőre nem nagyon veszik komolyan. Most egyébként is a felsőoktatási intézmények és a népgazdasági ágazatok kapcsolatrendszerének felülvizsgálatát, átalakítását éljük. A vállalatok egyelőre mintegy „ajándékba kapják“ a friss szakembereket, anyagilag nem vesznek részt a szakemberképzés»- ben, bár az állam jelentős összegeket költ erre a tevékenységre. Feltételezem, hogy ez meg fog változni a közeljövőben. Véleményem szerint a szakemberképzést szerződéses alapra kell helyezni, úgy, hogy a vállalatok, intézmények, nagyrészt megtérítsék nekünk „szakember-megrendelésük“ teljesítésének költségeit. A szovjet népgazdaságban most van folyamatban a munkahelyek besorolásának felülvizsgálata. Reméljük, ennek eredményeképpen pontos képet nyerünk arról is, hány és milyen szakképzettségű mérnökre van valóban szüksége az iparnak, illetve a tudományos kutatóintézeteknek. Az adatok birtokában korrigáljuk oktatáspolitikánkat, egyes szakokon csökkenthetjük a létszámot, ugyanakkor más, új szakokat is nyithatunk. Ebben már vannak eredményeink. Tomszk megye kőolaj- és földgázkitermelő iparának szakemberszükségletére tekintettel egyetemünk a múlt évben kőolaj- és földgázipari kart alapított. — Végül egy utolsó kérdés. Az első szemesztertől az államvizsgáig egy-egy évfolyamból sok diák morzsolódik le. ön az ötvenes évek végén járt egyetemre. Nem gondolja, hogy a mai hallgatók mintha ... — Azt akarja mondani, hogy mintha gyengébbek lennének? Nem, nem hiszem Képzettség dolgában a nyolcvanas évek diákja előbbre tart, mint mi annak idején, több az információja. Igaz, több a kísértés is, de ez inkább baja, mint bűne ennek a korosztálynak. Mi. a szülők kényeztetjük el őket, tesszük őket követelőzővé Nálunk, Szibériában az a mondás járja, hogy a gyerekeket addig keli nevelni, amíg olyan kicsi. hogy „keresztben is lehet fektetni a padra“, mert azután már késő. Ami pedig a lemorzsolódást illeti, valóban nyugtalanító az adat. Én, személy szerint, nem vagyok híve a túlzott szigornak. A tehetségtelen vagy a javíthatatlan lusta hallgatóktól persze meg kell válnunk, de vigyáznunk kell, nehogy a tehetségeseket is elveszítsük. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindenkinek —. kivált, ha fiatal — lehetnek mélypontjai, ágiikor képtelen az információk befogadására. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy jól adunk-e elő, fel tudjuk-e kelteni az érdeklődést a tantárgyaink, a tudományok iránt. Megeshet u- gyanis, hogy egy Einsteint szalasz- tunk el. Mondják, őt annak idején a tanárai annyira butának tartották, hogy a szüleit rá akarták beszélni, ne felsőbb iskolába, hanem szakmát tanulni küldjék a gyereküket... A kábítózás áldozatai Olaszországban az idei óv első felében 40 százalékkal többen vesztették életüket a rendszeres kábítószer-fogyasztás miatt, mint a tavalyi esztendő azonos Időszakában A Rómában, kiadott közlemény szerint az áldozatok száma 209 volt A legtöbb kábítózó Szicíliában, Calabria és Campania tartományban él. Vissza a színpadra! Marcello Mastrolanni, aki a film kedvéért évekkel ezelőtt hátat fordított a színpadnak, most — Csehov kedvéért visszatér. A nagv orosz drámaíró egyik ifjúkori müvét mutatják be Rómában pazar szeruposztással és —* Marcello Mastroiannlval. A művet Nyikita Mi- halkov viszi színpadra, aki maga első alkalommal vállalkozik színmű rendezésére. Mihalkov filmrendezőként és filmszínészként vált ismertté. Ami Mas- troiannif illeti, az olasz lapok emlékeztetnek arra, hogy 1953-ban mutatkozott be színpadon, rendezője Luchino Visconti volt. Vakok A világon 42 millió a vakok és azoknak a személyeknek a száma, akik alig látnak — állapította meg a vakok nevelésével foglalkozó pedagógusok nemzetközi szövetségének kongresszusa, amelynek munkálatai a nyugatnémet Würtzburg városában zajlanak. Ezek háromnegyed része a szegény országokban él. fii szakemberek ugyanakkor annak a véleményüknek adtak hangot, hogy 90 százalékuk elkerülhette volna a megvakulást, Illetve gyógyítható. A vakság fő oka a trachoma és az Avitaminhiány, amely főleg a gyermekeket sújtja. Csempészek A kínai hatóságok Jiangxi tartományban egy olyan csempészbandát tettek ártalmatlanná, amely műkincsekkel, kereskedett, illetve ilyeneket vitt ki illegálisan az országból. A banda ősi sírokat fosztogatott ki. Feltételezések szerint mintegy 10 ezer olyan tárgyat értékesített, amelyek történelmi és művészi értéke felbecsülhetetlen. Felvették A podolszki Daniil Pigilov sikerrel tette le felvételi vizsgáit a moszkvai egyetemen, méghozzá kitűnő minősítéssel. Az egészben csak az az érdekes, hogy Daniil 13 éves. A gyermek hároméves korában tanult meg írni és olvasni, így az iskoláskor elérésekor egyenesen a harmadik osztályba íratták be, 12 éves korában végezte el középiskolai tanulmányait, így elnyerte a jogot, hogy felvételizhessen. Daniil újságírói pályára készül. Ötlet A dán Anders Andersen meglepetéssel vette tudomásul, hogy a hatóságok nem hajlandók neki önálló útlevelet kiállítani, s azzal az ötlettel álltak elő, hogy írassa be magát szülei egyikének útlevelébe. Ami egyszerűen lehetetlen volt, mert Andersen március 30-án töltötte be ... 100. életévét. A baj onnan eredt, hogy az útlevelekkel foglalkozó tisztviselő születési évszámából az utóbbi két számjegyet vette tekintetbe, így Andersent néhány hónapos csecsemőnek tekintette
