Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-21 / 3. szám
TEKINTETE ELÁRULJA? A szemünk a legfontosabb érzékszervünk embertársainkkal való kapcsolatainkban. A vak embernek újra és újra meg kell győződnie arról, hogy mellette vagyunk, figyelünk rá. Hallania kell hangunkat, mozdulataink zaját, éreznie a testünkből áradó hőt, vagy fogni a kezünket. A látó kapcsolatot teremthet olyan személlyel is, aki messze áll tőle, de az is előfordul, hogy visszamosolyog a filmszínészre, vagy a képernyőn szereplő bemondóra. Milyen jelzéseket adunk hát a szemünkkel, mit észlelünk másokéból? Valóban a lélek tükre a szem? Ha nem sikerül elérni, hogy beszélgetőpartnerünk ránk nézzen, ha kerüli a tekintetünket, úgy érezzük, akár a falnak beszélnénk. Alig akad viszont olyan helyzet, amikor kizárólag a tekintet jelzései állnak rendelkezésre a „helyzetelemzéshez“. Szinte mindig kísérik az arc mozgásai (a mimika), a mozdulatok, a beszéd és az egész helyzet — ezek összességéből vonjuk le következtetéseinket, még ha a vezető szerep a tekinteté is. Az áldozat megérzi a támadó szándékot, ha a vadász óvatlanul a szemébe néz. A ránk irányuló tekintet — ha nem fordítjuk el — kapcsolatot hoz létre, feszültséget teremt. A szerelmesek hosszan mélyednek egymás szemébe, a keletkezett feszültség biztosítja a magas hőfokot. A szem színét és alakját is jellemzőnek tartják az emberek. Jóllehet alaptalanul, de mégis sokan állítják: a kék szemű ember tekintete „hideg, mint a befagyott tó“, vagy „áttetsző, mint a tavaszi égbolt“, az „őzbarna“ szem meleg kifejezésű, a zöld szem „titokzatos, mint a tenger“, de van bociszem, disznószem, gülüszem is. A szem szivárványhártyájának színessége a pigmentáltságtól (festéktartalmától) függ, s az első heteket követően az élet során gyakorlatilag nem változik. Fehér keret, az ínhártya veszi körül. Nagyobb szemfehér esetén a szem mozgása jobban követhető, a kontraszt élesebb. Ezt használják ki a nők szemfestéskor. A festék színe és a kikészítés módja az éppen kívánt hatásnak megfelelően befolyásolhatja jellegét. A szivárványhártya közepén lévő fekete kör, a pupilla összehúzódásával és kitágulásával szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét és a látás mélységélességét. A fény hatására reflexszerűen változik, de az erős érzelmi hatásokra is reagál. A könnymirigy váladéka, a könny tartja nedvesen a szemet, és távolítja el az idegen testeket (pislogáskor a könny széttérül a szem felszínén és kimossa a szennyeződést). A könny meny- nyisége befolyásolja a szem fényességét, s ez nemcsak fizikai ingerekre nő, hanem az erőteljesebb érzelmek hatására is. Felteszik, hogy a nők tekintete azért ragyogóbb, mert intenzívebben működnek a kőnnymirigyeik. A szem jelzéseinek a felfogására — bizonyos mértékig — a kisbaba is képes, tekintetét néhány pillanatig fogva tarthatjuk. A mosolygó arcra visszamosolyog, ezzel biztosítva a kapcsolat- felvételt. (Ma már tudjuk, hogy sem a mosolygó száj, sem a szem külön- külön nem elegendő az első mosoly kiváltására, hanem legalább az emberi arc „vázlata“: a szemek, az orr és a száj leegyszerűsített modellje kell hozzá.) Amint a felnövekvő gyermek egyre inkább megérti az anyanyelv jeleit, úgy tanulja meg a beszéddel ki nem fejezhető jelzések értelmezését is. A gyermek a szülő arcának, szemének mozgásából sokkal többet ért, mint egy idegenéből. A felelő diák a tanár tekintetét figyelve ellenőrizheti, hogy helyes-e, amit mond. A legkisebb pislan- tás, apró bólintás már akaratlan jelzéssé válva figyelmeztet a hibára. Sokkal nehezebb felelni, ha a tanár nem néz a diákra, nem közvetít jelzéseket. Vannak, akiknek arca minden rezdülésüket elárulja, mások jobban titkolják érzelmeiket. Van olyan ember, aki jól olvas az eltitkolt vagy akaratlan jelzések között, de olyan is, aki süket a legnyilvánvalóbb Jelekre is. Mégis alapvető vonás, hogy az egészséges, felnőtt emberben kialakul a Jelek felfogásának a képessége. A beteg ember, például az értelmi fogyatkozás, értelmi zavarokban szenvedő felfogóképessége eltorzulhat, nem szerez tudomást mások érzelmi állapotáról, saját közlései pedig szintén szegényesek lehetnek. Ha farkasszemet nézünk, vagyis igyekszünk pislogás nélkül állni társunk tekintetét, egyszerre érzünk fizikai és pszichés fáradást. A kapcsolat fenntartása ugyanis magas feszültségszinten zajlik, hiszen fogva kell tartanunk társunk tekintetét, és el kell viselnünk fizikai közelségét, de nem pisloghatunk, s emiatt a szemünk kiszárad, izmaink fáradnak, szemünk fáj, szúr, majd „leragad“. Nehéz eldönteni, hogy a fizikai vagy pszichés terhelést nehezebb-e elviselni ilyenkor. Könnyen megállapíthatjuk, hogy társunk figyel-e vagy figyelmetlen. A figyelő ember szemmozgása irányított, egy pontra néz, a pupillája összehúzódik. A figyelmetlen pillantás elkószál, repdes távoli pontok között. A tekintet iránya tájékoztathat a kapcsolat jellegéről is. Intim, szoros kapcsolat esetében egymás szemébe nézünk, lazább, nem egyértelmű érzések esetében valahova az arcra, de nem a szembe. A szexuális kapcsolatra felhívó szem a partner szemét, száját nézi, váltogatja a „szemezést“ és a „menekülést“. Régebben azt gondolták az emberek, hogy a hipnotizőr a szemen keresztül hat mágikus erejével a betegre. Ma már nem föltételezünk ilyen erőket, de a szem szerepét ma is fontosnak tartjuk, hiszen az elalvást segítő technikák a szem elfáradását előidézve (például egy nagyon fényes gömb pislogás nélküli fixálásával) váltják ki az álmosságot. összességében az emberi kapcsolat- teremtés egyik legfontosabb eszköze a tekintet, amely jelez és jelzéseket fog fel egyidejűleg. Nélküle nehezebben közölhetnénk érzéseinket, s nehezebben értesülhetnénk másokéról. Mindezt azonban a szem nem önállóan intézi, hanem egy összetett közlési rendszerbe ágyazottan, azzal szoros egységben. A szemnek mégis van különleges szerepe: hiszen a beszéden kívül ösz- szes jelzés a látás útján érzékelhető. Dr. Bárdos Kata ** TESZT Nézzen szembe Bnmagával, kedves olvasónk: milyen érzékeny „vevőkészüléke“ van mások érzéseinek, hangulatainak felismerésére? Belelát a másikba, tud olvasni a tekintetéből? Ha igen, akkor bizonyára nem jelent nehézséget önnek feladatunk megoldása: össze kell párosítania a képaláírásokat a megfelelő szempárokkal. Azaz, fel kell ismernie, hogy a bemutatott szemek milyen lelkiállapotokat, érzelmeket, gondolatokat tükröznek. A feladat megoldásához tehát a megfelelő betűket és számokat kell összeilleszteni. Ha próbálkozása nem járt volna sfc, kerrel, azért ne keseredjen el. Nem biztos, hogy önben van a hiba: a fényképek bizony semmiképpen nem any- nyira kifejezők, mint az élő tekintetek. E játékos feladat sikertelen megoldása nem jelenti azt, hogy emberi kapcsolatai is sikertelenek lennének. „Szemezzen“ csak továbbra is nyugodtan. 1. Ismeretlen személlyel való szemezés kapcsolatfelvételt provokál, emiatt kihívónak, szemtelennek, illetlennek tartiák. A kihívó tekintet az egész arcot fürkészi, de előtérbe helyezi a száját és környékét. 2. A pupilla nemcsak a fényerőre, hanem az erős érzelmi behatásokra is reagál. Az ijedség hatására például erősen kitágul. 3. A figyelő ember szemmozgása irányított, egy pontra néz, pupillája ösz- szehűzódik. 4. Az oldalra pillantó kacér tekintet még nagyobb nyomatékot kap, ha a szemhéj utána egy pillanatra leereszkedik. 5. „Hová meredt el szemed világa?“ Az ábrándozó szem nagyon messzire néz, lencséje ellapult, pupillája közepesen tágas. B. A bánat: megfoghatatlan árnyék a gyermek szemében. A két szemgolyó egy parányit befelé fordul, s befelé fordulva válik a tekintet is. 7. Az öröm hatására is kitágul a pupilla, a tekintet mégis más, mint az ijedség vagy bánat esetén. A lélek vidámsága tükröződik a szemben. Megoldás: a — 3, b — 5, tí — 6, d — 4, e — 1, f - 7, g -2 10 IX 1 r 4 5 6 0 7 3 9 ^ j 012. MR ^ ! . 1 Jp 18 jlSgl9 n——1 |ng2Ű x Br 25 26 29 HP ■po |MpX~ 32~ mr 35 mpr38 39 ■pT ®r HUpU' 00* ítRÜíT' sr "prsr l1!-f jwr r Ér . o >i ggfa HIDEG ESTÉK Rejtvényünkben Endrődl Sándor fenti című verséből idézünk egy kétsorost. VÍZSZINTES: 1. Kettős mássalhangzó. 3. A vers- idézet első része. 10. Elei. 12. A bíróságon az ügyész képviseli. 13. Brazíliai folyó és tartomány. 14. Az arcon piros szín. 15. Nyári Időjárás jelzője lehet. 17. Bánk rangja volt. 18. Rlla egynemű betűi. 19. Via..., John Knittel regénycíme. 20. Spanyol napilap neve. 21. Fordítva: régi római kis pénz. 22. A szokott idő után történő. 23. Buddhista szerzetes. 25. Női vállkendő. 27. Esernyő tréfásan. 29___bukik, elesik. 30. Bolívia fővárosa. 31. Kiejtett betű. 32. A nagyszülő szülője. 33. Szeszes Italok. 34. Makacs ellenszegülés. 35. Omszk folyója. 36. Ez pedig Makó folyója. 37. Olőkádféle kis mosdó (éh.). 38. Aida szerelmese. 40. Eger vidékén termesztett sötét színű, finom zamatú, édes vörös bor. 41. Algériai kikötő. 42. Hegedű tartozéka. 43. A szoros magyar ábécé kezdete. 45. Indíték. 48. Csukott. 47. Gúla közepe! 48. Varróeszköz névelővel. 50. Dunántúli község. 52. Trombitahang. 53. Baba jelzője lehet. 55. Izomkötője. 56. Nagyobb földdarab, rög. 57. Harapásnyi étel. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet második része. 2. Romániai folyó. 3. Sporteszköz. 4. Nem egynyári növény. 5. Ruha jelzője lehet. 6. Erre a helyre. 7. Amerikai hírügynökség. 8. ... Ráby, Jókai regénycíme. 9. Az órák orvosa. 11. Az erbium vegy- jele. 15. Mosó... mosodája, Varga Katalin mesekönyvének címe. 16. Ipari nagyüzemek. 19. Szótlanul elgondolkozó. 20a. Az a másik. 22. Bordázott szövésű pamutszövet. 23. Sík. 24. Kapa közepe! 26. Remegés, izgalom. 27. Kettős (éh.). 28. Műsor közvetítésére való műszaki berendezés. 30. Olasz filmszínésznő (Sophia). 33. A Mali Köztársaság fővárosa. 34. TJírusl király leánya, Karthágó megalapítója. 36. Sav jelzője lehet. 37. A szobában. 39. Szolmizáciős hang. 40. Ifjúsági magyar író (Ferenc 1879—1934). 42. A mondás szerint a várt lány... nyer. 44. Átmásol. 46. övezet. 47. Szavazóláda. 49. Heréit kos. 51. Fordítva: a legerősebb ital. 52. Szovjet sakknagymester volt (Mihail). 54. Sóhajtás. 56. Feltételes kötőszó. Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. Az 1. szám rejtvényének helyes megfejtése: Ügy ugrik át január / a múlt évből az újba / s belehuppan a hóba. Könyvet nyert Duray Rezső, Senec.
