Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-21 / 3. szám

A HOFÉLIA ötszázadik előadásához készülődik Hofélia szerepében Hofi Géza, a Madách Színház Jászai-tffjas művésze. Az előadásszám a magyar színházi életben — de a világ színpadain is — csúcsnak számít. Am ebben az esetben nem egy Csárdáskirálynő- vagy Bánk bán-szerű, önmagában változatlan produkcióról van szó, hanem estéről estére megújuló, a politika napi aktualitásait — amolyan hofisan — feldolgozó darabról, amelyben a jelmez, a dallam, a szín­padkép és szereplők állandóak, a szöveg, a tartalom pedig estéről estére megújul. Lázár Györgyöt, a Madách Színház ügyvezető igazgatóját a gaz­dálkodás megújulásáról kérdeztük. — Nyereséges dolog Hofival dolgoz­ni? — ötven előadás után megtérültek az előadás költségei. Előadásonként — telt ház esetén — a bevétel mintegy 25 százaléka nyereség. — Maradt már meg jegy? — Soha! — Akkor önöknek igazán nincs anyagi gondjuk. Fut a szekér, nyeresé­ges a Madách! — Havi 10—12 előadás a kamarában nem azt jelenti, hogy a Madách Színház nyereséges. Csupán a Hofélia az. — Mindazzal együtt, hogy éjszaka dolgoznak, s hogy a műszaki személy­zettől a fellépő művészekig bezárólag éjszakai pótlékot, túlórapénzt kell fi­zetni? — Nem fizetünk éjszakai pótlékot, sem túlórapénzt. — Akkor hogyan fizetik az embere­ket? — A Munka Törvénykönyve kimond­ja, hogy a munkavállalóknak törvény biztosítja két munkanap között a nyolc órai pihenést. Ám ha a mi műszaki dol­gozóink éjjel kettőig dolgoznak, s reg­gel 8 órakor újra munkába állnak, ak­kor a 8 óra pihenést nem biztosítottuk nekik. — Ezek szerint a Hofélia-előadáson nem a Madách Kamara állományában lévők segédkeznek? — Dehogynem! — És ezt hogyan oldották meg? — A műszaki személyzet a munka­idején túl a színház terven felüli elő­adásait — ilyen a Hofélia is — kiszol­gálja. Nem munkabérért, hanem állo­mányon kívüli bérért. Ezzel nemcsak a »rínház, hanem a munkavállaló is jól jár, mert további Jövedelemhez Jut. — Mennyit keres egy éjszakai ügye­letes? — Az éjszakai ügyelet díjazása 150 és 500 Ft között van. — Egy világosító? — A felső határ felé. S a jegyszedő az alap környékén. — És Hofi? — Fix fizetést és túlszolgálati díjat kap. — Mennyit? — Pontosan annyit, amennyit a többi élvonalbeli művészünk: többek között, mint Haumann Péter, Huszti Péter, Al- mási Éva, Sztankay István, Schütz 11a. Ez a túlszolgálati díj azért is kell, mert még a fent említett művészek sem érik el a nomenklatúra felső határát. — És a zenészek? — Sorozatgázsit kappak, ez a fellép­ti díjuk bizonyos százaléka. — Nekik megéri? Ha esténként más­más helyre utaznának, útiköltséget és teljes gázsit kaphatnának. — Ez biztos pénz, publicitás, jelen­lét. No és a zeneszerszámok használa­táért bérleti díjat fizetünk. — A színházba belépve két színes tv fogadja a nézőket. A készülékek kizá­rólag reklámot sugároznak. Ez, gondo­lom, külön bevétele a színháznak? — A függönyreklám ideje lejárt, an­nak reklámértéke csekély. A jelenlegi reklámfajta jobban illik a színházhoz. A gond csak az, hogy a vállalatok szö­veges anyagot adtak, s szünetben, a ká­vézók figyelmét nem nagyon vonják magukra. Tanácsolni fogjuk, hogy ide- illő filmeket küldjenek a későbbiek so­rán. — Mit hoz a konyhára ez a szolgál­tatás? — A két színházban felszerelt videók ára egy év alatt megtérül! — Konkrétan? — Egymilliót egy évben. — Ha egyszer eszébe jutna a műve­lődési kormányzatnak, hogy ennyivel csökkenti az állami dotációt, mit szól­na? — Rossz a kérdés! Ugyanis az állami dotáció abszolút értelemben évről évre csökken, mivel nem emelkedik. Ha va­lakinek tényleg eszébe jutna tehát, hogy a reklámbevételekkel csökkentse a dotációt, akkor a színház működési feltételeinek további romlásával kelle­ne számolnia. G. L. maszekolói--------------- KAPHATÓ -------------­még az új MADÄCH NAPTÁR! A Madách Naptár mindenki olvasmánya: 272 oldalon naptár, riport, szépiro­dalom, tudományos-ismeretterjesztő cikkek, humor, sport, gyermekrovat, autós, egészségügyi, nyelvészeti témák és sok színes és fekete-fehér kép. Ára: 25,— KCs Házhoz szállítják, ha megrendeli a kiadó címén: Vydavatefstvo MADÁCH Michalská 9 816 21 BRATISLAVA MEGRENDELÉS Megrendelem utánvétellel az 1987. évi Madách Naptárt. Cím: Név: Utca, házszám: Irányítószám, lakhely: ________________Járás: Aláírás: Az ikes igék alaki vonásai Lapunk egyik régebbi számából vettem a következő mondatot: „Elbúcsúzok a kedves nagypapától és a SZNF nevét viselő főtér felé veszem az Irányt.“ (ÚJ Ifjúság, 1984. 36. sz.) Hogyha megnézzük az elbúcsűzok Igealak szó­tári tőalakját, vagyis a Jelentő mód egyes szá­mú 3. személyü formát, máris látjuk, hogy az elbúcsúzik Ige -ík-re végződik. A régi Iskolás szabályra emlékezve rögtön kl Is jelenthet­jük, hogy lkes ige; ha viszont az, akkor az elbúcsúzok helyett az elbúcsúzom lenne a he­lyes forma. Most azoban ne firtassuk, hogyan kellene mondanunk, lrnunkl Tartsuk magunkat a már korábban ajánlott tanácshoz: legyünk türel­mesek az lkes és az lktelen Igeragozás el­bírálásában és bírálatában! Talán elvethetjük azt a tévhitet, előítéletet Is, hogy az lkes Igeragozás használata a mű­veltség fokmérője, hisz az lkes Igének és a műveltségnek nem sok köze van egymáshoz. Érdemes ezt hangsúlyozni, mert számtalanszor hallottam a magukat műveltnek tartö emberek szájából a zongorázom, cigarettázom, dohány­zóm, (nem) hazudom, haladjam, könyörgöm kifejezéseket a zongorázok, cigarettázok, do­hányzók, (nem) hazudok, haladjak, könyörgök helyett. Pedig ezeknek az Igéknek csak egyik része féllg-meddlg lkes ige (pl. zongoráz — zongorázik, clgarettáz-lk, dohányoz — dohány­zik, hazud-lk stb.), a másik része meg egyál­talán nem az (ő halad, könyörög). E példákat csak azért említem, ne akarjunk éles határt vonni az lkes és az lktelen Igék ragozása között. Inkább azt igyekezzünk meg­szokni, milyen szempontból kell vagy érdemes vizsgálnunk az lkes vagy tkesnek látszó Igék alakját. Az alaki szempont kétségtelenül nagyon fon­tos, és ezt már maga az Ikes Ige neve Is jelzi számunkra, hisz nevét Is az -tk szóvégződésről kapta, azonban soha ne elégedjünk meg csu­pán az -!k szóvégződés Jelenlétével! Nézzük meg. nlncs-e az igének lktelen változata 1s. Viszonylag nagy az Ilyen Igék száma: egeré- szlk — egerész. halászik — halász, hullik — hull. Időzik — Időz, cigarettázik — clgarettfiz, dohányzik — dohányoz, zongorázik — zongo­ráz, elterézlk — clteráz stb. Ez a kétféleség anyanuéLVünK át U/ófoutfa/? ru/rí/muvtífr Aááaúti Jelentő mód egyes szám 3. személyben azt Jelzi számunkra, hogy nem tekinthetjük őket egyértelműen lkes Igéknek. Így ragozásukban is Ingadozás tapasztalható. Ezek közül a leg­többnek az -Ik nélküli (rövidebb) változata -sz-re, -z-re, esetleg valamilyen más sziszegő mássalhangzóra végződik. E csoporttői, némileg eltérnek azok a két- alakú Igék, amelyeknek a már korábban vizs­gált hajlik — hajol a megtestesítője. Ide tar­toznak még a tuldoklik — fuldokol, romlik —i romol, bomlik — bomol, öznnlik — özönöl, omlik — omol, oszlik — oszol, tündöklik — tündököl stb. Ezek elég látványosan különböz­nek az előzőktől, mert lktelen változatuk egy­től egyig -1-re végződik. Az -sz, -z, Illetőleg az -1 végződés megkü­lönböztetése olykor Igen fontos lehet az Ige lkes voltának elbírálása szempontjából, jelen­tőségét onnan nyeri, hogy az lkes Ige 2. sze­mélyi! ragja -I: eszel, iszol, úszol, csúszol stb.; ezzel szemben az lktelen ragozásban az -sz a személyrag: számolsz, Ir-sz, fut-sz, lihegsz stb. Azt Is megfigyelhetjük viszont, hogy az Iga 2. személyben nem aszerint veszi fel az -1 vagy az -sz ragot, hogy lkes-e vagy lktelen, hanem Inkább az utolsó mássalhangzó szerint. A sziszegő hangzókra végződök inkább az lkes ragozás -I ragját kedvelik (Ikesek: aszik — eszel, Iszik — iszol, úszik — úszol; tktelenek: ás — ásol, olvas — olvasol, néz — nézel, mos — mosol stb.). Ezzel szemben az -I-re végző- dőkhőz Inkább az lktelen -sz rag Járul: tündö­kölsz, hajolsz, haldokolsz. A bemutatott Jelenségnek olyan szempontból van szerepe, hogy az -1 rag az lkes ragozást erősítő tényező: búcsúz-ol, esz-el, lsz-nl stb. Ilyenkor általában 1. személyben Is elvárható a búcsúzom, eszem, Iszom stb. Ezzel szemben e második személyő -a* rag lazítja az Ikes ragozást, s az Ige többnyire csak 3. személyben marad meg lkes Igének: tűnök, tűnsz, tűnik; válók, vélsz, vál ik; jele­nek, jelensz, jelenik stb. Példnmondatunk búcsúzik szava esetében a 2. személy -1 ragja az lkes ragozás jogosságát erősíti, fgy alakilag a búcsúzom forma lenne az Indokoltabb. (TT) /•

Next

/
Oldalképek
Tartalom