Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-07-01 / 26. szám

Statisztikai tény, hogy a férfiak várható életkora rövidebb, mint a hölgyeké, más szóval: a nők tovább élnek. Az adatok látszatra egyértelműek, bár .vannak, akik korántsem biológiai ótokkal magyarázzák ezt a megfigyelést, s ezért nem is fogadják el egyértelmű tényként. Amióta megfelelő népesedési nyilvántartásokat vezetnek, a férfiak szinte mindenhol előbb-utóbb valamilyen háborűba kerülnek, és így természetesen csökken a számuk a népességben. Ezt, persze, a modern statisztikák figyelembe veszik. Nincs viszont egyelőre semmi tapasztalat arról, hogy a férfiak és a nők között létező társadalmi különbség miként befolyásolja az élettartamot

Általában azt tartják, hogy a férfiak gyorsabban öregszenek. Igaz-e ez? Az öregedés és az életkor nem szükségképpen változik együttesen, jóllehet az öregedés nyilvánvalóan időbeli folyamat. A szervezet valódi életkorát nem a kronológiai, hanem a biológiai korral szokás jellemezni. Elméletileg minden egyén biológiai életkora eltérő sebességgel változik, és így az egy időben születettek biológiai kora is különböző lehet. Kimutatható az is, hogy a biológiai kor változásának sebessége az élet egyes szakaszaiban gyorsabb, máskor lassabb, és ebben is nagyok az egyedi különbségek. Ebben az összefüggésben elemezve a két nem biológiai korának alakulását, az összehasonlítás meglepő dolgokat eredményez: pubertás korban például (10—-16 év között) a lányok biológiai érése gyorsabb, tulajdonképpen a biológiai életkoruk nagyobb lenne, mint a hasonló évjáratú fiúké (jóllehet igaz, hogy a biológiai kor mérésére nincsen egységesen elfogadott módszer). Huszonéves korban a különbség jobbára kiegyenlítődik, de az 50 éves életkor közelében ismét a hölgyeknél látszik felgyorsulni az idő. Ha tehát a várható élettartamot a tizenévesek és az ötvenévesek körében végzett vizsgálatok alapján akarnánk megjósolni, a legtöbben a férfiak hosszabb élettartamára adnák a voksot. ,

Az adatok tehát ellentmondanak annak az általános véleménynek, hogy a férfiak hamarabb öregszenek. Csaktiogy az öregedés bonyolult, összetett folyamat, sok részletében teljesen ismeretlen is. Egyes kutatók szerint a betegségek, illetve a betegség iránti fogékonyság nem is része az öregedésnek, mások viszont úgy érvelnek, hogy ez az egyik legfontosabb mutatója a biológiai kor előrehaladtának. Akár így, akár ügy, ebben tetemes különbségek mutatkoznak a női nem javára. Nőkben sokkal gyakoribbak a rákbetegségek ama fajtái, amelyek viszonylag korán felismerhetők és gyógyíthatók, míg a férfiak rákbetegségei veszélyesebbek (mindez persze csak statisztikai értelemben Igaz, hiszen egy adott betegség kórlefolyása hasonló a két nemben). A világszerte vezető halálokként nyilvántartott keringési betegségek, valamint az ilyen jjellegű elhalálozások (hirtelen szívhalál, agyvérzés stb.) száma is jelentősen nagyobb az „erősebb nem“ tagjai között. Persze, itt is befolyásolhatja a statisztikát az „élet“, az ezeknek a betegségeknek kialakulásában kétségtelenül fontos stresszA férfiak órája gyorsabban ketye

Az életkörülmények vagy biológiai okok indokolják, hogy a nők születéskor várható élettartama nagyobb, és általában tovább is élnek, mint az „erősebb nem“ tagjai? A hosszabb életkor valószínűleg evolúciós öröksége a női nemnek.

helyzetekben gyakrabban találunk férfiakat, mint nőket, és a rákkeltő, karcinogén anyagokkal is kevesebb esélyjel találkozik egy átlagos hölgy. Mégsem mondhatjuk, hogy ez lenne a különbség kizárólagos oka. Amerikai epi- demológusok kimutatták, hogy a 65 éven felüli hölgyek sokkal kevésbé érzékenyek a szívinfarktus rizikófaktoraira, mint a hasonló korú férfiak. A dohányzás ártalmai alig jelentkeznek,

a nagy koleszterínszint pedig — statisztikai értelemben — még jó hatásúnak is bizonyul. (Kevésbé fogékonyak ezekre a tényezőkre a fiatalabb nők is.) Azt nem tudjuk, hogy mi ennek a különbségnek az oka, jóllehet sejtéseink vannak.

Számtalan kísérleti adat és megfigyelés arra vall, hogy a női nemi hormonoknak, elsősorban az ösztrogénnek valamiféle védőhatása, van. Nyilvánvaló

. ,,

A kislányok fejlődése, érése rendre gyorsabb, mint a fiúké. Általában két-három hónappal korábban kezdenek járni, és négy-hat hónappal beszélni. A nemi érettség idejében már mintegy két év a különbség, a növekedés befejeződésében három év hátránya van a fiúknak. A nők korábban érnek, gyorsabban fejlődnek, de gyorsabban öregednek is.

az immunrendszerre kifejtett serkentő befolyásuk, a szervezet felépítő folyamataiba betöltött fontos szerepük, és azt is tudjuk, hogy az ösztrogének jelenlétében a szénhidrát- és a zsíranyagcsere is mutat eltéréseket, jogosan feltételezhetjük, hogy az életkorbeli különbségek egyik oka a nemi hormonok eltérő volta lehet. Hasonló hormonkülönbségeket gyanítanak az idős nők (és sok faj nőstényei) körében észlelhető jobb hőmérsékleti alkalmazkodás mögött is.

Az öregedés egyik, széles körben elfogadott elmélete szerint ez a folyamat genetikailag meghatározott és valamiféle belső óra szerint megy végbe. Az egyik egyedben az óra gyorsabban jár, a másikban lassabban. Az egyik legnyomósabb érv e mellett az' elmélet mellett az, hogy sok, biológiailag hasonló szerveződésű állatfaj életkora jelentősen eltér, viszont az egymással genetikailag rokonságban lévő fajok életkora többnyire azonos nagyságrendű. Az ember „öregedési órája“ azonban olyan környezetben „ketyeg“, amely valószínűleg gyorsítani (esetleg lassítani J képes a ritmust. Ez lehet az oka a nagy egyedi különbségeknek és annak is, hogy ezt az órát nehéz egyáltalán felismerni.

A genetikus öregedéselmélet hívei nem sok reményt hagynak a férfiaknak: szerintük a hölgyek órája egyszerűen „tovább jár“. Arra a kérdésre, hpgy miért van ez így, viszonylag köny- nyű felelet kínálkozik: evolúciós szempontból valószínűleg így előnyös. Számos más fajról is tudjuk, hogy a nőstények élettartama sokkal hosszabb. Könnyű elgondolni, hogy a fajfenntartásban már nem közreműködő, genetikailag nem értékes versenytársra a népességnek (populációnak) már nincs szüksége. Azt, hogy milyen mechanizmussal rögzült az élettartambeli különbség az evolúció során, nem tudjuk megmagyarázni, de az a tényeken nem változtat. A hím egyedek túlélésének valószínűségét még a folyamatos és meglehetősen 'Idős korban is megmaradó spermiumtermelés sem növeli meg. Profán egyszerűsítéssel azt mondhatjuk: a bőséges választékban csak a biztosan egészséges egyedekre van szükség, erre pedig a fiataloknak nagyobb az esélyük. Az idősebb egyedek spermiumainak száma rohamosan csökken és ezzel együtt csökken azok életképessége is, azaz a genetikai hibák keletkezésének valószínűsége a kor előrehaladtával nő. Az öregedő hím tehát kevésbé hasznos tagja a populációnak, mint az idős nőstény, aki — főként a nagyobb emlősfajoknál — a termékenységi ideje elmúltával neveli fel utolsó ivadékát. Ez lehet a valószínű oka annak, hogy sok fajban a csordát idős nőstények vezetik.

jóllehet ez az elmélet még koránt- sincs bebizonyítva, úgy tűnik, kielégítően magyarázza a nőstény egyedek nagyobb várható élettartamának miértjét az állatok jó részében. Elképzelhető, hogy ez az örökség emberi nemünknek is megmaradt, s talán éppen a hormonális mechanizmusok segítenek a nők biológiai élettartamát megnövelni, azaz „késleltetik“ az órát. Az „evolúció áldozatai“ lennének a férfiak?

NYÁRI ZSONGÁS

Rejtvéyünkben Sík Sándor fenti című verséből idézünk:

Zsong a nyári rengeteg, ... folytatása a rejtvényben.

VÍZSZINTES: 1. A versfolytatás első része. 11.

Cigarettázik. 12. Kötés jelzője lehet (pl. pulóver vagy ruha). 13. Ahogy mondani szokták e mögött ül a rab. 14. Az asztáclum vegyjele. 15. Nagy testű tengeri ragadozó. 17. Sál betűi keverve. 18. Visel (pl. ruhát). 19. Harap. 21. Szigetlakó nép. 22. Országos Rendező Iroda. 24. Műkedvelő énekkar. 26. Háztáji. 28. Sírással lekönyörög. 29. Éneklő szócska. 30. Afrikai köztársaság, fővárosa Bamako. 32. Sima felületű. 33

__Roy, Walter Scott

regényeimé. 34. A mohamedánok második szent városa, itt halt meg Mohamed. 36. Fején legyezőszerű tolibóbitát viselő papagájféle (éf.). 38. A győri futballklub rövid neve. 39. Három szlovákul. 41. Szopik a kisgyermek a gyerekek nyelvén. 42. A germánium vegyjele. 43. Lemásoló. 45. Női név. 46. A csecsemő elengedhetetlen ruhadarabja. 48. Fa része. 49. Fordított kicsinyítő képző. 51. Káposztaféle. 52. Régi hangulatú. 55. E napi. 57. Női név. 58. Tiszteletbeli röviden. 59. ... Homo, Munkácsy festménye. 61. Ehrenburg, szovjet író személyneve. 62. Irodalmi műveket alkotó személy.

FÜGGŐLEGES: 1. Női ruhának a mellrészre varrt fodros díszei. 2. Mutatószó. 3. Fordítva: izomkötő. 4. Gárdonyi szülővároskája. 5. A nép- költészet és a népzene körébe tartozó énekelt dal. 6. Az egyik szülő. 7. 3,14. 8. Megszólítás. 9. Gyakori magyar családnév. 10. Mulatás közben a muzsikáló cigányhoz szólva: . .., hagyd abba. 15. A kobalt vegyjele. 16. Utcai harcokban kövekből, stb. emelt torlasz. 18. A tévé rendszeres esti adása. 19. Nem ez. 20. Rodari egynemű betűi. 23. Egyedül, visszavonultan élő ember. 25. Titkon figyel. 27. Til betűi keverve. 29. Vállra vethető, puskapor, töltény tartására való tarsoly. 31. Erkölcsi célzatú figyelmeztetés. 33. A szögnek ív- mértékben^ kifejeztt egysége. 34.' A versfolytatás második része. 35. Shakespeare A vihar című művének angyala. 37. Csónakgerinc. 40. Írnok röviden. 43. Albán pénznem. 44. Hibáztatja. 47. „A“ napló. 50. Vékony kapaszkodó növényi hajtás. 53. A nagy varázsló. 54. Többéves bor. 56 Női becenév. 57. Szoknya. 58. Trombitahang, 60, Az erbium vegyjele. 61. Első osztályú áru jelzése. 62. Papírmérték.

Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 34. számú sorok megfejtése.

A 24. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Hát hogyne lenne hűséges, már ötödször eladtam és mindig visszajött.

Könyvet nyert Kondé Mónika, Topofníky.

*