Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-21 / 3. szám
Válasz egy amerikai tengerésznek Murmanszk a világ legnagyobb olyan városa ás fagymentes kikötője, amely az északi sarkkörön tűi fekszik. Gyakran megfordulnak itt külföldi vendégek, köztük a második világháború veteránjai. Olyan egykori tengerészek, akik a sarkkörön túli kikötőkbe irányított hajókonvojokon teljesítettek szolgálatot. Nemrég meglátogatta a várost egy 71 éves férfi, Paul Emmerson. Elutazása után nem sokkal levél érkezett tőle. „Boldog voltam — írta —, hogy negyvennég esztendő elmúltával ismét Murmanszkban lehettem, és remélem, hogy ez az utazásom és levelezésünk segíti majd a két ország közötti jó kapcsolatok fennmaradását és erősödését.“ Paul Emmersont és társait érdekli annak a városnak a sorsa, amely nagy szerepet játszott ifjúkorukban. Murmanszkról, a város történetéről Vlagyimir Gorjacskin, a városi tanács elnöke beszélt Sz. Sztarcevának. A Hltler-ellenes koalícióban részt vevő országok szállítóhajólnak útja a Kola-öbölbe igen veszélyes volt.. Ellenséges hadihajókkal kellett szembenézniük, el kellett tűnniük a tengeralattjárók periszkópjai elől. A szovjet haditengerészek már a kikötőbe vezető út távoli szakaszán bekapcsolódtak a szállítmányok védelmébe. Ma Itt békés kikötőhelyeket találunk. A kereskedelmi kikötő forgalma több millió tonna áru évente. Városunn csaknem egyidős a szovjethatalommal Ezekben a napokban felidézzük a múltat. Murmanszk a 69. szélességi körön található, 350 kilométerrel az északi sarkkör fölött. Az, hogy Itt kikötő épült, a Golf- áramlatnak köszönhető. Ez a meleg áramlás teszi, hogy a Kola-öböl egész esztendőn át nem fagy be. Valamikor azt mondták: a világ vége, holt vidék ez. Ám jöttek a geológusok, és kiderítették, hogy a Kola-félsziget az ásványi kincsek valóságos tárháza. A terület gyors fejlődésnek Indult. Rövid idő alatt, lényegében két ötéves tervidőszak folyamán a kis kikötőből jelentős Ipari és művelődési központ, a sarkvidék benépesítésének támaszpontja lett. Egy másik korszakra is emlékezünk: a második világháborúra. Murmanszk 1200 nappalon és éjszakán át keményen harcolt. A fasisztáknak nem sikerült a várost sem a szárazföld, sem a tenger felől elfoglalniuk, ezért elhatározták, hogy a levegőből semmisítik meg. Minden négyzetméterre két kilő robbanóanyag hullott, minden itt élő emberre 5—6 bomba jutott. A város mégis élte az életét, folytatta a harcot. A murmanszkiak megjavítottak 645 hadihajót és 544 egyéb vízi jármüvet. A halászok másfél millió mázsa halat fogtak (a harcoló férfiak helyét a halászhajókon a nők foglalták el, s bizony sokan nem jöttek vissza közülük a halászatból). Négy szerelvény halat indítottak innen útnak a blokád alatt álló Lenlngrádba. A Szovjetunió nyugati szövetségeseinek 250 kereskedelmi hajóját rakták ki Murmanszkban. Az Itteni lakosok által gyűjtött pénzből egy egész harckocsioszlopot szereltek fel Bell) Medvegy (jegesmedve) néven. Ez az egység részt vett Berlin ostromában is. 1944 októberében a fasiszta csapatokat kiűzték a Kola-félszigetről. A háború után Murmanszkot gyakorlatilag újra fel kellett építeni, jelenleg 425 ezer lakosa van. A város több mint húsz kilométer hosszan térül el a Kola-félsziget partján. Négy teraszon kapaszkodnak a köves hegyoldalban felfelé az emeletes házak. Pedig Itt egy négyzetméter lakóterület megépítése kétszer annyiba került, mint az Oroszországi Föderáció mérsékelt égövű részén. A murmanszkiak szerint városuk külsőre tengerész, jellegét tekintve pedig munkás. Mert való igaz: nálunk nincs sétára alkalmas reprezentatív tengerpart, sétány, ezzel szemben Itt találjuk az ország legnagyobb halász- hajő-kikötőjét. Az ország asztalára kerülő hal egyötöde Murmanszkból érkezik. Itt van az atomjégtörő-flotta támaszpontja. Ezek a hajók egész éven át járják az Északi-Jeges-tenger nyugati részét. Fejlődésnek indult egy új Iparág Is: a kőolaj- és földgázkitermelés. Sokat beszélhetnék a város ipari létesítményeiről, arról, hogyan oldjuk meg a szociális problémákat, miként szervezzük meg az Itteni életet. Szólhatnék a melegház! gazdaságról, amely friss zöldséggel látja el a lakosságot. Emlékeztethetnék a város főutcáján ültetett orgonabokrokra, amelyeket 16 éven át ápoltak, nagy hidegekben külön melegítettek is. Így végül a bokrok megszoktak itt, és kl- vlrá goztak. Az északi-sark közelsége nagy hatással van a város ritmusára és az itteni életmódra. A murmanszki parkok az emberi türelem és szorgalom jelképei. Egy fának, hogy egy métert nőjön, itt húsz esztendőre van szüksége, s a fák ide szállított talajban nőnek. Télen villanyfénynél dolgozunk, a gyerekek is így tanulnak az iskolában: a városra ugyanis sarki éjszaka borul. Türelmetlenül várjuk január végét, hogy a főutca végében a horizonton meglássuk a vöröslő napkorongot. Nyáron fordított a helyzet: nappali fényben alszunk. Az éghajlatot enyhíti a Golf-áramlat. Nagy viszont a levegő páratartalma, és gyakori a hirtelen légnyomásváltozás. Egyszóval: nem könnyű és nem egyszerű dolog itt élni. És mégis... a sarki éjszaka Idején uszodába járunk, megvilágított pályán síelünk, színházba járunk, a tudományos könyvtárban dolgozunk. És ahogy véget ér az Iskolában a tanév, első dolgunk, hogy a 45 ezer kisdiákot levigyük délre nyaralni a tenger mellé, az üdülőhelyekre, a szanatóriumokba. Ám pjost még egy levélről kellene szólnunk. Barry Fisher hajótulajdonos, a közös amerikai—szovjet halászat! expedíció egyik kezdeményezője és egyik vezetője nemrég felajánlott 5020 dollárt a csernobili alap javára. „Valamennyien emberek vagyunk, segítenünk kell egymáson“ — írta. A hajóstiszt a szövetségesek sarkvidéki hajókonvojainak matrózaként szolgált a háborúban. Ezek a konvojok élelmet és fegyvert szállítottak a Murmanszkba. Pontosan emlékszik a kegyetlen harcokra, a pokoli bombázásokra, bajtársai halálára. Emlékszik a sarkkörön túli vidék szovjet védőinek bátorságára, és nagyra becsüli azt. Ma Barry Fisher azt szeretné a legjobban, hogy fia — akárcsak Földünk többi lakója — ne váljék a háború áldozatává. A fasizmus elleni közös küzdelem sok amerikai ember szívében is mély nyomokat hagyott. Karnevál mínusz 20 fokon K anadát egyesek úgy képzelik el, mint igen nagy kiterjedésű (valóban, 9 976 139 négyzetkilométeren elterülő) országot, amely valahol a gleccserek és a végtelen hómezők alatt, a prériken és tajgában alussza hibernációs álmát a téli évszakban. A mínusz 20—25 fok nem éppen a legkedvezőbb hőmérséklet az ember számára, a kanadai valóság mégis, a tál teljében, a legkáprázatosabb ünnepséget kínálja: a québeci karnevált. Mesélik, hogy már 1894-ben rendeztek itt téli ünnepséget, melyen az ifjúság kutyás-szánkóversenyt, korcsolya- és jégcsónakversenyeket, jégkorongmérkőzéseket tartott. 1954- ben felavatták a karnevált azzal a céllal, hogy felélesszenek egy hagyományt, melynek nagy vonzereje volt elsősorban a kanadaiakra, továbbá a külföldi, főként az amerikai turistákra. A karneválhét persze csak francia lehetett Kanada legfranciá- sabb városában: Quebecben. (A franciák még most is nosztalgiáznak e tájak iránt, amelyeket a XVII. században meghódítottak, de amelyek azután egyik uralom alól a másik alá kerültek.) Quebecbe az utóbbi években a téli évszakban özönlenek a turisták a világ minden részéből Persze, a Rio de [anleró-1 karnevál világviszonylatban a legszédületesebb, ám a québeci, habár lassúbb ritmusú, a helybeliek temperamentumának megfelelően, egészen különleges szórakozást nyúlt. Függetlenül attól, hogy milyen léghőmérsékletet vagy csapadékot jelez a meteo-htradó, az utcákat hangos, vidám, éneklő és táncoló sokaság özönli el. fittyet hányva a tél összes szeszélyeinek. A város valamennyi utcájában felszerelt hangszórók a „csan- son de carnaval“ (karnevál-dal) ismert melódiáit harsogják). Mindenütt, utcasarkokon, kirakatokban és a legkülönbözőbb méretekben jelen van a „Bonhomme Carnaval“ (a Karneváli Jóember, vagyis amolyan Télapó). A hibernetikus hangulat, a karnevál egész „díszlete“ akkor válik teljessé, amikor elkezd hullani a hó, és fehér köpenyt terít mindenre, mint egy Vasile Alecsandrl-féle lírai leíró költeményben. A főtéren fiúk-lányok fáradhatatlanul járják a twistet és a rockot, a táncosokat azonban Időnként szétzavarja vagy egy gumikerekeken száguldó kisvonat, vagy a karneválra érkezett kirándulók szánkólavinája. Eszembe lut az „orosz tél“, és arra gondolok, hogy ebből az egészből tulajdonképpen egy egész filozófiát lehet kihámozni: a legnehezebb évszakot le lehet győzni, mi több, a még oly mostoha tél Is megejtheti az embert varázsával, páratlan örömet és szórakozást nyújthat. A kanadaiak azt állítják, hogy országuk nehéz tele nemcsak karneváli szórakozást, egyéb örömöket is nyújt. Például: a vastag jég- és hótakaró, ahelyett, hogy megbénítaná és elszigetelné őket. lehetővé teszi számukra, hogy könnyűszerrel átkeljenek folyókon, tavakon, mocsarakon. Újévkor, amikor üt a karnevál órája, Quebec utolérhetetlen jégruhájában tündöklik. Az öregek még emlékeznek arra az időre, amikor működött itt egy cég, amely télen azzal foglalkozott, hogy jégtömböket vágott a Saint Lawrence befagyott vizéből, ezeket szánokon a D’Youville térre szállította, ahol ügyes mesterek-mú- vészek a jégtömbökből ragyogó kristálypalotákat, kastélyokat, szobrokat, különleges alakzatokat faragtak. Ma is vannak Ilyen jégből készült műalkotások és építmények, csakhogy a technika mai szintjén már ezek Is előregyártott elemekből készülnek. Mi több, az ötemeletes Jégpalota, a karnevál építményfőszereplője, mesterségesen előállított jégből épül. Úgy látszik, a képzőművészek fantáziája nem ismer határt, amikor nyersanyagul a kristályos jégtömbök állnak rendelkezésükre. Íme, az egyik üzlet előtt átlátszó jégmedvék ugyanolyan áttetsző jégasztalnál ülnek, amely gazdag lakoma alatt „roskadozik“, pár lépéssel arrébb a végtelen fehér puszták jól Ismert kutyái húznak egy szánkót, rajta egy eszkimócsaláddal, kissé távolabb jéghintóban szerelmes pár bújik össze. Aztán van itt jégből számtalan állat: teve, elefánt, zsiráf, teknősbéka, boakígyó, nyúl, farkas, nyuszt, hal... A karnevál nyilván egész éjjel tart, az emberek jókedvflek, különösen hogy befűtött már nekik a whisky, a fenyőpálinka vagy a helyi különlegesség: a „caribou“, melynek összetétele egyharmad rész whisky és kétharmad rész bor. Az üvegek kézről kézre Járnak, az emberek túláradó vígságunkban léncba-körbe fogódzkodva táncolnak, akárcsak a hőrá- ban, és amikor a lánc egy-egy Jeges lejtőre ér, a fürge táncosok még fürgébben bukfenceznek lefelé. Hiába, síkos az utca. No meg a „caribou* ... A karnevál vonzó téli sportverse^ nyekre is jó alkalmat nyújt: jégkorong-mérkőzések, szánkó- és bobversenyek, a jégen megrendezett motorkerékpár-versenyek, a régi automobilok felvonulása és a maszkok parádéja mindig nagyszámú nézőközönséget vonz. A karnevál leglátványosabb sportrendezvénye azonban a Saint Lawrence folyam jégtáblái között rendezett hagyományos csónakverseny. Az Igazsághoz tartozik, hogy.az evezők jól edzett ifjú sportolók, mert különben igen veszélyes vállalkozás lenne részt venni egy ilyen versenyen. Hiszen gondoljuk csak el: dagály Idején a folyamon 8—10 kilométeres óránkénti sebességgel zajlanak a jégtáblák ... Aki egyszer részt vett a québeci tél! karneválon, a bőséges hóból, jégből, napfényből és kék égboltból ösz- szeállftott díszletek között, mínusz 20 fokon, felszabadultan vigadó kemény, edzett és életvidám emberek társaságában, bizonyos, hogy sohasem feledi el. O. L. új ifjúság 5 HÉTÉVES 1RÖ A legfiatalabb ciprusi író, Platon Grekosz, nemrég töltötte be hetedik életévét. Röviddel születésnapja után megünnepelte könyvének megjelenését is. A kötet 16 mesét tartalmaz, amelyeket Platon ötéves kora óta mesél barátainak. A meséket a fiú saját rajzaival illusztrálta. Platon anyja költő, apja író, történész és újságíró. KÜLÖNBEN BECSÜLETES Egy fiatalember 18 évqs korában ritkán sorolhatja magát a gazdagok közé. Ki- sebb-nagyobb vágyai viszont bőven akadnak. Jean Piet hasseli lakos például a városkájától alig 40 kilométerre fekvő Tongresba akart utazni. Pénze nem volt. Jean gondolt egyet, s a hasseli autóbuszgarázsből egy óvatlan pillanatban kivezetett egy városi autóbuszt. Az alkalmi sofőr pontosan követve a busz hivatalos útirányát, a megállókban rendre felvette az utasokat, és aki nem rendelkezett heti- vagy havibérlettel, attól a díjszabásban előírt 40— 40 frankot is beszedte. A Jean „alapította“ közlekedési vállalat busza minden baj nélkül Tongresba érkezett. Az ifjú buszelkötő szabályosan az út szélére parkolt, majd telefonon felhívta a közlekedési társaságot, s közölte, hogy annak megbízottja másnap átveheti az utasoktól beszedett pénzt. A találkozóra a rendőrség megbízottja is elment, s a folytatást már nem nehéz kitalálni. BACH-SZERZEMÉNYEKET KOMPONÁL A SZÁMÍTÓGÉP Amerikában az Illinois Egyetem egy tudóscsoportja olyan komputert készített, amely zenét tud szerezni, mégpedig Bach stílusában. Először egy olyan programot készítettek, amely lehetővé teszi a komputernek, hogy „hallja“ Bach szerzeményeit. és hogy „megtanuljon“ néhány olyan elvet, a- melynek alapján a zenét komponálták. A számítógép ezután képes az adott dallamra olyan harmóniát találni, amelyet Bach valószínűleg felhasznált volna, s ezután néhány variációt komponálni a témára. A kutatók egyik első sikere, hogy a számítógép megadta egy népszerű amerikai dallam és egy indonéz népdal barokk verzióját. TÍZ ÉV MŰLVA LESZ ÉLET A RAJNÁBAN Walter Hermann halászati felügyelő véleménye szerint a mérgező anyaggal szeny- nyezett Rajna mikroflórájá- nak négy évre lesz szüksége ahhoz, hogy magához térjen, a halak számára azonban legfeljebb tíz év múlva lesz megfelelő a környezet. A legnagyobb probléma az, hogy a mérgező anyagok sokáig maradnak a folyó fenekén. FÉNNYEL A DEPRESSZIÓ ELLEN Fénnyel eredményesen lehet gyógyítani az úgynevezett téli depressziót, amely ősszel és télen jelentkezik. Az orvosok már tudják, hogy a depressziók 5—10 százaléka Idényjellegű, ősszel kezdődik és tavasszal megszűnik. A depresszió tünete nemcsak a melankólia és az apátia, hanem az Is, hogy a beteg állandóan fázik, álmos és kívánja az édességet. Egyes orvosok már kísérleteztek a téli depresszió gyógyításával, mégpedig úgy. hogy a pácienseket naponta kétszer, reggel és este 500 wattos fénnyel árasztották el. Ez a módszer négy hét után elég eredményesnek bizonyult. VILÁGREKORD A 28 éves amerikai George Hood Honoluluban 13 őrá és 12 perces új világrekordot állított fel kötél- ugrásban. Az eddigi világrekordot szintén egy amerikai, Frank Olivieri tirtotta 12 óra 8 perccel.
