Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-10 / 23. szám

t új ifjúság 9 Szovjet rockpanoráma Szófia Rotaru azok közé a szovjet pop­előadók közé tartozik, akik sokáig próbál­koztak az élvonalba kerülni, de igyekeze­tüket nem mindig követte siker. Szófia 1982-ben ismerkedett meg Andrej Makareviccsel, a Masina Vremenyi együttes vezetőjével, ég az rögtön felismerte az énekesnő páratlan tehetségét. Az énekesnő ezután teljesen más zenei stílusra hango­lódott át, mondhatni, a fiatal lány most lett igazán fiatalos. A közönség is élve­zettel hallgatta új dalait IFutás a körben. Akadály, Virágüzleet stb.], s .kíváncsian várták a folytatást. Nem kellett sokáig vár­ni, hamarosan megjelent a boltokban az énekesnő „Diapozitívok“ című lemeze. Szófiának olyan szövegírókat és kompo­nistákat kellett keresnie, akik főleg a slá­gerekre orientálódnak. Igaz, sokan figyel­ték az énekesnő pályafutását, mégsem mer­tek szerződést kötni vele, így továbbra is csak Álla Pugacsovának dolgoztak. Ezért döntött úgy, hogy fiatal zeneszerzők dalait rögzíti lemezre, s egy olyan sokrétű, stí­lusgazdag hanganyagot sikerült szerkeszte­nie, amellyel bebizonyíthatta, hogy mind­egyik stílusban otthonosan énekel. A lemez megjelenése után jött az első szerződésajánlat Alekszandr Morozov együt­tesétől, a Fórumtól, s máris szalagra rög­zítették az „Utolsó híd“ és a „Kis ünne­pély“ című dalokat. Kijevből Tatyjana Gyi- karev kereste őt fel, aki Jevgenyij Jevtu­senko verseit zenésítette meg rockosan. Lí­rai hangzású dalok interpretálását bízta rá Vlagyimir Losuk, s ekkor készült el az „Éjszaka“, az „Öceán“ és az „Ámoré“ cí­mű szám. Videőfilm elkészítésére a televízió egyik munkatársától, Larisza Maszljuktől kapott ajánlatot. Több mint három hőnapig tartott a filmforgatás, és az alkotás elsöprő si­kere túlszárnyalta Álla Pugacsova „Eljöt­tem és beszélek“ című filmjének sikerét is. Szófia elutasító választ adott, amikor egy szilveszteri tévéműsorban akarták őt sze­repeltetni, s csak hosszabb gondolkodás után vállalta el a fellépést. Fontolóra vet­te ugyanis, hogy a rábízott szerzeményt el tudja-e úgy énekelni, hogy élvezetes le­gyen a közönség számára, de a kompo­nista elképzelései is benne legyenek. Mi­után a tévében elhangzott ez a dala (La- vanda), egyik napról a másikra országos szuperslágerré vált, e 1986-ban szinte mind­egyik szovjet diszkóklubban játszották a számot. Marju Lanyikovával legutóbb 1985-ben találkozhatott a hazai közönség, amikor az énekesnő részt vett Prágában a fiatal te­hetségeket kutató Intertalent nemzetközi popzenei fesztiválon. Marju már iskolás­korában szeretett volna énekesnő lenni. Először az iskolai énekkarban kamatoztat­ta tehetségét. Kilencedik osztályos volt, amikor már szólóénekesként szerepeltették a Tallinn! Művelődési Központ műsoraiban. Az alapiskola elvégzése után jelentkezett a Tallinn! Filharmóniába, s máris felvették a vokáltrióba. Két év után ez a trió fel­oszlott, ezért tovább művészeti előadóként dolgozott. A „Két taktus“ című televíziós műsorban |979-ben első díjat nyert, s mint hivatásos művész tért vissza a Tallinn! Fil­harmóniába, ahol már szólóénekes! szere­peket is kapott. A Tallinn! Filharmónia zenekar több együttesből' tevődik össze, s nemcsak a komolyzenére összpontosítanak, hanem a könnyebb, szórakoztató műfajra is. Így Marju a Musicsafé és a Vitamin együttesekkel lépett színpadra, de jelenleg kísérőzenekara a Mahavok együttes, amely fiatal zenészekből alakult. Mik Kargo, a zenekar egyik tagja írja az énekesnő da­lait. Jelenlegi repertoárjukban vagy húsz felvétel szerepel, s ezek megalkotásából kivette részét Marju is, aki kifogástalanul zongorázik. Ennek a fiatal tehetségnek eddig két nagylemeze jelent meg a Vitamin együttessel, s jelenleg második önálló szóló­korongján dolgozik. Marju Lanyikova nemcsak hazájában, külföldön is egyre több sikeres koncerten vesz részt, legutóbb Helsinkiben lépett kö­zönség elé. —— PP—« Jana Valásková és Jozef Kundiák RIGOLETTO mel vettük az előkészületek stádiumában ezt a hírt, de a május közepén lezajlott bemutatók után az örömbe üröm is vegyült. A keserű szájíz kiváltója pedig a rendezői koncepció, a szemnek és a fülnek nyúj­tandó közötti egység és egyensúly hiánya. A színház vezetőségének az az igyeke­zete, hogy a megszokott „hazai gárda“ mel­lé időnként vendégeket is hív, csak dicsé­retre méltó, mert ezzel új színt, új látás­módot és megközelítési formát kölcsönöz a műsorrend arculatának. Jelen esetben a színpadra állítás mindhárom alkotója — Marián Chudovsk? rendező, jaroslav Válek díszlettervező és Peter Caneckí jelmezter­vező — vendég, s az ő közös alkotásuk határozza meg az új Rigoletto színpadi köntösét, amely joggal számíthat a leg­szélsőségesebb vélemények összecsapására. Évtizedek során ugyanis — Moszkvától Ró­máig — sok-sok rendező elképzelését is­mertem meg Verdi művéről, de ennyire kispekulált változattal, amely a szerző szel­lemétől fényévnyi távolságra barangolt, még nem találkoztam. Lelkes híve vagyok az új látásmód képviselő rendezői koncep­cióknak, de csak addig, míg uralkodik a logika, és összhangban van az alapkoncep­cióval. Jelen esetben nincs Mantua és nincs hercege, de van helyettük egy semleges római korabeli arénaomladék és egy Néro- szerű jelenség, akinek hivalkodó öltözete alapján nehezen hisszük el bemutatkozá­sát: ... Walter diák az-én nevem, s‘nincs rangom... — ahogy ez a szövegben éne­keltetik. Ilyen és hasonló ellentmondásokat bőségesen sorolhatnánk a vendégtriász pro­dukciójából. Az előadás másik arculatáról, a zenei megszólaltatásról már lényegesen elisme- rőbben szólhatunk, ami főleg a színház ifjú vezető karmesterének. Oliver Dohná- nyinak az érdeme. Muzikálisan szólaltatja meg Verdi gyönörű zenéjét. A főbb szere­pek többszörös változatban vannak kioszt­va. Jozef Kundiák az ifjú herceg szólamá­val ismét meggyőzően bizonyította kivéte­les tehetségét. Pavol Mauréry a címszerep­ben főleg a bosszúszomjas Rigoletto pro­filját domborította ki, míg a prágai Ivan Kusnjer világos baritonjával egy lágyabb, líraibb alakot formál. Mária Turüová az érettebb és líraibb Gilda, de már Jana Va- lááková is előlegezi, hogy méltó lesz e gyönyörű leányalak megszólaltatására. Varga József Foto: Jozef Vavro ... Az asszony ingatag, úgy hajlik mint a nád... — énekli Mantua hercege a Ri­goletto című Verdi-opera utolsó felvonásá­ban, talán minden idők legnépszerűbb tenor áriáját, amelyről az a legenda kering, hogy a bemutató tenoristája csupán röviddel az előadás előtt kapta meg a'.szerzőtől szó­lamának ezt a részét, nehogy az ária be hízelgő dallama már a bemutató előtt is­meretessé váljék. Verdi életművében vannak mérföldkövet jelentő alkotások, s ilyen alkotás a Rigo­letto is. Verdi művészi pályájának kezde­tén a nagy elődök, Rossini, Bellini és Do­nizetti hagyatékát folytatja, de fokozato­san ráébred arra, ha önmagát és művészi elképzeléseit akarja megvalósítani, elen­gedhetetlen, hogy a szép melódiák — már­pedig ezeknek is igazi mestere volt — ne csak öncélúan csillogjanak, hanem szoros összhangban legyenek a drámai szituáció­val, illetve a mű szereplőinek egyéniségé­vel, jellemével. Ennek a törekvésnek első gyöngyszeme a Rigoletto. A harminchét éves Verdi sze­retett színháza, a velencei La Fenice szá­mára komponálta a művet. A bemutató 1851 farsangi évadjában zajlott le — tom­boló sikerrel. Az előzmények azonban, mint oly sok Verdi-mű ésetében, most is viha­rosak voltak. Verdi témáját ugyanis a fran­cia Victor Hugo A király mulat című drá­májából merítette, amelyet az író hazájá­ban is rögtön a bemutató után leparan­csolták a színpadról, mert a királyság meg­csúfolását vélték benne felfedezni. A da­rab ugyanis arról szól, hogy a ledér életű, kéjenc és élvhajhász Ferenc király elcsá­bítja udvari bolondjának lányát, az apa azért bosszút esküszik a király ellen. Így, Természetesen Velence akkori cenzora sem tűrhette, hogy „egy nyomorult bohóc“ és egy dicső uralkodó álljon egymással szem­ben. Megkezdődött hát a huzavona, s az egyezkedés eredménye az lett, hogy hely­szín és személyváltoztatások következtében a francia király helyett a semleges Mantua hercege lett a központi figura s ennek megfelelően a további szereplők neve is nfódosult. Így lett aztán a Rigoletto című opera a külsejében és lelkileg, is torz, gú­nyolódó udvari bohóc, de lányát féltő és szerető apa szörnyű tragédiájává, akin meg­fogan a kigűnyolt főúr — Monterone átka. A Szlovák Nemzeti Színház operájának vezetősége több év elteltével joggal tűzte ismét műsorára Verdi Rigolettóját. öröm­r~ \ Jóslatunk bevált. Valóban felfrissülést ho- i zott a Bratislava! Líra. Bár az idei fesztivá­lon csupán kilenc dalt hallottunk, de több? ségük elnyerte olvasóink tetszését Is. A ma­gyarországi listán nincs sok változás, a vi- lágllstán viszont több újdonság is található. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Banket: Po schodoch 2. Vasa Patejdl: Umenle Zif 3. Karel Gott — Marcele Holanová: Cau, lásko 4. Midi: Espresso Orient 3. Petr Kotvald: Prísné soukromná sci-fi 6. Peter Nagy: Chlapöenská duía 7. Marika Gombitová: Nenápadná 8. Elán — Lojzo: 2e ml je Iüto 9. Heidi Jankti — Leiek Wronsky: Maestro, maestro 10. Miroslav 2birka: Mladosf 1. Katona Klári: A Nagy találkozás 2. Z’Zi Labor: Édes lány 3. KFT: Ha Jön a péntek 4. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz 5. Napoleon BLD: Elfelejtesz, tudom 6. Névtelen Nulla: Csalódás 7. Modern Hungária: Monte-Carlo 8. Görbe Nóra: Bűjócska 9. Dolly Roll: Egy-két-hár, Itt a nyár 10. Szűcs Judit: Video • VILÁGLISTA 1. Tina Turner: Vigyél a folyóhoz 2. Lionel Rtchle: Se la 3. Starship: Most már senki sem fog meg­állítani minket 1 4. Boy George: Vegyél Igénybe 5. Prince: Furcsa kapcsolatok hajója E. Jennifer Rush: Egy idegen szerelme 7. Modern Talking: Adj nekem békét a Földön 8. C. C. Catch: Nem tudsz elmenekülni tőle 9. Ricchi a Pnveri: A szerelem dala 10. Rso Spaedwagon: Álmaimban ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert: Norbert Béla lévai (Levlce), Takács Zsuzsa nagysallól (Tekovské Lufany), Juhász Márta udvardl (Dvory nad Zi- tavou). Királyi Katalin tardoskeddl [TvrdoSov- ce) és Hojonbek Tibor bratislaval olvasónk. OLVASÓINK ÍRJÁK Arra a felhívásunkra, hogy amatör együtte­sek jelentkezését várjuk, sok levél érkezett. Sajnos, közöttük csak nagyon kevés a hasz­nálható Írás. Mielőtt bemutatnánk egy-egy ze­nekart, utánanéztünk a tevékenységüknek. Sok esetben kiderült, hogy nagyon sok zenekar- vezető „hozzáköltött“ egy-két jól hangzó mon­datot az ismertetőhöz, de arra Is volt példa, hogy az együttesről az Illető járásban nem Is tudtak. Az ilyen félrevezető írásokat termé­szetesen nem közöljük. A levelek alapján Jelenleg a legismertebb vagy legnépszerűbb a rimaszombati (Rimavská Sobota) U. R. H. együttes, amelynek mene­dzsere, Sllllng István ezt Írja: „ __ Amikor jelentkeztünk a járási minősítést vizsgán, na­gyon elcsodálkoztak, hogy saját számokkal szeretnénk bemutatkozni. Ezért majdhogynem kidobtak bennünket. Zenekarunk tavaly ala­kult, de már több tagcserén átesett. Mikor már azt hittük, nyeregben vagyunk, basszus- gitárosunkat elvitték katonának. Továbbra la kemény rockzenét szeretnénk Játszani a kö­vetkező összeállításban: Molnár László — szóló- gitár, Varga Tibor — akkordgltár, Kubík Zol­tán — basszusgitár, Hegedűs Ferenc — billen­tyűs hangszerek. Dobosunk neve egyelőre ti­tok. Ha valaki többet szeretne megtudni az j 0. R. H. együttesről, írjon a következő cím­re: U. R. H.-club, Silling István, Gemerská 168, 049 11 PleSlvec. Péter Pál István rimaszombati (Rimavské Sobota) olvasónk 135 szavazatot gyűjtött « járás területén az U. R. H. Süllyedő város ct­I mfl dalára, és megjegyzi: „... Nekem azért tetszik ez az együttes, mert Jő muzsikájuk mellett a mi problémáinkról énekelnek. Kívá­nok nekik további sikereket.* Továbbra Is várjuk leveleiteket. Papp Sándor Művészet az iskolában = Szepsiben {Moldava nad Bodvou) egy fedél alatt van az alapiskola és a gim­názium. A modern kivitelezésű épületben az oktató nevelő munkán kívül élénk kul­turális élet Is zajlik, amelyet már nem­csak a városban ismernek, hanem Dél-Szlo- vákia számtalan rendezvényének, versenyé­nek közönsége is. A gimnazistáknak ezt a tevékenységét dr. Tamás Gellért szervezi és irányítja. Ha­gyományossá váltak a helyi Mezőgazdasági Szakközépiskolával közösen rendezett és negyedévenként zajló irodalmi délutánjaik. Legutóbb a „jókat a Bódva völgyében“ cí­mű irodalmi összeállításnak tapsolhattak mindkét iskola diákjai és a város lakosai . is. A szavalók és prózamondók járási ver­senyében is szép sikereket értek el az iskola diákjai, Máté Csilla, Gregorszky Te­réz, Harsány! Gabriella és Balázs Éva a kerületi versenyen is első helyen végzett. A kultúra szeretetét az Iskola végeztével magukkal viszik a diákok, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Csemadok helyi szervezete mellett működő ifjúsági klub Szélrózsa irodalmi színpadának tag­jai egy-két évvel ezelőtt még az Iskola diákjai voltak. Az alapiskolának Nagy Ildikó pedagógus vezetésével országosan is ismert két mű­vészeti csoportja működik. A Fehér Liliom- szál néptánccsoport már húszéves múltra tekinthet vissza, és 1979-től a zselfzi (Ze- liezovce) Országos Népművészeti Fesztivál élvonalába tartozik. Idén a „Karácsony tá­ján Gömör határán" című összeállítással nyerték el a harmadik díjat. A Bódvácska kisszínpad tavaly a kis- színpadok országos seregszemléjén, a Du­na Menti Tavaszon fődíjat nyert „Vásár Somodiban“ című összeállításával. Ha sor­ra vesszük az elmúlt évek sikereit, orszá­gos második és harmadik helyezések van­nak, és ez önmagáért beszél. A csoport az idén a „Pásztorjátékok“ című összeállítás­sal indult, és a kerületi versenyen foly­tatták a sikersorozatot. A Bódvácska és a Fehér LHiomszál nem­csak az iskolai rendezvényeken lép fel, ott van a városi és járási művészeti megmoz­dulásokon, Csemadok-rendezvényeken is, az országos seregszemléknek pedig már szinte állandó résztvevője. A Bódva menti folklór ápolásával és népszerűsítésével az iskola jó hírnevét is terjesztik. Polgári László (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom