Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-10 / 23. szám
új ifjúság 5 Nők a férfiakról Férfiak a nőkről Lev Tolsztoj azt írta: „Minden boldog család hasonlít egymásra, és minden boldogtalan család a maga módján az.“ A nagy klasszikus e mondata mára már — úgy tűnik — elavult. A boldog családok korunkban végtelen sokfélék lehetnek. Bonyolultabbá vált az élet, most alakul ki az új családmodell. Ez a folyamat országonként más és más, hiszen különböznek a hagyományok, az életforma is. S általában az otthon falai közt folyik a vita arról, milyennek kell lennie a férfinak, s milyennek a nőnek. E beszélgetéseket általában nem a békés hangvétel jellemzi. Az új modell keresése nem megy gördülékenyen: próbálkozások és hibák, elkerülhetetlen ellentmondások kísérik. Ezt igazolja az a körinterjú, a- melyben férfiakat és nőket egyaránt megszólaltatunk. NATALIA HATKINA könyvtáros (Donyeck): Ügy gondolom, azért mégiscsak vannak igazi férfiak: ők töltik a telet az Antarkflszon, ők oltják el a tűzvészeket, és ők kapnak dijakat találmányaikért. A tévében láthatjuk is őket. De hát mi többnyire családi körben találkozunk a férfiakkal, ott pedig, mint tudjuk, a kölcsönös szemrehányások elkerülhetetlenek. Itt küzdenek a férfiak sértett méltóságuk helyreállításáért. Az emberiség legnagyobb elméi hangoztatták: a nőknek joguk van ahhoz, hogy megismerjék a tudomány és a kultúra minden kincsét, s ahhoz is, hogy gyarapítsák őket. A középszere emberek erre felzúdultak: „Túl sokat tudnak a nők.“ A mai férfi pedig okosabb, műveltebb, s általában minden tekintetben jobb akar lenni a feleségénél vagy a barátnőjénél. Ezért minden erőfeszítésre kész. Szeretné, ha rajongó pillantásokat vetnének rá, ezért „amolyan kis butácska“ partnert keres. Minden egyes könyv, amelyet elolvasunk, csapás a „gentleman“ önimádatára, ö maga nem akar tökéletesebbé válni, de hogy a méltóságérzete csorbát ne szenvedjen, igyekszik a „gyengébb nemet“ megalázni. Valójában persze nem Is a kultúrával van a baj. Hagyjuk csak az irodalmat, a filozófiát, a festészetet és a színházat egyszer s mindenkorra a kislányokra! Keressünk a férfiban barátot, oltalmazót, támaszt! De hát senki előtt nem titok, hogv a családi élet megszervezésének minden felelőssége a nőre hárul. Az újságok nagyon kedvesen azt tanácsolják, hogy neveljük a férjünket. Amíg beleőszülünk. De vajon nem megalázó egy felnőtt férfival olyan elemi igazságokat tanítani, mint hogy szégyell- nlvaló, ha valaki másra hárítja a maga munkáját, ha folyton siránkozik, s nagyon kicsinyes dolog belekötni abba, ha sótlan a leves? Az úiságok pedig megtalálják a megoldást a „középszerűek“ számára: még ha nem sikerült is megfelelő viszonyokat kiépíteni a családon belül, az egységet akkor Is meg kell valahogy őrizni, hiszen a család a társadalom „alapeleme“. S mivel a férfiak nem jutnak előbbre, kész a Jelszó: „visszaszorítani“ a nőket. Tudományos kifejezéssel ezt alacsonyabb „igényszintnek“ mondják. S némely nők néha bizony vissza is húzódnak a háttérbe, bele is nyugszanak ebbe a helyzetbe. De megéri? Megéri-e magunkra venni a terhet: a férjet, akitől örömből Is, segítségből is, sőt — őszintén szólva — pénzből is keveset kapunk? Ha egy nő házasságban él, csak azért teszi, hogv kérkedjék a többi nő előtt. Vagy hagyománytiszteletből. Vagy azért, mert teljes családban akarja nevelni a gyermekét. Äm ha egy nőnek sikeres a magánélete, s emellett még az egyéniségét is meg tudja őrizni, teljes szívünkből kívánjuk neki: legyen bol- dogl DMITRIj BEKETOV 24 éves repülőgép-szerelő (Moszkva) A modern nő aktív, sok férfias vonása van, nagyok az igényei, s jól fel van vágva a nyelve. Hiányzik belőle a nőiesség, ami abban nyilvánul meg, hogy parancsolni akar a férfiaknak. Ó Irányít, s ha nem tetszel neki, mehetsz, amerre látsz. Ök támadnak, mi csöndes védekezésbe mentünk át. Azt mondják, a férfiak többen vannak, ám ha a minőséget nézzük, szemmel láthatólag lemaradásban vagyunk. Hiszen hány olyan legényt láthatunk, aki még kétszer sem tud a nyújtón felhűzódz- kodni? Eljártam a birkózószakkörbe. A mellettünk levő teremben lányok tanultak cselgáncsozni. Egy alkalommal egyszerre értünk ki az utcára, s bolondozni kezdtünk. A lányok egyik erős fiút a másik után hajították a hóbuckába. Micsoda megaláztatás az „erősebb nemre“ nézvel Érdekes lenne tudni, nem beszélnek-e már a szociológusok arról, hogy fel kéne szabadítani a férfiakat. Szerintem ugyanis épp ideje. Ideje, hogy megfordítsuk a folyamatot. Hiszen amennyire én tudom, a nők sem örülnek annak, ami történt. Az Idősebbek legalábbis nem. A harc leginkább otthon, a családban folyik. Itt érték el a nők a legvitathatóbb eredményeket. Velem egykorú kollégáim közül már többen megnősültek, sőt el Is váltak: törhetetlenné vált a nők lázadása. Hogyan is képzelem el én az ideális családot? A feleség legfontosabb tulajdonsága szerintem a férje iránti odaadás, a gyermekszeretet, a nőiesség, és az Intelligencia. A férj legfőbb feladata a munka: ő a kenyérkereső, a családfenntartó. Neki kell a hatalmat a kezében tartania, övé a döntés joga, a nőnek csak véleménye lehet. Vannak persze taktikai ravaszságok is: a demokrácia látszatát kell kölcsönözni a diktatúrának. Azt mondják nekem: nehéz olyan nőt találni, aki erre a szerepre meg felel, s a konfliktus elkerülhetetlen. Nem tudom. Az első kísérlet valóban nem sikerült. De hiszek a másodikban. Mit is jelent szerintem a családi boldogság? Azt a lehetőséget, hogy gondjaimat megoszthatom egy türelmesen hallgató nővel. Hogy hajlandó vagyok e kölcsönös engedményekre? Jelentéktelen dolgokban igen. Engedményeket tenni azonban veszélyes dolog: észre sem veszi az ember, s máris elveszítette korábbi pozícióját. Számomra a szerelem kevesebbet ér, mint a férfibarátság, s a családi élet sem számít annyit, mint a szakmai siker. De isten ments, hogy a feleségem Is így gondolkozzon ...! ANATOLI) GETMANSZKIJ festő (Leningrád) Otthon az elsőbbséget átadom a feleségemnek, Itt ő a felelősségteljesebb, az aktívabb, ő állja a sarat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a férfi kibújik a terhek alól. Az ő legfőbb hivatása a munka, vagy prózaibb kifejezéssel élve: a család anyagi biztonságának megteremtése. Semmi kifogásom az ellen, ha egy nő dolgozik. Csak hát nehéz megosztani magát a munka és a család között. S noha a lányok általában jobban tanulnak az Iskolában, köny- nyebben jutnak be az egyetemekre, több sikerrel is végeznek: mégis viszonylag kevesebb a nő, aki önfel- áldozóan beletemetkezik a munkájába. Ugyanígy van a művészetben is, amely ráadásul nem is tűri, hogy mellette mással is foglalkozzanak (még ha a családról van is szó). Az otthon kárpótlást ad a nőnek. Az otthon -falai közt elégtételt kap a munkában elszenvedett hátrányokért. Itt ö a parancsnok. S a férje, aki valahol egy gyárban felelősség- teljes döntéseket hoz, s kiigazodik a bonyolult technológiai folyamatokban, otthon gyámoltalan, butácska kisfiúnak tűnik. Ha leküldik a boltba, előtte kis cédulára felírják, mit vegyen (ő maga nem képes kitalálni). A felesége választja ki a boltban az ingét, ő meg még arra sem emlékszik hányas cipőt hord. De ettől még jó családapa! Szereti a feleségét, a gyerekeit, s szomorú, ha nincsenek vele. A családban szerintem nincs helye a „ki a fontosabb“ kérdésnek A kötelességek megosztása attól függ, mi a célszerű. S ha a nő számára any- nyira fontos, hogy otthon ő tartsa a karmesteri pálcát — hát csak tessék. Ilyenkor engednünk kell. Nem lustaságból, hanem mert megértjük őket. NYINA KUTUZOVA orvos (Kijev): A férfiakat sajnálni kell. Igaza volt annak, aki egykor azt mondta: „Óvjátok a férfiakat!“ Elég, ha azzal kezdem, hogy szegények — átlagosan — tíz évvel kevesebbet élnek, mint mi. A dívány, az újság és a televízió nem éppen a legjobb sportszer, így aztán az edzésből sosem lehet elég. A gondtalanság csökkenti a vitalitást. Ugyanakkor a mi konyhai munkánk, a bevásárlás terhei, az otthonért érzett mindennapos felelősség kitűnő edzést, ösztönzőerőt jelent. Férjeink korai infarktusához persze az is hozzájárul, hogy kényelmetlenül, rosszul érzik magukat mellettünk. Sőt: a nők teljesen visszaszorították a férfiakat, megfosztották őket korábbi monopóliumaiktól. KI emlékszik már arra az Időre, amikor a férfi nyilvánvalóan műveltebb volt a nőnél? Ezt a folyamatot a visszájára fordítottuk: a diplomás szakemberek között több a nő. A tevékeny nő! így fesr a ma hősnője, aki önálló, független, ha pedig férjre van szüksége ... Nos, nekem úgy tűnik, hogy éppen nem akarat- talan, néma parancsteljesítőkre vágyunk, hanem egyenlő partnerekre. Sőt, jobb az olyan, aki magára vállalja a családfő feladatait. S hol élnek ezek a férfiak? Velünk együtt, s csak tőlünk függ,.hogy egyenlőkké, irányítani képesekké tegyük őket. Igen, igen, tőlünk. S igaz a mondás: az a jó férj, akinek jó felesége van. Olvastam valahol egy jó tanácsot. Fogjunk egy papírt, osszuk egy vonallal ketté, bal oldalra írjuk fel a férjünk összes jó tulajdonságát, a jobb oldalra pedig a hibáit. Ezt a részt aztán tépjük le, s ünnepélyesen égessük el. A bal oldali részt pedig olvassuk el minden este elal- vás előtt. Megpróbáltam — úgy tűnik, segített. OKSZANA SZÁNKÓ tanítónő (Poltava): A lányom beismerte: „Az én férfi- ideálom a papa.“ Biztos, hogy ennek így kell lennie? Ha azt kérdik tőlünk, ki nálunk a családfő, Borisszái egymásra nézünk, és valósággal ha- hotázunk. Tényleg, ki a családfő? A- mikor a konyhában akad munka, akkor én parancsolok, a férjem a beosztott. Amikor a lakást takarítjuk, Natasa meg én vagyunk a „közkatonák“. Sportügyekben természetesen a papa a tekintély: tud minden nagyobb sporteseményről és versenyről. A „színházfelelős“ én vagyok, bár néha Borist is kezdeményez. Azt nem tudom, ki a „főnök“ hagyományos város környéki kirándulásaink során. Ugyanígy van ez az olvasással Is: férjemmel ugyanazokat a könyveket olvassuk. Tizenhat éves barátságunk és közös életünk alatt hasonlóvá vált az ízlésünk IGOR KON a .filozófiai tudományok doktora (Moszkva) Igen, a férfiak és a nők tényleg nem ugyanazok, mint régen. Még el sem csendesedtek a viták: tanuljon-e a nő férfiszakmát, legyen-e energikus, önálló, tevékeny, bátor és kitartó, amikor a nők már megtanulták ezeket a szakmákat, s szert tettek azokra a tulajdonságokra, amelyekről a vita folyt. Még nyitva áll a kérdés: jó-e az. ha a -férfi mosogat, ha engedékeny s néha érzékeny? Am a valóságban ez a férfitípUs már eléggé általánossá vált. Mint látják, bizonyos problémák a gyakorlatban hamarabb megoldódnak, mint az elméletben. Persze jobb, ha a férfiak megőrzik a férfias tutaidonságaikat. Ahogyan a nők is lobban járnak, ha megőrzik nőiességüket. Ügy gondolom, hogy korunkat nem annyira e tulajdonságok elvesztése, mint inkább a másik nem sajátosságainak kölcsönös, tömeges átvétele jellemzi. A szovjet társadalomban az embereknek lehetőségük nyílt arra, hogy nemüktől függetlenül válasszanak és változtassanak munkát, hogy szabadon alakíthassák ki jellemüket, egyszeri. másra nem hasonlító egyéniségüket. Ezt a lehetőséget pedig üdvözölni kell: maga az élet dönti majd el, melyik megoldás a legjobb. Felújítják az Aurorát Az Aurora cirkálónak, a forradalom hajójának november 7-én, a nagy októberi forradalom 70. évfordulóján újra ott kell állnia a Néván, ahol már hozzátartozik Leningrád városképéhez. A hajó teljes felújításáról 1984-ben született határozat. A helyreállított Aurora külsőleg teljesen olyan lesz, mint eredetileg volt. A belső kiképzéssel kapcsolatban azonban nincs egyetértés. A központi haditengerészeti múzeum tervei szerint hat nagy termet alakítanának ki a cirkáló belsejében, ahol modellek formájában bemutatnák a különböző hadihajókat. Ezenkívül más belső átalakításokat is terveznek. A lenlngrádlak azonban nem értenek egyet ezekkel a tervekkel. Szerintük megengedhetetlen, hogy megszüntessék a híres rádiós kabint, ahonnan Lenin szikratáviratait továbbították. Számok, tények A terhes anyák dohányzása jelentősen növeli gyermekeik rákos megbetegedésének kockázatát — derül ki egy svédországi felmérésből. Hozzávetőleg 400 gyermeket vizsgáltak meg, akik 10 éves korig rákban megbetegedtek, és vizsgálták az anyák terhesség előtti, alatti és utáni dohányzási szokásait is. Arra a megállapításra jutottak, hogy azoknak az asz- szonyoknak a gyermekeinél, akik terhességük alatt naponta tíz vagy több cigarettát szívtak el, a nem dohányzó anyák gyermekeihez képest 50 százalékkal nagyobb a rákos megbetegedések, különösen a vesetumor és a fehérvérűség kockázata. ' Rekord Marilyn Max 39 éves, kétgyermekes anya 230 ponttal új Intelligencia-világcsúcsot állított fel. Összehasonlításképpen megemlítik, hogy Albert Einstein híres fizikus hasonló teszten 173 pontot összesített. Az új bajnoknő könyveket ír, és maga nevelt két gyermekét. A stressz és a szervezet immunitása Az egyes embereket nehéz helyzetben sújtó csüggedtség és stressz károsan befolyásolja az emberi test Immunrendszerét, gyakorta súlyos betegségekef idéz elő — állítják a Kaliforniai Egyetem orvoskarának kutatói. Az EFE hír- ügynökség megemlíti, hogy a kutatók megvizsgálták az emberek viselkedésmódját válsághelyzetben. Ennek következtében megállapították, hogy például egy kedves személy elvesztése, az erős emóciók, sőt az Irigység is károsan hat a test immunrendszerének sejtjeire. A tanulmánynak a The American Journal of Psychiatry című kiadványban közzétett következtetései statisztikai adatok alapján a hosszas megfigyelés alatt álló személyek betegségének különböző típusait tükrözi. Ezek között a személyek között nem azonosítottak egyetlen AIDS-meg- betegedést sem, ami közvetve igazolja a betegség víruseredetét. Emlékek Werner Thärtchen, aki a híres nyugat-berlini filharmónia szólistája volt 35 éven keresztül, egy kötetben közzétette emlékiratait két főszereplővel: Herbert von Kardánnal és magával a zenekarral. A szerző beszámol számos — Ismert és kevésbé ismert — Incidensről, amelyek a néha valóságos zsarnokként megjelenő híres karmester és az általa vezetett zenekar viszonyait tükrözik. Kaland A négyéves Mírangul, aki az egyik kazahsztáni faluban él, szokatlan kalandon ment keresztül. Miután elveszett a sztyeppén, a keresésére indult szülők és falubeliek lemondtak arról, hogy még valaha megtalálják. Három napra rá azonban a szomszédos település lakói egy kis völgyben rábukkantak a kislányra, akinek álma fölött három ló őrködött. Mi történt? Mirangul elmesélte, hogy a kihalt sztyeppén három lovat vett észre és hozzájuk szegődött. Az állatokkal csatangolt, amíg egy kis völgybe értek, és ott elaludt.
