Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-05-27 / 21. szám
\ új ifjúság 10 KM Csupán a Tejútrendszerben mérsékelt éghajlatú bolygók sokasága kering saját napja körül, amelyeken a miénkhez hasonló értelmes élet alakulhatott ki. Ha szomszédságunkban rokonaink vannak — elárulja őket technikai civilizációjuk hozzánk Is elérkező zaja. Ha éppen nekünk küldenek üzenetet, biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utőbb választ kapnak. Csaknem minden csillagnak és jelentős számú ikercsillagnak vannak Földünkhöz hasonló bolygói. A Tejútrendszer 200—400 milliárd csillagának mintegy öt százaléka olyan nap, amely hidrogént égetve elegendő fényt és hőt sugároz ahhoz, hogy bolygókat melengessen Bár a sugárzási fázisnak meglehetősen hosszú ideig kell tartania, hogy élet, sőt intelligencia kifejlődését lehetővé tegye, bizonyosan számolhatunk tízmilliárd életre és fejlődésre alkalmas színhelyet. A Földön meglepően gyorsan alakult ki az élet, amelyet ma egyáltalán nem tartunk kivételesnek vagy csodásnak, hanem ellenkezőleg: az enyhe éghajlatú bolygók kémiája szinte kényszeríti az élet megszületését. Azt gondolhatnánk, hogy elég lenne kilépnünk a csillagközi térbe, és lépten-nyomon értelmes bolygólakókkal találkozhatnánk. A kilépés, a kellő eltávolodás szülőbolygónktól nagyon sokba kerülne. Az oda-vissza út a hozzánk legközelebbi állócsillaghoz csaknem 80 ezer évig tartana napjaink űrhajóin, amelyek legfeljebb a fénysebesség tízezred részével közlekednek. Harminc évre rövidülne az utazás, ha az űrhajók sebessége elérné a fény- sebesség harmadát. Ez mai tudásunk szerint annyi energiába kerülne, amennyi az USA ezerévi szükségleteit fedezné. Ha mi nem utazhatunk a szomszédba, mert a személyes kapcsolatfelvétel az aktuális technológiától független fizikai nehézségekbe ütközik, akkor arra sem számíthatunk, hogy ők jönnek hozzánk vendégségbe. Marad a híradástechnikai kapcsolat. Az első lépésben azokat az üzeneteket keresik a tudósok, a- melyeket már elküldték a távoli civilizációk. A leggyorsabb és a legkevesebb teljesítményt emésztő futárok az elektromágneses hullámok. Sajnos, a földö'nkívüli intelligenciák kutatói semmiképpen sem foghatják át az elektromágneses hullámok rendkívül széles teljes spektrumát. Választásra kényszerülve keresik a „legegyszerűbb vételi lehetőséget“, azt a tartományt, a- melyben a legcsöndesebb a világ- egyetem. A távoli rádiócsillagok az 1—60 gigahertz közötti tartományban zavarnak a legkevésbé. Ezen a vidéken érdemes keresni az üzenetet, mert csak a világ- egyetem háttérsugárzása és a Ga' p r > ■■ , ■ , Üzenet A SZOMSZÉD civilizációk üzeneteit, esetleg csupán hirforgalmuk. nru>§prszófá , suk. űrkutatások hozzánk érkező Zaját kutató rádiótávcsövek a művész fantázia'rádióhullámokon lábán (Steven Simpson vízfestményef Csupán a Tejútrendszerben mérisékelt éghajlatú bolygók sokasága kering saját napja körül, amelyeken a miénkhez hasonló értelmes élet alakulhatott ki. Ha szomszédságunkban rokonaink vannak - elárulja őket technikai civilizációjuk hozzánk is elérkező zaja. Ha éppen nekünk küldenek üzenetet, biztosak lehetnek benne, hogy elöbb-utóbb választ kaplaxis mágneses terében spirálpályán keringő elektronok szinkronon sugárzása okoz vételi zavart. Kérdés, milyen üzenetek fogadására kell a híradástechnikusnak felkészülnie? A várható jelek származhatnak a szomszédok saját belső üzenet- forgalmából. Ha elég nagy teljesítményű URH- vagy tévéadókat és más ismeretlen rendeltetésű sugárzásforrásokat használnak, a földi vevő „kihallgathatja“ üzenetforgalmukat. A hallgatózás módszerénél jobb, ha a híradástechnikus a szomszéd egyenesen a Földnek szánt hírvivő sugarait várhatja. Jelenlegi eszközeinkkel az első esetben csak azt várhatjuk, hogy az adások létezését felfedezzük. Érzékeny vevő, óriási antenna kellene, hogy valóban kihallgassuk a szomszéd bolygón belüli magánügyeit. Nagyobb a remény, ha a szomszéd — tengeri világító- tornyok módjára — villogó, feltűnő iránysugarakat küld. Erre számítanak a kutatók. Vajon a rokonok a messzire szánt híradást, az üzenetet folytonos hordozóhullámon vagy szaggatott, impulzusütemben küldik a Földre? Valószínűbb megoldás az utóbbi, mert olcsóbb. Az impulzusok ideje alatt ugyan a kisugárzott teljesítmény nagyobb (ezért jobb a jel/zaj viszony), de a két impulzus közötti szünet ingyen van. Akár folyamatos, akár impulzusok sora az üzenethullám, mindenképpen sok száz, sok ezer megahertz a szélességé annak a sávnak, amelyből ki kell szűrni a talán egy hertznél is keskenyebb sávú „anomáliát“, a világtér háttérzajából kilátszó jelet, az üzenetet. A nagy tömörítésű integrált áramkörök megjelenéséig remény sem volt rá, hogy az égboltnak és a feltételezhető hullámsávnak akár tört részét is figyelemmel kísérhessük. A keresési stratégia ma két különböző módszer együttes alkalmazása: a teljes égbolt ellenőrzése és a célra irányított keresés. A teljes égboltot széles frekvenciasávon figyelik, nagy erejű üzenetek felfedezését remélik váratlan Irányból. A kisebb felbontású figyelő eszközök átlagos érzékenysége is csekély, mert egy- egy irányban csak rövid ideig figyelik. A célzott keresés alapja az a feltevés, hogy a „jó“ napok olyanok, mint a ml Napunk. Ezért 80 fényéves körzetben mintegy 800 Nap típusú csillagra irányul, és mindegyiket 20 percig figyeli frek- vencíasávonként. Érzékenysége a teljes égboltot figyelő módszerekének ezerszerese, ha folytonos a jel, impulzusüzenet esetében tízezrese. Jelenleg valamennyi működő és tervezett kereső rendszer a már meglévő és működő rádiócsillagászati távcsövekre épít. A kutatók azt tartják, hogy ezekkel is eredményt kell elérni, s csak akkor érdemes nagyobb érzékenységű antennák költségével terhelni a társadalmat, ha a meglévők lehetőségeit sikeresen vagy eredménytelenül kimerítették már. Napjainkban a fejlesztés az üzenet útjának két fontos állomásán tör előre. Először is ellenőrizni, elemezni kell az antennákból érkező anyagot. Van-e a háttérzajból kiemelkedő jelforrás az áttekintett égboltrészleten? Ha van: eltűnik-e a jel, amikor az antenna elfordul a célról? Ha igen: nincs-e a mért irányban földi űrállomás, műhold, űrhajó? Ha nincs: meghatározandó a forrás helyzete, azonosítandó a csillagászati térkép megfelelő pontján lévő égi objektum, ha van olyan. Csak mindezek, is számos más vizsgálat után érdemes elkezdeni az adott irányból érkező jelsorozat megfejtését. (A vizsgálatok alatt a beérkező anyagot automata rögzíti.) Az első lépés aVi- nak feltárása, hogy van-e meg- fejtenivaló a jelben, mert lehetséges, hogy csak modulálatlan hordozóhullámot vett a rendszer. Az is óriási eredmény, ha bebizonyosodik, hogy mesterséges eredetű, még ha nem is hordoz nekünk szánt üzenetet. Mindez nagy teljesítményű párhuzamos üzemi számítógéppel vezérelt automaták gép pontosságú, gép kitartású munkája. Ember nem képes a sokmillió mintát, vételi anyagot sokmilllószor eredménytelenül ellenőrizni, amíg végre értelmes forrással biztat a jel. majd azután kiderül, hogy interferenciajelenség, vagy valamilyen asztrofizikai esemény áll a vétel mögött. Ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy üzenet érkezett, megkezdhetik az ü- zenet megfejtését. .Aránylag könnyű a híradástechnikusok és a matematikusok dolga, ha az üzenet küjdöinek gondolkodásmódja hasonlít a miénkhez. Ekkor csupán azt kell felderíteni, hogy milyen módon kódolták az anyagot, hogyan alakították képpé. Nem valószínű ugyanis, hogy a hozzánk hasonlóak írásos levelet küldenének. Tudják ők is, hogy az írás és a nyelv megfejtése járulékos nehézségeket okoz, ha csak nem előzi meg nyelvlecke, képes szótárhoz hasonló ábrákat és írásjeleket felváltva tartalmazó hosszú bevezetés. Kezdődhet az üzenet számokkal, amelyek a képpé alakítás technikájára utalnak (kétdimenziós raszterkép esetében például a soroknak és az oszlopoknak a számával, de állhat pusztán számokból is, amelyek valamilyen módon mégis a képet írják le (például egy hologram számszerű leírásával), és így tovább. Mindez azonban nem okoz elvi nehézséget, csupán emberi találékonyság és számítógépi türelem dolga, hogy előbb-utóbb létrejöjjön a képernyőn az üzenet. Jelentős nehézséget okozhat, ha nem Sikerül az üzenetet az elejétől kezdve rögzíteni. A miénkhez hasonló gondolkodású feladó tudja ezt. Valószínű, hogy a levelet sok száz, sok ezer ismétléssel bocsátja útjára — ezzel a felfedezést is, a megfejtést is megkönnyíti. Másképpen van azönban minden, ha a feladó gondolkodása lényegesen eltér a miénktől. Ez esetben elsősorban a felfedezés és az üzenetazonosítás válik nehézzé — más gondolkodásmódhoz nagy valószínűséggel a miénktől eltérő technikai megoldások tartoznak. Az üzenet tartalmát illetően csak találgatni tudunk, amíg nincs a kezünkben a levél. Márpedig semmilyen biztosíték nincsen, hogy az értelmes szomszéd értelme valóban hasonlít a miénkhez. Abban csaknem biztosak lehetünk, hogy van a közelünkben élet. Valószínű, hogy értelmes élet is akad a szomszédságban. Remélhetjük csupán, hogy sok ezer vagy sok száz évvel ezelőtt rádiópostára adták levelüket. Ha azóta is kitartóan küldik és ml meg is értjük, akkor előbb-utóbb választ is kapnak. BÍRÓSÁGON — Nem szégyellt magát, tisztes öregember létére sutét lopott mondja a bíró a vádlottnak. A vádlott védekezését megtaláltátok a rejtvényben. VÍZSZINTES: 1. Magyarországi piperecikk márka-. 7. A vádlott védekezésének első része. 11. Valódi. 13. Svéd gépkocsimárka. 14. Indiai nagyváros, a Tadzs Mohai városa, 15. Peres ügyekben ítélkezik. 17. Római számok, összegük ötvenhat. 18. Ati betűi keverve. 19. Egy másik indiai nagyváros. 21. Az argon vegyjele. 22. Atmoszféra röviden. 23. Közterület. 24. Magyar ifjúsági regényíró (Ferenc 1879—1934). 26. Párna vagy dunyhahuzatnak való, sűrű szövésű pamutvászon. 28. A strucchoz hasonló, de kisebb madár. 30. Hegedű tartozéka. 32. Rin ..., a híres kutyasztár neve. 34. Párizsi nagy divatcég. 35. Arra a helyre. 36. Ilyen katona volt a huszár. 37. Lorca páratlan betűi. 38. Olasz város Milánó közelében, de egy magyar tévébemondó neve is. 40. Fordítva: a vese orvosi neve. 41. Thaiföld régebbi neve (eredeti helyesírással). 42. Sportöltözék. 44. ... gázol, halálra gázol. 46. A mondás szerint minden út oda vezet. 48. író betűi keverve. 49. Céka. 50. Egyforma római számok. 52. Híres csehszlovák korcsolyázó volt (Ondrej). 54. Kerti szerszám (é. h.J. 55. Állatnak has alatti prémje. 57. A győzelem istennője. 58. Szeretne valamit. 59. Dal. 61. Kicsinyítő képző. 62. Bálban: éjszakai társas vacsora. FÜGGŐLEGES: 1. A vádlott védekezésének második része.- 2. Függeszt. 3. Olaszországi kikötőváros. 4. Huzal közepe! 5. Római ötvenegy. 6. Hajat vagy füvet vág. 8. Tusa közepe. 9. Nóta. 10. Színe — ..., a legeleje. 12a. Vörösmarty műve. 15. Férfihang. 16. Régi hangulatú. 19. Török főtiszt volt. 20. Romániai város. 23. Visszaont. 25. A gyógyszergyártás fontos anyaga. 26. Szovjet kikötőváros a Bering-tengernél. 27. Piperecikkmárka. 29. Női név. 31. Szénapadlás.' 33. Vízi pipa. 39. Görögkeleti szentkép. 41. Betűk rendje. 43. Előjel. 45. Y. O. A. 47. Csipkés, horgolt szegély névelővel. 49. Lengőajtó. 51. Nobel-díjas realista német írő (Thomas 1875—1955). 53. Komárno környéki község. 54. „A“ vízlelő hely. 56. Farmernadrágmárka. 58. Végtelenül hazug. 60. Hosszmérték röviden. 62. Svéd és osztrák gépkocsijelzés. Beküldendő a vízszintes 7. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. * A 19. számú rejtvény helyes megfejtése: Az erdőből már kakukk hangja száll, fény felé tör csöndben a búzaszár. Könyvet nyert Vida Zoltán, Dvory nad Zltavou. *
