Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-14 / 2. szám

Kiállítás „integrációban“ Nagyszabású kiállításra készül 1990- ben a Budapesti Iparművészeti Mú­zeum. A kiállítás anyaga a századfor­duló kelet-közép-európai szecessziós művészetét mutatja be. Érdekessége, hogy több ország közös vállalkozá­sában készül. Magyarországon kívül Ausztria, Len­gyelország, a Horvát Szocialista Köz­társaság és a Cseh Szocialista Köz­társaság kulturális intézményeinek támogatásával jön létre a vállakó­zás. Célja, hogy feltárja és bemu­tassa e térség századfordulós kultú­rájának, művelődés- és művészettör­ténetének közös vonásait, ugyanakkor áttekintse az eltérő nemzeti sajátos­ságokat is. Mivel egy rendkívül átfogó tárlat­ról van szó, már javában folynak az előkészületek, mindenekelőtt a bemu­tatandó műtárgyak kiválasztása, szám­ba vevése. Hamarosan elkészül a tu­dományos igényű, ugyanakkor a nagy- közönség számára újszerű, izgalma­san gazdag anyagot tartalmazó kiál­lítás koncepciójára vonatkozó javas­lat. Egy nemzetközi kutatógárda 1987. őszén tudományos szimpóziumon vi­tatja meg a kiállítás szakmai kér; dóséit, s készíti el a tárlat forgató- könyvét. A vándorkiállítást a tervek szerint Budapesten, majd Zágrábban, Bécsben, Prágában és Krakkóban tár­nák a közönség elé. Az elképzelések szerint a bemuta­tó nemcsak az 1890-es évektől az el­ső világháborúig terjedő időszak kép­ző- és iparművészetének széles körű áttekintése lesz, hanem a korabeli életmód, a környezet- és tárgykultú­ra jellegzetességeit is reprezentálja majd. A kiállítást a tervek szerint irodalmi, színházi és zenei rendez­vények egészítik ki. P. I. Biológiai számítógép A számítógépek kivételes képessé­geit már eddig is megcsodáltuk. A szovjet tudósok most olyasmin fára­doznak, ami forradalmasítja a szá­mítástechnikát. Biológiai komputer kifejlesztésén munkálkodnak. Céljuk egyrészt a számítógép me­móriaegységének szerves anyagból történő megalkotása. Az egyik ilyen anyag a bacterio rodapsin, egy olyan fehérje, amely a napfényt villamos­árammá átalakító egyes baktériumok­ban található. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Fizika-Biológiai In­tézetének munkatársai úgy vélik, hogy ez a fehérje a lézertechnikával kom­binálva aránylag rövid idő alatt a számítógépek memóriaegységének a- lapját képezheti, A biológiai komputer megépítése során azonban nemcsak új memória megalkotását Helyezik előtérbe, ha­nem új logikára is szükség lesz. A jelenlegi számítógépek ugyanis köz­tudottan sifrírozottak, számukra kü­lön rejtjeles „nyelvet“ dolgoztak ki, amellyel lehetővé vált az ember és a komputer közötti kommunikálás. A baj az, hogy ahány számítógép, annyi nyelv. A szovjet tudósok szerint azon­ban a biológiai komputer gondolko­dásmódja „emberi“, s nem rejtjeles lenne. (mész) JCK KK KK KK « KK KK IX KK tK KKKKKK kkkkkk _ KK KK KK BE KK <oc KK m tmrnr mmt Hhmh rp tP •MN« WM PP PP RRRftRMft RRRRRRR« RR RfL UEtnec» rx UUUUUUUUUU LU.LU.LLtL XXXXXX wiuuuuuuuu Lui.uu.ujnm IX. Ha egy számítógéppel kommunikálni aka­runk, szükségünk van bizonyos jelrendszer­re, amelyet egyaránt megért a számítógép és az ember is. Az ember számára a leg­természetesebb kommunikációs módszer a beszéd. Az ember — gép kapcsolatban a beszéddel történő kommunikáció még csak kísérleti stádiumában van, de a fejlesztés olyan ütemben halad, hogy a géppel való beszélgetés nemsokára bekerül a minden­napos gyakorlatba. A számítógéppel való kommunikáció leg­gyakoribb módszere az írás. Ahhoz, hogy a géppel írásban tudjunk kommunikálni, szükség van az írásjegyek olyan halmazá­ra, amellyel a számltgép is rendelkezik. Az Írásjegyek e halmazát a számítógép karak­terkészletének nevezzük., Ez általában az ábécé betűiből, a tíz számjegyből és kü­lönböző interpunkciős és egyéb jelekből áll. Az egyes írásjegyeket karakternek nevez­zük. Mint említettük, a számítógépben min­den számokkal van ábrázolva. Ez azt je­lenti, hogy minden karakternek megfelel egy szám. Ez a szám a karakter kódja. Mivel a számítógépeknek nemcsak az em­berekkel, hanem egymással Is tudniuk kell kommunikálni, ezért a karakterek kódolá­sát egységesíteni kellett. Két kódrendszer terjedt el: az űn. EBCDIC és az ún. ASCII (American Standart Codes for Information Interchange). Az első kódrendszert a na­gyobb számítógéprendszerek, a másodikat a mini- és mikrogépek használják. A PMD 85 az ASCII kódrendszert, a Sinclair ZX Spectrum az ASCII kódrendszer módosított változatát használja. Mindkét kódrendszer egy byte-ot használ egy karakter kódolásá­ra. Egy byte segítségével 258 értéket lehet ábrázolni, ezért 256 különböző karakterünk lehet. Az ASCII kódrendszerben pl. a nagy A betűnek 65 a kódja. Az előző fejezetekben már találkoztunk a PRINT utasításokban két idézőjel közé zárt karaktersorozatokkal, amelyeket üzene­tek kiírásához használtunk. Karakterlánc­nak, más szóval sztringnek nevezzük a ka­rakterek egy rendezett sorozatát. A sztring hossza az őt képező karakterek számával egyenlő. A sztringkonstanst Idézőjelek közé zárva írjuk. A ““ sztring az ún. üres sztring. Nem tartalmaz egyetlen karaktert sem, a hossza nulla. A sztringek tárolására ún. sztringváltozőkat használunk. A sztringvál- tozőkat azonosítókkal jelöljük, melyeknek a képzését az 5. fejezetben (46. szám) is^ mertettük. Általában érvényes, hogy a sztrtngváltozók azonosítói végén mindig szerepel egy dollárjel. Hasonlóan a nume­rikus tömbökhöz, képezhetünk sztringtöm- böket is. A sztringekkel végezhető egyik művelet a sztringek összekapcsolása (kon- katenáció). A művelet jele a + jel. Próbáljátok kt a* következő példát: 10 LET A$ = “ABC“ ' 20 LET B$ = “ZXY“ + A$ 30 PRINT B$ A 10-es sorban az A$ sztringváltozóba betesszük az ABC sztringet. A 20-as sorban az ZXY sztringet összekapcsoljuk az A$ változóban lévő szfringgel, és az eredményt a B$ sztringváltozóban helyezzük el. A 30- as sorban lévő PRINT utasításnak a ZXYABC sztringet kell kinyomtatnia. A sztringkifejezéseket össze lehet hason­lítani. A relációs operátorok ugyanazok, mint a numerikus kifejezések- összehasonlí­tásánál. Két sztring akkor és csak akkor egyenlő, ha a két sztring hossza egyenlő, és a sztringekben lévő karakterek rendre megegyeznek. A karakterek a kódjaik sze­rint vannak rendezve, tehát két karakter közül az a kisebb, amelynek a kódja ki­sebb. Az. ASCII kódrendszerben az ábécé betűi ábécérendben következnek egymás után. A sztringek összehasonlítása balról jobbra karakterként történik. Az a sztring a nagyobb, amelyben balról jobbra haladva először találunk nagyoőb karaktert, mint a másikban. Ha minden karakter egyforma, akkor a hosszabb sztring a nagyobb. Pl.: “ABCD“ kisebb, mint “DXAB“ “CCDF“ nagyobb, mint “CCD“ A további műveleteket függvények se­gítségével végezhetjük. Ezek egy kicsit el­térőek a PMD-n és a Sinclairen, ezért kü- lön-külön tárgyaljuk őket. Először lássuk a PMD sztringkezelését. A PMD-n a következő sztringkezelő függ­vények vannak megvalósítva: ASC (X$) az X$ sztring első karakteré­nek a kódját adja CHR$ (I) a függvény értéke abból a ka­rakterből álló sztring, melynek a kódja az I (I értéke 0 — 255 közt lehet) LEFTS (X$, I) ériéke az X$ sztring I darab bal oldali karakteréből képzett rész- sztring RIGHTS (X$, I) értéke az X$ sztring I darab jobb oldali karakteréből képzett rész- sztring MID$ (X$, I, K) értéke az X$ sztring I- edik karakterével kezdődő K karakter hosz- szúságú részsztring LEN (X$ értéke az X$ sztring hossza STR$ (X) értéke az X szám számjegyéből képzett sztring VAL (X$) az X$ sztringből számot képez A ZX Spectrum sztringkezelése eltér a BASIC-ben megszokottól. A következő függ­vények vannak megvalósítva: LEN (X$) értéke az X$ sztring hossza STR$ (X) értéke az X szám számjegyé­ből képzett sztring VAL (X$) az X$ sztringből számot képez CODE (X$) értéke az X$ sztring első ka­rakterének a kódja, vagy 0, ha az X$ üres sztring (hasonló a PMD ASC függvényé­hez) CHR$ (I) a függvény értéke abbéi a ka­rakterből állő sztring, melynek a kódja az I ( értéke 0 — 255 közt lehet) A LEFTS, RIGHTS és a MID$ függvények nincsenek megvalósítva. Ehelyett a sztrin­gek indexelése és részsztringek képzése van a Sinclair BASIC-ben implementálva. Ez azt jelenti, hogy a következő alakú ki­fejezéseket képezhetünk: (1) X$ (k) vagy (2) X$ (ki TO k2) ahol k, ki, k2 numerikus kifejezések, a TO pedig kulcssző. Az (1) kifejezés az X$ sztring k-adik ka­rakteréből állő sztringet jelenti. Pl.: 10 INPUT X$ 20 PRINT X$ (LEN (X$) —1) A 10-es sorban beolvasunk egy sztringet, a 20-as sorban kinyomtatjuk az X$ sztring utolsó előtti karakterét. A (2) kifejezés az X$ sztring kl-ik ka­rakterétől k2-ik karakteréig terjedő rész- sztringet jelenti. Ha a ki nagyobb, mint a k2, akkor az eredmény üres sztring. A ki és k2 kifejezések közül az egyik hiányoz­hat. Ha a ki hiányzik, akkor úgy tekintünk a kifejezésre, mintha a ki értéke 1 volna, tehát az X$ sztring elejétől képzett rész- sztringről van sző. Ha a k2 kifejezés hiány­zik, akkor úgy tekintünk a kifejezésre, mintha a k2 értéke LEN (X$) volna, tehát az X$ sztring utolsó karakteréig terjedő részsztringről van szó. Ha a ki kifejezés szerepel, akkor az értéke nem lehet ki­sebb, mint 1. Ha a k2 kifejezés szerepel, akkor az értéke nem lehet nagyobb, mint LEN (X$). Lássuk a következő példát: 10 INPUT X$ 20 FOR I = 1 TO LEN (X$) 30 PRINT X$ (TO I) 40 NEXT I Ez a program a 10-es sorban beolvasott X$ sztring elsőtől I-edik karakteréig ter­jedő részsztringeket írja ki, ahol I értéke 1-től' az X$ hosszáig változik. Ezt a PMD-n így lehet megoldani: 10 INPUT X$ 20 FOR I = 1 TO LEN (X$) 30 PRINT RIGHT$ (X$, I) 40 NEXT I Tehát a RIGHT$ (X$, I) és. X$ (TO I) ki­fejezések cseréjével. A Sinclair BASIC rendszere a sztring- tömböket is a standardtői eltérő módon kezeli. A deklarációban az utolsó dimenzió a tömbben lévő sztringek maximális hosz- szát jelenti. Pl. a 10 DIM A$ (10, 10, 5} deklaráció nem egy 3 dimenziós tömböt deklarál, hanem egy 2 dimenziós tömböt, amelyben 5 karakter hosszú sztringek van­nak. Az A$ (3, 2) kifejezés egy 5 karakter hosszú sztring, amíg az A$ (3, 2, 3] ki­fejezés az előző sztring 3. karakteréből állő részsztringet jelöli. Tehát a Sinclairen min­dig egy dimenzióval nagyobbra kell a töm­böt deklarálni és az utolsó dimenzió a tömbben lévő sztringek hossza. Kálosi Ákos (Folytatása a 4. számban) AFORIZMA Rejtvényünkben Ivan Alekszandrovlcs Goncsar'ov orosz realista író elmés megállapítását fejthetitek meg. VÍZSZINTES! 1. Amerikai hirügynökség. 3. Goncsarov megállapításának első része. 10. Jugoszláv aprópénz. 12. Női név. 13. Nemzetközi műnyelv. 14. ... Hafun, hegyfok Afrika legkeletibb pontján. 15. Kockázatos vál­lalkozás. 17. YL. 18. Kutyalakás. 19. A mókushoz ha­sonló, de kisebb, erdőkben élő rágcsáló. 20. Az egyik hónap röviden. 22. Tetőfedő anyag. 23. A legrégibb gö­rög jóshely. 25. Léte. 27. Fard.: városrész röviden. 28. Rostnövény. 29. Japán régi fővárosa volt. 30. Csúnyán, alig olvashatóan ír. 31. A prométium vegyjele. 32. Zug betűi keverve. 33. Város Kelet-Franctaországban. 34. Ál­lami Térképészeti Intézet. 35. Norvég és uruguayi gép­kocsijelzés. 36. Anyagi és társadalmi szempontból elő­nyös házasság. 37. Nagyon megelégel már. 38. Nem be­tűi keverve. 40. Lak betűi keverve. 41. Ekével műveli a földet. 42. Férjes asszonyok megszólítása Franciaor­szágban. 44. Fűtőanyag (éh.). 45. Női becenév. 46. Né­mely növényi szár belsejében végighűződó laza, ru­galmas bél. 47. Üres póz! 48. Klasszikus kötősző. 50. Késsel átvág. 52. Állóvíz. 53. Testrész. 55. Fejtelen hó­hér! 56. A Nílus forrástava Etiópiában. FÜGGŐLEGES: 1. Goncsarov megállapításának máso­dik része. 2. Magyar festőművész (László 1846—1879). 3. Egyformák. 4. Belgrád hegye. 5. Személyével. 6. Menyasszony. 7. Egy nagyon ismert film címe, melyben a címszerepet Kabir Bedi alakította. 8. Az új mérték- rendszer. 9. Magyar költő (Endre), (óf.). 11. Rés szé­lei! 15. Halfajta. 16. Kát német autőjelzés között egy spanyol. 19. A lóláb vége. 21. Régi hosszmérték. 22. Köztársaság Dél-Amerikában, fővárosa Lima. 23. Építő­anyagok lerakatal. 24. A régi római mitológiában a tengerek istene, de a naprendszer nyolcadik bolygója Is. 26. Tengernek homokszigetekkel elzárt öble. 27. Gon­csarov megállapításának befejező része. 30. Mitikus gö­rög varázslónő. 33. Jugoszlávia területén élő, ma horvát nyelvet beszélő népek. 34. Iráni eredetű, kaukázusi lo­vas nomád nép. 37. Az ittlévő személyek. 39. Római szá­mok, összegük ezerötszázegy. 41. Fafajta. 43. A lentebbi helyre. 44. Állami vagy gazdasági élet valamely intéz­ménye. 46. Szerte. 47. Kistermetű 16. 49. Hajórész. 51. Svéd, magyar és osztrák gépkocsijelzés. 52. Tudományos tétel. 54. Egyformák. 56. Néma tanú! 57. Rangjelző sző. Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. és 27. jzámii sorok megfejtése. A múlt évi 52. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Álmot a mezőre, / tegyük ej a búbánatot / jövő esztendőre. Könyvet nyert Boros Ferenc, Dunajská Streda.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom