Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-06 / 18. szám

1 új ifjúság i TEREBÉLYESEDIK AZ ÉLETFA Beteg a bolygónk lakói tették azzá. Az emberiség- ter- mészetátalakitó tevékenysége súlyos környezetkárosító következményekkel járt. Az élővilágot ért károsodások a Föld egyes térségeiben már olyan méretűvé váltak, hogy súlyosan veszélyeztetik a környezet életfenntartó rendszereit. Ez a magyarázata annak, hogy az ember környezetének védelme az egész világon az érdeklődés homlokterébe került. ezer órát, és így sorolhatnám még tovább. A Komáromi járásban a pionírok például ki­ültettek 2541 díszcserjét. Komáromban a Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola pionírcsapata aranyplakettet kapott eredményeiért. A környezetszépítésben le­dolgoztak 14 00 órát, s bekapcsolódtak a győgyövénygyüjtésbe. lift’van ez nálunk is. A CSKP XVII. kong­resszusa Is érdemben foglalkozott a kér­déssel. „A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fa irányai 1986—1990-re és a 2000-ig terjedő Időszakra“ című dokumen­tumban többek között ezt olvashatjuk: „A környezet védelme és alakítása az életszín­vonal emelésének egyik fontos kérdése, az emberről való szocílista gondoskodás egyik alapvető feltétele és része.“ Szocialista Ifjúsági Szövetségünk, ifjú nemzedékünk a maga módján igyekszik hoz­zájárulni napjaink égető kérdésének megol­dásához. Ennek az érdekében indította el 1980-ban az Életfa elnevezésű mozgalmat, amely a kezdeti tapogatózás után ma virág­zó fává terebélyesedett. A fiatalok aktivi­tása öt területet ölel fel. Az első és legfon­tosabb a termelési feladatok olyan megol­dása, olyan technológiák kidolgozása, ame­lyek kímélik a környezetet; munkakezdemé­nyezés a településfejlesztésre a Nemzeti Front választási programjának teljesítésére; a természet és a természeti források védel­me; a kitűzött tematikus feladatok megoldá­sa; s végül olyan elméleti munkák kidolgo­zása a tudományos diákkörök és a közép- iskolások szakköri tevékenysége keretében, amelyek hozzájárulnak a környezet védel­méhez és fejlesztéséhez. A mozgalom, amelyet a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának egyik külön albi­zottsága irányit, különösen nagy visszhang­ra talált a Nyugat-szlovákiai kerületben. Er­ről győződtünk meg legutóbb a verseny VII. évfolyamának ünnepélyes értékelésén. A leg­jobb egyének és kollektívák arany-, ezüst­ös bronzplakettet és tárgyi jutalmat kaptak. Az első feladatkörben, amely a szennye­zésmentes termelési folyamatok megoldását követi. 418 egyén és 213 kollektíva, össze­sen 3445 taggal kapcsolódott be. A figye­lemreméltó eredmények közül említhetnénk a vágsellyei (Sala) Duslo SZISZ-tagjainak törekvését, akik megoldották a városi táv­fűtőközpontok kéményeiből kikerülő pernye kiszűrését. Bekapcsolódtak a mozgalomba a gyár If­júsági Fényszóró őrjáratai is. A munkahe­lyeken leleplezték a hanyagságból eredő környezetszennyezést, és javaslatot terjesz­tettek elő a megoldásra. A fényszóró üzemi törzskarának javaslatára biztonsági tárolót építettek, ahol a legveszélyesebb vegyszere­ket, savas és maróanyagokat, valamint a kő­olajszármazékokat tárolják. Egyre több fiatal készít tudományos diák­köri vagy szakköri munkát a környezetvé­delem kérdésköréből. Tavaly 259 egyén és 1034 munkaközösség kapcsolódott be ilyen­formán a mozgalomba. Zuzana Stanková a modrai gimnáziumból „A tanulók iskolai' környezetének hatása a baktériumok alak­keveredésére“ címmel írt kiváló tudományos szakköri dolgozatot. A TopofCanyi Közgaz­dasági Középiskola munkaközössége a kör­nyezetvédelem jogi védelmezéséről készített tanulmányt. Legfigyelemreméltóbb eredmények azon­ban a településfejlesztésben, a község- és városszépítésben, a választási program tel­jesítésében születtek. A fiatalok csupán Z-akciőban egymillió 647 ezer órát dolgoz­tak le társadalmi munkában. Ebben a ka­tegóriában ezüstplakettel jutalmazták az egyházkarcsai (Kostofné KraCany) SZISZ- alapszervezetet, amelyről másutt lesz szó. Szinte felbecsülhetetlen az a munka, ame­lyet a pionírok és szikrák végeztek. A tár­sadalmi munkában töltött órákat százezrek­ben, sőt milliókban számolják. A legjobbak közé tartoznak a Komáromi fKomárno) já­rás pionírjai, akik 140 ezer órát dolgoztak le, a topol’őanyiak 96 ezer, a galántaiak 89 Az ünnepi aktíván elhangzott, hogy a moz­galom legnagyobb erénye mégis az, hogy megtanítja a fiatalokat a természet, a ter­mészeti források tiszteletére. Különösen ér­vényes ez a pionírokra, akik különböző szakkörökben ismerkednek a bennünket körülvevő élővilággal. S ha egyszer zsenge gyermek korában megtanulja valaki becsül­ni és ápolni a környezetét, az egy egész életen át hű marad e szokásához. Furcsa világban élünk. Az egyik oldalon a tudomány és a technika vívmányai már- már a szánkba varázsolják a „sült galam­bot“. A másik oldalon azonban éppen a tu­domány és a technika szegődött á civilizá­ció sírásójává azzal, hogy fokozatosan meg­mérgezi és felszámolja életforrásait. Száz éve még az angolok sem ismerték ezt a szót, hogy smog. Ma már nemcsak Anglia iparvárosaiban, hanem az egész világon tud­ják a jelentését. Reggel kilépve az utcára a torkukat fojtogatja a köd és a korom, a pernye egyedi keveréke — a smog. Magya­rul füstködnek nevezzük, és a smoke — füst, valamint a fog — köd angol szavak összevonásából keletkezett. Napjainkban, amikor szédületes tempóban halad előre a tudomány és technika, az ipa­ri termelés, az ember elsőszámú ellenségé­vé változtatja a saját környezetét; szennye­zi a levegőt, olajtól bűzlenek a folyók, ta­vak. tengervizek, a települések szélén sze­méthegyek tornyosulnak. A második világ­háború óta hússzorosára nőtt a környezet káros hatása. Tegyünk róla, hogy visszafor­dítsuk vagy legalább megállítsuk a folyama­tot. Hogy hogyan? Alább közöljük az Életfa legújabb tematikus feladatát. Palágyi Lajos ÉLETFA A SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának legújabb tematikus feladata A SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizott­sága és a SZISZ Nyugat-szlovákiai KB kerü­leti környezetvédelmi és fejlesztő bizottsága (TOZIP) az 1987-es évre fényképpályázat for­májában újabb tematikus feladatot hirdet a következő címmel: ,,A bennünket körülvevő környezet, pozitívumok — negatívumok“. A feladat a következő területeket öleli fel: I. A folyóvizek és más felszíni vfzterületek állapota a Nyugat-szlovákiai kerületben II A városok és falvak tisztasága és a zöldövezetek állapota a Nyugat-szlovákiai ke­rületben III. A SZISZ-tagok, pionírok és szikrák részvétele és munkája a környezetvédelemben és fejlesztésben a Nyugat-szlováklal kerület­ben IV. Milyen a hozzáállásunk a környezethez? A tematikus feladat egyrészt azt a célt kö­veti, hogy dokumentálja és népszerűsítse a SZISZ-tagok, pionírok és szikrák munkájában fellelhető jó példákat a Nyugat-szlovákiai ke­rületben, másrészt rá akar mutatni a nega­tiv jelenségekre — mint amilyen például a környezetszennyezés és -rombolás — azzal az elvárással, hogy a fiatalok és pionírok bírá­latai eljutnak a címzettekhez, és Ilyen mó­don Is Javulást érünk el. Versenykategóriák: 1. Fekete-fehér fénykép 2. Színes fénykép E két kategóriában 6—36 képből álló so­rozattal lehet pályázni, a felvételek minimá­lis mérete legfeljebb 9x13 centiméter lehet. 3. Diapozitfvok 4. Diafón szalagok A további fontos tudnivalók megtalálhatók azon a nyomtatványon, amely május elejétől a SZISZ minden egyes járási bizottságán ren­delkezésre áll, és ahol további tájékoztatást Is nyújtanák. t A szovjet sajtó napjára zzzzzzzzzzzzzziizzzziziíiziiiziiizzzziir Hetvenöt év az igazmondás szolgálatában 1912. május 5-én pétervárt munkások sze­rény gyűjtéséből megjelent a Pravda, a bol­sevik párt lapjának első száma, amely fon­tos mérföldkövet jelentett a munkássajtó történetében. Az első szám megjelenésének második évfordulójától e napot a munkás­sajtó, 1922-től pedig a szovjet sajtó napja­ként ünnepük. Vlagyimir Iljics Lenin mindig nagy jelen­tőséget tulajdonított a sajtónak. Már politi­kai tevékenységének kezdetén arra a követ­keztetésre jutott, hogy a marxista párt meg­teremtésében a legnagyobb szerepet egy or­szágos politikai lapnak kell betöltenie. Még 1901-ben írta: „A lap szerepe... nem kor­látozódik kizárólag az eszmék terjesztésére és a politikai szövetségesek politikai neve­lésére és megnyerésére. A lap nemcsak kol­lektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is. Ebben az utób­bi tekintetben a lapot ahhoz az állványzat­hoz lehet hasonlítani, amelyet az épülő ház körül emelnek, s amely megjelöli az épít­mény körvonalait, megkönnyíti az érintke­zést az egyes ápftőmunkások között, segít­ségükre van a munka elosztásában és a szervezett munka útján elért közös eredmé­nyek áttekintésében.“ Lenin törekvésének az eredménye volt az 1900 ban megjelent Iszkra, és a lap kiadá­sáról az emigráció éveiben sem mondott le. A végső döntés egy valóban új típusú lap kiadásáról azonban csak az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. általános prágai konferenciáján született meg 1912 januárjában, amelyen az elhajlókat kizár­ták, és Lenin vezetésével megalakult az ön­álló bolsevik párt Április 22-re, azaz az új naptár szerint május 5-re virradó éjjel a Pravdát előállító kis nyomda szedőhelyisége és gépterme iz­gatott munkásokkal volt tele. A pétervári pártszervezetek küldték őket >— sokan ott akartak lenni az első marxista napilap első számának születésénél. Lenin megállapítot­ta, hogy a pétervári munkások nagy törté­nelmi jelentőségű tettet vittek véghez mun­kás napilapjuk megalapításával. A Pravdát a- munkások rendkívül szerették, s össze­adott kopejkáikkal blztositották a megjele­nését. A munkásosztály e segítsége nélkül a rendőrségi üldözés közepette nem marad­hatott volna fenn olyan hosszú ideig. Nagy pénzbírságokat róttak ki rá, felelős szer­kesztői ellen, főleg a bírságok meg nem fi­zetése miatt. Csupán fennállásának első évé­ben 36 bírósági eljárást indítottak ellene, s a felelős szerkesztők együttvéve negyven­hét és fél bőnapot töltöttek börtönben. Ugyanezen idő alatt a lapnak negyvenegy számát kobozták el. De az elkobzás során a kinyomott példányoknak csak jelentékte­len része jutott a rendőrség kezébe, mert a munkások már a rendőrség megjelenése előtt elszállították a nyomdából. David Zaszlavszkij, az egyik legtekinté­lyesebb szovjet újságíró és pedagógus írta róla egy visszaemlékezésében: „A Pravda, amikor megszületett, az első és egyedüli új tipusű újság volt. A kis méretű lap szem­beszállt a hatalmas fóliánsokon megjelenő, iskolázott újságírók hadosztályaival, a rotá­ciós gépek és papírgyárak hatalmas ütegei­vel rendelkező burzsoá sajtó óriási hadse­regével. A Pravdának még egy nagyon kis nyomdája sem volt, amikor megszületett, és nem egykönnyen szerezte he szerény fillé­rein a papírt. Munkatársainak nem volt ál­landó lakása, mivel el kellett rejtőzniük a rendőrség elől. A kicsiny újság egymaga állta a harcot a nagy és dúsgazdag burzsoá sajtóvállalatokkal. És győzött.“ A Pravda —i Lenin tanításához híven — mindig a dolgozók harcának szervezője volt, s egyúttal a szocializmus és kommunizmus eszmélnek terjesztője. Az újság különösen sokat tett a forradalmi harc elveinek ter­jesztéséért, az eszmei-politikai kérdések tisztázásáért, és sokat tett a gyakorlatban is. Többször betiltották, de különböző néven továbbra is megjelent. A nagy októberi szo­cialista forradalom győzelme után vissza­kapta eredeti nevét. Többek között hasáb­jain jelentek meg Leninnek a békéről és a földről szólő történelmi jelentőségű dek­rétumai. A polgárháború nehéz éveiben a forrada­lom leverésére törő fehérgárdista reakció és az imperialista intervenció visszaszorítá­sára mozgósított, szüntelenül hirdette az új szocialista hatalom békeakaratát, harcolt az újjáépítésért, majd a szocialista országépí­tésért. Ekkorra alakultak ki a lap máig élő és erősödő fő hagyományai; a munkásleve­lezők egész országot átfogó hálózata, a jobbító szándékú bírálat felkarolása, az ala­pos, áttekintő írások. A Pravda hitelét, nép­szerűségét, mozgósító erejét most is az adja, hogy — szenzációkat elkerülve — a lényeg megismerésének Igazi olvasói izgalmát ki­váltó hangnemre törekszik. „A munkásosztálynak meg kell ismernie az igazságot!“ — írta beköszöntő cikkben hetvenöt esztendővel ezelőtt a Pravda. Az újság címéül Is ezt választották: Pravda, vagyis magyarul igazság. Az Is maradt mind­máig; az Igazság, az igazmondás szóvivője ma is mint az SZKP Központi Bizottságának lapja. K. M. Kommentárunk Szakszervezetünk forradalraisáía, Az ÜJ Szó Irta Igen találón áprllt* íl-1 vezércikkében, hogy a szakszervezetek XI. országos kongresszusának tanácskozása nemcsak azért került a figyelem előterébe, mert az FSZM a legnépesebb társadalmi szervezet, hanem azért Is, mert olyan Idő­szakban tartották meg ezt a kongresszust, amelyet joggal nevezünk forradalminak. A „Több szocializmust, több demokráciát“ jel­szó életünk, az egész társadalom átalakítá­sát sürgeti. Nálunk a szakszervezeti mozgalom a tag­ság figyelmét arra Irányítja, hogy mindenki a maga posztján aktívabban vegyen részt a politikai, gazdasági és társadalmi életben. A legfontosabbnak a tervezett feladatok egyenletes teljesítését, a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb gyakor­lati alkalmazását tartja. Ezért teljes mér­tékben támogatja és segíti a párt gazdaság­politikájának valóra váltását. A kongresszus hangsúlyozta, hogy csakis a gazdaság ered­ményei által lehet életszínvonalunkat meg­őrizni, Illetve fejleszteni. Más lehetőségünk nincs. Vannak tartalékaink, szakképzett dol­gozóink, tehát minden, ami szükséges a to­vábbi fejlődéshez. Ez most elsősorban szer­vező, Irányító munkán, gazdálkodásunkon, a jó minőségű termékeket termelő ipari és mezőgazdasági üzemeinken múlik. Ma Is forradalmi feladatokról van szó, s ha ezekkel a feladatokkal megbirkózunk, a társadalom további szociális, gazdasági elő­rehaladása sem marad el. A kongresszus is abból az elvből indult ki, hogy a szakszer­vezetek kötelessége a munkásosztály felada­tai elvégzésének segítése, mert a munkás- osztály viseli a történelmi felelősséget a tár­sadalom forradalmi átalakításáért. A szakszervezet nagy gondot fordít a mun­kakörülmények javítására, a szociális biz­tonság elmélyítésére. A kongresszus határo­zatba foglalta, hogy törekedni kell a lakos­ság életszínvonalának kiegyensúlyozott fej­lesztésére. a többgyermekes családok szo­ciális helyzetének javításán és a korábban meghatározott nyugdíjak kiegyenlítésén kell munkálkodni. A határozat síkra szállt a fog­lalkoztatott nők munka- és életfeltételeinek javításáért is. Kimondja, hogy meg kell te­remteni a feltételeket a fiatal szakszerveze­ti tagok sokoldalú társadalmi és munkahe­lyi aktivitásához. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetséggel együttműködve — hangsúlyozta a kongresszus határozata — lehetővé kell tenni a gyermekek és a fiatalok műszaki érdeklődésének kibontakozását, fejleszteni a ZENIT és Ifjúsági Fényszóró mozgalmakat. Ki kell terjeszteni az iskolák, a pionírcsa­patok fölött vállalt védnökséget, és társa­dalmilag meg kell becsülni azokat a dolgo­zókat, akik a fiatalok és gyermekek köré­ben tevékenykednek. Nagy érdeme van abban a szakszervezet­nek is, hogy egyre tökéletesebb az emberek egészségéről, pihenéséről, nyugodt öregsé­géről való gondoskodás. Hazánkban a gyer­mekes családok segítése, a betegbiztosítás és a nyugdíjrendszer, az ingyenes egészség­ügyi ellátás a dolgozó ember létbiztonságá­nak egyik tartóoszlopa. És hogy ez így van, az nagymértékben a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom érdeme Is. A kongresszus hangsúlyozta, hogy bár a gyorsítás üteme nem érte ei nálunk a kí­vánt sebességet, a szakszervezett mozgalom él a szocialista demokrácia minden olyan formájával, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók közvetlenül vegyenek részt az irányításban. STRASSER GYÖRGY Szivattyúállomások a Szovjetuniónak A Tőketerebesl (Trebléov) Vagongyár szi­vattyúállomásokat gyárt kőolajvezetékek szá­mára. Úgyszólván az egész termelése szovjet megrendelésre készül. Eddig a tyumenl kör­zet és a Szovjetunió további kőolajlelőhelyein 44 terebesl szivattyúállomás dolgozik. A 8. ötéves tervben nem növekedik a gyér termelése, csupán a minőségi munkára és a gyártmányok innoválására törekszenek. Az utóbbi innovációs program keretében lénye­gesen növelték a szivattyúállomások tűzbiz­tonságát. Ezeket a KGST-tagállamok közös erőfeszítésével épülő Haladás gázvezetéken . alkalmazzák. Egyéb fejlesztéssel elérték a szi­vattyúállomások nagyobb fokú automatizálá­sát, ami a kezelőszemélyzet számának csök­kentését teszi lehetővé. Már készül egy teljesen új típusú szivattyú­állomás tervrajza. Az új termék óránként 2800 köbméter cseppfolyós gázt továbbíthat, egyharmadával többet, mint az eddig gyár­tott típus. A szovjet megrendelő 2000-ig biz­tosítja a gyár termelését, de Terebesen már gondolnak a jövőre. Úgy tervezik, hogy a leg­közelebbi években fokozatosan áttérnek a konténerek gyártására. Két év múlva el is kezdik egy olyan korszerű gyárcsarnok épí­tését, amelyben menet közben is válthetják a termékszerkezetet. (pv)

Next

/
Oldalképek
Tartalom