Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-04-29 / 17. szám
/ XXXV évt. 1987. 4. 29. lapunk tartalmából: Mintha az öledbe hullna — a második oldalon De akkor mi lesz a gyerekekkel? — a 4. oldalon TT Formula-1 e. oidai Hátgerincferdiiléses gyerekből tornászbajnok — a 6. oldalon (]j Hajtások — 7. oldalon í&y este Reiter István hegedűművésszel — a 8. oldalon A JOGNAK ASZTALÁNÁL „Ha majd a jognak asztalánál mindenki egyaránt foglal helyet“ — írta Petőfi 1847 ben Utána egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy az új törvények értelmében egyenlő jogokat élvezzünk Mát, május elsején büszkén elmondhatjuk, hogy nálunk évtizedek óta nincs úr és nincs szolga. Mindenki magának dolgozik, és ahogy szorgoskodik, ügyeskedik, úgy gyarapszik jó volna, ha már megvalósult volna Petőfi másik álma is, és a bőség kosarából mindenki egyformán vehetne, de sajnos, egyelőre nincs bőség. Éppen ezért ma még az alkotmányban meghatárotzot jogainkból és kötelességeinkből mindenekelőtt a munkához való jogot és a munka jó elvégzésének kötelességét kell kiemelnünk. jó dolog, nagyszerű vívmány az, hogy mindenki dolgozhat, mindenki keresethez, megélhetéshez juthat őseink ezeréves vágya, álma valósult meg, amikor a nép átvette országunkban a hatalmat, amikor a munkás gazda lett a gyárban és a paraszt magáénak mondhatta a földet. De a hatalommal és a tulajdonnal át kellett vennünk és viselnünk kell a felelősséget is. A gazda — aki nem az urának, hanem magának dolgozik — már nem dolgozhat úgy, mint a szolga. A proletár csak a munkaerejét adta urának, nem volt felelőssége A gyárak és a földek gazdáinak úgy kell dolgozniuk, hogy feleljenek a végzett munkájukért, hogy tervezzenek, gondolkozzanak, hogy a rájuk bízott vagyonnal gazda módjára, gazdálkodjanak Az elégedetlen proletár, ha többet akart, csak az urától kérhetett, követelhetett többet. A szocialista hatalom munkás-paraszt és egyéb tulajdonosai csak önma- guktól követelhetnek többet. A bérük, jövedelmük csak akkor emelkedhet, ha okosabban gazdálkodnak, ha jobban dolgoznak, ha értékesebb termékeket hoznak létre. A jog önmagában mit sem ér, ha nem csatlakozik hozzá a kötelesség és a felelősség érzete. Elvettük végre az országot az u- raktól: miénk a földje, kincse, minden értéke, de miénk a felelősség ts, hogy jól bánjunk vele, hogy gyarapítsuk. fejlesszük, é- pltsük, hogy megteremtsük benne a jobb életet. A jognak asztalánál már mindenki egyformán foglal helyet, de a munka asztalánál még nem mindenki dolgozik egyformán Jól. A felelősségből még nem mindenki veszi ki egyformán a részét. Vannak, akik ma is csak követelőznek: többet kérnek. Jobbat a- karnak, de keveset adnak. A közösség kosarából mindent kiszednének, de csak alig-alig tesznek bele valamit: mások munkájából élősködnek, de egyenlőséget követelnek. Alkotmányunk nem tesz különbséget ember és ember között a jogban, de a munkában sem ad kivételt senkinek. Ha egységesek vagyunk a Jogokban, egységeseknek kell lennünk a kötelességekben is Csak akkor telik meg széppel, jóval az ország bőségkosara, ha mindenki erejéhez mérten 'gyarapítja. És akkor majd Jut Belőle mindenkivan. O- IA görög mitológia szerint Déméter, a termékenység Istennője orchideák kelyhéből készült cipellőben jelent meg hódolói közt a nyarat köszöntő ünnepségeken. Ekkora csoda aligha várható, de Olomoucban, a virágkiállításon virágszőnyeg, vagy inkább -erdő fogadja a vendégeket Az orchideának nem kevesebb, mint húszezer válfaja Ismert eddig a világon. Valamikor, több mint két évszázada e különleges növény egy-egy új fajtájáért olyan pénzeket fizettek, hogy akár egy pompás versenyparipát is vásárolhattak volna érte. Mégis inkább a különleges alakú, színpom- pás, tarka virágot választották. Már akkor is rajongtak az emberek a szépért, a környezetüket kellemesebbé tevő ritkaságokért. Napjainkban, amikor egyre több az a városlakó, aki Igencsak óhajtja á természet adta környezetet — sóvárogva csodálja a tarka virágokat, az erdőt meg a szemet gyönyörködtető díszcserjéket. Nem is csoda hát, hogy az olomoucl Flórán évente 2S0 ezer látogató fordul meg. A virágkarnevál április 30-án kezdődik és május 10-ig tart. Ha már számokat írok, tde- lllik még egy további adat is. ez viszont már hét számjegyű: ezen a kiállításon fogadják a 7 000 000. látogatót. Az ajándék, amely e látogató számára el van készítve, eddig még titok. Április végén tulajdonképpen az egész város dísznövénykertté alakul át. Nemcsak a Smetana és a Bezruő liget meg az Itt található pavilonok pompáznak majd tarka színekben, hanem az egész város. A kiállítás szervezői ugyanis azt kíván- lák szemléltetni, hogy körültekintő göbdos- sággal, lózan patriotizmussal kellemessé, széppé varázsolható környezetünk, a lakóhelyünk, munkahelyünk. Kétszázezer tarka tulipánt gondoznak, s féltő gonddal óvják a külföldi és hazai vi- rágszállftmányokat. Vannak köztük ismert és alig vagy csak részben meghonosodott------------------—i. Virágmajális fajták. Arra számítanak, hogy a látogatók fellelkesülve a látványtól, maguk is termesztőivé válnak e ritka példányoknak. Tíz ország legszebb virágai, díszcserjéi lesznek Itt szinte kartávolságnyira, pontos terv szerint elrendezve. Akik ezt a kiállítást rendezik, értik a dolgukat. Ennek köszönheti Olomouc, hogy közel három évtizede a virágok városa. Húsz évvel ezelőtt pedig Flóra néven országos rangra emelték a szemlét. Azóta külföldről is egyre többen szeretnék bemutatni legújabb nemesített dísznövényüket. Az olomoucl virágkarneválon már hagyomány a fiatalok bemutatkozása. A C pavilon szinte kizárólag a kertészeti. Illetve mezőgazdasági iskolák birodalma. A diákok azt szemléltetik, mennyire sajátították el a dísznövényekkel való bánásmódot, mennyire képesek felvenni a versenyt a tapasztalt, felnőtt kertészekkel környezetrendezésben, virágkötésben. Azt is láthatja majd a közönség két hatalmas képernyőre kivetítve, hogyan töltik a szabadidejüket az itt tanulók, milyen kulturális, szórakozási lehetőségek várják őket. Nagyen érdekesnek ígérkezik a bonsai-klubok bemutatkozása. Ezek a klubok arra vállalkoztak az idén, hogy szemléltessék, miképpen lehetséges a lakótelepi szobákban, erkélyeken díszfákat nevelni esztétikusán, szemet gyönyörködte- tően. Külön szólni kell még a G pavilonról. Itt a Vietnamból és Kubából származó egzotikus növények kerülnek közszemlére, de láthatjuk majd az ott élő állatvilágot Is. A Sempra-centrumban, a hatalmas vásár- csarnokban az érdeklődők idén is vásárolhatnak különböző magvakat. Megrendezik a kertészkedők napját: május hatodiké a pioníroké, hetedikén pedig a kertészeti iskolák növendékei mutatják be művészetüket a közönségnek nemcsak virágkötészetben, hanem táncban és dalban is. A Flóra rendezői azt ígérik, hogy az előre bejelentett iskolai kirándulócsoportok munkanapokon ingyen megtekinthetik a kiállítást. Hálák-
