Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-15 / 15. szám

Ülésezett az SZLKP Központi Bizottsága A MŰSZAKI HALADÁS AZ IFJŰSÁG ÜGYE Az SZLKP Központi Bizottságának leg­utóbbi ülése megtárgyalta és Szlovákia feltételeihez szabta a CSKP Központi Bi­zottsága 5. ülésének eredményeit. Mint Is­meretes, ez az ülés a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazásának kérdé­seivel foglalkozott. Leszögezte, hogy az élet megkívánla a tudományos és műszaki fejlődés eredményeinek gyorsabb alkalma­zását. jozef Lenárt, az SZLKP KB első tit­kára zárszavában kifejtette, hogy a kí­sérletezések és az új gazdasági mecha­nizmus létrehozása során Igen fontos- he­lyet kap a tudományos kutatási bázis, a- melynek gyorsabban és a világszínvonal követelményeinek megfelelve kéne megol­dania a feladatokat. Gazdaságunk ereje, lehetőségei és tar­talékai nagyok, termelésük mégis igen költ­séges. Szaklapokból tudjuk, hogy a fajla­gos anyag-, energia- és élőmunka-ráfordí­tás nálunk még mindig 15—40 százalékkal nagyobb a legfejlettebb ipari országok költ­ségeinél. Ezek a tartalékok tehát számot­tevők, és jelentékeny többletberuházás nél­kül is kiaknázhatók. A központi bizottsági határozat felhívja a figyelmet, hogy minden szinten nagyobb társadalmi felelősséggel kell szakítanunk a korszerűtlennel, az elavulttal nemcsak a munkaszervezés, a gyártmányszerkezet, ha­nem a szakmai ismeretek és a szemlélet te­kintetében is. Többször elhangzott a vi­tában is, hogy szükség van az újszerű gondolkodásmódra. Érdekünk megszilárdíta­ni a társadalmi méretű kezdeményező, újí­tó szemlélet, és elutasítani a korszerűt­len, gazdaságtalan és fegyelmezetlen mun­kát. Távlati céljaink közé tartozik, hogy az automatizálás, a robotosítás, a koncentrá­lás és specializálás során magasszintű szo­cialista együttműködés alakuljon ki, s mint ahogy szocialista szövetségeseinknél, ná­lunk is egyre inkább előtérbe kerül a kor­szerűség és a teljesítmények növekedése. Ez a népgazdaság minden ágában megnyil­vánul, az ipapban és a mezőgazdaságban éppúgy, mint a szállításban. A termelés mind nagyobb része megszakítás és köz­vetlen emberi beavatkozás nélkül folvik majd. Már napjainkban is folyamatban van ezeknek a rendszereknek a megteremtése, elsősorban a vegyiparban, a kohászatban és az építőanyagipar egy részében. Gyors ütemben terjednek a gépgyártásban, és ha­sonló változások történnek a bányászat munkaigényes ágazataiban is. Mindebből kitűnik, hogy a kutatás sze­repének gyors növekedése a népgazdaság minden területét átfogja Fokozódik a szel­lemi munka jelentősége, ami nemcsak a kutatást és fejlesztését érinti, egyre fon­tosabbak a magas fokú ismeretek, egyre nagyobb a szellemi munka szerepe a ha­gyományos értelemben vett termelőmunká­ban is. A központi bizottsági ülés vitája megál­lapította, hogy a viszonylag kedvező szak- képzettségi struktúra ellenére fokozott fi­gyelmet kell fordítani a szakemberképzés­re, mert a tudományos-technikai forrada­lom megköveteli a szüntelen tanulást. Nagy Kázmér, az SZSZK munkaügyi minisztere felszólalásában rámutatott a szakmunkás­képzésben lévő tartalékainkra. Elmondot­ta azt is, hogy a jól képzett, jól dolgozó szakemberek megtartásának, nagyobb telje­sítményekre ösztönzésének fontos eszköze a javadalmazás. A központi bizottság ismét hangsúlyoz­ta határozatában, hogy a javadalmazásnak mindig és mindenütt az egyének és a kol­lektívák eredményeitől kell függnie. Né­hány vállalat már megteremtette az ered­mények szerinti, differenciáltabb díjazás előfeltételeit. Sok helyütt azonban nem har­colnak eléggé erélyesen a teljesítmény sze­rinti jutalmazás bevezetéséért. A felszóla­lók közül többen hangsúlyozták, hogy a be­csületes, munkaszeretö emberek megértik ezeket az intézkedéseket, hiszen előnyben részesítik a jól dolgozókat, és sújtják a rossz munkát végzőket, a lógósokat. Kétségtelen, hogy a SZISZ alapszerveze­tei is elősegítik az olyan politikai légkör kialakítását, amelyben a minőségi munkát, annak díjazását a leghumánusabb követel­ménynek fogják tartani. Egyébként az if­júsági szervezetnek az új technikához való viszonyáról tanúskodik az is, hogy a SZISZ már néjiány éve patronálja a robotok, a mikroszámítógépek gyártásának és gyakor­lati alkalmazásának fejlesztését. Szükséges követelmény, hogy a vezető gazdasági dol­gozók az eddiginél lobban felkarolják a SZISZ ilyen irányú kezdeményezését. Ehhez a kérdéscsoporthoz tartozik az • is, hogy a fiatal értelmiséget befogadó munkahe­lyeknek, vállalatoknak, intézményeknek az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell ten­niük azért, hogy ne csak a leien, hanem a távlatok követelményeire figyelve irányít­sák ezeket a szakembereket, hanem értel­mes, kockázattal is járó szakmai, közössé­gi és egyéni feladatok elé állítsák ókét. Strasser György Ä PMD-K ÜJ OTTHONA-----------------. Március negyediké em­lékezetes dátum marad a SZlaZ Losonci [Luőe­líw nec) Járási Bizottságá­JatsaoWr^ nak krónikájában. Sofia W ív mMfiPFCC7ii<: Cepkovának, a SZISZ jb. elnökének és Csúz Ká- rolynak, az SZKP jb tit­kárának jelenlétében ün­nepélyesen átadták rendeltetésének a fia­talok tudományos-műszaki klubját. A járási hatáskörrel felruházott klub megnyitásával régi vágya teljesült a számítástechnika iránt érdeklődő fiataloknak, régi álma a klubtanácsnak és régi terve a SZISZ já­rási bizottságának. Ottjártamkor a klub ér­telmi szerzőjével, a SZISZ jb titkárával, Kelemen Bélával beszélgettem. — Pár napja csupán, hogy a széles nyil­vánosság előtt kaput nyitottatok. Milyen volt a kezdet, és kik és mikor látogathat­nak ide? — Lényegében három hét telt el a kapu­nyitástól. Mivel tapasztalataink nem vol­tak, segítséget kértünk és kaptunk a SZISZ SZKB mellett működő T-klubtól. Aztán ki­dolgoztuk a házirendet, megoldottuk a nyit- vatartás egyéb szervezési kérdéseit. Min­den nap délután háromtól ötig tartunk ügyeletet, pénteken pedig este hétig vár­juk az érdeklődőket. Egyelőre szakkörök nálunk nem működnek, mivel nem akarjuk keresztezni az iskolák oktatási koncepció­ját, de az elkövetkező tanévtől mind az alap-, mind a középiskolásoknak, de a mun­kásfiataloknak is nyílnak majd szakkörök. — jelenleg tehát mivel foglalkoznak, akik ide betérnek? — Ez a korosztálytól és az igényektől függ, mindenesetre az öt darab PMD 85-1-es személyes számítógéppel felszerelt klubun­kat nemcsak a játszásra és szórakozásra szeretnénk kihasználni, hanem hasznos köz­érdekű munka szolgálatába akarjuk állíta­ni. Módszertani tanácsadást végzünk, az érdeklődők használhatják, mások látszhat­ják programjainkat, segítséget nyújtunk a programok elkészítésében; üzemeknek, vál­lalatoknak is készséggel segítünk, esetleg a programot is elkészítjük, ha kérik. A já­rás élvonalbeli számítástechnikai szakem­berei a munkatársaink, akiknek tovább­képzéséről természetesen mi is gondosko­Változtatni a megrögzött szokásokon Híre kelt, hogy az ekecsi (Okofi) fiata­lok közösségi életében valami új történt. — Az úgy történt, hogy a Nemzeti Front helyi szervezete vezetőjének, Szőke Istvánnak a kezdeményezésére egyesült a falusi és a szövetkezeti SZISZ-szervezet. Mindez természetesen a helyi szervek be­leegyezésével és hozzájárulásával, történt. 1987. február 20-tól tehát a falunak egy­séges- ifjúsági szervezete van — tudtam meg Szabó Teréziától. — És ez így sokkal jobb — fűzte hozzá Öllé Márta —, hiszen közösen jobban tu­dunk dolgozni. Nem is beszélve arról, hogy sikerült végre áthidalnunk a két külön­álló szervezet között tátongó szakadékot. Körülnézve a helyiségben, megállapítot­tam, hogy alaposan megváltozott, amióta utoljára itt jártam. Rögtön meg is kérdez­tem: — Milyen támogatást kaptok? — Három évig voltam a falusi szerve­zet elnöke — vette át a szót ismét Te­rézia. — Akkor a legnagyobb problémát az anyagiak okozták. Most végre támoga­tást kaptunk. Majd konkrét adatokkal is szolgáltak. Hogy a 30 000 koronát mire fordították, a helyiségbe lépve rögtön kitalálhatja bár­ki. Bútort, szőnyeget vásároltak, és mint megtudtam, televízió, magnetofon is van a klubban. És ez még nem minden. Ígére­tet kaptak az ekecsi fiatalok, hogy vldeo- rekordert is vásárolhatnak. — Talán ennek örülünk a legjobban — mondta Németh Bea, és rögtön megmagya­rázta, miért. — Mert ugye a tévével meg a rádióval nem tudunk merőben újat nyúj­tani, de video a környéken még kevés van. Az a törekvésünk, hogy igazi közösséget teremtsünk. Míg beszélgettünk, körülöttünk szórakoz­tak a többiek. Halk zene szólt, és vidám társalgás folyt. — Sikerült felkelteni kortársaitok érdek­lődését? Kis gondolkozás után Terézia válaszolt: — Sikerült elkezdenünk valamit, s ez már magában is óriási dolog. Mégis sok­kal Inkább azt tartjuk szem előtt, hogy összehozzuk a fiatalokat. Mert a dolog morális oldala a fontosabb. Az, hogy együtt legyünk, beszélgessünk, megértsük, figye­lemmel kísérjük egymás gondját, örömét; hogy feloldódjunk, kikapcsolódjunk, kul- túremberekhez méltó módon töltsük sza­badidőnket. Mindnyájunk előtt világos, hogy mi volt itt eddig. Igaz, vannak olyanok, akiket jobban vonzanak a hétvégi bálok és az épületünkkel szomszédos presszó. De mi van akkor, ha engem történetesen nem érdekel az állandó zajos mulatozás? Ogy érzem, itt a lehetőség változtatni a megrögzött szokásokon. Tudom, nem lesz könnyű, de ml örömmel csináljuk, hiszen magunknak csinálunk jót. Vajda Barnabás A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Értékes kötelezettségvállalással köszönti a SZISZ IV. kongresszusát és a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordu­lóját az érsekújvári [Nővé Zámky) Elektro- svit SZISZ-szervezete. Ledolgoznak nyolc­ezer órát, hogy elősegítsék a gyár terme­lési feladatainak teljesítését. A környezet­fejlesztésben kétezer, a mezőgazdasági ü- zemekben ötszáz órát dolgoznak le tár­sadalmi munkában, összegyűjtenek továbbá 160 tonna másodlagos nyersanyagot, és 30 önkéntes véradót toboroznak a fiatalok kö­réből. Jól dolgoznak a gyárban a fiatal újítók is, akik vállalták, hogy az idén be­nyújtanak legalább 65 újítási javaslatot. A felajánlás további része az Ifjúsági Fényszóró nagyobb aktivitását szorgalmaz­za. A fényszórót mindenekelőtt az energia- és anyagtakarékosságra akarják ráirányí­tani. Gondoltak arra is, hogy kiterjesztik az ifjúsági szövetség befolyását, ezért idén 30 új tagot óhajtanak felvenni az alapszer­vezetekbe. Nem feledkeztek meg a pioní­rokról sem: védnökséget vállaltak egy pio­nírcsapat fölött, amelynek munkájába újabb rajvezetőket kapcsolnak be; a társadalmi munkával szerzett pénzből pedig ezer ko­ronát a csapatnak adtak. S3 a 0) E 0) tű U dunk. Többször voltak már a SZISZ SZKB szervezte tanfolyamokon. — Mik a közeli és a távolabbi jövő ter­vei? — Hamarosan megrendezzük az ifjú prog­ramozók járási ZENlT-versenyét. Minden valószínűség szerint ebben az új környe­zetben merőben más anyagi feltételek mel­lett a verseny is színvonalasabb lesz. jö­vőben a már említett szakkörök munkáján kívül a szakembergárda képzésével és to­vábbképzésével is foglalkozunk majd. Amolyan járási továbbképző központ le­szünk. A Tesla Eltos Banská Bystrica-i üze­mével együttműködve egyik klubtagunk a számítógépek javítását tanulja majd meg. A jövőben ugyanis szeretnénk a személyi számítógépek apróbb javításait önerőből el­végezni. Polgári László (A szerző felvétele) ZENIT-VERSENY Krasznahorkaváralján (Krásnohorské Pod~ hradie] rendezték meg a Rozsnyói (Ro2- fiava) járás ifjú zootechnikusainak ZENlT- versenyét, amelyen tizenöt SZISZ-tag in­dult. Az első helyet nagy meglepetésre egy lány. Varga Piroska szerezte meg a pelsőci (PleSivec) szövetkezetből, megelőzve a „te­remtés koronáit“. Szakái Tibor a Rozsnyói Állami Gazdaságból második, Ján Piljan, a Gemerská Poloma-i szövetkezetből harma­dik lett. (fv) Szomszédainknál A KISZ Győr Városi Bizottsága meghívá­sára a SZISZ Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának tisztségviselői március 19-én részt vettek a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepi ak­tíván. Az összejövetelnek meghitt hangu­latot kölcsönzött az alapító tagok, a volt apparátusi dolgozók találkozása a fiatalok­kal. A gazdag kulturális műsorról az út­törők gondoskodtak. Cséfalvai Kornélia Bővülő szolgáltatások A CSKP KB 6. ülése óta, amely a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesz­tésének kérdésével foglalkozott, lényege­sen bővültek a szolgáltatások a Komáromi (Komárno) járásban. Csak a nemzeti bi­zottságok helyi gazdálkodási üzemei 23 új műhelyt nyitottak. Oj szolgáltatóházak vagy műhelyek épültek Komáromban, Naszvadon (Nesvady), Dunaradványon (Radvaií prl Dunaji), Hetényben (Chotín) és Ekelen (Okoliőná na Ostrove). Harminckét műhely a késő délutáni órákban és szombaton is nyitva tart. Ezenkívül a nemzeti bizottsá­gok a múlt év végéig 379 engedélyt adtak ki magánszemélyeknek a lakossági szol­gáltatások végzésére. S. I. Ütőn a proletárforradalom győzelméhez (I.) LENIN A BOLSEVIKOK ÉLÉN Hetven évvel ezelőtt a februári forrada­lom megbuktatta Oroszországban a gyűlölt, despota cári uralmat, ám a kezdeménye­zés a burzsoázia kezébe ment át. Vlagyi­mir Iljics Lenin abban az időben Svájcban tartózkodott. Állandóan kapcsolatban volt az otthon élő bolsevikokkal, és az esemé­nyek hírére keresni kezdte a hazautazás lehetőségeit. A háborús viszonyok között az Oroszországba való visszatérés szinte megoldhatatlan feladatnak látszott. Fantasztikusabbnál fantasztikusabb ter­vek születtek. Szinte hihetetlen módon, az Oroszországgal hadban álló német kormány segítségével jutott haza Lenin és harminc­két emigráns társa. A német kormány azért vállalkozott az akció lebonyolítására, mert abban bízott, hogy az emigránsok hazaté­résével erősödik az oroszországi háborúel­lenes mozgalom, ami végső soron elvezet Oroszország katonai összeomlásához, s ez­zel Németország győzelméhez. Március 26-án Indult az emigránsok cso­portja Németországon át Svédországba. Az előzetes és minden részletre kiterjedő megállapodás értelmében a különvonatot a hatóságok nem ellenőrizték, oda be sem léphettek. A német kormány szigorúan a megállapodáshoz tartotta magát, ezt mi sem mutatja szemléletesebben, minthogy Halléban a trónörökös különvonatának két órát kellett várakoznia, mert az orosz for­radalmárokat szállító szerelvényt eléje en­gedték. Stockholmból Finnországba vitt az út­juk. Itt már érezhető közelségbe kerültek a forradalmi hangulattal. Az utazás élmé­nyeiről írva így számol be Lenin élettársa, Nagyezsda Krupszkaja: „Itt már minden olyan ismerős, otthonos volt... Többször elment mellettünk egy sápadt arcú főhad­nagy, és amikor IIjiccsel átmentünk a szom­szédos üres vagonba, a főhadnagy leült Il­jics mellé, és szóba elegyedett vele. A fő­hadnagy — saját elmondása szerint — »honvédő« volt. Iljics a maga álláspontját védelmezte — szintén borzasztóan sápadt volt. Közben lassanként szivárogtak be a katonák. Nemsokára megtelt az egész ko­csi. A katonák felálltak a padokra, hogy jobban hallják és lássák azt, aki olyan érthetően beszélt a rablóháborű ellen.“ , Április 16-án (a régi orosz naptár sze­rint április 3-én) este 11 óra tájban érke­zett a vonat a pétervári Finnlandi pálya­udvarra. A kis csoport, élén Leninnel, nem tudhatta pontosan, mi vár rá, hiszen na­gyon is reálisnak látszott számukra a ve­szély, hogy hazaárulás vádjával letartóz­tatják őket, mivel háború idején egy ellen­séges ország kormányának segítségét vet­ték igénybe. De az eseményeket már más erők irányították. Annak ellenére, hogy Lenin hazaérkezé­sének híre csak az utolsó pillanatban ér­kezett meg Pétervárra, óriási tömeg tolon­gott a pályaudvar körül. A híres kronstadti tengerészek álltak díszőrséget, s a katona­zenekar a Marseillaise-t játszotta. Virág és üdvözlő szavak fogadták Lenint, a nép ben­ne látta megtestesülni a forradalom tovább­vitelét. Egy páncélautóról szólt a munká­sok és katonák tömegéhez A szocialista forradalom győzelméért való harcra szólí­totta fel őket. „Éljen a szocialista forra­dalom!“ — fejezte be beszédét. Oroszországba érkezése után Lenin azon­nal teljes erővel látott hozzá a forradal­mi munkához. Másnap a párt központi bi­zottságának, pétervári bizottságának és a szovjetek bolsevik küldötteinek beszámolót tartott „A proletariátus feladatai a jelen­legi forradalomban“ címmel, amely Ápri­lisi Tézisek néven vált ismertté. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom