Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-18 / 11. szám

3» ■«■MH Mezelné Kosztolányi Adri 1. A számítástechnikának ma minde­nütt nagy figyelmet szentelnek, és annak Is, hogy minél többen elsajá­títsák. A tudományág viszont roha­mosan fejlődik, a tananyag szinte év­ről évre változik. Nem könnyű így tankönyveket sem írni. A szlovák kö­zépiskolák Is csak a közelmúltban kaptak számítástechnikai tankönyve­ket. A magyar tannyelvű szakközép- iskolákban egyelőre nincsenek tan­könyvek. S itt gyakran felmerül az a kérdés is, hogy egyáltalán érde- mes-e megtanítani a diákokat a ma­gyar szakkifejezésekre, hiszen későb­bi munkájukban úgysem tudják fel­használni őket. Sokan érvelnek így, de mit szól ehhez a tanár? Mezeiné Kosztolányi Adri tavaly végzett Brnöban, a műszaki főiskola villamosmérnöki karán. Szeptember­től a Komáromi (Komárno) Ipari Szakközépiskolában tanít számítás- technikát, és ahhoz kapcsolódó szak­mai gyakorlatot és műhelymunkát is vezet. — Nekem kétszeresen nehéz volt az átállás, mert a főiskolán csehül tanultam. Így a magyaron kívül a szlovák szakkifejezéseket is át kel­lett vennem. Szlovák ésj4 magyar ta­nítási nyelvű osztályban egyaránt ta­nítok, s gyakran előfordul, hogy va­lamelyik kifejezés szlovákul jut e- szembe. — Az öt év alatt olvastál egyálta­lán magyar szakirodalmat? — Természetesen! Ha az ember ma­gyar, szerintem kötelessége ismernie a magyar szaktermlnológiát is. Igyek­szem erre a diákjaimat is megtaníta­ni. Ez persze jelentős többletmunka, mert a szlovák terminus technlcuso- kat is meg kell tanulniuk. Anélkül ugyanis semmit sem kezdhetnének a szakmájukban, de még a középisko­lás programozási versenyeken sem, hiszen azok is szlovákul folynak. — Én az előkészületeimet is szlo­vákul írom. de a tanításban magyar könyveket is felhasználok. Például a BASIC nyelv oktatására vannak ma­gyar szakköri füzeteim, amelyeknek nagy hasznát veszem. Persze, ezeket a saját pénzemen vásárolom, mint a többi magyarországi szakkönyveket, szakfolyóiratokat. . — A szlovákon és a magyaron kí­vül itt van az angol is, amely szinte már a számítástechnika szaknyelvé­nek számít. — Jó. ha tud valaki angolul, de meg lehet élni nélküle. Az alapvető utasítási szavakat azonban meg kell tanulni. Azok nélkül nem megy. — A diákok szeretik ezt a tárgyat — teszi még hozzá Adri. — Csupán az a baj, hogy iskolánkban még csak második éve tanítjuk, s így felszerelt­ségünk eléggé hiányos. De remélem, idővel ez a kérdés is megoldódikl 2. A felmérések szerint az elkövetke­ző időszakban a magyar tanítási nyel­vű iskolákban egyre nagyobb hiány lesz kémia, biológia és fizika szakos tanárokból. A Komáromi Magyar Tanítási Nyel­vű Gimnázium fiatal biológia-kémia szakos tanára, Holzhei Árpád a Ká­roly Egyetem Természettudományi Ka­rán kapott tanári oklevelet. Három éve tanít. — Inkább biológus vagyok, mint kémikus. Édesapám is biológiatanár, ő a példaképem. Azonkívüu a termé­szet szeretete is e tárgy felé vitt. Édesanyám cseh nemzetiségű, ezért Is vágyódtam Prágába. — Az utóbbi időben a technikai tantárgyak és a matematika, fizika, mintha háttérbe szorftották volna a biológiát. — Én nem érzem így. Viszont az 1976 óta folyamatosan bevezetett új oktatási koncepció elég mostohán ke­zelte a biológiát. Megfeledkeztek a tantárgyközi kapcsolatokról, annak ellenére, hogy a biológiaoktatás új módszere nagymértékben épít a ké­miára. Ennek következtében előfor­dult, hogy a biológia kémiai része megelőzte a kémiaórák anyagát. Most, ezt kiküszöbölendő, a biológiát az el­ső, második, harmadik évfolyamból áttették a második, harmadik, negye­dik évfolyamba. A kialakult helyzet pedig gondot okoz az oktatásban. E- zenkívül a tananyag nagyon maxima­lista, szinte főiskolai Ismereteket kö­vetel, pedig szerintem a kevesebb több lenne. A magyarországi tan­könyvek például sokkal vékonyabbak, de... Az ifjúság értékrendjében sze­rintem azért is vannak zavarok, mert túl sok információ folytán előbb- utóbb minden iránt közömbössé vál­nak. — Pedagógusként hogy sikerült át- állnod a magyar nyelvre? «— Bár jóformán mindig magyarul beszélek, a cseh főiskola után nem volt könnyű magyar nyelven taníta­nom. Főleg azért volt nehéz a kez­det, mert nem voltak magyar nyelvű tankönyveink. Az első évben csak egy szlovák tankönyvet tudtam sze­rezni. így az új anyagot mindig le kellett diktálnom. Ennek előnye Is volt, mert csak a tananyag lényegét írattam le diákjaimmal. Most már jobb a helyzet, az elsős könyvet már az új koncepció szerint tanuló má­sodikosok megkapták, a másodikosok könyve is megérkezik lassan... — Van-e valamilyen titkos módsze­red tantárgyad megszerettetésére? — Érdekessé kell tenni az órákat, mindig valamihez kötni az új anya­got, és vidáman, felszabadultan taní­tani. Nekem sokat segít az, hogy ze­nélek a Komáromi Dixiland zenekar­ban. Ez a kedvtelésem megkönnyíti azt, hogy közelebb férkőzzem a diá­kok leikéhez. Az órákra jól fel kell készülni, s ehhez fontos, hogy hagy­ják a tanárt tanítani. Hagyjanak rá elég időt... 3. A Bratislava! Magyar Tanítási Nyel­vű Alapiskolában és Gimnáziumban szeptember óta új magyar-szlovák szakos tanárnő tanít, Kosér Ilona, aki 1985-ben fejezte be az egyetemet, s utána egy évig szlovák alapiskolában dolgozott. Jelenleg magyart és szlo­vákot tanít az alapiskolában és ma­gyart a gimnázium második évfolya­mában. Azonkívül az 5. B. osztály- főnöke. — Felelősségteljesebb e a (óváros magyar tanítási nyelvű gimnáziumá­ban tanítani? Te ezt hogy érzed? — A Nagymegyeri (Calovo) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érett­ségiztem, s nem érzek nagy különb­séget volt gimnáziumom és a jelen­Kosár Ilona légi munkahelyem oktatási színvona­la között. — Magyart és szlovákot tanítasz. Mindkettő nagyon fontos tantárgy. Mire akarod megtanítani diákjaidat? — Nem vagyok maximalista. A ma­gyarórák tanítsák meg a gyerekeket helyesen írni, beszélni. Az irodalom pedig adjon nekik tájékozódási ala­pot jövő olvasmányaikhoz. A szlovák nyelv meg az érvényesülésükhöz szük­séges. Eredetileg oroszt akartam ta­nítani, de az egyetemen számomra megfelelő párosításban nem nyílott, így szláv nyelvként a szlovákot vá­lasztottam. s hozzá a magyart, mivel magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségiztem. — Először szlovák iskolában taní­tottál. Magyar anyanyelvűként bizto­san nem lehetett könnyű. — Becsületesen felkészültem min- den órára. A gyerekek egyébként tud­ták, hogy magyar nemzetiségű va­gyok, gyakran hasznát vettem ma­gyartudásomnak — például amikor az iskola vendégeinek tolmácsoltam. — A tanításban mi most a legna­gyobb problémád? — A fegyelem megtartása. Ebben még gyakorlatot kell szereznem. 4. Képzőművészeti nevelés ma már nincs középiskoláinkban. Az alapis­kolákban is kevés a szakképzett ta­nár, legtöbb helyen afféle „pihenés“ a rajzóra. A dunaszerdahelyl (Dunaj- ská Streda) Komensky utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában Is csak egy rajz szakos pedagógus tanít, Hor­váth Erzsébet, aki 1985-ben végzett Nyitrán, a Pedagógiai Fakultás orosz­képzőművészet szakán. Másfél éve ta­nít. Az iskola valamennyi osztályá­ban, összesen tizenötben ő vezeti a képzőművészeti foglalkozásokat és oroszt Is tanít. — Ma már teljesen más a képző­művészeti oktatás, mint az én időm­ben volt. „Komolyabb“ a tanterv, ami azt jelenti, hogy művészettörténetet és esztétikát is tanítunk — mondja Erzsébet. Dolgozószobájában beszélgettünk, a földön kisebb, gyurmaportrékból ösz- szeállított tárlaton akad meg a sze­mem. Nagyon tetszenek. — Hatodikosok készítették. Mond­tam, hogy engedjék szabadra a fan­táziájukat. Nagyon élvezték az alko­tást, s ez meg is látszik a munká­jukon. — A rajz inkább a kéz és képzelő­erő, mintsem a sok beszéd tantárgya. Te a főiskolát szlovákul végezted, de gondolom, nem volt nehéz átállni a magyarra. — Ez nem ilyen egyszerű. Főleg azért, mert mint mondtam, a rajzórá­kon már elméleti oktatás Is folyik, s a magyar szakkifejezések sokszor nem Jutnak eszembe. A tanterv a Gi lányi István szlovák Iskolákéval megegyező, egy­azon módszertani segédkönyveket használjuk. A mintaként ismertetendő népművészeti alkotások, a festők, a szobrászok, illusztrátorok mind szlovákok. Én a tantervhez tartom magamat, de figyelembe veszem, hogy magyar anyanyelvű gyerekeket taní­tok. Erzsébet először nem tudta elkö­telezni magát sem az orosz, sem a képzőművészet Iránt. A szükség, a ta­nárhiány úgy hozta, hogy rajztanár lett. Talán ő sem bánja. S hogy jól választott, arról tanítványainak az országos rajzversenyeken elért ered­ményei is tanúskodnak. Lelkes mun­kájával iskolájában rangot adott a képzőművészeti oktatásnak. 5. Bőd Ildikó öt éve van a pályán. Kezdetben Safárikovóba ingázott, ma pedig lakhelyén a Rimaszombati (Ri­ma vská Sobota) Közgazdasági Szak- középiskolában tanít. Azok közé tar­tozik, akik hivatásuknak érzik mun­kájukat. Nem tartja munkaidejét be- határoltnak, a diákok és tanárok kö­rében egyaránt népszerű. — Szerintem erre a pályára szü­letni kell. Mindazt, amit a tanárkép­zőben megtanultunk, csak kiegészíti tulajdonságainkat, szakmai rátermett­ségünket. Munkám fokmérőjét nem a fizetésben vagy más anyagi, erkölcsi juttatásokban látom, hanem tanítvá­nyaim eredményeiben. Számomra az az igazi boldogság, ha az osztály ido­mul a magyarázatomhoz, ha aktívan és önállóan mondják el az órán át- vetteket. Nem a lexikális tudást tar­tom szükségesnek, hanem az alapok elsajátítását, amire aztán lehet épí­teni. Habár tantárgyaimnál, a magyar és szlovák nyelvnél olykor a lexiká­lis tudás is elengedhetetlen. Elsődle­gesnek tartóin a, diákokba oltani az anyanyelv szeretetét, és olyan szintű szlovák nyelvtudást elérni náluk, a- mellyel azután az élet bármely sza­kaszán teljes értékű polgárokká vál­hatnak. Mindkettő nagyon nehéz, mi­vel heti két-két órán kell ezt elérni. Nem szeretem, ha a diákok félnek a feleléstől, rettegnek az órán, az ilyen feszélyezett légkört igyekszem játékos formában feloldani. Iskolánk­ban is sok a tehetséges értelmes diák, de sajnos sokan közülük meg­maradnak középszerűnek, hiányzik belőlük a küzdőszellem. Ezért szeret­nék többet foglalkozni ezekkel a fia­tal lányokkal, hogy önbizalmat kap­janak a mozgalmi munkához is. Ildikó munkabírását sokan csodál­ják, de az is előfordul, hogy megmo­solyogják. ö azonban szilárdan kiáll elvei mellett. Ebben apjára ütött, aki szintén jeles pedagógus volt. Munka­helyén jók a pedagógusi munka fel­tételei, jó a kollektíva, jól érzi ma­gát. Osztályfőnök az I. C-ben, amely Bőd Ildikó Holzhei Árpád az első félév után nem tartozik a legjobb osztályok közé, ezért itt is van min munkálkodnia. Ildikó egye­temi évei alatt lett párttag, itt pedig az iskola pártszervezetétől az isko­lai SZISZ-bizottság módszertani felü­gyeletét kapta feladatul. — Az Iskolai SZISZ-bizottságból Is hiányzik a kezdeményezőkészség, az igényesség magukkal és másokkal szemben is. Ki kell lábalni a forma­lizmusból, a középszerűségből mind a szocialista verseny szervezésében, mind a szemléltető agitáció értelme­zésében. A középiskolások tudomá­nyos diákköri munkájában ugyan jó úton haladunk, de szerintem még ezen is lehetne javítani. Tizenhárom alapszervezetünktől azt várom, hogy SZISZ-munkéban éljenek iskolánk le­hetőségeivel, és ennek érdekében én Is minden tőlem telhetőt elkövetek majd. 8. A Királyhelmeci (Kráí. Chlmec) Gimnáziumban annak ellenére, hogy -IS osztály van, 17 SZISZ-alapszerve- zet működik. Ez a tizenhetedik tíz­tagú és pedagógusok alkotják. Mun­káját a tanári kar 29 éves pedagó­gusa, Gilányi István irányítja. — Megalakulásunktól, vagyis két éve vagyok elnök. Az iskolai SZ1SZ- szervezet munkájához ml is szervesen kapcsolódunk, amolyan összekötő ka­pocs vagyunk az iskola vezetősége és a SZISZ között. Módszertani ta­nácsadást, végzünk, koordináljuk és szervezzük a közös rendezvényeket, amolyan védnökei vagyunk a SZISZ működésének. Sokszor mi jövünk öt­letekkel, javaslatokkal — így kéne, ezt kéne. Elkészült iskolánk új épü­lete, ahol jók a feltételek a moz­galmi élet tartalmasabbá tételéhez. A SZISZ-elnök azonban elsősorban kémia-biológia szakos pedagógus. Sok a munka a szaktantermek berende­zése körül, így szabadidejének jelen­tős hányadát ez emészti fel. örül, hogy az új épületben olyan kísérle­tek is elvégezhetők, amilyenekre a régi épület korszerűtlensége és fi­zikai elhasználódottsága miatt eddig nem volt lehetőségük. Az alapos, célravezető munka híve, ez szavaiból is kitűnik. — A jő pedagógusnak szeretnie kell a gyerekeket, és szakmailag is felkészültnek kell lennie, de rögtön hozzáteszem, hogy „szakbarbár-elle­nes vagyok. Egy pedagógus ne csak tanítson, ismereteket továbbítson, de elsősorban neveljen, az életre készít­se fel a diákokat. Persze, a gyakor­latban ez sokkal összetettebb és ne­hezebb, egy kezdő pedagógusnak pe­dig tapasztalatok híján ehhez még több energiára van szüksége. Az eredmények? Az Iskolában nincs vég­termék, a pedagógus munkája itt a diákok tudásában mérhető le, abban, hogy állnak helyt a főiskolákon, a munkahelyeken. Szeretnék minél több vegyészmérnököt, vegyésztechnikust és szakmunkást elindítani a pályán elsősorban a Vajánl (Vojany) Slov- naftnak, ahová növendékeink zöme Jelentkezik. Nagy jelentőséget tulaj­donítok a fogalmak és szakkifejezé­sek kétnyelvű oktatásának. Egy pe­dagógusnál, főleg az én tantárgyaim­ban az is fontos, hogy lépést tartson a fejlődéssel, nem elég a főiskolán, egyetemen tanultakból meríteni, ál­landóan tanulni kell, művelni magun­kat, elsajátítani az új ismereteket. Évente kétszer-háromszor megláto­gatjuk baráti Iskolánkat, a sárospa­taki gimnáziumot, ahol már ellestem néhány nagyszerű pedagógiai mód­szert. A jövőre nézve még egy vá­gyam van — szeretnék biológiát is tanítani. Klinko Róbert Polgári László (A szerzők felvételei) TANÍTANI... Az 198(—87-es iskolai évben a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű alapiskolákban összesen 2709 peda­gógus dolgozik. Ebből 1097 alsó tagozaton, 1812 pedig felső tagozaton tanít. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban 285 tanár működik, a szakközépiskolákban 318. Az alsó tagozatos tanítók átlagéletkora 45,1, a felső tagozatosoké 43,1 év. Az alsó tagozatosok zöme 45— 55 éves, a 30 év alattiak aránya csupán 8,5 százalék. Hasonló a helyzet a középiskolákban is, ahol a taná­rok legnagyobb részének életkora 51—60 év között van. Mindez annak tudható be, hogy az ötvenes években tanárhiány miatt nagyszámú pedagógust képeztek, s ez a korosztály nagyjából most éri el a nyugdíjkorha­tárt. Nagy generációváltás várható a csehszlovákiai magyar pedagógiában. Időszerű tehát a hazai magyar tanár­képzéssel, a kezdő tanárok gondjaival foglalkoznunk. Írásunk első részét most, a tanárképzéssel foglalkozó második részét pedig jövő heti számunkban közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom