Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-04 / 44. szám

I üj i^úsjg 6

Rokonszenves

vonások

Várakozáson felül sikerült a csehszlovák labdarúgó-válogatott bemutatkozása az Európa bajnoki selejtezőkön. Mint Ismeretes, Brnóban 3:0 arányban legyőztük a finneket. Természetesen ebben nem is az eredmény a megnyugtató, mert a finnek minden Igyekezetük ellenére sem tartoznak az európai labdarúgás élvonalába — jóllehet nem Is olyan régen néhány meglepő eredményt értek el —, hanem az a mód, ahogy a csehszlovák válogatott vette az akadályt.

Számos rokonszenves vonást figyelhettünk meg a válogatott tátékában, amelyeket sajnos, 8 bajnokságban nem, vagy csak elvétve láthatunk tőlük. Ezek közé tartozik a szüntelen támadójátékra, a gyors leadásokra, meglepetésszerfl akciókra való törekvés. mert ezekkel zavarba lehet hozni nemcsak a finn, hanem bármilyen védelmet. Ennek a csapatnak a játékában nyoma sincs már a fejetlen futkározásnak, a szüntelen nyomásnak, amely úgy tűnt olykor, hogy a támadó játékosok fejjel akartak menni a falnak. Most a fejüket másra használták, mint arra, hogy az ellenfél betonvédelmébe verjék. Ügyes, váratlan megoldásokkal szinte állandóan rettegésben tartották a finn védelmet, amely llyképpen hibát hibára halmozott és hát melyik védelem ne hibázna, ha állandó nyomás alatt kell Játszania?

Már a hollandok elleni mérkőzésen csillogott Knoflfőek, aki bámulatos gyorsasággal bánik a labdával, és ugyanúgy sallangmentesen Igyekszik megjátszani. Nem fél közelharcba bocsátkozni (ebben eddig nemigen jeleskedtek csehszlovák labdarúgóki, nem fél szorongatott helyzetből is kapura lőni. Hátha sikerül. Második góllá bármelyik vllágnagyságnak díszére válna. Az egész csapat összeszokott, törekvő együttes benyomását kelteUe, amely tudja, hogy mit akar, és a szándékát meg Is tudja valósítani.

Biztató Jelek ezek az Európa-bajnokl selejtezősorozat nyitányán. Helyénvaló Is a harci kedv, mert már a legközelebbi napokban újabb EB-selejtezőn látjuk vendégül Bratislavában Dánia válogatottját, amely mindenképpen a világ élvonalába tartozik, Elkjar-Larsenék — bár a mexikói világbajnokságról meglehetősen korán búcsúztak — roppant ütőképes együttes benyomását keltették. Egyesek szerint egyik legkorszerűbb ^ játékfelfogással rukkoltak ki. Masopust fiai- jj nak tehát. fel kell kötniük a szerelésüket, hogy sikerrel megbirkózzanak velük, és folytassák a szépen elkezdődött sorozatot.

P. l.

L

Sakktábla a bölcsőben

A

Kaszparov — Karpov férfi sakkvllág- bajnoki párosmérkőzés árnyékában fejezték be a női sakkvllágbajnokl trónért folyó küzdelmet a védő Maja Csl- burdanldze és kihívója, jelena Ahmllovszka- ]a között. Cslburdanldze harmadszor Is megvédte a címét, és immár nyolcadik éve ül a trónon.

Ezek után senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szovjet sakk szinte utolérhetetlen, hiszen mind a nők, mind a férfi világbajnoki címért folyó küzdelem a szovjet sakkozók házibajnoksága lett. A nők mezőnyében ezenkívül egy szövetségi köztársaság, Grúzia viszi el a pálmát; huszonnégy éve birtokolja grúz sakkozónő a címet, s rendszerint a kihívó is grúz, mint legutóbb is.

Azt mondják, hogy ha Grúziában egy családban leánygyermek - születik, sakk-készlettel ajándékozzák meg a szülei, és a sakkjáték szeretete anyáról leányra száll. Való Igaz, hogy Grúziában a sakkozás hagyománya messze századokra nyúlik vissza. A VII—VIII. században terjedt el, közvetlenül a sakkozás őshazájából, Indiából, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat révén. A grúzok az indiai sakkot népi motívumokkal gazdagították. Ez megmutatkozik például a bábok nevében. A mi futárunkat elefántnak nevezik. A sakk gyakran síere- pel a középkori grúz eposzokban. A XVII. században Tbilisziben már külön helyiségben jöttek össze a sakkozók, és az irodalmi összejöveteleken is rendszeresen sakkoztak. Ettől az Időtől kezdve került a grúz lányok hozományába Rusztavell versesköte- te mellé a sakk-készlet. A világ első sakk- folyóirata, a francia Palaméde megemlíti, hogy a múlt század negyvenes éveiben Grúziában mintegy húsz erős női sakkozó volt. Sok országban ma sincs ennyi. A század végén európai hírnévre tett szert a grúz A. Dadlanl „mlngrélial herceg“, mint erős játékos és sakkmecénás. Aranyszegélyű, színes, ábrákkal díszített sakk-könyve minden sakk-könyvtár dísze.

Maja már 8—9 éves korában feltűnt szülővárosában, Kutaísztben. Eleinte csak így írtak róla: „Egy kislány Kutalszlből“, mert pedagógiai szempontból aggályok merültek fel: nem túl koral-e róla név szerint emlékezni. Hamarosan más aggály merült fel: nem túl késő-e róla írni? Maja sikerrel szerepelt szülővárosa Iskolai és plonlrver- senyeln.

Ekkor Ismerkedett meg Eduard Oufeld nagymesterrel, és ez a kapcsolat máig Is tart. Gufeld mester állt mellette legutóbbi világbajnoki sikere Idején Is, s az ő kívánságára költözött át a család Tbiliszibe. így emlékezik vissza találkozására a grúz kislánnyal:

— Már távozóban voltam a sakk-klubból, amikor régi ismerősöm, Georgij Kantarija, a kutaiszi sakk-kör edzője megkért, próbáljam ki egyik tanítványát. Egy kilencéves kislány Olt le velem szemben a sakktáblához, és egy csöppet sem volt megilletődve, hogy nagymesterrel játszik. Ebben a kls- lánykában már akkor Is oroszlánszív dobogott, és ilyen bátor maradt azóta is. Maja nem fél senkitől sem, és minden játszmában nyerésre törekszik.

Már tizenegy éves korában bejutott a Szovjetunió női sakk-bajnokságának döntőjébe. Nagy szenzáció volt ez akkor, és kitűnő játékát tréfásan azzal magyarázták, hogy edzője csokoládébonbont küld neki a játszma közben és a bonbont borító papír- darabkán „csempészi“ át neki a következő jő lépéseket. Tekintve a sok jó lépést, a- melyet újoncként megtett, kllósszámra kellett volna játszma közben fogyasztania a bonbont.

Tizenkét éves korában, a szovjet — jugoszláv csapatversenyben esett át a nemzetközi tűzkeresztségen: 4:0 arányban győzött a felnőtt jugoszláv bajnoknő ellen. A következő évben, 1974-ben, 13 éves korában, 3 pont előnnyel első lett a brassói nemzetközi női versenyen, és ezért a teljesítményéért megkapta a női nemzetközi mesteri címet. Tizenöt éves korában már nemzetközi nagymester, és eddig Is 6 a sakktörténelem legfiatalabb nemzetközi nagymestere.

Miután megnyerte a világbajnoki zóna- közi versenyt, bejutott a világbajnokjelöltek tornájába. A sorsolás az előző világ- bajnokság második helyezettjével. Nana A- lekszandrijával hozta össze. Nem nagy esélyt adtak neki. A félidőben tapasztalt ellenfele 3:2 arányban vezetett. A végső győzelem azonban Majáé lett.

— Alekszandrija azt hitte, könnyen győz majd. Mire rájött, hogy tévedett, már késő volt — mondta a mérkőzésről Nona Gap- rindasvlll vllágbajnoknő, aki nap nap után ott volt a nézőtéren, hogy a jelöltek között lássa leendő ellenfele játékát. Lehet, hogy utólag hasonlóan vélekedett saját mérkőzéséről Is Csiburdanidzével.

Következett Ahmilovszkaja, akit Talllnnban győzött le Cslburdanldze. Végül Álla Kusnylr-Steln, aki egy évtizedig a világ második legerősebb női sakkozójának számított. ö is alulmaradt. S következett Gaprin- dasvlll, aki tizenhat éve ült megingathatatlanul a trónon. 1978-ban a párosmérkőzés előtt magabiztosan kijelentette;

— Ogy akarok távozni, hogy nem vesztem el a sakkozás koronáját. ífegyőzhetet- lenül. Mihelyt érzem, hogy nem bírom erővel a küzdelmet, nyomban visszavonulok.

Az ötszörös világbajnoknő kívánsága nem teljesült. Általános meglepetésre az alig tizennyolc éves tbiliszi diáklány magabiztosan legyőzte 8,5:6,5 arányban. Maja három kezdeti döntetlen után a negyedik játszmában megszerezte a vezetést, és megtartotta mindvégig. A sakktörténelem legfiatalabb világ- bajnoknője lett. Azóta háromszor védte meg a címet. 1981-ben Alekszandrljával, 1984-ben Levltylnával, legutóbb pedig Ahmllovszka- jával szemben, aki négy évvel idősebb nála.

Akárcsak a férfiaknál, a nők párosmér- kOzését is két részben játszották. Az első részt Szófiában, és a világbajnoknő már ott előnyre tett szert. A mérkőzés második felét otthon. Borzsomiban játszották, és a 13. játszmában elért döntetlen után Cslbur- danidze már 8:5 arányban vezetett, s gyakorlatilag megvédte a címét. Ahmllovszka- jának elméletileg még alkalma lett volna kiegyenlíteni a tizenhat játszmára tervezett mérkőzéssorozatban, ezért lejátszották a 14. játszmát, amelynek azonban már csak „kozmetikázás“ jellege volt és megint döntetlennel végződött.

Maja nem jó riportalany, minden második kérdésre csupán kissé szégyenlős mosollyal válaszol. Edzőjétől, Gufeld nagymestertől tudjuk meg, hogy Csiburdanldze sikereinek titka bámulatos teherbírásában rejlik.

— Maja képes akár két versenyjátszmát Is lejátszani egy nap alatt — mondta róla a mester.

Fiatalabb korában főleg az éles, kombl- natlv játékot szerette. Ma már otthonos a manőverező, lassúbb menetű poziciójáték terén is. Megnyitáselméleti tájékozottsága bámulatos. Szinte nincs olyan megnyitás, amely ne szerepelne „készletében“. További erőssége kétségtelenül kitűnő Idegzeta Mozdulatlanul végigüli a játszmákat. A vereség nem töri le, hanem fokozott erőkifejtésre ösztönzi. Küzdőképessége egy-egy játszmán belül is csodálatos. Amilyen lendületes a támadásban, ugyanolyan szívós és leleményes a védekezésben. Nem csoda, hogy már a férfi nemzetközi nagymesteri címet Is megszerezte. S hadd ne hagyjuk ki a felsorolásból, hogy tulajdonképpen már tizenkét éves korában legyőzte az akkori világbajnok Gaprlndasvllit Tbilisziben, egy televízió rendezte szimultánon.

M. I.

A tudósról alkotott általános kép, a könyvei, mű- szerel közé bezárkózott, a világtól félrevonult, beszűkült érdeklődésű, gyenge fizikai erejű embert jelentett. Az elmélyült elméleti munka, a státushelyzet követelte magatartás részben ilyenné Is formálta az elméleti kutatásokat végző tudósokat. A társadalmilag kialakult sztereotípiába nem illett bele az életerős, friss, küzdeni tudó, a gyakorlati élet körülményeiben jártas tudós típusa. A tudós sportoló pedig egyáltalán nem fért bele a társadalmilag kialakított képbe. Egy-egy tudós esetleg sportos megnyilvánulását szórakozásnak, hobbinak, játéknak fogták fel. Azt sem vették'figyelembe, hogy egy-egy tudományág művelője gyakran kimagasló sportteljesítményekre kényszerül (például geológus hegymászásra, tengeri biológus köny- nyűbúvárságra stb., de még a lepkegyfijtő is gyakran végez versenyfutást].

A tudósról kialakult elavult képtől merőben eltér a Nobel-dljas Szent-Györgyl Albert személyisége. A sportról alkotbtt gondolatai és a sporttal való állandó Intenzív kapcsolata a modern tudóst állítja elénk.

Eleven gyermek volt. Bár családi környezete — a több nemzedéken át tudós Lenhossék család hagyományai — a szellemi Irányba terelte, a gyermek Szent- Györgyl Igazi eleme a mozgás volt. Szerencséjére korai gyermekéveit a Buják melletti kiskéri kastélyban töltötte, így hamar szoros kapcsolatba került a természettel, s lehetősége volt a mozgásigény kielégítésére. Ott ismerkedett meg későbbi kedves sportjával, a lovaglással. s ugyancsak ott gyakorolták először — a Nobel- díjas professzorként Is oly szívesen űzött sportját — a futást.

Középiskolás korában már a sportszerű életre való tudatos felkészülés jellemezte. Tanulótársai között antialkoholista csoportot szervezett az egészséges életmód propagálására. (Volt osztálytársa negyedszázad utón is hálásan köszöni levelében, hogy a középiskolás Indíték következtében antialkoholista maradt.)

Akkoriban a futás mellett a gyorskorcsolyázást művelte versenyszerűen. A Budapesti Korcsolyázó Egylet 1937. évi jegyzőkönyve mint sikeres versenyzőt örökíti meg a Nobel-dljas tudóst. Eredményeiről versenyzőtársa visszaemlékezéseiből is tudunk: 1912-ben, egyetemi hallgató korában például egy kolozsvári főiskolás versenyen első helyezést ért el.

Fiatal tudósként több nyugat-európai és egyesült államokbeli egyetemi intézetben dolgozott. Intenzív kutatómunkája, nemegyszer az anyagi nélkülözés szabályos, rendszeres életvitelre nevelte, este tíz órai lefekvéssel, korai keléssel. Midőn 1930-ban, 37 évesen a szegedi egyetem professzora lett, őszülő hajú és kissé hajlott tartású, de friss, izmos külsejű embert Ismertek meg benne munkatársai és tanítványai. Nemcsak a kuNobel-díjas sportoló

KilencvenhArom éves Icorában elhunyt az Egyesült Államokban a világhírű, magyar származású Nobel-díjas biokémikus, Szent-Györgyl Albert. 1938- ban a C-vitamin hatásmechanizmusának és mesterséges előállitáfkának a felfedezéséért kapta meg a legnagyobb tudományos kitüntetést. A második világháború alatt bátor antifasiszta magatartásával vívta ki az egész világ elismerését, annak idején nyíltan szembeszállt az amerikai kormányzat vietnami agressziójával. Egész élete végéig dolgozott, ezt nyilván sportszerű életmódjának köszönhette. Hadd búcsúzzunk el a nagy tudóstól egy írással, amely rendhagyó módon a sportoló embert matatja be.

tatómunkát, a sportot Is megszervezte intézetében. Az udvaron közös munkával kosárlabda- és röplabdapályát létesítettek, a sporttevékenységet rendszeres formában, azonos Időben, a kutatómunka közbeni pihenésül állította be. 0 maga játszott a leghevesebben, nem egyszer megszegve a mai szabályokat a játék hevében.

Felesége eredményes teniszező volt. Kora reggel, hat

és hét óra között ■ város másik részén levő teniszpályán láthatta őket Szeged lakossága, Szent-Györgyl maga nem volt teniszversenyző, de Igen élvezte a játékot, a háló mellé, a földre kuporodva nézte felesége versenyzését. Később bevezette a matrózok gumikoronggal Játszott deckteniszét, illetve a faOtóvel, teniszlabdával űzött egyszerű, olcsó játékot, amely a harmincas években a szegedi strand legkedveltebb sportja lett.

A „gépesítés“ kezdeti korszakát a kerékpár jelentette számára. Fiatal egyetemi tanárként kerékpáron ment tisztelgő látogatásra a nagy kiterjedésű alföldi városban nagy távolságokra lakó professzortórsaihoz. Később motorkerékpáron, ünnepi öltözetben és cilinderben száguldott a központi egyetemre és sub auspicils doktoravatásra. Autót csak a Nobel-dlj elnyerése után tudott venni.

A Nobel-dfj segítette ahhoz, hogy kedves sportjának, a lovaglásnak hódolhasson. Hosszú órákat ült a nyeregben lakástól lakásig vagy laboratóriumtól labo- ratórliunig is lóháton ment.

Diákjaival, fiatal munkatársaival továbbra Is nagy futóversenyeket rendeztek. Egy Ilyen alkalommal rövid- nadrágban találkozott az őt meglátogató Hóman Bálint kultuszminiszterrel Is. Egy Időben a kesztyű nélküli játékos bokszolást is gyakorolták, mindaddig, míg kisebb sérülések jobb belátásra nem bírták.

Nagyon szerette a vízisportokat. Lakásától pár száz méterre volt az egyik úszóház, amelynek mindennapos vendége volt, de úszott, kajakozott, csónakázott, s keszthelyi Yacht Club adatai szerint bérelt vitorlással versenyzett Is a Balatonon. Télen viszont rendszeresen sízett a családjával és a munkatársaival. Nagyon szerette a természetjárást, a kirándulásokat messzi tájakra, a sátorban lakást; ami abban az időben az egyetemi körökben Ismeretlen volt.

Már Nobel-díjas tudós, az egyetem rektora volt, amikor elvégezte a vitorlázórepülő tanfolyamot. ABC-vlzs- gát tett, gyakran szállt fel a Szeged melletti Algyő község repülőterén és a Hárshegyen. Egy évre rá a motoros repülést Is megtanulta.

A szellemi sportok közül a sakkot művelte magas tokon. Munkatársaival is gyakran játszott. Pesti kávéházakban a pincért kérte meg, hogy szerezzen neki sakkpartnert, és az sem bántotta, ha a másik fél győzött.

1947-ben az USA-ban telepedett le. Háza egy tenger- öböl partján állt, sporttevékenysége így a tenger felé terelődött. Egy időben szenvedélyes horgász volt, de mint Irta, igen kis szerencsével. Annál többet vitorlázott és vezetett motorcsónakot, sokat úszott. Nyolcvanéves elmúlt, amikor megtanulta a tenger hullámain 8 vízisízést. Kllencvenévesen is szoros kapcsolatban állt a tengerrel, a vizisporttal.