Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-08-19 / 33. szám
új ifjúság 5 Mangália — ez is a román tengerpart ROMANIA NEMZETI ÜNNEPÉN Augusztus 23-án negyvenkét esztendeje lesz annak, hogy a romániai antifasiszta, demokratikus és hazafias erők, kihasználva a szovjet hadsereg nagyszabású támadó hadműveleteinek nyomán kialakult kedvező feltételeket, a kommunista párt vezetésével sikerre vitték azt a harcot, amely a nemzeti szabadságért és a társadalmi haladásért folyt. Ez a nap azóta Románia nemzeti ünnepe. Mint a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán is hangsúlyozták, az elmúlt több mint négy évtizedben mélyreható változások zajlottak le. Románia, amely korábban gyöngén fejlődd iparral és mezőgazdasággal rendelkező agrárállamnak számitott, ipari agrárországgá vált, az Ipari termelés több mint százszor, a mezőgazdasági termelés csaknem hétszer vol» nagyobb, mint 1945-ben. A kongresz- szus határozata alapján a következő Időszakban az alapról kívánják fokozni valamennyi iparág inlenziv fejlesztését. követelményként megfogalmazva, hogy jobb egyensúlyt kell biztosítani az egyes szektorok között. Mint a többi szocialista országban, Romániában is a közép- és hosszútávú elképzelések közt egyaránt megkülönböztetett szerepet szánnak a műszaki- és természet-tudománynak, hogy ez ipar, az egész gazdaság a kortárs tudomány és technika legújabb vívmányainak színvonalára emelkedjék. A kongresszusi beszámoló megfogalmazása szerint a tudományos kutatásra hárul az a nagy felelősség, hogy gyorsan oldja meg a gazdasági-társadalmi fejlődés döntő fontosságú problémáinak egész sorát. A terv például célul tűzi, hogy 1990-ig a román termékek körülbelül kilencvenöt százalékának a világon létező hasonló termékek műszaki és minőségi színvonalán kell állnia, legkevesebb kettő—öt százaléknak pedig olyan műszaki és minőségi mutatókkal kell rendelkeznie, hogy el lehessen mondani, ebből Románia az első a világon. Nem lehet tehát azt állítani, hogy alacsonyra tették a lécet. Azt a koncepciót, hogy a tudományos kutatás elsősorban nagy fontosságú gazdasági kérdésekkel foglalkozzék, kapcsolódjék szorosan a gyakorlathoz, és a tudományos vívmányokat mielőbb hasznosítsák a termelésben 1965-ben, a IX. pártkongresz- szuson- dolgozták ki. A hivatalos adatok szerint az azóta eltelt két évtized alatt tudományos kutatási célokra több mint négyszer annyit költöttek, mint az előző húsz évben. Ma a román tudományos kutatásban körülbelül kétszázharmincötezer ember dolgozik, s a termelésben tízezer foglalkoztatott közül háromszáz a kutató. Szerepük kulcsszerepnek mondható, mert jóllehet Románia a világ hetvenöt országával folytat műszaki- tudományos együttműködést, a saját koncepció alapján kivitelezett termékek részaránya a gyártásba vett új termékek összességében például az elmúlt esztendőben is meghaladta a kllencvenhét százalékot. A munkatermelékenység növelése a román Iparban is a legfontosabb tennivalók egyike. Az évtized végéig ennek kétszer akkorának kell lennie, mint 1980-ban volt: a növekedés több mint felét a műszaki haladás révén kívánják elérni. Románia aktívan vesz részt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban Is. Az elmúlt évtizedben a kivitelben az Ipari termékek részaránya elérte a hetven, olykor a nyolcvan százalékot is, és mintegy kétharmadában magasabb feldolgozottsági fokú gép, berendezés, fogyasztási cikk volt. A román külkereskedelem az időnként kedvezőtlen külpiaci viszonyok, , a gazdasági válság és a túlzottan magas kamatok ellenére is a világkereskedelem növekedési üteménél lendületesebben fejlődött, s különösen a kivitel nőtt. Időről időre elhangzik, hogy Románia a világ néhány olyan országa közé tartozik, amely célul tűzte a küladósság két-három éven belüli teljes felszámolását és valuta- tartalékainak megszilárdítását. Ennek érdekében a kivitelben tovább kell nőnie a magas műszaki színvonalú termékek arányának. Románia a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében elsődleges^ fontosságot tulajdonít a szocialista országoknak, de mint fejlődő szocialista ország, több mint száz afrikai, ázsiai és latin-amerikai országgal tart fönn gazdasági kapcsolatokat, s az utóbbi években kezdeményezett gazdasági e- gyüttmüködési akciók csaknem felét velük bonyolította le. Természetesen megfelelő szinten tartj^ kapcsolatait a fejlett tőkés országokkal Is, é» a legutóbbi pártkongresszuson elhatározott politika értelmében a következő Időszakban még tevékenyebben kívánnak részt venni a nemzetközi munka- megosztásban. A lakosság Időmérlege, vagyis hogy ki mire és miként használja föl a rendelkezésére állő Időt, fontos Információkat rejt magában. Egyrészt beszél az életszínvonal fejlődéséről, a szabadidő felhasználásának mödjáröl, a felelős szerveknek pedig támpontot nyújt a gazdasági és szociális fejlesztés tervezéséhez. Másrészt ezek az adatok mindenkinek összehasonlítási alapul szolgálnak az egyéni megméretéshez; vajon az ő Időgazdálkodása hasonlít-e az átlaghoz vagy eltér tőle. ésszerúbb-e mint másoké vagy kevésbé az. Mindennapi tapasztalataink alapján Is tudjuk, hogy akár ha csak a saját családunkat vesszük Is szemügyre, minden családtagnak más és más az Időbeosztása, a különböző napi tevékenységekre különböző Időmennyiséget áldoz. A család példáján Is jól lllusztrálhatú a fiatalok, a dolgozó szülők, a nyugdíjas nagyszülők napi tevékenységének jellegzetes Időmérlege. Ugyanennyire jellegzetes és sajátosan különböző a család nő- és fértltagjalnak Időmérlege is. Ezek a különbségek, jellegzetességek természetesen jelenségként foghatók föl. HO tükörképei az egyén családi állapotának. anyagi lehetőségeinek, műveltségének, társadalmi helyzetének, de a szőkébb vagy tágabb emberi környezet által közvetített példáknak és beidegződéseknek Is. Másképpen kifejezve: a fiataloknak több a szabadidejük, a férfiak hosszabb Időt töltenek pénzkereső munkával, a nők dolgoznak a legtöbbet a háztartásban, az alkalmazottak 1. számé táblázat: A fiatalok heti ban kifejezve CMDMPyNIÍ SZMMffil? vállalnak legtöbb társadalmi munkát, a nyugdíjasok járnak a legkevesebbet moziba, színházba stb. Ml a helyzet a fiatalokkal? Hogy tudják beosztani Idejüket? Mennyi időt töltenek tanulással, munkával, mit csinálnak szabadidejükben? Megannyi kérdés. Ezekre és ehhez hasonlókra kereste a választ a prágai Szövetségi Statisztikai Hivatal 1980-as országos felmérése, a- melynek adatait az elmúlt évben hozták nyilvánosságra. A hivatásra való felkészülés időszakában a fiatalok meghatározó tevékenysége a tanulás és az ehhez kapcsolódó munkafeladatok teljesítése. Az országos felmérés szerint munkanapokon erre napi 7, szabadnapokon a szakmunkástanulók háromnegyed, a diákok 2 órát fordítanak. Hasonlóan kicsik az eltérések az alvásra fordított időt illetően is. A diákok munkanapokon 8:22 órát, a szakmunkás- tanuók 8:12 órát, a fiatal szakmunkások 7:12 órát alszanak. A lányoknál Is hasonló 8 helyzet — az Idézett csoportok sorrendjében 8:16, 8:18, 7:20 óra az alvásra fordított Idő. A következő táblázatból jól látható, hogy a diákok és a szakmunkástanuló fiatalok között a szabadidő mennyiségét Illetően nincsenek lényeges eltérések. A időmérlege Csehszlovákiában 1980-ban érékszellemi és a fizikai foglalkozásra készülő fiatalok tevékenységi szerkezetét fisszebasonlltva nagyfokú hasonlatosságot találunk, ami azt is jelenti, hogy jól érvényesülnek a társadalom egységesítő törekvései. A fiatalok életében jelentős változást a munkaviszonyba lépés hoz. Természet2. számú táblázat; A liatalok heti zz 1980-ban úrákban szerűen megnő a munkahelyen eltöltött meg az egyéb munkára fordított idő, ás csökken a szabadidő mennyisége. Illetve az- alapvető blolöglal és fiziológiai szükségletekre fordítható Idő. A fiatal generáció életmódjának másik jellegzetes vonása a közösségi és társadalmi tevékenységi formák Iránti nagyobb nyitottság. Ez elsősorban a szabadidő felhasználásának módjában jelentkezik. A fiatalok gyakrabban vesznek részt kulturális es sportrendezvényeken, baráti összejöveteleken, többet járnak moziba, színházba, és többet hallgatnak zenét, többet olvasnak. adidő-tevékeny^ge Csehszlovákiában diákok szakmunkátanulók dolgozó szabadidőtevékanység fiúk lányok fiúk lányok fiatalok (20—29 év) férfiak nők sport, s6ta 5:22 5:30 6:25 2:48 1:24 0:42 családi beszélgetések 0:49 0:56 0:35 0:49 1:52 1:52 találkozás barátokkal 2:48 2:41 3:16 2:27 2:13 1:45 vedéglőbejárás 0:42 0:35 0:56 0:35 1:52 0:21 amatőr művészeti tevékenység 0:49 0:28 0:35 0:21 0:14 0:07 mozi 1:24 1:17 1:38 1:31 1:03 0:49 magnózái 0:56 0:35 1:03 0:35 0:21 0:07 olvasás 1:59 3:02 1:05 2:41 0:42 1:31 tevékenység foglalkozás. Ili. tanulás egyéb munka közlekedés Tjiológlal-flzlológlal .szükségletek szabadidő diákok szakmunkástanulók dolgozó fiatalok f20—29 év) fiúk lányok fiúk lányok férfiak nők 38,7 38,0 36,5 36,1 46,0 41,5 8,5 13,5 9,3 14,9 13,9 27,6 6,0 6,4 9,3 8,3 » 6,1 6,0 74.9 75,7 74,5 75,2 86,8 67,0 39.9 34,4 40,6 33,2 35,2 25,9 Ezzel szemben, ahogy azt a 2. számú táblázat is mutatja, az utánuk következő korosztálynál már megjelennek a privatizáló tevékenységek, nő a családdal együtt eltöltött idő. Összehasonlítva, a kát korosztály miképpen használja fel a szabadidejét, a fiatalabbaknál a szellemi igények magasabb teljesítési szintjének jelel állapíthatók meg. Gondolunk itt elsősorban az olvasási szokásokra, a kulturális rendezvények látogatására stb. Az Igazsághoz tartozik azonban, hogy ezek valójában csupán nyomelemei annak a kulturált életmódnak, amel^ korunk emberéhez méltö lenne. Tanulságos eredményekkel szolgál az Idézett 1980-as és az 1961-es felmérés adatainak összehasonlítása. 1961-ben a 20—29 éves fiatalok szabadidejük 18 százalékát fordították rádiózásra, tévézésre. Ezzel szemben 1980-ban ez 30—35 százalékra nőtt. A fiatalok, akárcsak a felnőttek Is, egyre kevesebbet olvasnak. Húsz év alatt a fiatal alkalmazottaknál a heti 6,1 órai olvasásra fordított Idő 3,9 óraira csökkent. S még ennek a kevésnek a telét Is az újságolvasás teszi ki. Az elmúlt évek alatt nem emelkedett a sportolásra, mozgásra fordított idő sem. Ügy gondoljuk, hogy ezek a jelenségek nincsenek összhangban a társadalmi célokkal és törekvésekkel, de végső soron az emberek egyéni érdekeivel sem. Arra figyelmeztetnek, hogy a fiatalok személyiségének alakulásáért felelős Intézményeknek nagyobb hatékonysággal kell végezniük munkájukat, és ebben csakis a megnövekedett szülői felelősség az alkalmas szövetséges. Dr. Nagy László mOemlEk Egy belgiumi állampolgár 350 ezer dollárért vett meg egy Párizs melletti, Anver 3sur-Oise-l régi házat, a melynek egyik szobájában a híres festőművész. Van Gogh élt és 1890-ben meghalt. A pillanatnyilag erősen meg rongálódott állapotban levő szobát évente több ezer tu rista látogatja meg. 1984 ben a francia Művelődésügyi Minisztérium a házat történelmi műemlékké nyilvánította. Az épület új tulajdonosa kijelentette, hogy 8 nagy festőművész 1990- ben sorra kerülő 100. évfordulójának távlatában turisz tikal tervet akar kidolgozni és valóra váltani. Már megkezdték a restaurálási munkálatokat, melyeket 1989 ben fejeznek ba. Az épület átadásakor nagy Van Gogh- ktállítást avatnak fel. A SZAZAD LEGJELENTŐSEBB* ANGOL KÖNYVE Megjelent az angol nyelv klasszikusnak számító szótárának, az Oxford English Dlctionary-nek negyedik és egyben utolsó kiegészítő kötete. A londoni Times az évszázad legjelentősebb angol könyveként üdvözölte az immár teljes, a mai angol nyelv szavalnak összességét felölelő szótár elkészülését, melynek munkálatai 1858- ban kezdődtek meg. Az eredeti 12 kötetes alapmű megszerkesztése 70 évet vett 1- génybe. Az azóta eltelt időben, különösen a második világháborút követő évtizedekben oly sokat változott, gazdagodott a nyelv szókészlete, hogy a kiadó, az Oxford University Press szükségesnek látta a szótár kiegészítését, korszerűsítését. A kiegészítő kötetek szerkesztői szerint az új szavak többsége az Egyesült Államokban született. Ez voltaképpen természetes — mondják —, hiszen ott ötször annyi angolul beszélő ember él, mint Nagy-Britanniá- ban. S jóllehet a szótár most már felöleli az utóbbi fél évszázad valamennyi új irodalmi, köz- és szaknyelvi szóképződményét, a szlenget és a különböző dialektusokat is beleértve, a szavak és kifejezések szülőhelyére való tekintet nélkül, a szerkesztők úgy vélik, az angol Idővel ketté fog válni elkerülhetetlenül: az Angliában, illetve az Amerikában beszélt nyelvre. Néhány század múlva olyannyira eltérnek majd egymástól, mint a mai francia a spanyoltól vagy a portugáltól. Addig azonban jut még idő bőven a már komputerrel szerkesztett kiegészítő kötetek újabb átdolgozott kiadásának megjelentetésére. FORCE-HURRICANK ^ Washington Post című lap szerint az Egyesült Államokban terrorista-ellenes magánügynökség alakult Force-Hurricane néven. Elraboltak egy gyermeket, a terroristák egy cégigazgatót tartanak fogva. A Force-Hur- rlcane — kérésre — kész közbelépni. Igaz ugyan, hogy bár az USA-ban ez az egyetlen ilyen alakulat, tehát nincsenek vetélylársal, szolgálatait még senki sem vette igénybe, figyelembe véve. hogy azok 500 ezer, sőt 1 millió dollárba kerülhetnek. A magánszervezetet az FBI egyik volt ügynöke vezeti, aki „akadémiát“ is nyitott, ahol 2700 dollárért beiratkozok háromhetes intenzív edzésen vesznek részt, amelyeken felkészítik őket a terrorizmus bármilyen formája elleni fellépésre. Az új ügynökség társadalmi hatékonysága mellett jó távlati üzletet“ jelent kezdeményezőinek.
