Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-07-22 / 29. szám

új ifjúság 4

építőtábor 86

Visszavonhatatlanul, végérvényesen megérkezett és „tombol“ a nyár, sokak hőn imádott évszakja. Egymás után érnek be a zöldség és gyümölcsfajták, elérkezett a betakarítás a gyors, veszteségmentes feldolgozás időszaka. Nem titok: mezőgazdasági- és feldolgozó üzemeink a diákok szorgos kezeire is számítanak ebben a sok türelmet, szorgalmat és kitartást igénylő munkában. Az építőtáborokban tett kőrútunk/egyik állomásán a gazdaság vezetője Így fogalmazott:

— Számunkra az lenne az Ideális, ha a diákság már június elejétől részt vehetne a betakarítási munkákban, hiszen június végére már több gyümölcsféle is túlérett.

Az építőtáborok csupán néhány hete láttak munkához, így korai lenne általánosítani, tanulságokat levonni. Csupán hangulatkeltőnek szánjuk hát riportunkat.

Javuló teljesítmények

Szinte elviselhetetlen a hőség a dúsai (Dúzava) határ Brody-parcelláján. Lévay Tibor fiatal növénytermesztővel a tárcsás kiásöekékkel és láncos földrázóval felszerelt traktor nyomába szegődünk. Első látásra is szembetűnő, milyen nagyok és e- gészségesek a burgonya gumói. Mellettünk már teli zsákok sorjáznak, itt is, ott is fiatal lányok, illetve fiúk töltik a vödröket, majd ürítik azok tartalmát a zsákokba.

— Az idén nagyon jól megtermett második kenyerünk. Ez a 17 hektáros parcella busásan fizet, hisz 14 tonnát takarítottunk be egy hektárról. Ez a tavalyi átlagot Is meghaladja. Az erdő alatt, azon a kis lejtőn — mutat a távolba — még gazdagabb termés mutatkozik. Ml a rima- szombati (Rimavská Sobota) gimnáziummal kötöttünk szerződést, ők segítenek a betakarításban. Eddig elégedett vagyok munkájukkal, teljesítményük szinte napról-nap-, ra nő.

— Ti vajon hogyan értékelitek munkátokat? — faggattam a közelemben gyűjtögető két lányt, Bogyó Noémit és Csépe ]u- ditot.

— Mi tagadás, az első napon cudarul éreztük magunkat, hisz a múlt héten még az Iskola padjaiban ültünk. Az osztály hűvöse és az Itteni forróság között lényeges a különbség. Ráadásul kedvünket szegte, hogy a rekkenő hőség ellenére a tanár elvtársnők nem engedték meg, Ijogy bikinire vetkőzzünk. Ezen azonban már túltettük magunkat, a munkát megszoktuk — mondja Noémi.

— Számon tartjuk ám ki mennyit szed össze, láthatod minden zsákra felkerül a cédula. Fejenként öt zsák a norma és ezt rendre túlszárnyaljuk. Keresetünkből valamit az osztály SZISZ szervezetének számlájára is írunk, egy kis zsebpénzünk persze marad a nyári időtöltéshez, kirándulásokhoz — egészíti ki Noémit Jutka.

Három iskola egy parcellán

Egy kis kerülővel, mezei utakon közelítünk Szolnoki Lajossal, a Kövecsesi jStrko- vec) Gyümölccstermesztő Állami Gazdaság vezetőjével a Dandúr-dűlőhöz.

— A diákok keze most valóban aranyat ér. 16 hektárról leszedni a málnát, már szinte sziszifuszi munka. Ezen kívül 23 ha szamócánk is volt és 50 ha ribizli vár még szedésre. Én nagyon hálás vagyok az ifjúsági szervezetnek és az Iskolák igazgatóságának, hogy megértők és segítőkészek. Pillanatnyilag is 150 diák szedi a málnát. Szerencséje van, mivel három csoporttal is találkozhat, köztük egy 26 fős magyarországi gárdával, akik csereakció kapcsán kerültek ide.

A begyűjtő helyen, miután megízlelem a „bolgár rubin“ gyümölcsét, útbaigazítást Is kapok, melyik csoportot merre keressem. Miközben az egri csoport felé tájolom be magam és elindulok a bokrok sűrűjébe, önkéntelenül is arra gondolok, hogy kilójáért 3 korona 40 fillér fizetség bizony nem sok. Szaporátlan a szedése, viszont a bokrok árnyékában kellemesebb dolgozni. Végre rátalálok a szemeket „böngésző“ Egri Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző fiataljaira

— Ml tulajdonképpen az öthetes szakgyakorlatunk félidejénél tartunk, mivel egy hét Eger, egy hét Csány után most itt töltünk egy további hetet. Végezetül még két hét vár ránk Egerben — tudom meg tőlük.

— És hogy tetszik a málnaszedés? — kérdezem, panaszos válaszra várva.

— Nekünk ez a munka .nagyon UI“. Otthon Magyarországon csbk rlblzllt szedtünk, ami lényegesen nehezebb. Én naponta ki lene kosárral szedek, ami jó teljesítmény nek számít. Igaz. a ml csoportunk csúcs tartója vagyok. Ma dolgozunk Itt utoljára csúcsjavítást tervezek, ne haragudj, ha be szólgetés közben is lár a kezem — mondja mosolyogva Zám Emese.

— Tehát holnap hazautaztok? Müven élményekkel, benyomásokkal távoztok?

— Hotnao még nem haza, hanem a Ma- gas-Tátrába utazunk, ott élvezzük tovább rimaszombati baráti iskolánk vendégszeretetét. Megmondom őszintén, szíves örömest maradnék még a lövő hétre is. nagyon tetszik az itteni táj, a kurlncl fürdő, a barátságos város és a munka. Ráadásul mindenkivel magyarul értekezhetünk — árulja el Nagy Zsuzsanna.

Irányt változtatok és a Zlllnal Mezőgazdasági Szakmunkásképző diákjainak keresésére indulok.

— Ugye, lányok, jól fűtenek odafenni — kezdem a beszélgetést.

— Ml tagadás számunkra kicsit szokatlan ez a nagy hőség, de meleg ide, meleg oda, dolgozni akkor is kell — mondja Éva , Pavlíková.

— Délután a áafárikovól strandfürdőbe megyünk, és holnap újra felfrissülve jövünk munkába. Nagyon jó szálláshelyet biztosított számunkra a méhi (VCelincej szövetkezet. Szinte kőhajintásnyira van tőlünk a halastó, ahol szintén lehet fürödni, napozni — teszi hozzá Anna Svábiková.

— Ha jól értettem, holnap, azaz szombaton is dolgoztok?

—- Igen. Ugyanis tíz munkanapot dolgozunk le, a szabad szombat bevételét a szolidaritási alapra utaljuk át — válaszol a fehér sapkás Jana Hratková.

A két távolabbi iskola diákjai után végül a közeli áafárlkovól Gimnázium másodikosaival és harmadikosaival találkozom. Jana Andrásovával a szünidő további napjainak programjáról váltok szót.

— Az idén nagyobb családi kirándulást nem tervezünk, csupán a szomszédos Magyarországra megyünk. Ezen kívül meg szeretném látogatni Sliaőon a barátnőmet, akivel együtt síztünk a tél folyamán. Otthon is sok munkám akad majd, míg a gyümölcsöt és a zöldséget betakarítjuk a kertünkből. Még egy nagy feladat vár rám. Nagyon drukkolok, hogy jól sikerüljön. Szobámat saját elképzelésem szerint akarom kifesteni és berendezni.

Molnár László furán kezdi beszámolóját.

— Én már csak téllábbal vagyok az iskolánkban. A giml elvégzése után Magyar- országon folytatom tanulmányaimat, az év végén felvételiztem Banská Stiavnicában. Felvettek, az- atolsó évet ott végzem majd. Mindez hirtelen jött, ha most azt kérdeznéd tőlem, mit fogok csinálni a szünidő alatt, rögtön rávágnám, a f.zika szakkifejezéseit sajátítom el két nyelvtm, hisz ez lesz majd Budapesten a fötantá-gyam. Ám a többi tantárggyal is ez a helyzet, hiszen szlovákul logok érettségizni: Sok könyvet szeretnék elolvasni, de a már előzőleg tervbe vett magyarországi rckonl látogatást sem hagyhatom ki.

Faragó Csilla, a SZÍSZ szervezet elnöke a többiek nevében is beszél.

— Többnyire faluról vagyunk, szinte mindenkinek nagy kertje van odahaza, így számunkra ez a munka nem Idegen. Szeretnénk becsülettel helytállni, hisz tudjuk az iskolánkat képviseljük, nem mindegy milyen véleménnyel lesznek rólunk. Itt Nap- rágyban (Neporadza) szorgalmasan szedjük a málnát, és jól érezzük magunkat.

A konzervgyárban nár javában folyik a munka.

Egyszerre több helyen is dolgoznak a diákok — mondja He.jedűs László mérnök, a befőzési részleg vezetője. Itt a borsó gépi tisztítására és mosiisára ügyelnek a Nit- rai Élelmiszeripari Szakközépiskola diákjai

Klfber Ilona: Nagy munka vár még rám a szünidőben

— mutat balra,, miközben szőkébb otthona, a befőzési részleg felé kalauzol. — A mi gépsorainkkal gyümölcsöt és zöldségfélét egyaránt feldolgozhatunk. Volt már az idén cseresznye, meggy, ribizli, tegnap Lengyel- országból érkezett szamóca. Saját alkalmazottainknak most a Safárikovól Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai segítenek. Nálunk a munkatempót a gépek diktálják, kevés az üresjárat, lazításra egyszerűen nincs idő.

— Azért nem egy szédületes munkatempó ez, ki lehet bírni — mosolyodik el az úsztató mellett az abaral (OborínJ Tárnák Éva.

— Én ezt aztán „fel sem veszem“, hisz sokkal nagyobb munka vár még rám a szünidőben — fűzi hozzá az ipolynyéki (Vinlca nad IpTom) „szőkeség“, Klíber Ilona.

— És elárulhatod, vajon mi? — érdeklődöm tovább.

— Háromhetes magyarországi nyaralásra készülök. Félreértés ne essék, két hét munkából, egy hét üdülésből áll össze a „túra“. Húgommal Drégelypalánkra járunk a nagymamához, és a helyi szövetkezetbe járunk szamócát, málnát, ribizlit szedni. Tavaly hárman tizenötezer forintot kerestünk. Divatos ruhákat? vásároltunk érte és Budapestre, Békéscsabára is eljutottunk szüléinkkel.

Milyen lehetőségek nyílnak Rimaszombatban a szabadidő kellemes és hasznos eltöltéséhez? Pásztor Erzsébet nevelönő, aki szintén az úsztató mellett szerénykedett, ezt röviden így foglalta össze: ,

— Jók a lehetőségek. Szálláshelyünk mellett sportpálya is létesült, ahol lehet röp- labdázni, kézilabdázni. Alig öt perc járásra van az amfiteátrum ahol esténként a dolgozók filmfesztiváljának filmjeit vetítik, szintén közelünkben esik a városi strandfürdő. Ezen kívül ellátogathatunk a városi ifjúsági klubokba, múzeumokba, könyvtárba. Szabad idejükben sokan olvasnak, kézimunkáznak, vagy pedig ismerkednek a várossal, hisz szeptembertől már itt kezdik a tanévet.

— Hogy-hogy te is, mint pedagógiai felügyelő dolgozol?

— Ennek több oka is van. Mindenekelőtt szeretném, ha a lányok minél jobban haladnának, minél többet keresnének és végül, de nem utolsó sorban példát mutatok, ezzel is bizonyítva, hogy a munka nem szégyen, hanem kötelesség.

Polgári László

Csendélet a konzervgyárból

NEMZETKÖZI

építőtábor

Július 8-án mintegy 420 egyetemista és főiskolás szállásolta el magát a Ko- sicei Allatorvostudományi Főiskola diákotthonában, megnyíit tehát a nemzetközi építőtábor. A kosicei nemzetközi építőtáborban a Kelet-szlovákiai kerület főiskolai hallgatóin kívül bolgár, bolíviai, magyarországi, szovjet és NDK- bell fiatalok dolgoznak.

Munkahelyük többek között a Kosi- cél Agrokémiai Vállalat, a Novácanyl Efsz, a kohóipari, magasépítő és mér-' nökl építővállalatok. A diákok három hétig maradnak, aztán felváltják őket a második turnus résztvevői, négyszázötvenen Bulgáriából, az NDK-ból, Mongóliából és társaik a Pavol Jozef Safá- rik Egyetemről.

' A nemzetközi építőtábor szervezői gondoskodtak róla, hogy a résztvevők a szabad idejüket is hasznosan töltsék. Hiszen a tábor egyik küldetése, hogy a különböző népek fiataljai megismerjék egymást, őszinte barátságot kössenek. A külföldi diákok számára kirándulásokat szerveznek, amelyek során megismerkedhetnek hazánk természeti szépségeivel, kulturális nevezetességeivel. Esténként a diszkóban vagy vetélkedőkön szórakoznak, időnként sportversenyeken mérik össze képességeiket.

A Kelet-szlovákiai kerületből a nyár folyamán több mint ötezer főiskolai hallgató dolgozik majd a népgazdaságban. Legtöbben, 1200-an, a Műszaki Főiskola Gépipari Karáról jelentkeztek. Némely gyár és vállalat megértésének köszönhetően — mint például a VZKG, a piesoki gépgyár, a Martini Nehézgépipari Üzem, a poldi Kladno és mások — sokan a leendő szakmájukhoz közel álló munkahelyen dolgoznak, ahol értékes gyakorlatot szerezhetnek.

Idősebb társaik mellett a Kelet-szlovákiai kerületből tizennégyezer közép- iskolás is munkával tölti a vakáció egy részét Legtöbben a. mezőgazdasági ü- zemekben és a konzervgyárakban dolgoznak. Sok kelet-szlovákiai fiatalt foglalkoztat a bratlslavai ZARES, Csehországban a lovosicei és az Űstí nad Labem-i konzervgyár.

Akik egész évben legtöbbet dolgoztak a SZISZ-Rzervezetben, jutalmul külföldi építőtáborba mennek. A Keletszlovákiai kerületből 750 fő- és közép- iskolás megy külföldre. Tíz leendő állatorvos például Mongóliába. Három heti munka után a további héten körutazáson vesznek részt abban az országban, ahová mennek.

F. V.

JÁRÁSI KÖRKÉP

Hogy milyen előkészületek előzték meg az idei építőtáborok megnyitását az Érsekújvári (Nővé Zámkyl járásban, arról Iveta Majeréíková. a SZISZ járási bizottságának titkára tájékoztatott.

— A nyári aktivitás eddigi tapasztalataiból kiindulva és tekintettel a nevelő-oktatási rendszer átépítésére, az idén csupán 1410 diákot vontunk be a járás középiskoláiból és szaktanintézeteiből. Ezért nagyon oda kell figyelni, hogy hol van igazán szükség az ifjúság segítő kezére. Hagyományosan jő az együttműködés a járási törzskar, az iskolák és a járási mezőgazdasági igazgatóság között.

• Hol vannak az építőtáborok?

— Járásunkban 24 munkahely van, nagyobb részük mezőgazdasági jellegű. Hangsúlyozom, hogy csak az igények 70 százalékát tudtuk kielégíteni. Legtöbben, szám- szerlnt 270-en az Elektrotechnikai Középiskolából kapcsolódtak be. A gimnáziumból 225, a Stúrovói gimnáziumból 155, a Si.gma szaktanintézetéböl 140 fiatal van vagy lesz az építőtáborban. Hetven fiatal nemzetközi építőtáborban, külföldön dolgozik. Az érsekújvári gimnáziumnak, az NDK-beli Naum- burggal, az elektrotechnikai közéniskolának Győrrel, a Surányi fSuranyl Mezőgazdasági Műszaki Közéniskolának Székesfehérvárral van csereakciója. Megszervezzük továbbá a nyári középiskolai táborokat, amelyekben az iskolai alapszervezetek kultúr- és sportfele- löseinek oktatását végezzük. Az egyik tábort a Szőgyéni (Svodínj a másikat az Udvardi (Dvory nad Zitavouj Efsz-szel közösen szervezzük.

Csepregi Zoltán