Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-07-22 / 29. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk Egészségünk védelme nem magánügy A légzőszerv! megbetegedések gye­rekeknél, felnőtteknél sok gondot o- koznak. E betegségek miatt gyakran hiányoznak a gyerekek az Iskolából, a felnőttek a munkából. Egyre világosab­bá válik, hogy a légzöszervl megbete­gedések és a dohányzás szorosan ösz- szefüggnek egymással. Sajnos, a felvilágosító propaganda ellenére is ma a gyermek nap­nap után nagyon sok dohányzó em­bert Iát. Cigarettázik a tanár és a tanárnő, dohányzik a gépkocsivezető és gyakran dohányzik az orvos is. Ha még rnindezekhez a szülők is cigarettáznak, a fiataloknak szinte a vérébe ivódik a nikotintartalmú füst. Doktor Pálfy Gábor biológus írja, hogy az ilyen e- setben már egyre megy, hogy dohány- zik-e a fiatal, hiszen a szoba levegője, a falak, a ruhái, a saját haja és bőre a dohányzás szagával és bűzével auto­matikusan átitatódik. Természetesen a gyermekre elsősorban az otthon, vagy­is a mikrokörnyezet hat. Milyen címen követelje meg az a szülő, aki cigarettá­zik, hogy gyermeke ne dohányozzék? A családok Illetve a generációk ördön- gős dohányzási körforgásának szűkü­lése csak úgy várható el, ha a feszítő küllők közül néhányat sikerül kiüt­nünk. A már dohányzóvá vált felnőt­teknek illetve szülőknek kell a ciga- rettázást valamlféle-képpen megszün­tetni, méghozzá úgy, hogy ez sikerül­jön is. Csehszlovákia a fejenkénti cigaretta- fogyasztás tekintetében szerencsére nem tartozik az abszolút élvonalba, a világranglistán kb. a 25. helyen áll. Évenként nálunk egy főre kb. 1800 da­rab cigaretta jut, ami sajnos szintén igen sok. Ha a csecsemőket, gyereke­ket és nem dohányzókat leszámítjuk, akkor a lakosság dohányzó fele bizony tekintélyes mennyiségű cigarettát szív el. Ma már elmondható, hogy az orvos- tudománynak ez a civilizációs betegség igen sok gondot .okoz. Közismert do­log, a cigarettázás és a rákos megbe­tegedések okozati összefüggése. Leg­először Izlandon — ahol környezet­szennyeződés gyakorlatilag nincs — fi­gyeltek fel a Jelenségre, hogy a dohá­nyosok között rohamosan szaporodtak az ilyen megbetegedések. Korábban, míg ez a káros szokás főleg a férfiak sajátja volt, a tüdőrák csaknem kizá­rólag férfibetegségnek számított. A második világháború óta azonban a nők között is igen elterjedt a dohány­zás és az orvosok véleménye szerint már a tüdőrák területén is kiegyenlí­tődési tendencia mutatkozik. Mindez a dohányzás és a tüdőrák összefüggésé­nek tényét húzza alá. Másrészt azt iga­zolja, hogy a nők is igen komoly árat fizetnek ezért a szenvedélyért. Egy szakfolyóiratban olvastam, hogy modern fizika-kémiai eljárásokkal több mint háromezer vegyianyagot sikerült kimutatni a dohányfüstben. Ezek közül nem a nikotin az, amely a tüdőrákot előidézi, hanem a rengeteg, úgynevezett „aromás szénhidrogén“ vegyület. Ezek tulajdonképpen különböző kátrányféle­ségek. És hogy ez nemcsak feltétele­zés, azt igen sok állatkísérlet bizonyít­ja' A dohányosok között lényegesed több az idült hörghurutos, sokszorosan több a tüdötágulásos beteg. Nálunk ezek a bajok lényegesen fiatalabb életkorban Jelentkeznek ma, mint a múltban. E két betegségről tehát ha nem is egye­düli, de feltétlenül korokként említhet­jük a füstölést. Persze létezik még egy sor egyéb tüdőbetegség is, amelyeknek ha nem is kiváltó oka, ám súlyosbítja őket a dohányzás A dohányzás természetesen csak e- gyike az egészségtelen életmód meg­nyilvánulásának, Viszont hallgatnunk kell a tudomány szakavatott képvise­lőire, akik egybehangzóan hangsúlyoz­zák, hogy nincs egyetlen más olyan módszer, amellyel olyan sok fajta és olyan tömegesen Jelentkező betegség lenne megelőzhető, mint a nemdohá­nyos életformával. S épp ezért a do­hányzás nemcsak magánügy, hiszen az egészségvédelem mindannyiunk közös ügye is. Strasser György munkával ünnepelnek A Királyhelmecl (Královsky Chltnec] Pio­nír- és Ifjúsági Ház fennállásának negyed- százados Jubileumára emlékezett a közel­múltban. A „születésnapon“ munkájuk el­ismeréseként több kitüntetésben részesül­tek. Beírták nevüket a SZISZ jb becsület­könyvébe, a járási iskolaügyi szakosztálytól valamint a VNB-töl is elismerő oklevelet kaptak! További munkájuk anyagi támoga­tásaként egy színes TV-készülékkel bővült a leltáruk. A ház igazgatója Pikor József a „Szocialista nevelésért“ kitüntetés aranyfo­kozatát vehette át. Az évforduló kapcsán látogattam meg őket, azzal a szándékkal, hogy betekintést nyerjek egész évi dolgos hétköznapjaikba és természetesen nyári ter­veikbe Is. — Hogyan lehetne körvonalazni tevékeny­ségüket? — Mindenekelőtt a szakköri tevékenysé­get szükséges megemilteni, ennek megkü­lönböztetett figyelmet szentelünk. Négy szakosztályunk működik: a társadalomtudo­mányok szakosztálya Borbás Erzsébet, az esztétika pedig Mészáros Margit vezetésé­vel. A technikai és természettudományi osz­tályt Bálint Zoltán irányítja, míg a testne­velési, turisztikai és honvédelmi szakosz­tály Rendes Erika védnökségével működik. Ezeken belül az iskolai év alatt 21 szak­kör tevékenykedik. Egy-egy kört átlagban 15 fiatal látogat. Számtalan versenyt, ve­télkedőt, sportnapot, előadásokat, beszélge­téseket stb. szervezünk a város pionírjai­nak, de a pionírcsapatok, rajok közti selej­tező, körzeti versenyeknek is ml vagyunk a házigazdái. — Megnevezésükben az „Ifjúsági ház“-ra is felfigyeltem. Gyakorlatilag ez mit Jelent? — Ez lényegében annyit jelent, hogy nem kizárólag pionírok járnak ide, hanem kö­zépiskolás diákok és munkásfiatalok Is. Az idősebb korosztály nagy előszeretettel láto­gatja a két csoportban működő labdarúgó- szakkört, a lányok pedig főleg a mode?n- és dzsesszgimnasztlkának hódolnak. Nagy az érdeklődés az ifjú műemlékvédők köre iránt és egyre népszerűbb a művészeti szak­kör. — Gondolom a nyáron Is tevékenyked­nek, hisz a pionírok, középiskolások népes tábora ilyenkor még jobban igényli a sza­badidő kellemes és hasznos eltöltését. Mit terveznek tehát a nyári időszakra? — így igaz, nálunk nyáron sincs uborka­szezon. A strandfürdő tőszomszédságában már felállítottuk azt a sátortábort, mely egész nyáron fogadja a pionírokat. Július első hetében a körzetünkbe tartozó tíz a- lapiskola pioníraktívájának iskoláztatását végezzük majd itt el. A pionfrvezetők itt megtanulhatják a sorakozás, jelentésadás fortélyait, előadások és gyakorlati bemu­tatók anyagából is meríthetnek. Július kö­zepéig a szakköröket látogató pionírok vá­logatott csapatát látjuk itt vendégül egy- egy hetes összpontosításon. Azon kívül, hogy itt is kedvtelésüket, hobbyjukat gyakorol­ják, úszótanfolyamot, turisztikai kirándulá­sokat szervezünk számukra, de sportjáté­kokra, szalonnasütésre is sor kerül, a szó­rakozást pedig a kultúrműsorok, filmvetí­tések és a zárókarnevál szolgálják. Ezután a sátortábort átadjuk a helyi magyar taní­tási nyelvű Iskolának, akik magyarországi vendégeket várnak majd ide. A pionírház a nyár további részében is tárt ajtókkal és gondosan előkészített programmal várja az érdeklődőket. A társasjátékokon, vetélkedő­kön. sportversenyeken kívül a hangsúlyt a kirándulásokra, a természet megismerésére helyezzük majd. — polgári Nyáron is közkedveltek a turisztikai klrán-< dulások Levelekből Négyszáz vagon A Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda)' Efsz-ben az őszi repce cséplésével kezdték az aratást. A tervezett 285 tonna helyett 295 tonnát takarítottak be. Gabonából 950 hektáron termesztettek búzát, 240 hektáron árpát, 200 hektáron szóját. Az aratást 9 saját és 12 vendégkombájn végzi. A szövet­kezet szerződéses kötelezettségének megre-< leiden 295 tonna repcét, 830 tonna árpát, 2500 tonna búzát és 320 tonna szóját juttat az állami alapokba, ami közel négyszáz vagon termést jelent. Széllé Beáta Baráti látogatás A Rimaszombati [Rimavská Sobotaj Törzse állattenyésztő Vállalat SZISZ alapszervezetei már hosszabb ideje szoros baráti kapcsolat tokát tart fenn a magyarországi Zagyva- szántó KISZ-szervezetével. A napokban láN ták vendégül magyarországi barátaikat. Bej mutatták nekik községüket, a szövetkeze-“ tét, a járást. Közös kiránduláson felkeresj ték a Közép-szlovákiai kerület nevezetes he-' lyeit. Torpis Jázsel — A honvé­delmi nevelés terén a legjobb eredményeket a sorköteles fia­talok katonai szolgálatra tör­ténő felkészíté­sében értük el az elmúlt évek­ben — mondot­ta Ondrej Stre­da alezredes, a Komáromi JKo- márno) Járási Katonai Pa­rancsnokság tisztje. — Ezt főleg annak köszönhetjük, hogy szorosan együttműködünk járásunk társadalmi szervezeteivel. Jelenleg a Hon­védelmi Szövetséggel leggyümölcsözőbbek a kapcsolataink, amelyeket szerződések is biztosítanak. Javultak a kapcsolatok a nemzeti bizott­ságokkal. Mindenekelőtt a járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályával. Lényeges tény, hogy a múlt évekhez viszonyítva ja­vult az együttműködés a Szocialista Ifjú­sági Szövetség járási bizottságával is, s a kapcsolatok természetesen szorosabbra fűzhetők. Talán ezen a téren találhatók a legnagyobb tartalékok. — Meg kell még említeni a nemzeti bi­zottságok honvédelmi bizottságaihoz fűződő kapcsolatainkat is — fejti ki nézeteit Ond­rej Streda alezredes. — Nagyon sokrétű az együttműködés. Az ügyes-bajos dolgaink intézése mellett szakmai segítséget is nyúj­Honvédelem tunk egymásnak. Tőlük nagyon sokat vá­runk a propagációá' munka terén és a ka­tonai hivatás népszerűsítésében. Nem di­csekvésnek szánom, de az Igazsághoz tar­tozik. hogy a munkánkhoz nagyon jő felté­teleket sikerült teremtenünk. A Honvédel­mi Szövetség az illetékes felettes szervek minden anyagi támogatást megadnak, hogy eleget tehessenek küldetésüknek. Ez meg is látszik a sorköteles fiatalok felkészült­ségében. állandóan javuló színvonalban. Nyilvánvaló, hogy a sorköteles fiatalok­kal csak akkor érhetnek el megfelelő ered­ményeket, ha nem szorul háttérbe az isko­laköteles fiatalok honvédelmi nevelése sem. E téren a legjelentősebb eredmény, hogy egységes rendszert dolgoztak ki honvédel­mi napok, illetve gyakorlatok lebonyölítá- sára. Mindenekelőtt ezeknek a rendezvé­nyeknek színvonalát szükséges emelni. Be­mutatókat rendeznek az Iskolák számára, hogy tapa.sztaIatokat szerezhessenek az ön­álló munkához. Ez valóban szükséges, hi­szen az iskolákon mint tantárgy megszűnt a honvédelmi nevelés. Nagyon jó eredmé­nyeket értek el a komáromi iskolák, de a járás iskolái sem maradnak le. Példának említhetjük az alsópéteri (Doln^ PeterJ is­kolát, de alapjában véve a többiek eredmé­nyeivel is elégedettek lehetnek az illeté­kesek. — Nagyon fontosnak tartjuk — folytatja az alezredes elvtárs —, hogy ott ahol a fel­tételek lehetővé teszik, megalakuljanak az Iskolákon is a Honvédelmi Szövetség alap-“ szervezetei. A szövetségben folyó munka felkelti a fiatalok érdeklődését a honvé-“ delml nevelés kérdései iránt, ami mindenj képpen a tevékenység színvonalának javu-“ lásához vezet. A jobb eredmények elérése érdekében minden vonatkozásban a honvédelmi neve­lés, az egyes szaktevékenységek vonzóbbá tételére kell törekedni. Sajnos kicsit nehe-“ zítl a munkát, hogy a járásban nincsenek katonai alakulatok, leszámítva a határőrség alakulatát. így mindenekelőtt a Honvédelmi Szövetségben folyó szaktevékenység kiszé^ lesítésére kell törekedni, hogy megnyerjék a fiatalok széles rétegeit. Nagyon nagV' az érdeklődés a technikai irányzatú szakkörök és szakosztályok iránt. Az iskolákon roha­mos fejlődésnek indult a számítástechnikai szakkörök munkája. Minden jel arra mutat, hogy ez a terület vonzza legjobban a fiata-“ lókat, ezért a fejlesztést'is ezen a terüleJ ten kell leginkább szorgalmazni. — Mindent összegezve elmondhatom, —, mondja végezetül Ondrej Streda alezredes —, hogy járásunkban egyre inkább előtérbe kerülnek a honvédelmi nevelés kérdései. Sokkal jobb megértést tapasztalunk a váN lalntok részéről is mint a múltban, amej lyek megteremtették a feltételeit annak, hogy a sorköteles fiatalok rendszeresen részt vehessenek a szaktanfolyamokon, a-“ melyek nélkül nagyon nehéz lenne eleget tennünk a hadsereg elvárásainak. Kamocsai Imre A NEMZETKÖZI BÉKEÉV ESEMÉNYEI Kanada fővárosában Ottawában, A Föld sorsáról címmel nemzetközi értekezletet tartottak, amelyen a korunkat foglalkozta­tó legfontosabb kérdéseket — a leszerelés' és békeharc, a környezetvédelem, a világ országai gazdasági-társadalmi fejlődésének kérdéseit — vitatták meg. Az értekezleten részt vettek ismert tudósok és társadalmi aktivisták, írók, békeharcosok, akik hang­súlyozták, hogy az emberiség globális prob­lémáit nem lehet megoldani csak akkor, ha leállítják a fegyverkezési hajszát, és a fegy­vergyártásra költött pénzösszegeket társa­dalomfejlesztési programok megvalósításá­ra fordítják. A Kolumbia Egyetem [USA] ismert tu­dósa, Samur Maiman az értekezleten hang­súlyozta, hogy csak egyesített erőfeszíté­sek révén állíthatják te a fegyverkezési hajszát és fordíthatják az illető alapokat a világ országainak gazdasági fejlesztésére. Ursula Franklin, a Torontói Egyetem [Ka­nada) professzora síkraszállt a katonai költségvetések csökkentéséért, a nukleárls- fegyver-kísérletek általános betiltásáért, a vegyi fegyverek felszámolásáért, egy új gaz­dasági rend megteremtéséért, amely meg­felel a világ összes népei létérdekeinek. David Brauer, e nemzetközi fórum elnöke kijelentette: a konferencia legfontosabb cél­ja az, hogy meghatározza a béke megőr­zésének és a közös problémák megoldására irányuló erőfeszítések egyesítésének útját. A nukleáris században új szemszögből, ésszerűen kell megvizsgálni az összes prob- lémákaU A vegyi fegyverek veszélyesztetik földünk növény és állatvilágát Az ENSZ brüsszeli tájékoztatási központ­ja és a belga Tudományos Akadémia BrUsz- szelben szemraináriumot rendezett „Környe­zetvédelmi kérdések és a fejlődő országok“ témával. A vegyi-, és baktériumfegyverek reális veszélyt jelentenek földünk növény- és állatvilágára, mert hosszú időre meg­bonthatják az ökológiai egyensúlyt — hang­súlyozta a szemmlnáriumon Mostafa Tóiba, az ENSZ környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója. Felhívta a transzna­cionális társaságok figyelmét azokra a ká­rokra, amelyeket a fejlődő országoknak o- koznak a vállalataikból kikerült vegysze­rekkel való lég-, talaj- és vízszennyeződés­sel. ' A katonai célú tudományos kutatások nem szolgálják a haladást A nyugati államok kizárólag katonai jel­legű kutatásokra évente átlagban körül­belül 45 dollárt költenek lakosonként, míg orvostudományi kutatásokra csak 11 dol­lárt. Ezt a következtetést vonta le az USA- ban a World Prioritás nevű gazdasági ku­tatócsoport tanulmánya. A fegyverkezés ál­tal felemésztett óriási anyagi erőforrásokat vizsgálva, a kutatók figyelmeztették, hogy ez egyre inkább kihat a társadalmi progra­mokra nemcsak jelen pillanatban, hanem a közeljövőben és a távoli jövőben Is. Míg az Ipari államok bruttó nemzeti ter­mékük 5,4 százalékát fordítják katonai ki­adásokra, a fejlődő országok megsegítésért a bruttó nemzeti terméknek csak 0,3 szá­zalékát Irányozzák elő. A kutatócsoport ta-< nulmánya rámutat, hogy az amerikai légi haderő költségvetése nagyobb az 1,2 miU liárd afrikai, latin-amerikai és ázsiai [bele-“ értve a japánokat is) gyermekek nevelésére előirányzott összegnél. Japán békeharcosok akciói A japán tudósok elemzik a „csillag­háború“ néven ismert Stratégiai Védelmi Kezdeményezés programjának megvalósítá-“ Sábán való részvételt. „A program megva-“ lósítása oda vezet, hogy tömegpusztító fegy­vereket telepítenek a világűrbe, és növeli a nukleáris háború veszélyét“ — mutat rá egy dokumentum, melyet eddig mintegy 2700 japán tudós írt alá. Egy másik tokiói hír szerint a japán fö-“ városban értekezletet tartottak a hlroslmal és nagaszaki atombomba-támadások áldoza-“ tatnak szervezetei. A „Nem engedjük meg a hlrosimal és nagaszaki tragédia megis­métlődését“ jelszóval lezajlott értekezlet résztvevői hangot adtak annak az elhatá­rozásuknak, hogy földünk összes lakóit feU szólítják: tegyenek meg mindent a tömeg-“ pusztító fegyverek felszámolásáért. A hirosimal és nagaszaki atombombázá­sok óta eltelt 40 év igazolja korunk legfon-“ tosabb problémája — a nukleáris fegyverek betiltása — sürgős megoldásának szüksé-“ gességét — mutat rá az értekezleten elő­terjesztett jelentés. — Mint ahogy azt a két japán város tragédiája bebizonyította, a nukleáris fegyverek bevetése katasztrofális következményekkel járhat az egész embe­riségre nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom