Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-12-09 / 49. szám

XXXIV «»I. 1986. 12. 10. Ara 1,~ Küa Hajnal Anna KIS ANNÁHOZ Látsz engem, aki látlak? hallod-e hangomat? emlékeim sűrűiében hallom gyors lábodat, páfrányok közt suhogva vad szaladásodat, friss, könnyű llhegésed. Ismerd meg arcomatl Te éber szomfűséggal és hűséggel teli, szemed szememben mását még mindig megleli, szivedből lett szivemben a bűsé^ most Is ép, csupán az Ifjúság szépség a romlandó cserép. Látsz engem, aki látlak? énbennem élve élsz, vonuló éveimben élsz, alakot cserélsz: elérhetetlen gyermek, örökre egy velem, fürtöd érik fehérré megérő fejemen. Kis térded megütötted? nézd, térdemen ragyog cslllagalaku sebhely. Jelöl, amíg vagyok —• Te csillapíthatatlan vágy, kérdő szomjúság, vlsszahangzö ereimben az a „miért“ kiált! Sn vagyok az a lélek, mely tettél, az a láng. Te lobbanőan táncos, én elülő zsarát; ha Te füstödtől kormos boruló homlokom, nagy sárga lángjaidtól lettem merő korom. A fiatalok és az öregek kölcsönös viszonya az utóbbi időben gyak* ran vitatott téma. Sok fiatal az Idősebbektől elbidegül, közömbös, sőt sokszor ellenszenvet is táplál a nagy­szülők. szülők iránt. Persze, ennek az ellenkezőjére is számtalan példát hoz­hatnánk fel, ráadásul általánosítani azért sem szabad, mert itt nincs hiteles mérce. — Egy dolgot azonban nem volna szabad elfeledni: a fiatalok számára Is múlandó az Idő, A megbokrosodott lo­vakként rohanó napok, évek minket sem kiméinek. Öregszünk mi Is, ezért is kell tisztelnünk, becsülnünk és sze­retnünk az ősz ha)ú embereket — kez­di a téma fejtegetését Birlné Antal Er­zsébet, a Safárikovói Szociális Otthon ergoterápiai részlegének vezetője. — Amikor ezelőtt hat évvel, az otthon in­dulásakor ide kerültem, fiatalon is von­zódtam az öregekhez. Hamar megtalál­tuk a közös hangot. Sokat tanultam az idős emberektől, és egyre jobban tuda- tosflottam azt Is, hogy a jelenünk a múltban gyökerezik, hiszen voltak ők is fiatalok, életerősek. Az sem Igaz, hogy az öregek már semmire sem ké­pesek. Kitűnnek kézügyességükkel a kulturális tevékenységük is sokszor ki­magasló teljesítményt hoz. Erzsikének pedig hihetünk, mert köz­ismert a szociális otthon lakóinak ak­tivitása. Olyan sokrétű kulturális mun­SZEBBÉ TENNI AZ ÉLETET= kába kezdtek, e foglalkozás felelősének irányításával, mely elismerést váltott ki a környéken. Énekeltek, szavaltak, tán- ^ coltak, saját zenekart alakítottak, jele­neteket tanultak be, és közel háromórás műsorral szórakoztatták a környék fal- ' vainak lakóit. Kétszer Indultak a szó-, clális otthonok kerületi seregszemléjén, és mindkétszer a második helyen vé­geztek. A kézimunkakört szintén ErzsL ke szervezte meg, és ma már ott tarta­nak, hogy az otthonban havonta össze­gyűlik egy kiállításra való anyag. Az otthon kertészetét is ők vállalták, fgy a maguk termesztette zöld.séget fo­gyasztják, sőt erejükből arra is futja, hogy a rimaszécsi (Rlmavská SeC) véd­nökség! szövetkezetnek is segítenek. So­kat járják a környéket, mert van az ott­hon lakóinak turisztikai köre, sőt autó- buszkirándulásokat is szerveznek. Az ergoterápiai részleg vezetője és két se­gítőtársa vette gondjaiba az olvasókört, a felolvasókört és a különböző játék- köröket is. De hogy erre a gazdag, sok­oldalú munkára sor kerülhessen, a fia­tal kultúrfelelős rengeteget áldoz a sza­badidejéből. — Nem sajnálom ezt az időt, mert szeretem munkámat, szeretem az idős embereket. Arra törekszem, hogy ne érezzék üresnek, tartalmatlannak a napjaikat, az életüket, örülünk, ha jön­nek a pionírok, a középiskolások, üze­mek, vállalatok képviselői, és köszöntik lakóinkat, s persze mi sem maradunk adósok Munkánk legszebb elismerése az volt, hogy' elnyertük a. Példás ott­hon címet. A nemrég alakult szocialista munka- brigád többi tagja is segít. Erzsiké fia­tal párttag, és mint vezetőségi tag az otthon irányításából Is részt vállal. A legutóbbi választásokon. a vnb képvlse- lőtanócsának a tagja lett a város 53, körzete és a szociális otthon képvise­letében. A vnb szociális bizottságában Is igényt tartottak a munkájára. Sok te­hát az elfoglaltsága. Marad-e egyálta­lán szabadideje? — A családi ház körül is akad bőven tennivaló, főleg most, hogy tatarozzák. Egy kl.sftam van; de megromlott egész­ségi állapota miatt édesanyám Is gon­dozásra szorjul már. Mégsem érzem any- nyira idő szűkében magamat, a meg­annyi elfoglaltság, tisztség mellett sem kényszerülök lemondani hobbimról, a régiségekről és az olva.sásról. Gyakran magam is tollat ragadok, főleg verseket Írogatok. Kép és szöveg: Polgári László

Next

/
Oldalképek
Tartalom