Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-12-02 / 48. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk A BElESZÖlAS JOGA A demokrácia fogalmát, amióta ez a kifejtízes az ókori Görögországban meghonosodott, sokan sokféleképpen értelmezik, és nem ritka az sem, hogy homlokegyenest ellentétes társadalmi berendezkedést vagy gyakorlatot egyformán demokratikusnak tekintenek. Számunkra a legelső kérdés döntően i és kizárólag az; demokrácia — vagyis ' tényleges uralom — melyik osztály számára? A demokráciát tehát elsősorban az osztálytartalom oldaláról közelítjük meg. Az eligazodáshoz Leninnek azok a gondolatai adnak útmutatást, amelyek szerint a demokrácia kérdésében nem elegendő pusztán a többség és kisebbség elvont kategóriáira hivatkozni, hanem mindig meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó rendszer mely társadalmi csoportok érdekelt érvényesíti. A szocialista demokrácia fejlesztése ebben az összefüggésben azt célozza, hogy a viták, párbeszédek széles körű nyilvánosság előtt kapjanak teret, a társadalom különböző rétegeiben lezajló mozgások és ezek egyeztetésével az előtérbe kerülő érdekek ténylegesen érvényesüljenek. A társadalom nyitottsága, a politikai és állami intézmények problémaérzékenysége, az érdekkülönbségek feltárása hozzásegít a konfliktusok feloldásához. A szocialista demokrácia tartalmi és formai fejlesztését azonban nem a taktika inspirálja, hogy az emberek mondják csak a magukét, és ezzel meg nyugszanak, feszültségeiket levezetik aztán maradhat minden a régiben. El lenkezőleg; az a cél, hogy a vitákban a lakó- és munkahelyi fórumokon köz vetített véleményekből végül is a több ség akaratát hűen kifejező elhaiározá sok, döntések szülessenek. A minél több véleménnyel alátámasztott döntések nemcsak azzal az előnynyel járnak, hogy könnyebben megért- hetők és eltogadtratók, hanem azzal is, hogy növekszik a mellettük kiálló és végrehajtásukért tennikész emberek tábora, Ha a mindannyiunk érdekeivel számoló közös célokon keresztül valósítjuk meg a magunk szándékait, olyan erőtartalékok szabadulnak fel, amelyek meg.snkszorozzák a társadalom teljesítőképességét. A tudományos kutatásban, a műszaki fejlesztésben, az oktatásban, a közművelődésben, az egészségügyi ellátásban, a közigazgatásban dolgozók számára sem közömbös, hogy beleszólhatnak-e az őket körülvevő, a munkájukhoz feltétlenül szolgáló környezet dolgaiba. Az anyagi érdekeltséget illetően sem szabad megfeledkezni arról, hogy a helyes arányokat, a nagyobb teljesítményeket elismerő bér- és jövedelemszabályozás Is csak úgy lehetséges, ha jól működnek azok a mechanizmusok, a- melyek állandó visszajelzéseket adnak az Intézkedések fogadtatásáról és tényleges hatásáról. Nem beszélve a munkahelyi demokrácia fórumairól, amelynek egyik fontos szerepe, hogy érvényesüljön a közösség véleménye, a valódi teljesítmények anyagi elismerése. Demokráciánk osztálytartalmából következik, hogy miközben szót akarunk érteni mindenkivel, aki a nép, a szocializmus sorsáért felelősséget érez, cselekedni kész, fel kell lépnünk azokkal szemben, akik akár áttételesen Is a párbeszédet, a véleménynytlvánítás szabadságát bármely Indítékból a szocializmus értékeinek, vívmányainak megkérdőjelezésére szeretnék felhasználni. A szocializmus lényegéhez tartozik, hogy a CSKP a mindent a népért, a nép részvételével elvet vallja és követi. Gyakorlati teltételeket teremt a közügyekben való aktív munkálkodáshoz és beleszóláshoz. Strasser György HATÄRORÖK KITtlNTEIÍSE Harmincöt évvel ezelőtt fogadta el a Nemzetgyűlés az országhatár védelméről szóló 69/1951 számú törvényt, amely, értelmében létrejött a belügyminisztérium határőrsége. Az ünnep alkalmából riportban számoltunk be határőreink munkájáról. A közelmúltban pedig kedves kis ünnepség zajlott le Bra- tlslavában, a Klgment Gottwald Központi Ifjúsági és Pionfrotihonban. Auguslfn Cisár, a SZISZ Szlovákiát Köz- pontl Bizottságának titkára, a SZISZ Szlovákiai Központi Plonirtanácsának elnöke fogadta azokat a határőröket, akik a pionír- szervezetben végzett munkájukkal szertz'ek érdemeket. A találkozón jelen volt Vik’or Gallo mérnökezredes, a határőrség bratis- lavai kötelékének parancsnoka, Fedor GuIIa, az SZSZK Nemzeti Frontja KB alelnöke és mások. Augustin Cisár rövid ünnepi beszédében méltatta a határőrök munkáját, akik a pio- nlrcsapatokban és rajokban dolgoznak. Sok szép percet, hasznos Időtöltést szereznek a kis pioníroknak. Az Ifjú határőrök rajaiban végzett munka a pionírok legkedvesebb Időtöltései közé tartoznak, és ez minden bizonnyal a határőrök érdeme. Viktor Gallo mérnökezredes arról beszélt, hogy örül a határőrök és a plonirszervezet együttműködésének. A rajokban dolgozó gyerekek — miután alaposan megismerik a határőrség munkáját — legtöbbször éppen ezekben az alakulatokban töltik le a tényleges katonai szolgálatot. Általában a legügyesebbek közé tartoznak, mivel a szolgálat alapvető fortélyaival már gyermek- k"rhan megismerkednek. A legjobb határőrök nevét ezután beírták a SZISZ SZKB Becsületkönyvébe, illetve az ifjúsági szövetség egyéb kitüntetéseit nyújtották át nekik. A meghitt ünnepséget követően beszélgettünk két kitüntetettel. Karol Navrátil másodéves katona, Duna- szerdaheiyröl (Dunajská Streda) érkezett. Civilben rádiómfiszerész. a Kun Béla Alapiskola ifjú határőrrajának vezetője BratlslaAugustln Cisár, a SZISZ SZKB ti'kára átnyújtja a kitüntetéseket, mögötte Fedor Gulla, balra Viktor Gallo mérnükezredes. Pionírok, Betka Strasserová ás Kafka Cisá- rová köszöniik a példás határőröket: Ladls- lav Leporist, jaroslav Ambrézyt és Karol Navrátilt. va-Petr2alkában: „Már a katonai szolgálat előtt otthon Is vezettem egy rajt a Május 1. téri alapiskolában. Ml sem természetesebb, hogy rögtön vállalkoztam rá, hogy a szolgálati Idő alatt is dolgozzam a pionírok körében. Vannak bajtársaim, akik a szabad Idejükben rendszerint a városban ögyelegnek. Nem tudom, mivel jobb az. mintha egy csoport fiatalnak szerzek örömet. Még így Is van épp elég Időm, mivel a pionírfoglalkozásokért rendszerint kimenő vagy eltávozás jár. A legszebb kárpótlás azonban a gyerekek végtelen hálája és ragaszkodása.“ Jaroslav Ambrúzy SpiSská Nová Vesből származik, civilben geológus, középkáder: „A gyermekeket roppant érdekli k határőrök rajaiban végzett foglalkozások, a haditechnika, meg Ilyesfélék. Melyik fiú ne örülne neki, hogy géppisztolyból lőhet, igaz, csak vaktölténnyel. Nagyon sokat beszélünk a fiatalok katonai pályára való előkészítéséről. Ogy hiszem, legjobb, ha már a pionír- korban elkezdjük. Ezért Is csinálom.“ P. L. Bihary felvételei DIÄKVILÄGF0RUM Negyven éve alakult meg a Nemzetközi Diákszövetség, amelynek azóta is hazánk fővárosa ad otthon'. Ma is a legnagyobb és legbefolyásosabb nemzetközi diákszervezet. Az idei nemzetközt diáknao alkalmából az NDSZ és a Szoclalis'a Ifjúsági Szövetség Főiskolai Központtá közös nemzetközi tanácskozást szervezett Művelődés és társadalom címmel. A diákvllágfórumot három regionális előkészítő ülés előzte meg. 1986. januárjában ázsiai és csendes óceáni fórum volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, júliusban latin-amerikai és kartb-tengeri tanácskozás Mexikóban, októberben pedtg afrikai diákfórum Szudánban. Ugyancsak hasonló témát tárgyalt a Finnországban rendezett európai diákfórum Az egyetem és a társadalom 8 diákok szemszögéből címmel. Ezek a tanácskozások készítették elő a prágai diákvllágfórumot, amelyen több mint száz országból háromszázhüsz küldött vett részt, jelen voltak továbbá az ENSZ és az UNESCO képviselői, valamint a művelődés kérdéseivel foglalkozó nem kormányszintű szervezetek képviselői Is. A fórum központi témája a művelődés és a társadalom kölcsönhatása és helyzete volt. Napirendre került az oktatás, valamint a diákok jogi és társadalmi helyzete a világ különböző részeiben. A tanácskozás záródokumentumában a küldöttek egyhangúlag leszögezték, hogy a művelődés nem kiváltság, hanem minden ember legalapvetőbb joga. Felszólították az ENSZ-t és a világ kormányait, hogy ilyen értelemben tegyék mindenki számára hozzáférhetővé a tanulást. Megállapították, hogy a Nemzetközi Diákszövetség az elmúlt negyven év alatt teljesítette vállalt kötelezettségeit; kitartóan harcol a diákok jogaiért, a békéért, a leszerelésért, a félelem nélküli világért. Ilyen szellemben folyt a prágai diákvilágfórum tanácskozása is. (pl) Haladó ifjúsági mozgalmunk történetéből A MIINKAÍRT, A KENYÉRÉRT - A FASIZMUS EUEN Otven évvel ezelőtt a fasizmus egyre nyíltabban veszélyeztette a világot. A veszély elhárítása végett gyűlt Össze 1935 nyarán Moszkvában a Kommunista Internsclonálé VII. kongresszusa, amely kitűzte az egységes népfront megalakításának Irányvonalát a fenyegető fasizmus ellen. A kongresszus foglalkozott azonban az ifjúság, az Ifjúsági szervezetek kérdéseivel is, és arra szölltott fel, hogy az Ifjúság körében tOmegszervezeteket kell alapítani. A Kommunista Internaclonálé teladatalt részletesen megtárgyalta a Kommunista Ifjúsági Internaclonálé VI. kongresszusa. Résztvevői helytelennek minősítették a kommunista Ifjúsági szervezetek addigi működését, mert a kommunista pártok munkamódszereinek gépies utánzására törekedtek. aminek pedig az lett a következménye, hogy a szervezetekben csak kevés fiatal tömörült. A KII hangsúlyozta, hogy olyan munka- mődszereket kell alkalmazni, amelyek felkeltik a fiatalok érdeklődését, és megnyerik őket a fasizmus elleni harcnak. Erre azonban csak egy olyan tömegszervezet lett volna képes, amely valamennyi antifasiszta gondolkodású fiatalt egyesit. A küldöttek tehát úgy határoztak, hogy országukban hozzálátnak az Ilyen tömegszervezetek megalakításához. Az egységes antifasiszta népfront politikai viszonyainkra való alkalmazását a CSKP VII. kongresszusa dolgozta ki. Az Hiúság kérdéseivel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a fasizmus elleni harc élén az Ifjú kommunistáknak kell állniuk egy olyan tömegszervezetben, amely politikai meggyőződésre valő tekintet nélkül az egész faslsztaellenes Ifjúságot tOmö- rftené. A kongresszus felhívással fordult az Ifjúsághoz, amelyből Idézünk: „Ml, a CSKP VII. kongresszusának szónoki emelvényéről hozzátok fordulunk, hozzátok, akiké a jövő. Egyesítsétek szervezeteitek erejét, közös erővel emeljétek magasra az Ifjú nemzedék harci zászlaját, és Írjátok rá ezt a jelszőt: A szabadság, a béke, a haladás és a kenyér védelmére!“ Már 1936 júniusában megalakult az Ifjúsági Szövetség (annak Idején foglalkoztunk vele), amely elsősorban a cseh országrészek Ifjúságát tömörítetté. Októberben Szlovákiában létrejött a Magyar Fiatalok Szövetsége, amely bár módfelett haladó nézeteket vallott, számbelileg gyenge volt. Novemberben megint csak a cseh országrészekben megalakult a német fiatalok haladó szövetsége, a Deutscher jugend- bund. Ilyen előzmények után alakult meg 1936. december 6-án, tehát pontosan fél évszázaddal ezelőtt Bratlslavában a Szlovák Ifjúsági Szövetség. amely pontosan megfelelt a Kommunista Internaclonálé, a Kommunista Ifjúsági In- ternaclonálé és a CSKP VII. kongresszusa Irányelveinek. Sok helyen a Magyar Fiatalok Szövetségének tagjai és szervezetei Is beléptek a Szlovák Ifjúsági Szövetségbe. Az új szervezet programnyilatkozatában többek között ez állt: „A szlovák Ifjúság munkál akar, egészségre szórakozásra és kultúrára vágyik, jobban aka runk álnl. mint apáink éltek. Ezért sorakoz. tünk fel a faslsztaellenes arcvonalba, hogy megakadályozzuk köztársaságunk népeinek rabságba vetését, hogy a fasizmus ne fojtogathassa a szlovák Ifjúságot. Ezt a feladatot becsületesen teljesíteni fogjuki“ Az új szervezet megalakításának óriási jelentősége volt. Oj munkafeltételek alakultak ki, alábbhagyott az új szervezet üldöztetése és a megkülönböztetés veszélye, amely addig számos fiatalt elriasztott a Csehszlovák Kora- szomolba valő belépéstől. Az új szervezet párton kívüli szervezetként alakult, hogy Ilyen módon Is lehetőség nyíljon a különböző világnézetű és politikai felfogású (természetesen a fasisztán kívüli) Ifjúságnak a szervezetbe való belépésre. így soraiba vonta nemcsak a volt komszomollstákat, hanem a szociáldemokrata és a nemzeti szocialista Ifjúság egy részét és addig szervezetlen fiatalt Is. A szövetség, megalakulása után nemsokára, röplratot adott ki, amelyben Ismerteti a fiatalokat a program elveivel. A röplratban többek között ez állt: Az Ifjúság valamennyi szervezeteivel karöltve harcolunk munkáért és kenyérért az Ifjúság számára, amely - jelenlegi helyzete folytán Igen szenved, és velük harcolunk karöltve a béke fenntartásáért! Azt akarjuk, hogy az Ifjúság legyen kész a köztársaság megvédésére azon reakciós elemek ellen, akiknek szemet szúr a demokrácia és a szabadság . .. Azt akarjuk, hogy szép hazánk mindig szabad és boldog ország legyen. Követjük az Ifjúság és szervezetet munkájának és harcának legszebb és legjobb hagyományait... Azt akarjuk, hogy közöttünk az ifjúság egészséget, szórakozást, sportolást, valamint élett égető kérdéseire megoldást találjon.“ Az Ifjúsági szövetség új munkamódszereket alkalmazott. Több figyelmet szentelt a szórakozást formáknak, kultúrának, sportnak. Ezeket ez elveket lefektették az alapszabályzatban Is, ahol a munkának számos további formáját is megtaláljuk, például a tudományos, gazdasági, kulturális és szociális kérdésekről szőlő előadásokat, különböző társasjátékokat, közös kirándulásokat, színházlátogatásokat és estélyeket, ének- és zenekarok, sportkörök alakítását, valamint nyári és téli táborok szervezését. Jóllehet, az Ifjúsági Szövetség azért alakult, hogy hozzájáruljon a fasizmus veszélyének elhárításához, s bár munkáját olyan módszerekkel Is gazdagította, amelyek ezelőtt a Komszo- molban kevésbé voltak használatosak, kezdeményezésére megalakult a munkanélküli fiatalokat segélyező bizottság. A bizottság munkája nagy támogatásra talált a haladó gondolkodású tömegek soraiban, amelyeknek szószólói a cseh és a szlovák kultúra jelentős képviselői is voltak. A Szlovák Ifjúsági Szövetség kezdeményezte az ,,Ifjúság mindenekelőtt“ elnevezésű mozgalmat, amelynek megszervezését a munkanélküli fiatalság bizottsága vállalta. ,.Az Ifjúság mindenekelőtt“ a niunkanélknil fiatalok sorsának megjavítását szolgáló több Intézkedést eredményezett Egyszersmind ez volt az első olyan akcól, amellyel kapcsolatban a Szlovák Ifjúsági Szövetségnek sikerült megvalósítania a fiatalok széles egységfronllát. K. M.
