Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-25 / 47. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk Az ííjásái és a számítástechnika A Csehszlovák Televízió brattsiaval stúdiója a hét végén többször Is élő adásban számolt be a Szakszervezetek Házában rendezett műszaki kiállitásról. A kiállítás középpontjában számítógé­pek dolgoztak, és a gépek körül az ér­deklődők többsége fiatal volt. Napja­inkban. ha még neifí is tipikus, de már valóság, és a közeljövőben egyre ter­mészetesebb lesz a számításteebnikal eszközök széles körű alkalmazása Üze­meket, intézményeket járva tapasztal­juk, hogy ma már nem az a kérdés, alkalmazzák-e egyáltalán a számítógé­peket, hanem arról hallhatunk, hol tar­tanak jelenleg azok üzemeltetésében. A mezőgazdaságtól az egészségügyig, a termelőüzemektől a raktárakig, az épí­tőipartól az államigazgatás szerveiig szinte mindenütt jelen van a számítás- technika. Az viszont korántsem ilyen egyértelmű, vajon hatékonyan használ­ják-e a meglévő gépparkjukat. Azok a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények jártak el helyesen, amelyek meglévő feladataikhoz vásároltak szá­mítógépet, nem pedig egy bizonyos ka-. pacitású számítógépnek próbálnak utó­lag munkát keresni. Számítástechnikai szakemberek mond­ják, hazánkban kétirányú a gépek fel- használása. Egyrészt szükség van a na­gyobb teljesítményű, nagy kapacitású számítógépekre a nagy tömegű adatfel­dolgozáshoz, a népgazdaság számára elöbb-utóbb elkerülhetetlen fontos adat­bankok kialakításához; másrészt a gya­korlati élet inkább a differenciáltabb, a felhasználói Igényekhez rugalmasan alkalmazható mini- és mikrogépek tér­hódítását hozta magával a népgazda­ság legkülönbözőbb ágazataiban. Ma már a legtöbb helyen ott tartanak, hogy munkaeszközként és nem csodamasina­ként használják a személyi számítógé­pet. Ez a gépkategóría szinte valameny- nyl dolgozó és vezető számára könnyen kezelhető, amit bárki viszonylag gyor­san elsajátíthat. A számítógép, ahol megjelenik, rendet követel vagy csinál magának, hiszen a betáplált és vissza­kért adatok szigorú logikai sorrendet, megfelelő szelektálást igényelnek. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a számítógépek alkalmazásának egyik nélkülözhetetlen tényezője az em­ber. Szöget ütött a fejemben egy szá­mítástechnikai oktató megjegyzése. A felnőttek többsége még mindig fél a számítógépektől. — mondotta. Szavai azt is bizonyítják, hogy a fiatalok fo­gékonyak az új iránt, hogy alkalmazni kívánják a legújabb technikát a gyakor­latban. A CSKP KB nem egy határozata mutatott rá, hogy a gép- és az elektro­technikai ipar dinamikus fejlődése nagy lehetőségeket teremt a fiatal nemzedék érvényesüléséhez. Ezért várja el a párt a Szocialista Ifjúsági Szövetségtől, hogy kezdeményezően patronálja majd a leg­fontosabb korszerű termelési szakága­zatoknak, pl., a robotok, a mikroszámí­tógépek gyártásának és gyakorlati al­kalmazásának fejlesztését. E feladat alapjában véve nem új, mert már eddig is a SZISZ-tagok Szlovákiában 150 ro- botosított munkahely kijelölésében és fejlesztésében vettek részt, most azon­ban szükséges, hogy a vezető gazdasá­gi dolgozók az eddiginél sokkal jobban támogassák a SZISZ kezdeményezését. Az említett iparágak progresszív jel­legéről tanúskodik az az adat, hogy Szlovákiában a gépiparban és az elek­trotechnikában mintegy 100 ezer közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező ember dolgozik, ami azt jelenti, hogy minden harmadik dolgozónak van kö­zép- vagy főiskolai végzettsége. A műszaki tudományok iránti érdek­lődés felkeltését segíti az is, hogy idén a középiskolákban mindenütt bevezet­ték a számítástechnikát mint tantár­gyat, ami azt jelenti, hogy az Iskolából kikerülve ezek a fiatalok többé-kevésbé „szót fognak tudni érteni“ a számító­géppel is. Strasser György Séta Klement Gottwald szülőhelyén Ha élne, öröme telne benne Kisiskolás koromtól kezdve úgy tanul­tam, hogy Klement Gottwald, Csehszlová­kia Kommunista Pártja, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kimagasló személyisége a morvaországi'Dédicében szü­letett. Egy mai kisiskolás azonban már hiába keresi a térképen Dédlcét. 1985-ben beolvadt Vygkov na Morave járási szék- hélvbe. Ha bárki is kegyeletsértés gyanújával él­ne, mlndjári el kell oszlatnom az aggályait. Az összeházasítás csak hasznára vált a kis, alig kétezer lelket számláló községnek. Ha első munkáselnökünk élné, öröme telne azokban a változásokban, amelyek ttt vég­bementek. Csak azt sajnálom — és Oldfich RvSáneknek, a Vyákov na Morave-i Városi Nemzett Bizottság elnökének szavai szerint sainálhatom is —, hogy olyan ködben tet­tük tiszteletünket a nagy pártharcos szülő- helvén, amikor az orrunk hegvéig se lát­tunk. Nem láthattuk azt a csodás vidéket, amelyet Klement Gottwald az orszá° p''-ö embereként is kimondottan szeretett és in­kognitóban gyakran felkeresett. Egyrészt azév. hogy a régi jó barátokkal, másrészt és legfőképpen azért, hogy édesanviával 'a- lálknzzék. aki szép kort ért meg, s fiánál csak egy évvel korábban távozott az élők sorából. Alig akarom hinni a vnb-elnöknek, h-’ — a VySkovi járásban ma 85 jelentős gvár vagy ipari üzem működik. Klement Gott- wald gyermekkora idején egy elmaradott, jelen*éktelen mezőgazdasági v<dék volt, ke­vés munkaalkalommal. Ma olvnn nagy üze­mek működnek IN, mint a Zhrojovka író­gépgyár, az ismert Consul írógének pv,«-, tója. Nem kevésbé fejlett a környék mező- gazdasági termelése Annál is Inkább, mert a járás északi része már a termékeny Haná- síksághoz tartozik, és a járás területén ta­lálható a külföldön is híres Buíov'cel Mag- neraesítő Állomás, amely már több termé­keny búzafaj'át adott a mezőgazdászoknak. Nem meglepő, hogy a járás mezőgazdasági üzemei az előző ötéves terv alatt 58,7 má­zsás átlagos hektárhozamot értek el gabo­nából. — Valamikor az Itteni emberek kénytele­nek voltak messzi földre menni munka, megélhetés után — mondja a vnb elnök —, ma majdnem az a helyzet, hogy kevés a munkaerő. Az egyre javuló életkörülménye­ket bizonyítja az a tény, hogy csupán az előző ötéves. tervben több mint 800 lakás épült a városban kommunálisán, és 169 csa ládi ház önerőből. Ennyi lakást jóformán a század elejétől együttvéve nem építettek. Néha úgy egymás között szoktuk mondo­gatni. hogy ha Gottwald elvtárs élne, nagv öröme telne e lendületes fejlődésben. A fejlődés lépten-nyomon megfigyelhető. Ami mindjárt szembetűnik, az a morvaor­szági kisvárosokra jellemző rend és tiszta­ság, amely nemcsak annak szólt, hogy Vyé kovban jeles napokra készültek. Jóllehet a bér apró gyerekkel. Igaz, a cselédlány szo­morú sorsa érte utol Gottwald édesanyját is. Még kilenchónapos sem volt szeretett gyermeke, amikor kénytelen volt tőle meg­válni, mert szoptatós dajkának ment Bécs- be. A csecsemő szerencsére jő helyre, Bezslezina clpészmesfer családjához került Bezslezináék felvilágosult, tanult emberek voltak, igazán jó neveiést adtak kilencéves koráig a gyermeknek. Dokumentumok, használati tárgyak, fény­képek, egész sora őrzi a forradalmár em­lékét. jeronjim Mo'yka, az emlékház ügyve- zefEje készsége.sen végi.gkalauzol bennünket jeronym Motyka, a gottwaldi emlékház vezetője magyarázat közben. város egész lakosságát nagy munkában ta­láltuk. Ki-ki a maga módján igyekezett csi­nosítani a közterületeket, a házát, hogy a város a legszebb köntösben köszönthesse az évforduló vendégeit. A gottwaldi szülő- és emlékház és kör­nyéke ragyog a tisztaságtól. Az ember aka ratlanúl is megllletődik, amikor belép a jellegzetes morva gazdaházba, a hajdani Stark család hajlékába, ahol Gottwald nagy­apja cselédeskedett, édesanyja. Marle szol­gál!, és ahol világra hozta gyermekét. Mai felfogással nehezen képzelhető el, hogyan fér meg a parányi helyiségben négy em­A Stark féle gazdaház, Klement Gottwald szülőhelye, balra a második bejárati kis szobában élte le élete első hónapjait. a helyiségeken, mindenhez magyarázatot fűz. Ki tudja, hányadszor járja már így vé­gig az emlékházat, s hányadszor mondja már el majdnem ugyanazt a szöveget. A második világháborús csehszlovák frontka­tonánál azonban keresve sem találhattak volna alkalmasabb embert e posztra. Ma éppolyan lelkesen mesél az Itt őrzött em­lékekről, mint már évek óta. — Egy mai fiatalnak elég nehéz elkép­zelni, hogy lakhattak egy parányi szobában négyen vagy akár tízen is, amikor ma egy egygyermekes fiatal család kétszobás la­kással is elégedetlen — mondja az idős ember. Pedig valamikor ez, vagy még sa­nyarúbb volt a szegény ember sorsa. Ta­lán így megértjük, miért harcolt Gottwald olyan elszántan a szegény nép sorsának megváltoztatásáért. Elszánt harcáról tanúskodik többek között egész sor rendőrségi elfogatóparancs, bíró­sági ítélet, amelyek eredeti dokumentumai ott találhatók az emlékházban. A hlres- neyezet^ polgári Csehszlovák Köztársaság hatóságai attól sem riadtak vissza, hogy parlamenti képviselőt hurcoljanak meg. A dédicei emlékház élő történelem, sok tanulság forrása. De a legnagyobb megle­petés még csak azután következett, amikor Jeron^-m Motyka meglnvltált bennünket, hogy most pedig tekintsük meg az új em­lékházat. — Jószerével önök lesznek az első lá­togatói, mert csak november 21-én nyitjuk meg — mondta. Az új emlékház jan DoleZal műépítész­nek, a Brnól Stavoprojekt munkatársának a terve, valamint dr. Karel Janiä és dr. Zby- nék Stránsky forgatókönyve alapján készült. A korszerű technikai eszközök, dlafllmek, audiovizuális eszközök segítségével mutatja be az ország szocialista átváltozását, a gottwaldi életmű beteljesülését. Palágyi Lajos Majer és a szerző felvétele! EMLÉKIDÉZÖK A Piéta Ipoly­sági (Sahyj kö- tölparl üzem SZISZ-alapszer- vezetének har­mincegy tagja bekapcsolódott az Emlékidéző útján mozga­lomba. A fiúk és lányok vál­lalták, hogy gondozni fogják az elesett hősök városi emlékművét. Azóta a szabadságun­kért életüket áldozó hősök emlékműve kö­rül rend és tisztaság uralkodik. Nem hiány­zik talapzatáról a friss virág som. Közösen ellátogattak a CSKP házába, ahol megismerkedtek pártunk történetével. Fel­mentek továbbá a Sitnóra, ahol kegyelettel adóztak az ellenállási mozgalom bősének, Ladlslav Exnár partizánparancsnoknak és a szlovák nemzeti felkelés további hőseinek. Ezekről az utakról naplót vezetnek, amely­ben megörökítik élményeiket, az újonnan szerzett ismereteiket későbbi társaiknak. Nem vallanak szégyent azonban a mun­kában sem. Az üzemnek tízezer koronát ta­karítottak meg azzal, hogy kétszáz gyer- mekkötötthoimlt készítettek el megtakarí­tott anyagból. (pj) A barátsági hónap eseményei A csehszlováS-szovjet barátság galán- tal háza a barátsági hónap alkalmából gazdag műsort készített elő a város és a Járás lakóinak. Többek között elláto­gatnak hozzánk a baráti Szovjetunióból és beszélgetéseken találkoznak a párt és a nyilvánosság képviselőivel. Több, filmvetítéssel egybekötött előadás hang­zik el a Szovjetunió békepolltikájáról. Beszélgetéseket rendeznek a szamovár mellett és vetélkedőket a különböző korosztályok számára. Az Idén is most rendezik meg az orosz vers- és próza­mondók versenyét, amely iránt nagy az érdeklődés. Barátság melódiái elneve­zéssel könnyűzenei fesztivált tartanak, és A Szovjetunió a gyermekek szemével képzőművészeti verseny legjobb alkotá­saiból kiállítást rendeznek. Ezenkívül szinte naponta láthatnak az érdeklődők szovjet filmeket. (rg) Korszerű szaktanintézet a hajóépítőknek A Komáromi fKomérno] Nehézgépipari Üzem KOzép-Euröpa legnagyobb hajógyára. Évente több tucat személy-, teher- vontató- és kotró- hajó hagyja el a komáromi sóját, nem kis hírnevet szerezve gépgyártásunknak. Az egyre bővülő és korszerűsödő gyár azonban mind több szakembert kíván. Középfokú szaktanlntézetében évente mintegy 4—500 fiatal tanulja a különböző szakmákat. A közelmúltban olyan esemény zajlott Itt le, amely megörvendeztette a pedagógusokat, és nagy hasznára válllf majd' a szakmunkástanu­lók jövő nemzedékelnék. A párt és az állami szervek járási képviselőinek jelenlétében a gyár közvetlen közelében lerakták egy kor­szerű szaktanlntézet alapkövét. LukáS Machllca vállalati igazgató az esemény alkalmából mondott ünnepi beszédében szólt arról, hogy a 27 tantermen kívül az Iskolá­ban négy laboratórium Is épül. amelyek a leg­korszerűbb taneszközökkel és gépekkel lesznek felszerelve. Nem hiányoznak Innen a szám- vezérlésű gépek és' a számítógépek sem. A szaktanlntézet 40 millió korona ráfordí­tással épül, és 1989 málusára készül el. Szabó Imre, a szaktanlntézet igazgatója záróbeszédé­ben kijelentette, hogy reméli: az építők meg­tartják szavukat, és az 1989—90-es Iskolaévet már az új szaktanlntézetben kezdhetik. Stano Illés

Next

/
Oldalképek
Tartalom