Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-07-15 / 28. szám

fii) i^úság 21 Kommentárunk Nemcsak a mára, a jövőre is gondolva Szlovákia ma a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság dinamikusan fejlődő része. Ez derül ki a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának program- nyilatkozatából, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács július 4-én hagyott jó­vá. Az adott gazdasági feltételeknek megfelelően Szlovákiának a mostani 8. ötéves tervidőszakban is az országos­nál gyorsabban kell fejlődnie. Miköz­ben országosan a nemzeti jövedelem­nek 18—19 százalékkal, a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban 23—25 száza­lékkal kell növekednie. E döntő fel­adat teljesítésétől függ majd a lakos­ság életszínvonalának további emelése. És ettől függ a legsürgetőbb környe­zetvédelmi problémák megoldása is. Természetes, Szlovákia gazdaságának is alkalmazkodnia kell a rohamosan nö­vekvő követelményekhez. Ebben a sza­kaszban, amelyben ma dolgozunk, nin­csenek munkaerőtartalékok, pontosab­ban a tartalékok feltárása és szükség- szerű átcsoportosítása új gondolkodást, új szervezési lehetőségeket igényel. Be­szűkültek a beruházási lehetőségek is, a mennyiségi növekedést nagy beruhá­zások árán a népgazdaság már nem viseli el. A továbbfejlődés tehát bonyo­lultabb feltételek között megy végbe. Sőt, látni kell azt is, hogy a fejlett ipa­ri országokhoz képest nálunk az anyag és energiamennyiség valamint a nem­zeti jövedelem egy egységre számított élőmunka szükséglet még mindig túl­ságosan nagy. Peter Colotka miniszter- elnök megállapítása szerint ez azt je­lenti, hogy jelentős tartalékok vannak még a termelési szerkezet ésszerűsíté­sében, gyártmányaink műszaki színvo­nalának emelésében, és minőségük ja­vításában. Számos szlovákiai vállalat nem tudott megfelelni a világpiaci árak által jelzett igényesebb feltételeknek, ezért a gazdasági eredmények javítása egyes vállalatok veszteséges voltának megszüntetése nagyon időszerű feladat maradt. Annak ellenére, hogy ugyanannyit fordítunk a tudományos-műszaki fej­lesztésre, mint az Iparilag fejlett or­szágok, az eredmény nem kielégítő. E- zért a miniszterelnök szavaival élve a- laposan át kell gondolnunk a problé­mát, és meg kell oldanunk a tudomá­nyos kutatási alap teljesítőképességé­nek növelését és a kutatási eredmé­nyek gyorsabb alkalmazását a terme­lésben. Fontos része a programnyilatkozat­nak, a mezőgazdaság fejlesztése. A kor­mány elsőrendű gazdasági és politikai feladatnak tekinti a mezőgazdasági to­vábbfejlesztését. A cél az alapvető é- lelmiszerekből az önellátottság elérése, s ezzel párhuzamosan a termelési költ­ségek csökkentése. A lakosság érdeké­ben szüntelenül javítani kell a piac mi­nőségi élelmiszerellátottságát, össz­hangban az egészséges táplálkozás kö­vetelményeivel. A miniszterelnök sza­vaival élve erre irányul minden intéz­kedés a termelésben, az irányítási rend­szerben, a vállalatok valamint az em­berek érdekeltsége fokozásában is. Az is kétségtelen, hogy az élelmiszer önellátottság és az ésszerű táplálkozás programját csak úgy lehet teljesíteni, ha a fogyasztók hozzáállása is megfe­lelő lesz. A mezőgazdasági termeléstől kezdve egészen az élelmiszeripari ter­melésig hatékonyabban kell biztosíta­nunk a táplálkozás optimális összeté­telét és ily módon is harcolni kell az úgynevezett civilizációs betegségek el­len. Végezetül elmondható, hogy a jóvá­hagyott programnyilatkozat nyíltan fel­tárja a gazdaság, az irányítás, a köz­élet különböző helyein észlelhető hiá­nyosságokat, megállapítja a fejlődés további útjait, amelyeken Szlovákia gazdasága még fokozottabb mértékben kapcsolódhat be a csehszlovák gazda­ság kulcsfontosságú feladatainak meg­oldásába. Strasser György szisz-élet a Galántai járásban Ifjúsági kezdeményezés Idén egész sor rendkívüli műszakot tar­tottak Ifjúsági kezdeményezésből a Galán­tai járásban. Ezeken a fiatalok 17 320 órát dolgoztak le. A fiatal újítók öt újítási ja­vaslatot nyújtottak be és részt vettek há­rom tematikus feladat megoldásában. U- gyancsak bekapcsolódtak a Nemzeti Front választási programjának megvalósításába, ehhez 42 035 óra társadalmi munkával já­rultak hozzá. Legjobban az ábraháml, a deák! fDtakovcel és a tósnyárasdi (Topof- nica) fiatalok, valamüit a Vágsellyel (Sa­la) Vegyipari Középfokú Szakmunkásképző Intézet tanulói tetlek ki magukért, A fel­soroltakon kívül a járás Ifjúsága 207,5 ton­na ócskavasat, 1,4 tonna színesfémet és 5,5 tonna egyéb másodlagosan felhasznál­ható nyersanyagot gyűjtött össze. Életf a A SZISZ Galántai Járási Bizottsága érté­kelte az Életfa környezetvédelmi és -építő versenyt. A versenybe 333 alapszervezet kapcsolódott be. Az elmúlt öt év alatt 22 417 fát és díszcserjét ültettek ki, össze­gyűjtöttek 32,6 tonna gyógynövényt, 4728,5 tonna ócskavasat, 1823,5 tonna papírt, tex­tilt és üveget. A legjobbak: a galántai szlo­vák és magyar tanítási nyelvű gimnázium, a szaktanlntézet, a Járási Népegészségügyi Intézet, a szerszámgépgyár, a Vágsellyel (Sala) Vegyipari Szaktanintézet, a Szeredi (Sered) Közgazdasági Középiskola alapszer­vezetei, az ábrahámi és a deáki (Diakov- ce) alapszervezet, valamint a galántai vá­rosi szervezet oklevelet és bronzplakettet kapott. Pionírnyár A Galántai járásban 2705 pionír tölti a vakációt pionírtáborban, többek között Ziar- völgyében, a PoCüvadlo tó partján, Tren- Cianske Teplicében. További 1213 gyermek külföldi pionírtáborba megy, ezenkívül 245 pionír Vágsellyén (Sala), Galántán, Szere­den (Sered), Vágtornócon (Trnovec nad Váhom) és SládkoviCovóban városi tábo­rokban üdül. A járás 80 pionírja pedig a Közép-szlovákiai kerület honismereti ván­dortáborainak lesz a lakója. Oláh Gyula KGST AGROTECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A hibridkukoricák fajtáihoz alkal­mazott agrotechnikának a kidolgozá­sára folynak kísérletek a KGST kuko- ricaneniesítési együttműködésében részt vevő országok kutatóintézeteiben. A kutatások célja az, hogy a közösen előállított fajtákból megfelelő agrotech­nika alkalmazásával a lehető legma­gasabb termésátlagokat érjék el, s egy­idejűleg megtalálják a módját a ter­mesztési költségek csökkentésének, a jövedelmezőség javításának. A kísérle­tek adatait a KGST kukoricanemesítési koordinációs központjában, az, MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóin­tézetében dolgozzák fel. A kukoricanemesítési együttműködés­ben részt vevő országok — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szov­jetunió — fél évtizede kötöttek meg­állapodást közös nemesítésű fajták, va­lamint azok vetőmagjainak az előállí­tására, ökológiai kísérletek folytatásá­ra. Huszonegy kutatóintézetben évente 160—162 hibridet próbáltak ki az e- gyes országok talaj- és éghajlati vi­szonyai között. Az együttműködésnek már jelentős eredményei vannak: 14 közös nemesí­tésű hibridet állítottak elő, s azok nagy része bevált. Az elkövetkező fél évti­zedben újabb 10—12 közös nemesítésű hibrid előállítását tervezik az együtt­működő országok szakemberei. (hgy) Árumintavásár Liberecben Július 18 án. sorrendben már 28 adszor, ismét megnyitja kapuit a hagyományos Li- bereci Arumintavásár. Mint ismeretes. 1980 óta a páros években irányul az ország tex­tilipari szakembereinek és a fogyasztóknak a figyelme az észak-csehországi városba, a közbeeső években pedig Trenöínben rendez­nek árumintavá.sárt — Trencín a divat vá­rosa — elnevezéssel. Az idén tehát Liberec van a soron — az a város, ahol 1577-ben tartották az első nagy kelmevásárt, a két évszázadri-al később Mária Terézia már é- vente kétszer engedélyezte a vásár megren­dezését. Textilipari termékeket, ruházati cikkeket először 1850-ben állítottak ki. Aru­mintavásár 1955-ben volt először, és az idén július 18-tól már 28. alkalommal vár­ja a látogatókat. A vásárigazgatóság és Szlovákia ruházati Iparának képviselői tájékoztatták a bratis­Békefesztivál Három napon át tar­tott Myjavában a Nyu­gat- és Dél-morvaor- szági kerület Ifjúságá­nak háromnapos ta­lálkozója a béke és barátság jegyében. Két­száz szisz-tag több mint 800 órát dolgo­zott le ezalatt a vá­rosszépítésben, az ó- voda és a sífelvonó építésén. Ezerháromszázán vettek részt a sportversenyeken. Labdarúgásban, röplabdában, céllövésben és turista tá­jékozódási versenyben mérték össze ké­pességeiket. Az ún. ,,békemérföldet“, az 1986 méteres futást 340-en teljesí­tették. A baráti fesztivál ideje alatt a részt­vevő fiatalok kirakóvásárt is rendez­tek. A bevétel egy részét, több mint tízezer koronát átutalták a béke és szo­lidaritási alapra. Az Ifjúság békevágyá­nak jegyében zajló fesztiválon értékel­ték a két baráti kerület nem hivatalos versenyének eredményeit Is. E szerint Szlovákiából a Topolóanyi, Morvaor­szágból a Gottwaldovi járás győzött. A XII. találkozó azzal ért véget, hogy Lubomír Musll, a SZISZ Dél-morvaor- szágl Kerületi Bizottságának elnöke meghívta a szlovákiai fiatalokat a XIII. találkozóra, amely jövőre lesz Velká nad Veliőkou községben. Környezetvédelem Az ágcsernői (Cierna nad Tisou) vas­útállomáson, Közép-Európa legnagyobb vasúti csomópontjában eddig nem volt megoldva a szennyvíztisztítás. A szenny­vizet egy víztározóban gyűjtötték ösz- sze, amelynek a tartalma lassan beszi­várgott a talajba és szennyeződést oko­zott. A Mlchalovcel Mérnöki Építkezési Vállalat most megkezdte a tározóban egy szennyvízderítő építését. A meg­tisztított vizet egy 6,6 kilométer hosszú csővezetékben a Tiszába juttatják. A környezetvédelmi vállalkozásra 58,6 millió koronát fordítanak. (ív) laval újságírókat az előkészületekről és az ágazat jelenlegi helyzetéről, gondjairól. Át­fogó képet adtak a jelenről, hiszen ott volt a Slovakotex vezérigazgatóságának a kép­viselője, képviseltette magát a púchovi Ma- kyta, a partizánskei cipőgyár, a Banská §ttavnice-l Piéta, a Losonci (LuCenec) Po- lana és a bratislavai cérnagyár is. Bizonyára egyet értenek velem az olva­sók. hogy textiliparunk nehezen tud lépést tartani a fogyasztói igényekkel, a divattal. Parázs vita alakult ki az árumintavásár kapcsán az ágazat kínálatáról és napirend­re került az alapanyagok, a ruhatervezés, a kivitelezés, a textilipari festékek és szá­mos más idevágó összetevő kérdése. Egy konkrét példa: nyáron, amikor tarkábban öltözünk, mint a másik három évszakban, szívesen vennénk a lábbeli színével azonos színű kézitáskát, bőrövet, mert a divat azt diktálja, télen meg a csizma színével azo­nos árnyalatú kesztyűt, de nlncsl S hogy miért? Az alapanyagot, tehát a bőrt vágy a műbőrt központilag osztják el, de ami­korra egy egy adott színből a bördíszműáru forgalomba kerül, a cipőt már régen elkop­tattuk, vagy fordítva. Az illetékesek belát­ják, hogy nincs ez rendjén, sőt, beismerik, azt is, hogy e tekintetben és sok más te­kintetben is rugalmatlanok és keresik a megoldást — már évek óta- Am azt mond­ták, menjünk el Liberecbe, nézzük meg az árumintavásárt és szavatolják, hogy kelle­mes meglepetésben lesz részünk. így tehát akinek a nyári ,.népvándorlás“ idején Észak- Csehország lesz az uticéljá, nézze meg jú­lius 18-a és augusztus 3- között. A vásár naponta 9-től 18 óráig fogadja a látogató­kat. P. V. Mérföldkövek KELETRŐL JÖTT A SEGiTŐ KÉZ Történelmi tény, hogy amikor az impe­rialista «hatalmak esküszegő módon egysze­rűen kiszolgáltatták Csehszlováklát a ter­jeszkedő hitleri fasizmusnak, egyedül a Szovjetunió állt ki nemzetközi síkon ha­zánk függetlensége mellett, és katonailag is hajlandó lett volna szavatolni annak megóvását. A burzsoá uralkodó körök azon­ban „eljátszották“ ezt a lehetőséget, ám hazánk feldarabolása és fasiszta megszál­lása után is a világ első proletár állama támogatta leginkább nemzeti felszabadítás! mozgalmunkat. Népünk legjobb fial, kommunisták és el­lenállók Moszkvában, a Szovjetunióban gyűl­tek össze, hogy magasra emeljék a felsza- badításl mozgalom zá.szlaját. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a CSKP moszk­vai vezetősége azoknak az intrikáknak, s akadályoknak ellenére, amelyeket a lon­doni emigráns kormány gördített az útjába, döntő szerepet játszott a külföldi ellenál­lás és segítség megszervezésében a máso­dik világháború idején. Éppen a párt moszkvai vezetőségének a törekvése nyomán jöhetett létre negyvenöt évvel ezelőtt, 1941. július 18-án az az e- gyezmény, amellyel a Szovjetunió kormánya elismerte a londoni emigráns csehszlovák kormányt és a független Csehszlovák Köz­társaságot a müncheni egyezmény előtti határai között „de facto* és „de jure“. Az 1941. július 18-án megkötött egyez­ménynek rendkívüli nemzetközi jelentősé­ge volt. Akkor Jött létre, amikor Anglia kormánya Eden külügyminiszter útján csu­pán annyit közölt Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszterrel, hogy őfelsége kormá­nya tanulmányozza a csehszlovák kormány kompetenciájának kérdését, és a Csehszlo­vák Köztársaság jogfolytonosságának elis­merését későbbi, megfelelő időpontra ha­lasztja. Egyedül a Szovjetunió „nem taktikázott“, hanem haladéktalanul segítő kezet nyújtott. Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti felsza­badító harc vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának minden erőfeszítése a szövetségi szerződés megkötésére irá­nyult. A kommunista párt politikája ugyan­is egyértelműen arra irányult — ellentét­ben a londoni emigráns kormánnyal —, hogy a fasizmus elleni harcunkban a Szov­jetunióra támaszkodjunk. A szerződés lehetővé tette, hogy a Szov­jetunió területén katonai erőket szervez­zünk. Nemzeteink számára ez nagy támo­gatást jelentett a fasizmus elleni harcban, biztosította állami és nemzeti szabadságun­kat a jövőben. A szerződés a két ország közötti barátság alapja lett. megteremtette annak lehetőségét, hogy közösen járjunk el minden nemzetközi kérdésben, megte­remtette a háború utáni együttműködés távlati fejlesztésének feltételeit. Sajnos, a londoni emigráns kormány nem élt, és nem is akart élni a szerződés nyúj­totta lehetőségekkel. A csehszlovák kato­nák zömét már időközben átvezényelték Franciaországba és a Közép-Keletre. A szerződés megkötésének Idején csak vagy száz főnyi csehszlovák egység tartózkodott a Szovjetunióban, és a londoni emigráns kormány „jóvoltából“ egészen az év vé­géig egyetlen hivatalos lépés sem történt a szerződésben kilátásba helyezett katonai erők létrehozása érdekében. Beneá kormá­nyának a dolog nem volt sürgős, mert po­litikáját a nyugati hatalmakra építette, és a Szovjetunióval csupán mint mondani szokta — „jelképes“ egységet óhajtott fenn­tartani. A CSKP moszkvai vezetősége ennek elle­nére hozzálátott a csehszlovák katonai egy­ségek kiépítéséhez. Ludvík Svoboda had­seregparancsnok, a Szovjetunióban alakult I. csehszlovák önálló hadtest későbbi pa­rancsnoka erről a következőket írta az lí­ráitól Prágáig című könyvében: ,,Míg BeneS kormánya semmi érdeklődést sem mutatott egységünk felállítása iránt, mi nem ültünk ölbe tett kézzel. Még a Szovjetunió megtá­madása előtt hozzáláttunk egységeinkben a parancsnoki káderek és az újoncok kikép­zéséhez, s létrehoztunk néhány szaktanfo­lyamot is. Moszkva közelében iskoláztat­tuk ejtőernyőseinket, akiket azután több csoportban Morvaország és Szlovákia terü­letén dobtak le ...“ Ezekből a katonákból jött létre az I. csehszlovák önálló hadtest, amely a szov­jet hadsereg oldalán harcolva fontos sze­repet Játszott hazánk felszabadításában. K M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom