Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-11 / 45. szám

új ifjúság 7 Hányszor hittük már a magyar labdarő- gásnak egy-e^ korszakáról, hogy ez most a mélypont. Es hányszor Jöttek a sokkal mélyebb pontok, újra meg újra. Mégis, azért én ebben az időben éreztem, hogy a leg­mélyebbre süllyedtünk. Debrecenben, a DVSC — Kazincbarcika mérkőzés szüneté­ben az öltöző felé Igyekvő harcikat Játé­kosok közül egyet leütött a debreceniek edzője. A játékost úgy hívták, hogy Kendi, a Debrecen edzője pedig akkor Teleki Gyu­la volt. Az egyik DVSC-játékos késve ment be az öltözőbe, ö látta meg először a folyosón az eszméletlenül ott fekvő Kendlt. Rohan be a saját csapatának öltözőjébe, ahol ak­kor az edző már a második félidőre szóló taktikai utasításait taglalta. — GyerekekI Valamelyik őrült, részeg Srukkertink bejött a folyosóra, és leütött egy kazincbarcikai játékost I Czlkora Mihály, a csapat középpályása félrehúzta a játékostársát, úgy sú^a neki: Fogd már be a pofádat, te hülye, hát Gyula bácsi ütötte-le ... Én láttami És attól számítva Czlkora sokáig nem maradt ki a DVSC kezdő tizenegyéből. Telekit elítélte a bíróság ... De az MLSZ nem! Sőt nem sokkal ezután hozzájárultak Teleki külföldi munkaválla­lásához. Ment edzőnek oda, ahol ezért dol­lárral fizetnek. Lehet, hogy az engedélye­zésben volt logika: üssön le ott futballis­tákat, ne Itthon nálunki A sportsajtónk becsületére legyen mond­va, többen is megírták ezt az esetet. De az írás nem Jelenhetett meg. Mert egy nagy­ság szólt, hogy erről újságcikk nincsl — De miért nincs? — Mert az eset közreadása sértené a debreceni érdekeket. Miféle érdekek azok, amelyekben egy kö­zönséges bűncselekmény elkövetőjét kell védeni? És akkorra már Teleki nimbusza is meg­kopott a városban. Akkor már Teleki a sa­ját csapatának drukkerhada miatt nem jö­hetett ki az öltözőből, csak a mérkőzés után Jóval. Telekll Gyere kll Ott, akkor már ezt a rigmust szavalta a kórus. A Debrecen vélt érdekeit megvédte valaki, a magyar labdarúgás presztízsét meg sárba tiporták. Hányszor, hány helyen, há­nyán ... És ugyanazok, akik mindenről min­dent tudnak, most álmélkodva kérdezik egymástól: de hát mégis, hogy kaphattunk hat gólt azon a mérkőzésen? Hogy? Ogy, ahogy kaptuki Ügy, hogy azt megelőzően szinte alig volt mérkőzés a magyar nemzeti bajnokság kü­lönböző osztályaiban, melyek előtt Ismert, Ismeretlen fekete táskás urak ne Jártak- keltek volna alkalmas helyeken már a mér­kőzéseket megelőző napon. Mindenki látta, mindenki Ismerte őket. Csak az MLSZ nem látott, csak az MLSZ nem tudott semmit. Ogy tett, mintha tmm látott, nem tudott vol­na semmiről. Es hát ami ő nem lát, nem tud, az nincsl Ez is egyfajta sportszemlélet, sportlogika. Magyaros... az út innen egye­nest a mexikói kudrachoz vezeti Annyi mindent megírtak már, és annyi mindenfelől futnak össze az utak, a ku­darcok Mexikói csomópontjába. Ez a most tárgyalt — érintett — idő­szaka a magyar labdarúgásnak az, mely­ben serdülő gyerekek mérkőzéseit is meg lehetett venni a Játékvezetőtől egyetlen korsó sörért..< Meg amikor az Április 4. Gépgyár csa­pata kiállt egy mérkőzésre, amelyen ha győz, feljebb kerül egy osztállyal. A csa­pat edzője dr. Dékány Ferenc volt, a Fradi valamikori Jeles balfedezete. Már kint van­nak a csapatok, már bemelegítettek, de a Játékvezetők sehol. Megy az edző a bírók után. A folyosón meg Is találja a vezető bírót. — Dékány úr, megér maguknak ez a győzelem harmincezret? — Nekünk, uram, harminc fillért sei-----♦-------­J ő az Ifiválogatottunk ... Ajnározzák, fi­zetik, nagy becsben tartják őket... Miköz­ben az NR I-es ifjúsági bajnokságban majd minden meccset salakos, érdes pályákon Játszanak. Miközben van olyan NB I-es If­júsági csapat, ahol egyszerre egy mérkőzé­sen hét MTK-VM-Játékos visel térdgumlt, és nem divatból... Van olyan NB I-es Ifjúsági Játékos, aki három év alatt egyszer sem látta az egye­sület sportorvosát. De a sportorvosi enge­délyért eljár, ahol a folyosó végéig húzó­dik a sor: csinálj tíz fekvőtámaszt, alkal­mas vagy, sportolhatsz. Sportolnak is a gyerekek. Már Mészöly a szövetségi kapitány. Lakat doktorból elég volt... Neki is az MLSZ-böl. Megy Is a mesteredző Ide-oda, még Debre­cenbe is. Most nem az ellenfél Játékosát üti le a DMVSC mestere: csak egy újság­írót pofoz meg.. .1 Ml lett az elegáns, okos, művelt Lakat dr.-ből? Aligha süllyedt lej­jebb 6 maga, mint korszakában a futball — mindenestől. Mészöly más ember, mint Lakat doktor volt... Mészöly kedves, vidám, bohém fickó, kitűnő haver, hajdanvolt igazi futballnagy- ság, akinek mindenhez minden adottsága, képessége megvan. Csak egy hiányzik be­lőle: ami egy szövetségi kapitánynál elen­gedhetetlen. És a szövetségi kapitány mégis; ő lettl Nála hiányzott az, ami Lakat dok­tornál megvolt. De a tanár űr a válogatott­jával még annyira se vitte, mint Mészöly. Ittak egyszer egy éjszakán át a Moulln Rouge-ban a magyar sport hatalmasságai. Szepesi, Buda, és becseppent a társaságba Mészöly Is. Ott hajnaltájt Jelentette ki Bu­da István, hogy neki Lakat doktorból elege van, Kálmán, te leszel a szövetségi kapi­tányi És Buda állta a szavát, beváltotta, amit ígért, Mészölyt kinevezték ... — De kell ám melléd egy koponya is, Kálmán! Ez a koponya volt, lett Mezey György! Közvetlenül az MTK-ból Jött, ahol az első esztendőben 3. helyezést ért el keze alatt a csapat, majd a következő évben 6. lett az MTK NB I-es legénysége, harmadik év­ben pedig a 12. A negyedik évben esett ki a magyar NB I-böl az MtK —.igaz, hogy akkor már nem Mezey volt náluk a vezető edző. De mégis el kell gondolkozni a hely­zeten, a történteken. Oj edző, új csapat, harmadik hely... Mit lehetne várni a kö­vetkező évben? Semmiképpen sem csúszást, lefelé. Az előző két év munkája után meg feltétlen előrelépést. És Jött a tizenkettedik hely... Azután ha egy csapat egy-két-három Egy kevésbé tehetséges, de azért szor­galmas, jó kiállású gyereket nézett ki ma­gának. Vagyis nem öt, a papát... — Beépítem a fiadat a csapatba, ha szer­zel nekem egy külföldi szerződést! Az a gyerek, ha a csapatba való, be kell tenni akkor is, ha vállalja az apja az edzői kérés teljesítését, ha nem. Ha nem való a csapatba, akkor nem szabad betenni akkor se, ha az apja aranypénzeket szór az edzők közé, miként Zrínyi a törököknek, midőn klrohant Szigetvárból. Mert akkor mást kell betenni.. .1 Mást, mert azután egy szép napon jön a hat góli Jön úgy, ahogy jött. És ahogy még fog Is jönni sokszor, ha a magyar labdarúgás­ban továbbra se történik semmi. Ha az új játékos papájának az edző csak annyit tud mondani: hogy melyik játéko­sának az apjától, mikor mit kapott, és mennyit? A legkevesebb tét: öt kiló pacal Végh Antal Gyógyít 5 atlan? EMLÉKEZTETŐÜL: Az előző részben főleg az 1978-as eseményeket elemzi az író. Mint ismeretes, az akkor Argentínában megrendezett Mundialon sem sok vizet zavart a magyar válogatott. TÖRTÉNELMI LECKE FIÚKNAK 2. fejezet 3. rész éven át Igazán Jól van edzve, szervezve, kieshet az a magyar NB I-ből röpke egy esztendő alatt? A magyar NB 1-böl! Ahol négy-hat csapat esztendők óta soha nem éri el az NB I megkívánt, elvárt színvona­lát! Ez van a csúcson, de mi történik közben lentebb? Vagy akár az NB I közvetlen utánpótlásánál? Az Ifjúságiak ... Már kez­dődne az MTK-ifiben az edzés, de az edző még nincs sehol. Mókáznak a fiúk az öl­tözőkben. Aztán megérkezik a csapat mes­tere, Molnár János. Igen ám. de a mester részeg. Ezt már az Italozásban eleddig já­ratlan Ifjúsági labdarúgók 1? hamar észre­veszik. A mester ugyan megfogódzik az asztal sarkában, de értelmes szavakat nem tűd kiejteni. Jön valaki a vezetőségből. Mol­nár János után, akit a fiúk nem is ismer­nek. De találgatják; vagy Szőke János le­het, az utánpótlás igazgatója, vagy Méret Vilmos, akiről a gyerekek nem tudják azt se, hogy kicsoda. De ott van mindig, min­denütt, ő fogja leghamarabb karon az Ille­tőt, ha valaki érkezik az MLSZ vezetősé­gétől ... Makit — Jani bát —, a hajdanvolt MTK nagycsapatának balösszekötőjét karon fog­va kivezetik az öltözőből, odatámasztják a fal mellé, úgy Jön vissza az illető az öl­tözőbe a gyerekekhez. — Fiúk, ki köztelek a csapatkapitány? Egy szőke srác Jelentkezik. — Te fogod megtartani az edzést.. .1 Rend legyen, és íegyeleml És terheld le a csapatot rendesen. Ogy, ahogy máskor szoktátok. — IgenisI — mondja a gyerek, a töb­biek meg röhögnek, hogy honnan vette a csapatkapitány ezt a hülye szót. Igenis ... Miért nem azt mondta, hogy igen? Persze a következő edzést már Molnár János tartja újfent. — Futás, fiúk, a Hungária körúttól a Sal­gótarjáni úton át a Teleki térigl Mindenütt a villamossínek mentén. De vigyázzatok! És a fiúk futnak az első megállóig. Ott felszállnak a villamosra. A Teleki téren le, majd ugyanúgy vissza, az MTK-pálya előtti megállóig. Csak egy gyerek nem száll villamosra. 0 fut. Biztosan tudja, miért. Fut oda Is, vissza Is. Edzés végén az edző már nincs az öltözőben, amikor a csapat elkapja azt az egy gyereket. Agyba-főbe verik ... Min­denki üt rajta, hisz mindenki a villamoson volt, annak az egynek a kivételével... Aztán bajnoki mérkőzés az MTK Iflcsa- patánál... — Te hiába futsz, neked úgyse adunk labdátl És bajnokságot nyer az MTK-lfl! Még egyetlen Játékos sem Jutott el abból a gar­nitúrából a nagyválogatottságlg. Azok közül a gyerekek közül Mexikóban még nem volt válogatott kerettag senki. így hát a 6:0-nak nem az Itt leírtak a közvetlen előzményei. De hogy az áttételes előzményekben mind­ezek is benne vannak: több mint biztosi Meg aztán lesz abból az MTK-lflből vá­logatott Is még, nem Is egy... És majd ott Is csak a szövetségi kapitány lesz a bűnbak, a mindenért felelős egyszemélyi vezető? Persze, varrjunk majd neki is a nyakába mindent. Mind a hat gólt... Molnár János keze alatt rengeteg volt a tehetséges gyerek. Nyerte Is a csapat a bajnokságot, zsinórban. Az edző öntelten nagyobb feladatok elvégzésére is hivatott­nak érezte magát. Külföldre akart menni 6 Is. _ ---­vol t. Szintén az MTK, szintén Molnár Já­nos .. .1 Aztán menesztik az edzőt, de ő meg alá­írásokat gyűjtet maga mellé a Játékosok szüleivel. És aláírja azt a listát mindenki. Mert mi van, ha valaki nem ír alá, de az edző azért mégis marad? Egy NB I-es ifi­ben már minden játékos szerződtetett fut­ballista szeretne lenni... És hol az a szü­lő, aki szándékosan vágná keresztbe gyer­mekének labdarúgó-karrierjét? Molnár János ment. Méret Vilmos ma­radt ... Az MTK-ban végzett több évtizedes szervező-nevelői munkájának elismeréséül... MTK-junior; nemzetközi barátságos mér­kőzés... Mondja a mikrofon a csapatok összeállítását. Már bemelegítettek a fiúk. Egyessel Petry, kettessel Horváth és így tovább. Mondják a hatos számú mez viselő­jének a nevét Is. Ma kezdő, már néhány előző edzőmérkőzéseken is elfogadhatóan, jól játszott. Eddig hátvéd volt, most a középpályára kerül. Mondja Is Metzger Tibor, a technikai vezető, hogy ennek a gyereknek Makay György megtalálta a csapatban a helyét. És már sorba állnak a fiúk, mennek fel a pályára. És akkor jön Méret... — Te ne, ne! Te eredj a klspadra! — és ' egy másik gyereket tuszkol a felvonuló csapat sorába ... Aki a 14-es számú mezt viseli. 5:0-ra nyer az MTK-junior. És öten ülnek még gyerekek a kispadon a 12-es számtól felfelé jelzett mezekben. És mindenkire sor kerül, csak a hatos számú mez viselőjére nem. Pedig remeg, hogy neki is jusson egy kis idő. 0 egy percet sem kap... De fel­adató* szánnak neki a mérkőzés után még­is... Mérei Vili bácsi a közvetítő megint. — Menj, és a pálya túlsó széléről azt az üres szódásüveget hozd ide ...! És az a gyerek feláll a kíspadról, és elmegy a pálya túlsó végére azért a szó­dásüvegért ... És hozza... És nem vág fejbe azzal a szódásüveggel senkit... Ezért kapott a magyar válogatott hat gólt ott Mexikóban. Meg azért is, hogy az a szódás­üveg nem csattan szét Mérei Vilmos fejénl És annak a 6-os számú meznek a viselője, ott az MTK-junior csapatában ugyanaz, aki nem szállt fel a villamosra ... Aki hazamenet az edzésről még futott tizenkét kilométert, mert azt hallotta, hogy egy igazi labdarúgó állóképesség nélkül nem viheti semmire... -----' ♦-----­Es annak a gyereknek akkor ez nem volt elég ... Szívósnak mutatkozott akkortájt mégl Fogta magát, átkéredzkedett egy má­sik NB I-es csapathoz. Mert aki Molnár János után következett — Kenyeres Imre —, annyival volt aljasabb, amennyivel kifino­multabb eszközökkel dolgozott, mint Maki. Figyelembe véve azt is, hogy 6 nem a nagy MTK-beli Játékosműltja okán került az MTK NB I-es Ifihez... Egész más utakon. Só­gora volt Egervári, Mezey György Jobb keze. Egy Ilyen sógorság mellé kijár egy NB 1-es magyar ificsapat Is. Más egyéb dolgok okán hogyan kerül­hetett volna Kenyeres az MTK-lfi első csa­patához? Bár mondták a fiúnak, hogy ne menjen a Budapesti Honvédhoz, mert ott még ro- hadtabb minden. — Olyan nincs, hogy ettől Is rohadtabb legyen! ^ Van! Nem hasból, megalapozatlanul be­szélt az a gyerek! Ezt csak az tudja, aki volt a Honvéd NB I-es ificsapatnál labda­rúgó a Kolarics Ferenc edzősége alatt... És történt mindez annak utána, amikor az MLSZ-ben már rég elhangzott a jelszó: arccal az utánpótlás felé, a legjobb vezető-* két, a legrátermettebb szakembereket az Ifjúsági csapatokhoz! De hisz hol vannak azok már... őket ebrudálták ki legelsöb- ben a szakosztályokból. Kolarics becsületére legyen mondva, nála nem öt kiló pacal volt a beugró. Nem is úgy végezte, mint Molnár Maki — őt nem küldték el. ö ment önként, megromlott idegállapota miatt távozott. De míg az az idegállapot nem jutott el a végső romlásig... Addig mit állt ki az a csapat. Az a húsz gyerek, amelyiknek ép­pen abban a korban kellett volna megsze­retnie a futballt. Kolarics Ferenc keze alatt... És a Honvéd-serdülő ... Egyszer véletle­nül Debrecenben megnéztünk egy DMVSC —^ Honvéd serdtílömérkőzést is. Már Javá­ban játszottak a csapatok. Vezetett a Hon­véd... mentek, futottak a fiúk a pályán. És a pálya szélén az edző Is, le-fel. De 6 nemcsak futkározott, ő ordítozott, átkozó- dott, szitkozódott megállás nélkül. De mi­lyen hangnemben? Azt még egy futball- témájú könyvben sem lehet leírni. Mert azt egy valamirevaló nyomdász nem szedné ki... Annak a kinyomtatását egy magára valamit is adó gépmester úgyse vállalná ... — KI ez az edző? A Honvéd-serdülők mes­tere ... — Ez, kérem, Kozma Mihály! — Az a Kozma? — Igen, az! — Ez nem lehet az? — Tessék megnézni közelebbről. Könnyű felismerni. Alig változott. — De változott! Nagyon sokat változott! Az lehetetlen, hogy ő mindig Ilyen lett vol­na. A kedves, szimpatikus Kozma Misi. A gólvágó. De akinek igazából nem sikerült... ' Kozma a pálya szélén, vele szemben né­hány Játékos szüleje, főként anyukák. És egy se szól át közülük: ebből elég, gyere le, kisfiam, a pályáról! Mert Jóérzésű ember ma nem a gyerekét, de a kutyáját se adná futballistának Magyarországon! Nemrég, teljesen érdektelenül kérdezem, ki lett Kolarics Ferenc utódja a Honvéd-ifi NB I-es csapatánál? — Kozma Mihály ... Igen, Kozma Mihály, az a Kozma Mihály^ Az bizony!-----♦-------­Lép jünk még vissza egy kicsit, és ma­radjunk az 1980-as éveknél, eseményeknél, mely megelőzte a spanyolországi Mundialt. Mert arról a Mundialról magáról még köz­vetlen előzményekként sem lehet itt sem­mit mondani, hiszen a „Mundlal 82“ c. írá­somban, amely annak Idején a Rakéta Re­gényújságban jelent ineg, szóvá tettem egyet s mást. Klhíva magam ellen a végzetet. A magyar labdarúgás apokalipszise nem volt sefti a spányolorskági, sem pedig a mexikói Mundlal... hanem amikor úgy ha­tározott az MLSZ vezetősége, hogy meg­szünteti a háromcsoportos NB Il-t, és he­lyette egyetlen II. ligás csoportot hoz lét­re. Hogy ott ml folyt a bent maradásért. Meg eggyel lejjebb, a területi bajnokság­ban ... Mondja Mezőfalváról egy barátom, hogy náluk már a mosónőt, a szertárost, a pályagondnokot se tudták fizetni, úgy el­költötték minden pénzt a játékvezetőkre, az ellenfelek játékosaira a bent maradásért. És bent is maradtak. És a bent maradásuk első esztendejében maguk léptek vissza -a területi bajnokság Duna-csoportjából. Hát érdemes volt? Meg a Sopron? Azt hiszi valaki, hogy egyedül csak én láttam, én találkoztam az­zal a soproni úrral, aki degeszre tömött táskával járt-kélt Budapesten, szálakat, uta- .kat keresve ahhoz a játékvezetőhöz, aki a soron következő meccsüket vezette, és akit le akart pénzelni, de azért az utcáról mégse mert benyitni hozzá. Megtalálta a közvetí­tőket. És akkor a Sopron bent maradt az NB Il-ben. A 11. osztályban lezajlott botrányok nem kavartak országos vihart. Ha vihar volt Is, elült. Mint például Nagykanizsán, ahol el­adta a csapat Nyíregyházának a felkerülés jogát. És ez nem susmus volt, ezek nyilvá­nosságra került tények! Vagy a Sopron — Komló mérkőzés, melyen a Sopron bent ma­radása volt a tét. Vezetett a Sopron l:0-ra Ogy látszott, minden rendben. És akkor a 88. percben a komlói Szajcz Miklós várat­lanul kiegyenlített. A bíró kétségbeesetten szaladgált le-fel. Ml lesz?! 96 percig vezette a meccset! Akkor vég­re olyan helyzet alakult ki, hogy Bien Jó­zsef, a komlóiak kapusa összehozhatta a maga 11-esét. Megfogott egy labdát, és a tizenhatoson belül odadobta a saját védő­jének, Barka Gyulának, ö meg csak várt, várt, mígnem letámadta egy soproni csatár. A védő egyből felrúgta ellenfelét... Tizen­egyes! így nyert a Sopron. De minek ezt tovább sorolni! Száz meg száz eset, meg­annyi érv nem kell hogy tovább erősítse alapállásunkat; azt a hat gólt nem Mexi­kóban hoztuk össze.. .1 Nem érdemes tovább folytatni. Pedig á totóperröl még nem Is esett szól Nem is fog! Ugyan miért is kellene felmondani azt a keserű leckét Is? Vagy az NB I-ben nyil­vánosan vásárolt bajnokságokat, bent ma­radásokat. Unalmas már mindez. És ahogy mondani szoktuk — lerágott csont. Eszünkbe se Ju­tott volna semmi, ha nincs az a kilenc mexikói gól. Mert azért az mégiscsak fel­tüzelt bennünket. És kötelezi az embert újragondolni, újraértelmezni a dolgokatl Mert ezt a Mundiált sokáig nem lehet el­felejteni. Ki kell beszélni magából az em- bernek mindent. Most ez az egyetlen, ami segítheti (Folytatjuk);

Next

/
Oldalképek
Tartalom