Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-04 / 44. szám

új ifjúság 8

A Maprjal VI. világkongresszusa

AZ OROSZ NfflV - A BÉKE NYELVE

Budapesten tartották meg az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének fMapr|aI) soros, VI. világkongresszusát, amelyre több mint 60 országbél, 178 tagszervezet és százezernél több orosz nyelv- és Iroflaiomlanár képviseletében mintegy kétezer russzista érkezett a magyar févá- roába. Hazánk küldöttségét Václav Císaf, a Cseh Szocialista Köztársaság oktatásügyi miniszterének első helyettese vezette. A kongresszus érdekességének számít — és jelentőségét bizonyíMa —. hogy első ízben vettek rajta részt Kína és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság orosz szakos tanárai.

Az orosz nyelv ma kétségkívül az egyik legelterjedtebb világnyelv. Nemcsak a hatalmas Szovjetunlé népei beszélik, és nemcsak a szocialista közösség országa'ban és Euröpában tanulják mllliéan, hanem a tengerentúl és a világ más részében Is egv- re többen Igyekeznek elsajátítani. A hatnapos budapesti tanácskozáson is a nyelvoktatás tudományos.mödszereinek kérdéseit, valamint az orosz nvelv és Irodalomkutatás új Irányzatait vitatták meg a szakemberek. Először foglalkoztak a kisiskolások és óvodások orosz nyelvi képzésével.

Engels Frigyes, a tudományos szocializmus egyik megalapítója már 1875-ben a kö. vetkezőket mondta; „Az orosz nyelv, melv —■ mint a legerőteljesebb és le,ggazdaságo- sabb élő nyelvek egvike — mind önmagáért, mind az általa feltáruló Irodalom kedvéért busásan megjutalmazza a tanulmányozására fordított fáradságot..." *

Azóta csak növekedett az orosz nyelvtanulás jelentősége. Nemcsak azért, mert az orosz és szovjet Irodalom bővelkedik felbecsülhetetlen értékű alkotásokban, hanem azért Is. mert a szovjet tudomány, és technika ma meghatározó szerepet játszik a világban. és az orosz nyelv birtokában bárki késedelem nélkül megismerkedhet legújabb vívmányaival.

Mindazonáltal az orosz nvelv tanításának jelentősége még e szférákon is túlte.sz. Az orosz nyelv a világ első szocialista államának nyelve. Azé az államé, amely a békéért és a népek közötti megértésért folvó harc glső sorában halad. Az orosz nyelv Ismerete hozzájárulhat tehát a népek közötti megértés elmélyítéséhez. Hasonló gondolatokat fejtegetett a Maprjal VI. vilá.g- kongresszusának résztvevőihez Intézett üdvözletében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Érdemes részletesebben Idézni:

„A világ fejlődésének jelenkori tendenciái az egész földkerekség országainak és népeinek konstruktív együttműködését 1- gényllk. E kapcsolatok' kialakításában a nyelvtanulásnak különleges szerepe van. ló példa erre az orosz nyelv Más nyelvekkel együtt széles körben használják a különböző országok közötti megértés és együttműködés érdekében, elősegíti a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, jól szolgálja az egyenjogúság és a kölcsönös segítség elvein alapuló szocialista gazdasági Integrációt, Fontos szerepet játszik a tapasztalatok, ismeretek gyors és 'gyümölcsöző cseréjében, a haladó kultúra fejlesztéséhen.

Oroszul folyamatosan és nagy példányszámban adnak ki a világ számos nyelvéről fordított tudományos és szépirodalmi m'1- veket, műszaki-tudományos és politikai tájékoztató anyagokat. így az orosz nyelv napjaink egyik leginformatívabb nyelve. Az orosz nyelven született szénirodalom az emberiség általános kulturális értékelnek cseréjét, az ember szellemi és erkölcsi fel- emelkedését, szellemi életének gazdagodását szolgálta és szolgália. A mai nvug*^alan Időben arra szólítja fel az embereket, hogy védjék meg földünket a nukleáris katasztrófától.

Kongresszusukra a béke nemzetközi évében kerül sor. A szovjet nép, amely aktívan támogatja minden jóakaratű ember béke- szerető törekvéseit, és akciőit. büszke arra, hogy az orosz nyelvet a béke és a barátság nyelveként tartják számon, s hogy ezen a nyelven hangzott el az SZKP XXVII. kongresszusának szónoki emelvényéről az átfogó nemzetközi biztonsági Rendszer létrehozására vonatkozó felhívás.

Szükség van valamennyi embernek a népek közötti bizalmat, a sokoldalú szellemi együttműködést erősítő erőfeszítéseire. Az önök szervezete, amely csaknem 70 ország russzistált e.gyesftl. hatalmas lehetőségekkel bír e nemes és valóban történelmi küldetése teljesítéséhez.“

Számunkra az orosz nyelv közvetíti a nagy szövetséges, a harátl szovjet nép polttlkati tudományos eredményeit és gazdag kultúráját, s egyben segíti a kulturális cserét. A szocialista átalakulás kedvező feltételeket teremtett. hazánkban a tömeges nyelvtanuláshoz. s ma már százezrek értenek, beszélnek oroszul. Társadalmunk, kultúránk nagy értékének tekintjük ezt.

Nálunk alapvetően az Iskolákban, az e- gyetemekeij és főiskolákon folvlk az orosz nyelvoktatás, de ennél sokkal szélesebb körben is tanuliák Hozzávetőleges becslés szerint legalább minden kllenc-tizedlk ál- lamnolgár. Az orosz nyelv hazánkban az általános, kururális küldetésén túl a nem- z.e‘k’'zl gazdasági és tudományos együt'mfl- köriés egvre kiterjedtebb és nélkülözhetetlenebb munkaeszköz szerepét Is betölti.

Visszatérve a Maorial VI. világkongresz- szusára: az Orosz Nyelv- és Irodalom'aná- rok Nemze'közI Szövetsége fontos és hasznos külde'ést tölt be. Az orosz'anárok nem- ze‘l szervezeteinek tevékenyséee alkotó jellegű kutatást, bátor ö*Ietfelve'ést. intenzív kutatói, oktatói és kiadói munkát ölel fel. A nemzetközi együttműködés viszont szinte a világ minden táján segíti az orosz nyelvoktatás fejlesztését, a klasszikus orosz és a mai szovjet kultúra terjesztését, E tevékenység fontos hozzájárulás a népek kö. zöttl megértés, barátság és együttműködés elmélyítéséhez.

Befejezésül érdemes feleleveníteni az eddigi Maprjal-világkongresszusok eredményeit. Az első, a moszkvai az orosz nyelvtanulás különböző országokban tapasztalható helyzetét; a várnai a tankönyvek problematikáját; a varsói az oktatási módszerek kérdéseit; a berlini az oktatók gondlait; az előző, prágai pedig az oktatás tudományos alapjait vizsgálta. A budapesti tanácskozáson az oktatási folyamatban jelen levő hagyományos elemek és újítások kerültek napirendre. A tanácskozás azzal, hogy köz- kinccsé telte az új tudományos eredményeket, a jó módszereket, a hasznos tapasztalatokat. ismét előmnzdí'otta e nemzetközi szövetség nemes céljainak valóra váltását.

P. !.

SIKERES KÖRCTON

Gorlzla az Isonzo völgyében terül el. A 43 ezer lakosú város most megyeszékhely. Tőle délre emelkednek Doberdo dombjai, ahol az első világháborúban százezerszámra pusztultak el a katonák.

Ma nemzetközi folklőrfesztlváljáről híres ez a város. Idén, a XXI. fesztiválon hazánkat a Csemadok KB mellett működő Szőttes népművészeti c.soport képviselte. Tíz együttes versenyzett három különböző kategörlában. A Szőttes a Főidőre Stlllzzato (stilizált folklór) kategóriában mérte össze tudását más csoportokéval. Sikeres szereplését az Is bizonyítja, hogy a nemzetközi zsűri a „kiváló együttes“ (Eccelente) minősítést, amely a három helyezés közül a legjobb, a finn Kopponen csoporttal megosztva ítélte oda együttesünknek.

Táncosaink szívélyes fogadtatásról és a jól megszervezett műsorról a helybeli Santa Gorlzla együttes gondoskodott. A 43 tagból álló Szőttes a zsűri és a közönség előtt augusztus 29-én lépett fel a város sportcsarnokában a francia, olasz, spanyol és jugoszláv csoportokkal együtt, A verseny másnap folytatódott a többi csoportok szereplésével. Az ünnepélyes díjkiosztásra 31-én került sor. A nap fénypontja az eredményhirdetést megelőző délutáni menettánc volt, A felvonuló együttesek díszes menetére nemcsak a vendéglátók, hanem a környék falvainak és városkáinak lakói Is kíváncsiak voltak.

A fesztivál gálaesttel végződött, amelyen a többi együttesekhez hasonlóan a Szőttes 15 perces műsort adott. A Csemadok népművészeti csoportját a goriztai közönség még egyszer láthatta. ugyancsak a sportteremben szeptember elsején Az est másik felében a spanvol Vlrgen de la Vega egvüites mutatta be temneramentn- mos táncait. A Szőttes ezen a fellépésen két

különdfjat kapott, az egyiket a Varsányi-zenekar, a másikat pedig a Haja gyöngye című leánytáncért.

Az olaszországi körűt Idejére a népművészeti csoport élére a Szlovák Kulturális Minisztérium Kllmlts Lajost nevezte ki. A tánccsoport vezetői közé tartozott Neszméri Sándor, az együttes Igazgatója, Takács András, a Csemadok KB népművészeti előadója, Varga Ervin, az együttes művészeti vezetője és Reicher Gallért, az együttes szervező titkára.

A Szőttest még egy fesztiválra meghívták Montebellunába, de a viharok következtében keletkezett károk miatt nem rendezték meg.

A gorlzal szervezőbizottság és a Santa Gorlzla együttes vezetői lehetővé tették, hogy a csehszlovák tánccsoport még két olasz városban felléphessen. Az egyik előadást a 800 lakosú Medeában tartották meg. A XIV. és a XV. században kereskedelmi központnak számító város első fennmaradt történelmi dokumentumai 762- ből valók. Még nagyobb múltja van a zegzugos, ódon Grado tengerparti városnak, ahol az együttes a többségben üdülőkből álló közönséget szórakoztata. Az Adriai-tenger mellett elterülő turlstaközpont fontos kereskedelmi város volt már a VII. században.

A bratlslaval tánccsopnrt külföldi vendégszereplése a gradól fellépéssel befejeződött. Hazatérésük előtt azonban Velencébe Is ellátogattak.

Az olaszországi sikerrel a Szőttes tagjai nemcsak bizonyították, hanem tapasztalatokat Is szereztek. Alkalom volt ez egyben arra Is, hogy felmérjék erejüket, összehasonlítsák munkájukat más külföldi csoportokéval.

Bokros Katalin

NÉGY RÖVID MŰSOR MÉRLEGE

Az október 21-1, keddi Iskolások műsorát Jakab Hona jegyezte. A szokásos szlovák nyelvlecke után most Is Ismeretterjesztő műsor következett, amely a növényvilág titkaiba vezette be a hallgatókat. A szerkesztő ügyes összeállításéban szó volt a gombákról, amelyek részben a növény-, részben az állatvilág jegyeit őrzik. Még ma sem biztosak benne a tudósok, hova sorolják a gombaféléket. s így átmenetet képeznek a növény- és állatvilág között. Az Ifjú hallgatók megismerhették még a húsevő virágokat, az élősködő kúszónövényeket, a törpefüveket. A műsort odaillő kis mesék, versek tarkították, s ezáltal még kifejezőbbé vált a mondanivaló. Ezek a szórakoztatva tanító adások bizonyára közkeveltek az Iskolások körében.

A Plonírhfradó a dunaszerdahelyl (Dun. Stre- da) magyar tanítási nyelvű Iskolák plonfrszer- vezetelnek munkáját mutatta he Minden lényeges megmozdulásról szót ejtettek: a csapatgvű- lésekről, a honvédelmi hétről, a barátság hónapjának előkészületeiről stb. Gémesl Irén könnyedén ét figyelmesen vezette a beszélgetéseket.

Az október 25-1 Szombat reggel Papán Valéria rádlös kvalitásait bizonyította. Elejétől végig lendületes, a riportokat és jegyzeteket okos kommentárokkal Osszeszőtt műsort hallottunk. A szerkesztőnek arra Is kiterjedt a figyelme, hogy tanácsokat adjon az autósoknak a szombati útviszonyokról, vagy hogy Itt az Ideje a fásításnak, facsemeték ültetésének stb. Érdekes volt Dusik Éva Interjúja a 75 éves Fábry Istvánnal, aki e napokban tért vissza Madridból, a nemzetközi brigádok még élő veteránjainak találkozójáról. Fábry István, aki annak Idején maga Is ott küzdött a kormánycsapatok oldalán, elmondotta, hogy 54 nép fial nyújtottak Ismét kezet egymásnak, ugyanúgy, mint 50 esztendeje, amikor kitört a polgárháború ... A műsorban figyelemreméltó volt még Zslgarcslk Katalin beszélgetése egy komáromi (Komárno) gyógyszerésszel, Bakocs

Magdával, további Palágyl Lajos Jegyzete a jó és rossz munkahelyi légkörről, valamint Miklósi Péter elmélkedése a fásítás hónapjáról, környezetünk szépítéséről. A rendező Bol- doghy Kati,, zenei szerkesztő Krl2an Marlen, a híreket válogatta és fordította Olnzery Árpád.

Aki meghallgatta Lőrlncz Kató Mikrofonközeiben című műsorát, bizonyára jól szórakozott. Lőrlnczné ezúttal Mlskovlcs Lászlót, az 0| Színpad művészét kérte mikrofon elé, hogy életéről, színészi tehetségének kibontakozásáról beszéljen. A hazai magyarság körében Is jól Ismert és kedvelt színész fordulatosán rajzolta föl pályájának állomásait, beszélt sikereiről és megtorpanásairól, a szinészélet viszontagságairól. Közben egy-egy népdalt, operettszámot hallottunk repertoárjából, még színesebbé téve vallomását. Hasonló beszélgetéseket máskor Is szívesen hallgatnánk, s jó lenne, ha közülük a legérdekesebbek a rádió archívumába Is bekerülnének. — Dénes —

onyanueLVüiK

BllRiÄK VAGY MÜRCI?

A minap tanúja voltam egy kurta párbeszédnek, de sokszor nem a beszéd, beszélgetés rövidsége dönti el, hogy mennyi hiba van benne;

— Szervusz, fiam, van-e már jó bur- csákod? — kérdi az Idősebb.

— Bizony van, most a legjobb.

— Mégse hoztál belőle kóstolót.

— Győjjék el, oszt Ihat, amennyit akar, má úgyis rég vót nálunk.

— Innák Is, de taxikkal vagyok.

Most tekintsünk el az egyik beszélő erősen nyelvjárási beszédmódjától, s rögtön az elején jelezhetjük, hogy a burcsákod, győjjék, innák, taxikkal szóalakokat kifogásoljuk. Ezeket sem tudjuk most mind megvizsgálni, s meg kell elégednünk, egyetlen szó, a bur- csák tárgyalásával.

BURCSÄK; a szót sem a legutóbbi helyesírási szótárban, sem a legújabb Értelmező Szótárban nem találjuk. Ez már jelzi számunkra, hogy feltehetőleg nem magyar, főként pedig-azt, hogy a magyar nyelvterületen Jóformán ismeretlen szóval találkoztunk.

Valamivel szerencsésebbek leszünk, hogyha Hvozdík Szlovák—magyar szótárában keressük a szót. A szótár szerint a szlovák burClak-nak az „újbor“ lenne a magyar megfelelője. Az 1973- ban megjelent Stelczer — Vendégh-féle Szlovák—magyar kéziszótár már pontosabban jelöli meg a szlovák szó magyar megfelelőit: „murci, karcos“, s ráadásul azt Is Jelzi, hogy a burőiak szó néhány évvel ezelőtt még a szlovák nyelvben is nyelvjárási, tájnyelvl kifejezésnek számított, s a szó csak az u- tóbbl években terjedt el általánosan a szlovákság körében, bár Szlovákia nyugati borvidékein és Morvaországban e- léggé általános volt a használata bur- Cák, ill. buréiak formában már korábban is. Használata erről a területről sugárzott át más szlovák nyelvi vidékekre.

A szó a már félig-meddig megerjedt, erősen szénsavas, ezért enyhén csípős, de még mindig édeskés mustot jelöli, amikor a folyadék még meleg és forrásban van.

Nyelvünkbe a szlovákból került át, s legkorábbi adataink Nyitra környékéről valók. Előfordulása ma már eléggé gyakori Dél-Szlovákia magyar nyelvhasználatában. Mégsem tekinthetjük meghonosodott jövevényszónak, mert sem a magyarországi nyelvjárások, sem pedig a magyar köznyelv nem Ismerik. Helyette egyértelműen a murci szó járja. A bur- csák magyar nyelvi használatát azért nem tekinthetjük örvendetesnek, mert a nyelvi elkülönülést segíti elő, s nem helyeselhetjük, még az esetben sem, ha egyébként lehetségesnek tartjuk azt a feltevést, hogy a szlovák burCiak a magyar bor szó régebbi búr változatának a továbbképzett alakja.

MURCI: a magyarban szintén az utóbbi 70—80 év alatt jutott el a ritka tájszótól a szinte általánosan ismeri és használt köznyelvi szóig. Ma tehát a nyelvjárásokban és a köznyelvben egyaránt megvan. Miként a burcsák, úgy a murci is csak addig murci, amíg forrásban van, amíg meleg és amíg édes. Ha ezek a tulajdonságai eltűntek, megszűnt murci lenni. Az ilyen erjedésben levő, édeskés-csípős „újbor“, a murci fogyasztása ma már általános a magyar borkedvelők körében.

A murci az -i melléknévképzö segítségével jött létre a murcos szó murc- tövéből. Azt jelentette, hogy piszkos, maszatos, szurtos. Az elnevezés alapja feltehetőleg az, hogy a murci zavaros borfajta.

A két szó közül a murci használatát ajánljuk, mert a burcsák a Szlovákián kívül élő magyarok számára érthetetlen.

[TT)