Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-11-04 / 44. szám

új ifiiiság 41 A tOnk. gyorsvonat megállt a régmúltat fel­idéző kis állomáson, SliaCon. Közép- Szlovákia ismert fürdőhelyére érkéz­Már IV. Béla király az 1244-ben Zvolen városának adományozott kiváltságlevelében utal a Garam folyó bal partján csordogáló forrásra. A gyógyintézetek építményei a múlt századra emlékeztetnek: így a Bra­tislava nevű 1819-ben, a Detva az 1930-as években, míg a Polana 1889-ben épült. Ma­radjunk az utóbbinál. Méteres falat a le­tűnt évszázad hangulatát árasztják. Az é- pület belsejében 21 fokot alig meghaladó hőmérséklet fogadja a belépőt mindenféle légkondicionálás nélkül. Megkértem dr. Vaj- diéka Elemért, aki 25 éve nagy szakértelem­mel gyógyítja a szívbetegségben szenvedő­ket, hogy válaszoljon kérdéseimre. — Hány beteget kezelnek az intézetben? — Átlagosan ezer beteget. — Melyek a leggyakrabban előforduló betegségek, amelyekkel Intéfeetüket felkere­sik a páciensek? — Első helyen említeném a szív- és az érmegbetegedéseket, a szlvblllentyűzavaro- kat, a magas vérnyomásban szenvedők és szívinfarktusokat átvészelt betegek utóke­zelését. Az említett betegségek között a szív- izominfarktus dominál, korunk, a XX, szá­zad tipikus betegsége és velejárója. — Ml váltja ki a szívinfarktust? — A hajlam örökletes. Az okát, vagy mondhatnánk úgyis, az okait biztosan nem tudjuk, de azokat a súlyos körülményeket, amelyek előidézik, rizikófaktoroknak nevez­zük. — Megnevezné a leggyakoribbakat? — A magas vérnyomás, amely részint 0- rökletes; a diabetes mellitus (cukorbeteg­ség), a túltápláltság, amely növeli a vér cholesterlntartalmát (vérzsírosodás), s rendszerint az utódokra is kihat; az uri- kémia (húgysavtúltengés) amelyet ma már a szokványanalízisek közé sorolunk; a do­hányzás, mert a nikotin érszűkületet idéz elő, így a szívkoszorúerek összehúzódását is. Például húsz cigaretta elszívása után 0,5—1,5 milligramm nikotin jut a dohányos ember szervezetébe. További rizikófaktornak tekinthetők a stresszhelyzetek. A mai ide­ges és kapkodó világban nem ritkaság, hogy a 30—40 évesek már átvészelték az első szívinfarktust, néha szerencsésen, néha tragikus következményekkel. Baj van a fia­talok életmódjával. A szabadszombatokat és vasárnapokat nem töiltlk pihenéssel, kikap­csolódással, hanem kimerítő autótúrákkal, tánccal, szórakozással. Hiányzik a nyuga­lom. A szívbetegségek további oka a rend­szeres rehabilitáció hiánya. Régebben ope­ráció után három-négy hétig is fektették a beteget, később a gyakorlat igazolta, hogy SZÍV-hez szóló beszélgetés a munka, a járás, a mozgás úgy hiányzik a szívnek, mint a többi testrészünknek. A cél az, hogy a beteget minél előbb talpra állítsuk, és megítéljük, hogy mekkora testi megterhelés vezeti őt vissza a legrövidebb úton a mindennapi életbe rizikó nélkül. — Milyen közérzettel és pszichikai álla­potban érkeznek ide a betegek? — Erősen észlelhető rajtuk a lelki dep­resszió nyomai. Bizonytalanul indulnak az intézet felé, félelem keríti őket hatalmába, ha egy-egy üzlethez közelednek, ahol napi szükségleteiket óhajtják megvásárolni. A zene akkordjai is iélelemérzetet keltenek bennük. Intézetünkben megmutatjuk a be­tegeknek, milyen megterhelést bír ki a szervezetük, nálunk tudatosítják, hogy zsír, cukor, cigaretta nélkül is jó a közérzetük, visszanyerik életkedvüket, képességeiket. Az egészségügyi felvilágosítás is fontos. El­várjuk, hogy a beteg is igyekezzék megvál­toztatni életmódját, idegeskedés nélkül meg­békéljen a mindennapi gondokkal, és ne hagyja magát esetleges stresszhelyzetekben túlságosan fölzaklatni. — Gondolom, az utasítás egyértelmű, ám egy családon, munkahelyen belül nehéz ideális álláspontot követni. — A családtagoknak tudomásul kell ven­niük, hogy nekik kell igazodniuk az in­.í«... ...... Felvételünkön Viera. MriZková egészségügyi nővér széngázkezelést végez az egyik be­tegen. farktust átélőhöz, a beteget testlleg-lelkileg kímélniük és segíteniük kell az új élet ki­alakításában. — Meggyőződtem róla, hogy a betegek 5—10 kilométeres túrákra is jelentkeznek. — Séta, úszás, biciklizés, sőt a pingpong és a labdázás is a napi sportokhoz tarto­zik. A fenyvesekkel körülvett zöldövezet, az oxigéndús levegő elősegíti a szív műkö­dését, és nyugtatólag hat az emberi szer­vezetre. — Hogyan mérhető a szív optimális meg­terhelése? — A számítás inkább a 60 éven felüliek­re vonatkozik, vagyis 180 mínusz életkor, azaz egy hatvanöt éves betegnek, aki szív- infarktuson átesett, 180 — 65 = 115 lehet a maximális szívfrekvenciája. — A vérnyomás csökkentésére, úgy érte­sültem, itt |gázín|ekci6kat alkalmaznak. — I.gy van. Sliaö hírnevét a 34 ‘’C-os víz gyógyhatásúnak köszönheti. Előnye az ideá­lis hőmérséklet, mert a vizet melegítés nél­kül alkalmazzák. A világon csak három für­dőhelynek van ilyen természeti adottsága. A forrásból másodpercenként 5,8 1 tör elő a föld mélyéből, és ennek 8/1 szénsavtar­talma van. A megtisztított gáz nyomás alatt érkezik jól szigetelt csöveken a kezelést végző nővér asztalához. Itt Intrador nevű készülék méri a gáz nyomását, amely kb. 1,5 atmoszféra. A nővér könnyen hajlítható, különféle fordulatra alkalmas (a fogorvosé­hoz hasonló) csövei injekciós tűt szúr a be­teg bőre alá, az adagolást könnyen mozgó üvegcsőben elhelyezett dugattyú végzi. Az egész művelet néhány másodpercig tart. A gáztól a testrész kissé megduzzad és rövid ideig tartó csípős fájdalmat érez a beteg. — Kérem, összegezze a hatástf — A szénsavgáz tágítja a hajszálereket, és ezáltal segíti a vér körforgását. Csökken a vérnyomás, nem eröltetten működik a szív, mert jótékony hatással van a hajszál- erecskéire. — Meddig tart a gázlnjekcló-kűra hatása? — Hét-nyolc hónapig. — A felsoroltakon kívül még milyen gyógymód van? — A sebészeti beavatkozás. Szívinfarktus­nál a szívnek egy kis, 1/2—1 négyzetcentl- méter nagyságú része elhal. A hajszál- erecskék eltömődnek, s a szívizom e része többé nem működik. Itt seb keletkezik, a- mely idővel beheged. Ezt a nem működő részt az EKG a beteg egész életén át ki­mutatja. A szívsebészek, ha a beteg álla­pota kielégítő, kb. 55 éves korig műtétet hajthatnak végre rajta. — Kielégítő egy ilyen bonyolult műtét után a beteg állapota? — Igen, akár sportolhat is. RésS Zoltán A SZISZ Rimaszombati (Rlmavská Sobota) Járási Bizottságának 1- deológial konferenciáján megtud­tam, hogy a szakközépiskolák, szak­munkásképzők, gimnáziumok politikai oktatásában még mindig a klasszikus formák használatosak. Keveset dolgoz­nak az előadók a segédeszközökkel, az audiovizuális technikával, kevés pél­dát merítenek az Iskola, a helybeli ü- zemek, a járás problémáiból, sokszor az előírt két óra helyett csak egy órára szűkül az oktatás. Örvendetes tény vi­szont, hogy jobban előtérbe kerülnek a kiegészítő formák, így például közö­sen moziba, tanulmányi kirándulásra mernek, elbeszélgetnek a párttagokkal, antifasiszta harcosokkal. Ebben az is­kolai évben a SZISZ járási bizottsága kezdeményezésére például újabb elem­mel bővül az oktatás — mégpedig két­napos tanulmányi úttal a lengyelorszá­gi Oswiecimbe. A dolgozó fiatalok az „Aktuális po­litikai és gazdasági kérdések“ elneve­zésű csoportban bővítették ismeretei­ket. Itt is több fennakadás mutatkozott, sőt az is előfordult, hogy egyes alap­szervezetekben nem az előírt terv sze­VONZÓBBÁ TENNI rlnt folyt az oktatás. A hiányosságok oka főleg abból eredt, hogy az elő­adók nem vettek részt az előkészítő megbeszéléseken, módszertani gyűlése­ken, így nem tudták, mit hogyan kell elvégezniük. Az összkép azonban kedvező, hiszen növekedett a SZISZ továbbképző körei­nek a látogatottsága. Jelenleg a tagok 60—70 százaléka látogatja e köröket, a fokozott érdeklődést pedig a vltázók száma bizonyítja. Az oktatás résztvevői ^ellátogatnak azokra a helyekre, ame­lyekhez forradalmi hagyományok fű­ződnek, üzemlátogatásokat szerveznek számukra, ifjú újítókkal, a szocialista munka hőseivel találkoznak. Az oktatás kiegészítő formái közül ezek honosod­tak meg leginkább. A legjobbak, össze­sen 203-an, a lenini körökben dolgoz­nak. Legeredményesebben e téren a hnúsfal kórház, a jnb és a SafárikovóI ÄG fiataljai dolgoztak. A városi és falusi szervezetek mun­kájában van a legtöbb tartalék. Sok helyen baj van a részvétellel, de van­nak olyan helyek is, mint például Cse- rencsényben (Cerenőany), Rimavská Ba- ftában vagy Gömörújfaluban (Gemerská Vés], ahol nemcsak a SZISZ-tagok, ha­nem más fiatalok is látogatják az ok­tatást. A konferencián Ján Matej, a SZISZ járási bizottságának titkára a most in­duló évfolyam fő feladatairól Is beszélt. A politikai oktatás minden fokán és minden területén a CSKP XVII. kong­resszusának határozataival fognak is­merkedni a fiatalok, méltóképpen fel­készülnek a SZISZ IV. kongresszusára. Azt kell elérni, hogy a politikai ok­tatás ne csak kötelesség legyen, hanem új ismeretekkel Is gazdagítsa a fiatalo­kat, el kell mélyíteni általa a fiatalok­ra gyakorolt egységes eszmei hatást. A vitában Viera Veseliőová, a Járási Vendéglátóipari Vállalat SZISZ-alapszer- vezetének elnöke elmondta, hogy náluk sem volt rózsás a helyzet. A fiatalok jószerével azt sem tudták, hová vannak beosztva, mivel az oktatás el sem kez­dődött. Mikor aztán új vezetőség vette át az irányítást, változott a helyzet. Rendszerességet, tervszerűséget vezet­tek be, az oktatásban az idén hasonló veszély már nem fenyeget. Bunda Ágnes, a SafárikovóI ÄG SZISZ- alapszervezetének vezetőségi tagja fel­szólalásában a lenini körök működésé­ről beszélt. Tavaly a forradalmi hagyo­mányok körében 36 tag dolgozott. .Az idén a világnézeti nevelés, jövőre pedig a nemzetgazdasági politika körében sze­retnék tágítani a tagok politikai látó­körét. A mezőgazdasági munkák szezon­jellege miatt az oktatás ütemtervét ele­ve úgy állították össze, hogy az őszi és tavaszi Időszak ne essen bele. A politikai oktatásnak e formája Igen népszerű a SZISZ-tagok körében, ami nagyban a lektorcsoport munkájának is köszönhető. Kép és szöveg; Polgári László t 'S* •s 0 0 0 e 'S N C/3 N CA ■S'3 SS sí 03 >03 Ü4 M

Next

/
Oldalképek
Tartalom