Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-10-28 / 43. szám

új ifjúság 10 A gépi beszédet Kétféleképpen állít' Jék elő: az egyik módszer közvetlenül az emberi beszédből (az ember által kimondott szavakból, mondatokból) é- pítkezlk, a másik elemeiből (például hangokból, hangszeletekből) építi fel a beszédjeleket. Ha a felhasználó — a gépet alkalmazó — szemszögéből néz­zük a dolgot, szintén kétféle rendszert használnak: az úgynevezett kötött szó­táras gép csak bizonyos, előre megha­tározott Információt tud hanggal kö­zölni, ellenben a másik gép — a szótár nélküli — bármilyen tartalmú szöveget ki tud mondani. Az előbbi általában az emberi beszéden, az utóbbi pedig a be­szédelemeken alapul, be ma már van­nak olyan rendszerek Is, amelyek a két elvet kombinálva működnek. A beszélő hangján szólal meg Az emberi beszédet közvetlenül fel­használó beszédszlntetizáló rendszerben a szótár elemeit — ezek szavak, mon­datok, hangok stb. — egy kellemes hangú személy, férfi vagy nő felolvassa. Ezeket — „mintát“ véve belőlük — di­gitális Jelekként tárolják a számítógép szótárában. Ahhoz, ogy a gép elfogadható minő­ségben szólaljon meg, a beszédből má­sodpercenként legalább 8000 mintát kell vennünk. Illetőleg tárolnunk — lega­lábbis elvileg. Ez azt Jelenti, hogy min­den másodpercnyi szöveg tárolásához egy 8 kllobyte-os társra van szükség. Am ez még ma Is, amikor egyre na­gyobb befogadóképességű memória- áramkörök jelennek meg a piacon, na­gyon soknak számít. Ezért olyan eljá­rásokat dolgoztak ki, amelyekkel sű­ríthető, tömöríthető á tárolandó beszéd­jel. Például úgy, hogy nem tárolják el az összes beszédmintát, hanem csak minden másodikat vagy harmadikat. A tömörítés annál Jobb, hatásosabb, mi­nél kisebb helyen elfér egy-egymásod- percnyl beszéd. A beszédjelek visszaala­kításakor, persze, gondoskodnunk kell arról, hogy valamiképpen — a hiányos mlntasorozat ellenére — az eredetivel Jól megegyező Jelsorozatot kapjuk. Eb- ÍjőI következik: minél nagyobb fokú a tömörítés, annál bonyolultabb eszköz- rendszerre van szükség ahhoz, hogy jó minőségű beszédet állíthassunk elő. Ma az emberi beszédet tároló kötött szótáras rendszerek kétszeres-huszon- ötsZörös tömörítéssel működnek. Kisebb mértékű a tömörítés, ha a gépnek csak rövid, egy-két .szavai közleményt kell állandóan Ismételnie (például: Vigyá­zat, életveszély! vagy: Tűzriadól). Ám ha a szótár elemeinek a száma nagyobb Hi^yan beszélnek a beszélnének? (20—100 szó vagy kifejezés) általában már nyolcszoros-tízszeres vagy ennél is nagyobb tömörítést alkalmaznak. Ilyen szókészletű — és tömörítésű — például a pontos időt bemondó automata: ez tá­rolja az óra, a perc és a másodperc szavakat. Illetőleg a számokat hatvanig. Miként jellemezhetjük röviden a be­széd előállításának ezt a módját? A gép közvetlenül az emberi beszédből építkezik, azaz, voltaképpen újraalkot­ja — reprodukálja — azt. Ebből követ­kezik, hogy az Ilyen gépi beszéd igen Jó minőségű, sőt felismerhető a bemon­dó személynek a hangja Is. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a bemondó, a- mlkor kiejti a szótár szavalt, megfor­málja, a beszéd akusztikai szerkezetét: ritmusát, dallamát és hangsúlyát stb. Is. Sorozatban gyártható A beszéd — említettük — előállítha­tó beszédelemekből, hangelemekből Is. Ezt a módszert formánsszlntézlsnek ne­vezik. Ilyenkor nincs bemondó. Az ele­mekre Jellemző adatokat (frekvencia- értékeiket, Időtartamokat, Intenzitáso­kat) mérnökök és nyelvészek — fone­tikusok — közösen határozzák meg, s a beszédet előállító (szintetizáló) á- ramköröket az ezeknek megfelelő vil­lamos Jelekkel vezérlik. Az eljárásra az a jellemző, hogy a beszéd előállítá­sához szükséges adatok ötvenszeres­százszoros tömörítéssel adhatók meg. Az Ilyen, elemeiből előállított beszéd azonban gépies, és így jó minőségben többnyire csak a felhangokban gazda­gabb férfihang szólaltatható meg. Nehéz feladat olyan gépet készíteni, amelyik bármilyen szöveget kimond. Kézenfekvő megoldásként kínálkozik, hogy gépünket — a kötött szótáras rendszerekhez hasonlóan — egy hatal­mas, tízezer, vagy húszezer szavas szó­tárral lássuk el. Ez a megoldás óriási tárat kíván, ennélfogva nagyon drága A Budapesti Elektroakusztikai Gyárban készül a HUNGAROVOX nevű beszélőgép és csak bizonyos nyelvek — például az angol — esetében alkalmazható, I- lyen berendezés ennek ellenére van, így működik például az amerikai DEC cégnek a beszélőgépe. Magyarra nem lenne célszerű Ilyen rendszert tervez­ni, mivel a magyar az úgynevezett ra­gozó nyelvek közé tartozik. Ez azt je­lenti, hogy a gépben nem csupán az alapszavakat kellene eltárolnunk, ha­nem azok valamennyi változatát Is (asztal, asztalra, asztalról, asztalnak' stb.). Ezért ez az út számunkra gya­korlatilag járhatatlan. Hangszeletekből építkezik De van más megoldás Is. Ehhez egy univerzális beszédelemtárra, és egy o- lyan szabályrendszerre van szükség, a- melylk leírja, meghatározza, hogy mi­lyen sorrendben kell egymáshoz kap­csolni a beszédelemtár elemeit ahhoz, hogy a gép folyamatosan beszéljen. A tárnak az elemei elvileg beszédhangok, hangkapcsolatok, szótagok, hangrészek stb. egyaránt lehetnek. Az MTA Nyelv­tudományi Intézetének munkatársai o- lyan beszédelemtárat alakítottak ki, á- melynek az elemei kisebbek, mint a beszédhangok, azaz hangrészek, hang­szeletek. Egy-egy hangszelet általában több hangkapcsolatnak az előállításá­ban Is felhasználható, így a beszéd­elemtárban tárolandó elemeknek a szá­ma mindössze 370. Ennyi hangszelet- böl — ezek egy 10 kllobyte-os tároló­ban elférnek — bármilyen magyar nyel­vű szöveg felépíthető. Az Intézet az első magyarul beszélő rendszert 1982-ben mutatta be. Ennek továbbfejlesztett változatát a HUNGA­ROVOX nevű beszélőgépet 1983-ban lát­hatták és hallhatták az érdeklődők. Ez a gépbe magyar helyesírással beblllen- tyűzött szöveget (ez csak betűket tar­talmazhatott) azonnal folyamatos ma­gyar beszéddé alakította. A berendezés működéséhez egy 40 kilobyte-os memó­riára volt szükség, ebben tárolták a hangszeleteket és a vezérlő programo­kat. (Az Élet és Tudomány nyomán rövidítve)] Villamos tér a földrengésfészek fölött A fala] általában rossz áramvezető, a fölötte levő 100 kilométeres légkört pedig szigetelőnek foghat|uk fel. Ennél följebb, mintegy 1000 kilométeres magasságig ter­jed a töltött részecskékből álló inoszféra. A kutatók azt már régebben Is tudták, hogy ebbon a „dobostortá“-ban néhány órával a földrengés előtt a földrengés fészke fölött viszonylag nagy erősségű villamos tér ke­letkezik. Ezt a földkéregben a közettöme- gek mozgása nyomán a tízezer ampér áram­erősséget is elérő úgynevezett dlszlokációs áramok hozzák létre. A földrengés-előre]elzés szempontjából ezen áramokkal kapcsolatban az a legfőbb probléma, hogy jóval gyakoribbak, mint a földrengések. Arra a másik — mindeddig megválaszolatlan — kérdésre, hogy vajon mérhetö-e ez az áram a földrengés fészké­től nagyobb távolságból is, G. Rugyenko, az SZTA Szibériai Tagozatának kutatóia szerint, ha a földrengés fészke 10 kilomé­teres mélységben van, a kipattanását meg­előző diszlokáclős áramok keltette mágne­ses tér a felszínen az epicentrumtól akár 1000 kilométeres távolságból is érzékelhető. E tér megfigyelése a földrengéskutatás szempontjából azért is hasznos, mert a fé­szek irányába mutat. Fúrófedélzet-erősítés Az északi-tengeri Ekofisk kőolajmező fú­ró- és termelőfedélzetei az elmúlt években néhány méterrel lejjebb süllyedtek, valószí­nűleg a tizenöt év óta tartó olaj- és gáz­kitermelés miatt. A mérések szerint az évi süllyedés 4—40 centiméter. Ebben a mező­ben összesen huszonnégy fedélzet működik, s közülük eddig hétben keletkezett súlyo­sabb kár. Ha nem hoznának ellenintézkedé­seket, a nagy viharok keltette hullámok egyre jobban veszélyeztetnék a fedélzete­ket. Ezért most azt itirvezik, hogy több mint 500 miíliő nyugatnémet márkának megfe­lelő költséggel megerősítik őket. Ez főképp abból áll majd, hogy a mai berendezésekbe 6 méter hosszú acélszerkezeteket húznak be. „Vészkijárat“ — kilenc éven át! A DloLlght Technology cég olyan „Vész­kijárat“ feliratú lámpákat gyárt, amelyek­nek napi huszonnégy órán át kell világí­taniuk. A cég izzójába most olyan diódát építettek be, amely a váltóáramot egyenirá- nyúvá teszi. Az egyenáram csökkenti a ter­helést és az Izzószál hőmérsékletét, ezáltal meghosszabbítja az égő legfontosabb alkat­részének, az izzószálnak az élettartamát. Így a régebbi folyamatosan üzemelő égők­nek átlagosan negyvenkét napja helyett az újfajta égők várható élettartama meghalad­ja a kilenc évet. A vállalat azt reméli, hogy gyártmányával, amely csak kétszer annyi­ba kerül, mint a szokványos Izzólámpa, er­ről a piacról kiszoríthatja a versenytársait. Egy hátrányuk azonban ezeknek az égőknek Is van: kevesebb fényt adnak, mint az azo­nos wattszámú izzók. ' FÖLDI HIMNUSZ Rejtvényünkben Louis FOrnberg fonti című verséből idézünk: Béka, kenyér és föld! Vas csüngi kürté pipál!... — folytatása a rejtvény­ben. VÍZSZINTES: 1. A virág pártáját alkotó levelek. S. A verstolytatás első része. 11. Légnemű anyag. 12. £v szlovákul. 14. Pali tulajdona. 15. A magyar operaház építőjének névbetűl. 16. Gibraltár névadöja. 18. Északi férfinév. 19. Végzetes. 21. Adta vala. 22. A neon és az Indium vegyjele. 24. Magyar színésznő (Lenke). 26. Allatlakás. 27. Kecskegyerek. 29. Savat tartalmazó. 30. Almából könnyen felriadó, Ict alvó. 32. A kocsis ülése. 33. Keni munkát végez. 34. Éktelen égtájl 35. A társa, dalmi érintkezésben való külsg magatartás. 38. Osztrák, zambiai és francia gépkocsljelzés. 37. Puha fém. 38. Tolsztoj személyneve. 39. Vásárjairól híres NDK-bell vá­ros. 41. A liba blmje. 43. Régi orosz hosszmérték (kb. 90 cm). 44. Túlra. 46. Házhely. 48. A sertés hímje. 49. Vadon élő, hosszú szőrű, ázsiai szarvasmarhaféle. 51. Jókedvében aprókat slkoltó. 53. Dalbetét. 55. A bolgár főváros eredeti helyesírással. 56. Építkezési anyag. 57. Csillag németül, de egy német képes folyóirat neve is. 58. Ollós vízi állat. 59. Szovjet sakknagymester volt (Mihail). 60. Kád betűi keverve. 61. A Szovjetunió egyik népe. FÜGGŐLEGES: 1. A versfolytatás második része. 2. Fordítva: zománc. 3. Aroma. 4. Szántani szlovákul. 5. Erkölcsi felfogás. 7. Magyar Pál. 8. Abo betűi keverve. 9. Női név, de krumplifajta Is. 10. Fegyveres alakulat­nak készenléti állapota. 13. Ezer grammos. 16. Pedagó­gus. 17. Rablással kifoszt. 19. Kubai politikus személy­neve 20. Szombathely ókori neve. 23. Magyar fllmope- ratőr volt (István 1902—1958). 25. Határozórag. 28. Hegység a Dunántúlon. 31. Német romantikus költő (Friedrich Leopold von Hardenberg 1772—1801). 33. Világrész. 36. Fejtelen tacskói 38. Fordítva: a másik oldalon. 40. Európai főváros (éh.). 42. Csúcseredmény. 45. Tartotta vala. 47. Piaci árusok. 50. Német kikötő­város. 52. Fordítva: szenvedés. 54. Lar betűi keverve. 56. Katasztrális röviden. 59. Megszólítás. Beküldendő a vízszintes B. és a függőleges 1. tzámü sorok megfejtése. A 41. számú rejtvény helyes megfejtése; s a gallyak­ról a rozsdás levelet, lecsupálják a csapdosö szelek. Könyvet nyert Gállk Igor, Salka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom