Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-07-08 / 27. szám

■' ^ Új ifjúság 9 kilencedik oldal - kilencedik oldal - kilencedik ol A ROBOTOKÉ A JÖVŐ Bizonyéra kevesen tudják, hogy a robot elnevezés hazánkfiától, a vllág- hirü cseh írótól, Karel Capektől szár­mazik, Ö használta először azoknak az „értelmes, cselekvő gépeknek“ az elnevezésére, amelyek a nehéz robot­ban helyettesítették az embert R. U, R. c, drámájában. Az első robotok, illetve egyszerűsí­tett változatuk, a manipulátorok, az ötvenes évek legelején jelentek meg az Ipari termelésben, és az unalmas, nehéz fizikai munkát végezték az em­ber helyett némely munkahelyen. Ak­koriban a Ford autógyár tartozott az úttörők közé. Ma már széles körben elterjedt az egész világon, hogy a ma­nipulátorok és a robotok veszik át az embertől a fizikailag megerőltető. Ismétlődő, nem túlzottan kvalifikált, ugyanakkor pontosságot Igénylő mun­kát. Mindebben természetesen nagy szerepe van az Időközben robbanás­szerűen fejlődő számítástechnikának és elektronikának Is. A VÜKOV védjegyével Nálunk a hetvenes évek végétől kezdődik a robotok tömeges munká­ba állítása. John Kennerly, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ipa­ri, tudományos és műszaki igazgató- helyettese a tavaszi brnól szakkiállí­táson is megállapította: Csehszlovákia a robotosítás szempontjából különös helyzetben van. Míg más országokban elsősorban a gépjárműiparban hasz­nálják a robotokat és manipulátoro­kat, addig Csehszlovákiában a többi ágazatban Is, hasonlóan az élenjáró Japánhoz és az Egyesült Államokhoz. A robotok közé soroljuk az egysze­rűbb. programozható manipulációs, az anyagmozgató berendezéseket, fes­tő- és hegesztő automatákat és más technológiai műveleteket automatiku­san elvégző szerszámokat. Ezekhez kapcsolódnak aztán az adapterekkel ellátott ipari robotok. Az első berendezéseket még kül­földről hoztuk be, de már’ 1976-ban elkezdődött a saját kutatás és fej­lesztés, majd hamarosan a gyártás is. Mára több ezer robot és manipu­látor viseli a Made in Czechosiova- kia jelzést. A gyártás koordinálásá­val a preäovl Fémipari Kutatóintézet (VCKOV) fogialkozik. A robotositás egyrészt a legfonto­sabb gépipari ágazatokra irányul, de már kezdik ezeket a gépeket hasz­nálni az építőiparban, az üveg-, ci­pő-, textil- és élelmiszeriparban Is. A VOKOV a 05-ös számú állami cél­program a szocialista közösség, a KGST tagállamaival és a hazai part­nerekkel folyó együttműködés kere­tében most a nyolcadik ötéves terv­ben 3756 kiszemelt munkahelyen 6970 Ipari robotot és manipulátort állít üzembe. Már az Idén 55 millió korona ér­tékű robot és manipulátor készül a VOKOV védjegyével, az ötéves terv utolsó évében pedig 190 millió koro­na értékben. Az elkövetkező tíz év alatt hazánkban legalább 10 milliárd korona értékű robotot és manipulá­tort állítunk össze. Különösen elterjedt a speciális ro­botok használata az érsekújvári (Nő­vé Zámky] Elektrosvit vállalatnál és a veleáíni jihostroj gyárban. Az u- tóbbiban a hidraulikus meghajtású modulrendszerek különféle változatai nagy terheket mozgatnak meg. A kopflvnicei Tatra cégnél a tehergép­kocsik gyártásában segítenek az e- lektromos ívhegesztő robotok. A csehszlovák külkereskedelem so­ron levő ötéves terve nagy erőfeszí téseket kíván az Ipartól. Növelni kell a hatékonyan előállított, magas mű­szaki szintű termékek exportját a fej­lett tőkés országokba is. Mindez meg kívánja, hogy növekedjék a robotok előállítása és munkába állítása. 1988 és 1990 között már csoporto­san alkalmazzuk az ipari robotokat, egész robotosított munkahelyek léte­sülnek. Az évtized végéig — mint már említettük — majdnem hétezer ipari robotot állítunk munkába. Ez megköveteli, hogy új utakat keres­sünk a robotlparban. Eddig csak bi­zonyos részműveleteknél használtuk ezeket a bonyolult gépeket, nem pe­dig csoporto.san. Növelni kell tehát az úgynevezett tlpusrobotok és az egymáshoz kapcsolható robotok szá­mát, azaz a sorozatgyártást. Merész tervek Csehszlovákia élenjár a KGST-orszá- gokkal megkötött egyezmény alapján életrehívott Interrobot szervezet mun­kájában, és szeretné bővíteni más or­szágokkal is a szakosítást és a koo­perációt. A tervek szerint így érhet­jük el, hogy 1990-ben a tízezer dol­gozóra vetített robotszám százaléko­san eléri a 16.8-at, míg az elképzelé­sek szerint japánban ugyanakkor ez a mutató 34,2, az NSZK-ban 19,3, az USA-ban pedig 18.8 lesz. De, hogy az a 16,8 százalék valóra váljon, még sokat kell tennie a csehszlovák gép­iparnak a tervezés korszerűsítésétől kezdve egészen a dolgozók magas szintű szakmai oktatásáig. P. I. Slávka asszony megérte az ötven- kettedik évét anélkül, hogy valami rendkívüli Is történt volna vele; s mit nem ad a sors, vénségére a vád­lottak padjára került. Az emberek közt futótűzként terjedt a hír. „No mondd, Slávkát becsukták?“, „Igaz, hogy Slávka valamit elkövetett?“ Volt, akinek ekkor eszébe jutott egy régi eset, amikor Slávka férje a kertjükben elcsípett egy sereg gye­reket a körtefán. „Csak adj nekik!“ — biztatta őt az asszony. A férfit nem kellett biztatni, egy husánggal úgy elagyabugyálta az egyik fiút, hogy az önkényes Igazságszolgáltatá­sért bíróság előtt kellett felelnie. Az azért mégsem megy, hogy, néhány körtéért valaki beverje egy tízéves fiú fejét. „Nem Irlgylek én senkitől semmit, de ha valaki a miénket bántja, nem ismerek pardont. Igen. tízévesen elég neki a körténk, néhány év múlva meg a vánkost is elviszi a fejünk alól“ — magyarázta Slávka asszony fűnek- fának a kisvendéglőben, ha erre a té­mára terelődött a szó. Mint tapasztalt felszolgálónő dol­gozott Itt. Annyira tapasztalt volt, hogy nagyon jól tudta, kinek számol­hat egy-két korsó sörrel többet, kinek csaphat az ebéd árához néhány fil­lért, koronát. A törzsvendégnek, ha szomjasabb volt. mint amennyire a pénztárcájából tellett neki, őnála iha­tott hitelbe. Ha aztán szólni meré­szelt, hogy annyi sört azért talán mégsem ivott meg, csak úgy vissz­hangzott a vendéglő a kioktatástól. „Ügy, én várok, és ez a köszönet a jóságomért! Egyszer még koldusbotra jutok miattuk ...“ — tette hozzá szin­te meghatódva ettől a végtelen nagy jóságtól. A vendégsereg, természete­sen. nem az elégedetlenkedő oldalán volt, hanem a felszolgálónőnek adott igazat, mert egyikük sem tudhatta, mikor fordul majd hozzá hasonló ké­réssel. Meg aztán mindegyikük örül­hetett. hogy Itt lehet, hiszen megvolt Itt a baráti körük, az állandó helyük, úgy érezhették magukat, mint ott­hon. Ha máshová mennének, előbb meg kéne nekik ott szokniuk. Slávka ^ifiSÍÉKiMg A BECSÜL£TES FŐNÖKASSZONY asszony egyébként minden Ilyen al­kalommal ezzel a bölcsességgel zárta le a vitái; „Inni esztelenség, aki meg hülye, fizessen.“ ,A vezetőt egy napon más vendéglő élére állították, és Slávka került a helyére. Oj söprű jól söpör, tartja a közmondás — az új fűnökasszony is ígért füt-íát; disznótoros ételeket, hurkát meg sok-sok zöldséget, de az este tálalt gulyás csak annyiban kü­lönbözött a reggel főzöttöl, hogy be­ledobott egy falatnyi sült szafaládét. A vendéglőben feltűnő helyen nagy betűkkel ez a felirat állt: „Egész nap meleg étellel várjuk a kedves ven­dégeket.“ Ha valaki berzenkedni ta­lált volna az étel minősége miatt, Slávka ezzel fojtotta bele a szót: „Hozza el megmutatni, mit eszik ott­hon, ha jobb, mint amit Itt kap, csapra ütök egy kis hordó sört.“ A vendéglőnek is — mint minden másnak — megvan a maga rendje- menete. Esténként, amikor az utolsó vedég is eltávozott. Slávka asszony számára még messze volt a záróra. Papírmunkához látott, iktatta az az­napi forgalmat. Belefáradt a sok tal- palásba, lába elnehezedett a lótásban- futásban, olyanannylra elfáradt, hogy nehezére esett a teljes bevételt a postára vinnie. Egy ezressel könnyí­tett a hivatalos terhen, gondosan ki­javította, termé.szetesen, a kimutatá­son a számokat is, és egyszeriben szökdécselhetnékje támadt, legszíve­sebben ugrándozva ment volna a pos­tára. Onnan még könnyebben vitte őt a lába hazafele. Amikorr napok múl­va a tizedik ezrest tette az előbbiek­hez, majdnem táncra perdült. Örömét csak tetézte az, hogy az ellenőrzés­kor nem vettek észre semmi turpis­ságot. Egyébként a hitelbe ivóknak már befellegzett, Slávka asszony nem hu­zigálta nekik a rovásokat, mert en­nél fontosabb feladatot bíztak rá: az adminisztrálást. Addig rovásonként lopott, azután meg nagyban. Csak i- dönként nyugtalanították őt az újsá­gokban megjelenő hírek arról, hogy valaki ezért vagy azért a gazdasági kihágásért ennyi meg ennyi évet ka­pott. „Mit gondolnak rólunk a kül­földiek, ha ilyen lehetetlenségeket ol­vasnak az újságjainkban? Hát ebben az országban mindenki tolvaj?!“ — morfondírozott ilyenkor. Slávka közben — bár hivatalos ok­mánya erről nem volt — doktori ér­tekezést tartott nap nap után a be­csületességről. ja] volt annak a sza­kácsnak, aki egyetlen núdlival is megrövidítette a kedves vendéget. Ha egyszer a tányéron harminc núdlinak kellett lennie, egyetleneggyel sem le­hetett kevesebb. Az ő vendéglőjében a sörön a habsüveg pontosan a hite­lesített vonalkánál kezdődött. Szlgo- rú.ságát azzal magyarázta, a vendég sem belátó, ha fizetésre kerül sor. Vendéglőjéről csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak, az a hely volt, ahol tanyát ütött a becsületes­ség. Igaz ugyan, hogy a sör minősé­ge ellen olykor volt kivetnivaló, és a gulyás változatlanul pocsék. Van­nak azonban emberek, akik hangza­tos szavakkal, bármit palástolni tud­nak. és sajnos, olyanok is vannak, akik ezt el is hiszik. Két férfi a ven­déglő egyik sarkában se nem beszélt, sem a szép szavak nem hatottak rá­juk, csak a leltárt kimutatásokat ta­nulmányozták. „Végre elcslptükl“ — mondták összeszegezve munkájuk e- redményét. A bíróságon Slávka asszony Igen­csak hallgatott. Mit is tehetett vol­na? Tudta, úgyis felesleges tiltakoz­nia a három év ellen, hiszen semmi nyomós érvet nem tud önmaga ér­dekében felhozni. Roger Vadim Brigitte Bardot oldalán. B. B. Vadim „... és megteremtette a Catherine Deneuve Vadim nagy sze- nöt“ című filmjében tett szert világ- relmei közé tartozott, de sosem ment htrnévre hozzá férjhez Csillagról csillagra ROGER VADIM francia filmrendező neve az ötvenes évek „új hullámos“ irányzatával kapcsolatban került a filmtörténet „nagykönyvébe“. A nyu­gati bulvársajtó olvasói azonban nem annyira mint rendezőt, hanem ka­landjairól híres „hősszerelmest“ tar­tották nyilván. Nem véletlenül! Kap­csolatainak névsorában ilyen szépsé­gek sorakoznak mint Brigitte Bardot, Catherine Deneuve, Ursula Andress és Anette Stroyberg. A rossz nyelvek szerint Vadim sem tudta elkerülni a „nagy szerelmesek“ sorsát. Az ötven- hét éves rendező végül egy dúsgaz­dag amerikai feleség papucsa alatt fejezte be „szerelmi pályafutását“. CARMEN ÉS A FILM Prosper Mérlmés 1845-ben megje­lent elbeszélé.se felkeltette Georges Bizet fantáziáját és pompás operát komponált. Annak ellenére, hogy Bi­zet operája megbukott az 1875-ös pá­rizsi bemutatón, napjainkig diadalme­netben vonult végig a világ nagy szín­padain. A népszerű és Ismert mű már 1913- ban „celluloldszalagra“. került. Dina­mikus, magával ragadó muzsikája megihlette Urban Gad filmrendezőt. A „dohánygyári lány története“ a filmművészetben termékeny talajra talált. Az eltelt évtizedek alatt sok. jelentős Carmen-feldolgozás született. 1915-ben Raoul Walsh és Cecil B. DeMille; 1916-ban Charles Chaplin és Ernst Lubitsch; 1925-ben Jacques Fey- der; 1948-ban Charles Vidor; 1954-ben Otto Preminger dolgozta' fel a témát, és a felsorolás korántsem teljes. Az idő múlásával a gyengébb produkciók a múlt homályába vesztek. A Carmen divatba jöttét bizonyítja az a tény, hogy napjainkban egyszer­re négy sikeres rendező fordult á „végzetes szerelem“ megható történe­téhez. Két év alatt, 1982-től 1983-ig, Carlos Saura, jean-Luc Godard, Peter Brook és Francesco Rosl vitte film­szalagra elképzeléseit. A Carmen-filraek közül elsőként Carlos Saurának Antonio Gadesszel közösen készített alkotását láthattuk. A ma 54 éves jeles spanyol rendezőj nek nem ez volt az első táncfilmje. Antonio Gadesszel, a világhírű tánc­művésszel való találkozá.sa után már 1981-ben megalkották első közös filmjüket, a Vérnászt­A film a szerzőpáros forgatókönyve és koreográfiája alapján készült 1982- ben. Teo Escamilla fényképezte. A főszerepekben Antonio Gadest és egy fiatal — a film által méltán világ­hírűvé vált — táncosnőt. Laura de Solt láthatjuk. Saura és Gades Car-/ menja minden idők egyik legnagyobb, spanyol filmsikere. Remélhetőleg ná­lunk Is érdeklődésre talál. Vörös Lajos DOGMA Nem kell már bemutatnunk a Dunaszerdahelyl (Dunajská Stre- da) járás fiataljainak a gabcíko- v6i DOGMA nevű zenekart, hiszen az együttes szinte minden hétvé­gen szerepel valamelyik faluban. Tevékenységükről beszélgettem Vida Ivánnal, az együttes vezető­jével. — Hogyan alapítottad az együt­test? — Már a katonaságnál is fog­lalkoztatott a zene, ezért összehoz­tunk egy csapatot, amellyel több­ször is sikeresen felléptünk. Mi­után leszereltem, szerettem volna folytatni a zenélést, ezért megke­restem zenészbarátaimat, és meg­alakult a mostani csapatunk. Ko­rábban már működött itt egy DOG­MA nevű zenekar, s azt is mond­hatnám, hogy mi ennek a hagyo­mányaira „építkeztünk“. — Zenei stílusotok változott az indulástól. Mi volt ennek az oka? — Kezdetben a kemény rock felé orientálódtunk, de erre nem volt túl nagy igény, kevés meghí­vást kaptunk. Kénytelenek vol­tunk átállni az úgynevezett slá­gerzenére, ezenkívül saját szerze­ményeink is vannak, örülünk, hogy a nyári szünidő alatt alkal­munk nyílik bemutatni dalainkat Közép-Szlováklában is, hiszen a Popkaraván turnéján vendégként mi is fellépünk. — Több versenybe is benevez­tetek ... — Igen, pontosabban kettőbe. Az egyik az amatőr zenekarok versenye volt Felsőpatonyban (Horná Potőfil, itt harmadikok lettünk, a Melódia 86 járási ver­senyében pedig második helyen végeztünk. Sajnos, a zsűri nem értékelte azt, hogy ml saját szer­zeménnyel léptünk színre, míg a többiek csak átvett dalokkal. — Kikből áll a csapat? — A DOGMA tagjai: Kurncz Teodor és Bindins Ivett — szóló­ének, Kovács Péter — billentyű,k, Kurncz Mihály — dobok, Kurncz Gyula — szólógitár, én pedig basszusgitáron játszom. Jelenleg minden erőnket a gyakorlásra fordítjuk, dolgozunk az új műso­runkon, hogy a július nyolcadikén induló fellépéseinken ne csalód­jék bennünk a közönség. -rr­dal - kilencedik oldal - kilencedik oldal - Silence

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom