Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-10-21 / 42. szám
A BARÁTSÁGI HÓNAP ELÉ A csehszlovák — szovjet barátsági hónap célja, hogy a két nép megismerje egymás életét, ezáltal közelebb kerüljenek egymáshoz. Az Idei rendezvénysorozat szervezői hangsúlyozzák, hogy a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójának ünnepségei és a barátsági hónap alkalom lesz arra, hogy a politikai pártok, a Nemzeti Front tömegszervezetei, országunk minden lakosa jobban megértse a Szovjetunió békepolltikájának Jelentőségét, ama tudatos törekvését, hogy bolygónkon egy új, az atomkorszaknak megfelelő gondolkodás terjedjen el. Ennek jegyében szervezi rendezvényeit, beszélgetéseit a Szocialista Ifjúsági Szövetség Is a barátsági hónap alatt, ugyanakkor mind a SZISZ Központi Bizottsága, mind a csehszlovák — szovjet barátság hónapjának rendezői hangsúlyozzák, hogy nem a központilag szervezett akciókat tartják a legfontosabbnak, hanem azokat a helyi, kisebb rendezvényeket, amelyekről a központ esetleg nem Is tud. A központi rendezvények közül nagy érdeklődésre számíthatnak az azerbajdzsán kulturális napok, amelyek november 10 — 20-lg tartanak. Többek között fellép hazánkban az azerbajdzsán dal- és táncegyüttes, amely november 5-től 10-lg vendégszerepei majd Szlovákiában. A barátsági hónapban mozijaink több szovjet filmet műsorukra tűznek. Újdonság, hogy az Idén a játékfilmek mellett dokumentumfllmek is szerepelnek a programajánlatokban. 0) kezdeményezés a határ mentén élő csehszlovák és szovjet családok találkozója. A szomszédos szovjet járásból érkeznek a Humennél járásba fiatal családok, hogy Ismerkedjenek, barátkozzanak hasonló korú csehszlovák családokkal. Természetes, hogy a hónap rendezvényei közül nem hiányoznak majd a szokásos művészeti versenyek, bemutatók, sportversenyek sem. A csehszlovák — szovjet barátsági hónap december 11-én zárul a prágai Smetana Színházban tartott ünnepi gyűléssel és kulturális műsorral. — ki — lAPBNR TARTAlMÍBÍi? Látogatás a mochovcei atomerőmű építkezésén — 3. oldal. Néhány ellesett pillanatot adunk közre a karvai (Kravany nad Dunajom) szaktanintézetből a Helyzetkép című riportunkban — 4. oldal. Egy himalájai gyalogtúra élményeiről és viszontagságairól olvashattok az 5. oldanon. *4 Kaszparov megvédte sakk- világbajnoki címét — 6. oldal. Végh Antal; Gyóg) ít 6 atían ? — 7. oldal. Janka Daftová, a rnckzenekarok trenCíni országos versenyének vendége. A versenyről lapunk 8. oldalán Írunk. Múzsák találkozójának is nevezhetnénk a Trencín- ben megrendezett Ifjú Művészek Hetét. A beszámoló első része a 8. oldalon. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára egyórás beszédet mondott a Szovjet Televízióban, amelyben részletesen tájékoztatta a szovjet közvéleményt Ronald Reagan amerikai elnökkel Reykjavikben megtartott találkozójáról. A Szovjetunió legfelsőbb vezetője részletesen Ismertette a Szovjetunió által a találkozón előterjesztett, a nukleáris leszerelést célzó átfogó, kompromisszumos javaslatokat. Ezek a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat, a stratégiai támadó fegyvereket és a rakétavédelml eszközöket érintették. Mint azt Mihail Gorbacsov megállapította, az amerikai fél lényegében üres kézzel érkezett az Izlandi fővárosba, nem terjesztett elő egyetlen javaslatot sem, nem állt elő egyetlen új elképzeléssel sem. Az első két találkozó után egészen közel jutottak a megállapodáshoz, s a szombatról vasárnapra virradó éjszaka dolgozó két munkacsoport a kialakulóban levő elvi megállapodást lényegében ellogadta és megerősítette. Hogy mégis eredménytelenül, megállapodás nélkül zárult a csúcstalálkozó, az azzal ma- , gyarázható, hogy az amerikai fél nem volt hajlandó lemondani a hadászati védelmi kezdeményezésről,, vagyis a „csillagháborús“ programról, ami értelmetlenné tette a közepes hatótávolságú és e hadászati rakétákra vonatkozó elvi megegyezést. Mihail Gorbacsov a Szovjetunió számára teljes mértékben elfogadhatatlannak minősítette az amerikai télnek azt a magatartását, hogy a nukleáris rakétategyverek lényeges csökkentése, s végeredményben megA Szovjetunió nem adja fel a békepolitikáját semmisítése mellett ragaszkodott az űrfegyverkezéshez, s ugyanerre szólította fel a Szovjetuniót Is. Saját biztonságát, szövetségesei és az egész világ biztonságát figyelembe véve, ezért felelősséget érezve a Szovjetunió arra kényszerült, hogy Reykja- víkban lemondjon a megállapodásról. Az SZKP KB főtitkára megjegyezte, hogy az amerikai elnök mintegy magáévá tette a Reykjavlkban előterjesztett szovjet javaslatokat, úgy beszélt róluk, mintha az a- merlkal tél vagy ő maga terjesztette volna elő őket. A Szovjetunió nem szenved a hiúságtól, sőt jő jelnek tekinti, hogy az amerikai elnök így viszonyul 'javaslataihoz. Az izlandi fővárosban tanúsított amerikai magatartás azt bizonyltja, hogy^ Washington két dolgot tart szem előtt: szavaival ellentétben nem a békére, hanem a Szovjetunióval szembeni katonai fölényre törekszik, s egyben a lázas fegyverkezés fokozásával gazdaságilag próbálja térdre kényszeríteni a Szovjetuniót. Mihail Gorbacsov az elmúlt kilenc hónapnak a tervezettnél nagyobb gazdasági, eredményeivel bizonyította, hogy a Szovjetuniónak ebben a vonatkozásban nincs mitől tartania, ás leszögezte: ezek az eredmények a szovjet nép munkájának gyümölcse, s az ország népe így, tettekkel bizonyltja odaadását hazájáért, a békéért. Az SZKP KB főtitkára leszögezte: Reykjavik után minőségileg új helyzet jött létre a szovjet-amerikai kapcsolatokban. A Szovjetunió fenntartja javaslatait, s az amerikai fél hozzáállásától függ azok tényleges megvalósítása. Ogy vélem, most az amerikaiakkal mindent át kell gondolnunk, akárcsak a nemzetközi közvéleménynek Is át kell gondolnia mindazokat a fő kérdéseket, amelyek aggasztják valamennyi ország népét: a háború és a béke kérdéseiről, a nukleáris fenyegetés kérdéseiről van szó. Ogy gondolom, s nem túlzók, hogy mindaz, amit az elnöknek javasoltunk, megfelel mind az a- merikai nép, mind az összes többi nép érdekelnek. Ha ez valaki szerint nincs így. Itt az egész világnak joggal megmondhatjuk: hallgasson arra, amit az amerikai nép, a szovjet nép, valamennyi ország és népe követel. Valójában eljött a tettek Ideje és ezt nem szabad elfecsérelni. Ml cselekedni fogunk. Ml nem mondunk le arról az irányvonalunkról, amely a béke megőrzését, a lázas fegyverkezés leállítását, a nukleáris fegyverek betiltását, az atomfegyverek megsemmisítését célozza, továbbá azt, hogy egész boly-' gónkat megszabadítsuk a veszélytől. Bs én úgy vélem, hogy ebben a harcunkban nem maradunk magunkra. Nem hatalmasodik el rajtunk a csalódottság. Ogy vélem, hogy ez a találkozó az arra vonatkozó felismerés rendkívül fontos szakaszához juttatott el bennünket, hogy hol Is tartunk. Bebizonyosodott, hogy a megállapodások lehetségesek. Erről meg vagyunk győződve — mondotta televíziós beszédében Mihail Gorbacsov, ^az SZKP KB főtitkára. ' Azt hiszem, az amerikai elnöknek, akárcsak nekünk, át kell gondolnia az egész helyzetet, amely Itt a találkozón végül is kialakult, és meg kell kísérelnünk áthidalni mindazt, ami elválaszt bennünket. Hiszen már sokmindenben megállapodtunk. Lehet, hogy az elnöknek meg kell beszélnie a dolgot a Kongresszussal, az amerikai körökkel, a közvéleménnyel. Mi várunk, nem vonjuk vissza javaslatainkat, amelyeket Itt előterjesztettünk, hiszen lényegében már megállapodtunk róluk. Ogy véljük, már most tárgyalnia kell a világ valamennyi realista módon gondolkodó erejének: Mindnyájunk előtt, éljünk szocialista világban, a kapitalista világban, vagy a fejlődő világban, egyedülálló lehetőség bontakozik ki; végre tényleg megszüntethetjük a lázas fegyverkezést, betilthatjuk az atomfegyvereket, megsemmisíthetjük ő- ket és megszabadíthatjuk az emberiséget a nukleáris fenyegetéstől. mssm
