Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1986-10-07 / 40. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK A JÖVÖ MÜNKÁSOSZTMÉRT A Szlovák Szakszervezeti Tanács plenáris ülésén foglaikozott a fiatal munkásnemzedék képzésével. A szakszervezeti tanács a CSKP XVll. kongresszusának úlmutatásai- böl indult ki, hangsúlyozva, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata és e felelősség súlya alól senki sem kaphat felmentést. Leszögezte azt is, hogy kinek- kinek a maga posztján tudnia kell, hogy mit tegyen az ifjúságért. A munkásokhoz és szakmnnkástanulúkhoz való viszony mindig is a szakszervezet érdeklődésének középpontjában volt. A Szlovák Szakszervezeti Tanács tagjai különböző szemszögből világították meg a jövő munkásnemzedékének problémáit, sőt foglalkoztak a pionírok műszaki oktatásának fontosságával is. Ennek az a célja, hogy felkeltse az érdeklődést a munkásszakmák iránt. A SZISZ szempontjából is igen fontos volt a szakszervezeti tanács IB. plenáris ülése — és ezt Dnáan Longauer, a SZISZ SZKB alelnöke ki Is hangsúlyozta — nemcsak azért, mert ez a dolgozó ifjúság a fiatalok legszélesebb és igen lényeges rétege, hanem azért Is, mert ők az ország vezető erejének, a munkásosztálynak az u- tánpótlása. Életük, felfogásuk egyre inkább azonosul a munkásosztályéval, a termelő- eszközök fejlődése őket érinti a legközvetlenebbül és azért a leghatásosabban. A munkásszakmára való felkészítés elsősorban is a szaktanintézetekben történik. Ezért helyez a szakszervezeti mozgalom is igen nagy hangsúlyt az oktatók, a tanárok társadalmi és anyagi helyzetének javítására. Az idősebb szakemberek nagy társadalmi feladata az ifjúság nevelése, felkészítése az életre és mindazokra a feladatokra, a- melyek a gyakorlati életben reá várnak. Szocialista társadalmunknak e nevelő tevékenység során egyik legfontosabb célja, hogy a szakmai tudás mellett a fiatalok elsajátítják a szocialista emberre jellemző tulajdonságokat is. Ez egyben azt is jelenti, hogy olyan felnőttekké kell válniuk, akik érdeklődnek a társadalmi kérdések iránt, aktívan részt vesznek a közügyek intézésében. Az említett szakszervezeti tanácskozáson egybehangzóan állították, hogy a munkásfiatalok többsége magában hordja ezeknek a tu- ladonságoknak a csíráit. Szó volt arról is, hogy a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a politikai tevékenység lehetőségei nem szűkülnek, hanem szélesednek, és olyan új területek alakulnak ki, mint a népgazdaság fejlesztésének nagy feladataiban való tudatos részvétel. Ezek a formák pedig tudatos politikai tevékenységgé válnak, és azzal, hogy igyekeznek fontos gazdasági kérdéseket megoldani, politikai jelentőséget kapnak. Fontos politikai jelentősége van a szocialista társadalom építésében tanúsított tudatos áldozatvállalásnak, társadalmunk fejlődését tudatosan előrevivő cselekedetnek. Az elfogadott határozatok sürgetik a szak- tanintézeti képzés javítását, az életre való tanulást, és a folyamatos képzést. Ma a szakmunkás számára is szükséges, hogy ismereteit egész élete folyamán a kor fejlődési színvonalán tartsa. A tudomány rohamos fejlődésének és az ismeretek gyors elavulásának korában kénytelen egész életen át tanulni. Ma már minden arra vall. hogy a munkásszakmákban is megszűnik az élet eddigi felosztása, az ismeretek szerzésének és az ismeretek felhasználásának korszakaira. Nem könnyű feladat megtalálni az emberi képesség élethossziglani szakadatlan művelésének módját. STRASSER GYÖRGY ÓKORUNK SZÜIEMEBEN fényképpAlyAzat Országszerte örvendetesen fejlődik az ifjúsági klubmozgalom. A Szocialista Ifjúsági Szövetség és a többi társadalmi szervezet vagy intézmény klubjaiban a fiatalok érdekes és hasznos szórakozással töltik a szabad Idejüket. Számos klubban fotószakkör is mfiködlk, és a legtöbb helyen időről időre fényképeken örökítik meg a klubélet érdekesebb mozzanatait. Ezeknek a megörökített pillanatoknak a bemutatására hirdet a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága tényképpá- lyázatot. A pályázaton bárki részt vehet o- lyan fényképfelvétellel, amely az ifjúsági klubmozgalom érdekes eseményeit örökíti meg Egy szerző legfeljebb 5 fekete-fehér vagy színes 24X30 vagy 30X40 centiméteres fényképpel, valamint dlapozltívval vehet részt a pályázaton. A pályázat legjobb alkotásait a Klubalkotás 1986 elnevezésű országos kiállításon tárják a nyilvánosság elé. erre Olomoucban kerül sor A győztes fényképek szerzőit e- zenktvül értékes jutalomban részesítik. A fényképeket a szerző nevével vagy nevének kezdőbetűivel és a felvétel címével fesetleg keltezésl helyével 1 kell ellátni. A beküldési határidő 1986. október 31. A pályamunkákat 8 következő címre kell beküldeni: Qv SSM, odd. kultúry, Gorkého nám. C. 24., 116 47 Praha 1. (Pl) Az idén írták alá a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság (CSTMT) Szlovákiai Tanácsa közötti e- gyezményt, amely az ifjúság tudományos és műszaki alkotókészségének tömeges kibontakozását, az ifjúság nagyobb arányú részvételét szolgálja a tudomány és a, technika kérdéseinek megoldásában, s nem utolsósor ban az életre, a hivatásra való nevelést is. A központi egyezmény alapján született meg az együttműködési szerződés a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága és a CSTMT Kerületi Tanácsa között, amelynek máris megvannak az első kézzelfogható e- redményel. A CSTMT kirendeltségeivel a kö- zelmóltban közös tanfolyamot szerveztek PieSfanyhan az ifjú elektrotechnikusok számára, amelyen a legjobb középiskolásokon kívül részt vett a szovjet fiatalok egy csoportja is. A társaság tagjai szerepet vállalnak abban is, hogy a tanulákat felkészítsék a középiskolások szakköri tevékenységére és a ZENfT-versenyekre. Hasonlóan terebélyesedik a két szervezet együttműködése az energetika, a gépipar és az építőipar terén. A fiatalok egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a komplex racionalizáló brigádok munkájába, amelyek az anyag- és energiamegtakaritás kérdéseinek megoldásán, a manipulátorok és robotok fokozott alkalmazásán fáradoznak. A CSTMT egyes kirendeltségei ma kétezer komplex racionalizáló brigádot irányítanak. A legjobbak közé tartozik a nitrát Plastika- üzemben dolgozó brigád, amelynek nagy érdeme van abban, hogy önerőből elkészítették a PVC csövek gyártásszalagját, pillanatnyilag pedig a műanyag tasakok tartó- sabh forrasztásának módszerét akarják megoldani. Trenöinben a Sloviik 01-es számú üzemének ifjúsági racionalizáló brigádja pedig az élesztő erjesztés! folyamatának korszerűsítésén fáradozik, amely a termelés lényeges növelését tenné lehetővé; és sorolhatnánk még további ifjúsági munkacsapatokat. amelyek napjaink legfontosabb feladatának megoldására, a tudomány eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazására törekednek. M. I. Az Emlékidéző útjain Az Emlékidézó útjain elnevezésű SZISZ- mozgalom lassan a Dunaszerdahelyl (Du- najská Streda) járás alapszervezeteiben Is kibontakozik. A SZISZ medve! (Medvedov) alapszervezete az elsők között csatlakozott a mozgalomhoz. Tizenkét tagú csapata védnökséget vállalt a község határában elesett szovjet. tengerészek emlékműve fölött. Az emlékmű azóta a falu leggondozottabb emlékhelye. A Horváth Izabella vezette csapat tagjai hetente kimennek hozzá, tövéből sohasem hiányzik a friss virág. Állami ünnepnapok és történelmi évfordulók alkalmából kékinges SZISZ-tagok állnak mellette díszőrséget. Sőt, a medve! fiatalok nem elégedtek meg a külsőségekkel. Szemtanúk elbeszélése és történelmi források alapján feldolgozták azokat az eseményeket, amelyek az emlékmű történetével függnek ösz- sze. Megismerkedtek a község felszabadításának és a Dunán zajló hadműveleteknek a körülményeivel, s a feltárt adatokat írásba foglalták, hogy megőrizzék az utókor számára. Szép tettük bizonyára nem marad elismerés nélkül. A SZISZ Dunaszerdahelyl járási Bizottsága Az Emlékidéző útjain haladó medve! csapatot felterjesztette kitüntetésre. (pl) Október 6. — a Csehszlovák Néphadsereg napja TÚL A MÁSODIKON Minden Iskolának, legyen az közép- vagy főiskola, van egy évfolyama — többnyire az első vagy a második —, amelyet a diákok maguk között „rettegett évfolyamnak“ neveznek. Teljesen a véletlen műve volt, hogy csupa másodikos hallgatókkal hozott össze a .pors, amikor Kassán (Kogice) a repülő-főiskolán jártam. Pápay Ténos törzsőrmester Is nagy gondban volt. Hiányzott még a legnehezebb vizsgája, a matematika. János nem tagadta, hogy ettől a vizsgától tartott a legjobban, ezért Is halasztotta a legvégére. Csupán annyit hozott fel mentségére, hogy sajnos kevésnek bizonyult fi tantárgyból a középlskoláből magával hozott alap. — Mezőgazdasági műszaki szakközépiskolában érettségiztem — mondta —, ott a matematika nem tartozott a legfontosabb tantárgyak közé. Annyit tudtam, hogy a felvételt vizsgán sikerült, de a továbbiakban mindig éreztem, hogy ez a vizsga határkő lesz az életemben. Mezőgazdasági pályára készültél, miért került sor erre a módosításra? — Amikor az alapiskolában eljött a pályaválasztás Ideje, még nem érett meg bennem az a valami, ami segít az embernek első próbálkozásra megtalálni azt a pályát, amelyhez igazán vonzódik. Az az Igazság, hogy a szüleim hatására jelentkeztem a mezőgazdasági szakközépiskolába, de már ott eldöntöttem, magam sem tudom minek a hatására, hogy pilóta leszek. Persze fogalmam sem volt róla, melyik IránybóJ kezdjem. Annyit rövidesen sikerült megállapítanom, hogy civil emberként aligha teljesülhet ez a vágyam, ezért elmentem a járási katonai parancsnokságra, ahol ezt a főiskolát ajánlották. De felhívták a figyelmemet arra, hogy nem ártana előtte egy kicsit megismerkedni a repülés alapjaival. Amikor már tagja voltam a Trnaval Aero- klubnak, és belekóstoltam a repülés gyönyöreibe, biztos voltam benne, hogy csakis ez a pálya érdekel. — Mit tudtál akkor erről a főiskoláról? — Jóformán semmit. Csak amit a járási katonai parancsnokságon elmondtak róla, de az nem sok. Egyébként nem mondtam volna le a szándékomról akkor sem, ha pontosan tudom, hogy ilyen nehéz ez a főiskola. Ha egyszer valakit elbűvöl a repülés, az már nemigen tud szabadulni, — Mi volt az, amit másképpen képzeltél el? — Tudtam, hogy minden katonai főiskolán riágy a fegyelem, de ilyen szigorra nem számítottam. Az első évfolyamban sokszor ügy éreztem, hogy ez nekem túl sok, de ma már tudom, hogy egy kicsit eltúloztam a dolgokat. Egy év után már semmilyen gondot sem jelentett ez az életmód. Sőt, meg Is tetszett. Másodikban már majdnem ugyanúgy éltünk, mint bármely más civil főiskolai hallgató. Kimenőink voltak, rendszeresen hazalátogathattunk, és maradt 1- dőnk a kedvteléseinkre Is. Én úgy érzem, hogy a rend és a fegyelem megkövetelése mellett az oktatásunkért felelős tisztek sokkal többet törődnek velünk, mint más Iskolában a tanárok. Megbeszélhetjük velük nemcsak a tanulással kapcsolatos gondjainkat, hanem a magánéletünk problémáit is. Nem tudok olyan esetről, amikor ne igyekeztek volna segíteni, ha arra szükség volt. — Milyen tagozaton tanulsz? — A hellkoptertagozatra kerültem, mert a lökhajtásos gépek tagozatán még szigorúbbak voltak az egészségügyi követelmények, mint itt. Tökéletesen egészségesnek érzem magam, de az ottani követelményeknek még így sem feleltem meg. De közben megszerettem a helikoptereket, alig várom már a gyakorlati kiképzést. — Enilitetted, hogy nehézségeid voltak matematikából. A többi tantárgy nem okozott gondot? — Rendkívül sajátos helyzetben vagyunk ml. akik a parancsnoki-mérnöki karon tanulunk, mert ezen a karon négy év a tanulmányi idő, s ebből majdnem másfél évet elvesz a gyakorlati kiképzés. De emellett nagyon sok vizsgát kell tennünk elméleti tantárgyakból. Nehéz helyzetbe kerül az, akinek valamilyen okból kifolyólag meg kell ismételnie egyik vagy másik vizsgát. Egyszerűen nincs rá időnk, hogy pótvizsgákra járjunk, így rendszeresen kell tanulnunk. — Milyen lesz a beosztásod, hova kerülsz, ha végzői? — Eleinte bizonyára csak repülni fogok, később esetleg igényesebb feladatokkal, beosztásokkal is számolhatok. — Ha marad, mivel töltsd a szabadidődet? — Rengeteg lehetőségünk van a szabadidő eltöltésére. Engem a sportolás érdekel a legjobban, mert az erőnlét megtartásához erre igen nagy szükségünk van. De kikapcsolódásul megnézem az Iskolánk kulturális csoporjálnak előadásait, és itt a városban is nagyon sok lehetőség nyílik a szórakozásra, pihenésre. Kamocsai Imre SZAKSZERVEZETI EGYSÉGBEN A BÉKÉÉRT A közelmúltban az egész világ figyelme az NDK fővárosára, Berlinre irányult, ahol h^t napon át tanácskozott a XI. szakszervezeti világkongresszus több mint ezer küldötte. öt világrész félezernyi szervezete küldte el vezetőit, szinte az egész világ szakszervezeti mozgalma képviselve volt — minden kontinens, majd minden ország, a legkülönbözőbb szakszervezeti irányzatot, politikai felfogást, ideológiai nézetet, véleményt követő szervezet. Ez az érdeklődés egyértelműen bizonyítja, hogy a negyven évvel ezelőtt létreho zott Szakszervezeti Világszövetség bevál tóttá a hozzá fűzött reményeket. Többek között azokat a reményeket, amelyeket a kö zel háromszázmllllö dolgozó táplál Iránta Azok a szakszervezeti tagok, akiknek a nevében a mozgalom Időszerű kérdéseiről tár gyaltak a küldöttek. Nehéz lenne még csak felsorolni Is azo kát a kérdéseket, amelyeket a berlini kong resszuson megvitattak. Egy kérdés azonban a tanácskozás minden napján, valamennyi munkabizottságnak programján végigvonult: a béke és leszerelés kérdése. Minden más eltörpül az emberiség eme létkérdése mel lett, Illetve számos sürgetően fontos, meg oldásra várő szakszervezeti kérdés a fokozott fegyverkezési hajsza következménye. Ezt hangsúlyozta a világszövetség vezetőségének kongresszusi beszámolójában Ibrahim Zakarija, az SZVSZ főtitkára is, amikor- elmondta, hogy a X. szakszervezeti világ- kongresszus óta eltelt időszakban mélyreható változások történtek a világban. Az egész emberiséget érintette a fegyverkezési verseny erősödése. A fegyverkezés hatalmas anyagi eszközöket emészt fel, s ez gátolja, hogy többet fordítsunk a súlyos szociális kérdések megoldására. Cselekvésre szólított fel. Hangsúlyozta, hogy az öt évvel ezelőtti helyzettel ellen tétben ma gyakorlatilag minden szakszervezet, legyen az bármilyen politikai irány zatú, tartozzék bármelyik nemzetközi szövetséghez, s működjék bármilyen társadalmi rendszerben, a Ijékéért és a leszerelésért folytatott harcot feladatának tartja. Munkára és nem bombákra, kenyérre és nem éhezésre van szükségünk — mondotta az SZVSZ főtitkára. Nagyra becsülte a szovjet kormány elhatározását, hogy egyoldalúan szünetelteti az atomkfsérleteket. Ugyancsak nagyra becsül te a szovjet békejavaslatokat és sajnálatát fejezte ki, hogy az Egyesült Államok elzárkózik a józan megfontolású javaslatok elfogadása elöl. Felelősség, összefogás. Ezek voltak azok a fogalmak, amelyek talán a legtöbbször elhangzottak a felszólalásokban, a baráti találkozókon, munkabizottsági vitákon. Felelősség a szakszervezetek képviselte dől- gőzök sorsáért, és a sző tágabb értelmében az emberiség jövőjéért. A nemzetközi szak- szervezeti életet befolyásoló számtalan tényező a mozgalmat mindenütt, minden társadalmi rendszerben új problémákkal állította szembe. A szocialista országokbart a fejlődés új szakasza, eredményeivel s a gondokkal együtt, a kapitalista országok gazdasági válsága, a szakszervezetek szerepének, jogainak minimálisra való csökkentésének tőkés szándéka, a fejlődő országok függetlenségi harcának minőségileg új kérdései — megannyi új jelenség, amely a szakszervezeti mozgalmat Is meghatározza. S ha meg akarja őrizni eredeti funkcióját, a dolgozók érdekelnek védelmét, meg akarja tartani tagsága bizalmát, kivívott e- redményelt és helyét, meg kell keresni az új jelenségekkel, a változó világ folyamataivá!, körülményeivel szembeni szakszervezeti munka eszközeit. Ennek legfontosabb előfeltétele az egység. Összefogás munkahelyi, üzemi, országnyt, földrésznyi, s — amikor ez lehetséges — világméretekben a közösen elhatározottak megvalósítására. Ha ez a szellem érvényesül — márpedig a kongresszuson, ahol a világ szakszervezett mozgalma végzett közös, eredményes munkát, ez érvényesülhet —, ha a mozgalom él azzal az Iránymutatással, orientációval, ami a kongresszus vitájából, a szakszervezeti vezetők egymás közti megbeszéléseiből kibontakozott, akkor képes lesz a szakszervezetekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelni, a dolgozók reményeit valóra váltani. K. M.
