Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-09-30 / 39. szám

u ' új ifjúság 10! cnuanyeLVönK Az anyanyelvi nevek Egyszer már találkoztunk a következő mondattal: „ProGka Istvánnak... 60. szüle­tésnapja alkalmából Dominik Here mérnök, a jnb alelnöke gratulált.“ (Garam 1984.) Akkor a neveket kísérő titulusokat vizsgál­tuk, s ilyen szempontból nem találtunk ki­fogásolni valót a mondatban. Más eredményre jutunk akkor, hogyha a szövegben szereplő két nevet vesszük na­gyító alá. Van valami következetlenség az egyik névben: Proöka István; ugyanakkor a Dominik Here nevet helyesnek érezzük. Ml okozza ezt a különbséget a két név között? Legegyszerűbben a név két elemé­nek viszonyába érthetjük meg a kifogásolt név turaságát. A helyesnek tartott Dominik Here név jól jelzi számunkra, hogy viselője szlovák anyanyelvű, születésű, s ez meg­nyilvánul mind a keresztnév szlovák vol­tában, mind pedig a név két elemének sor­rendjében. Ogy tűnik, mintha a személy­névnek is lenne anyanyelve. Nagyon való­színű, hogy már német egyénre következ­tetnénk a Dominik Herz név írásos formá­ja láttán, bár itt a keresztnév szlovák, 111. német változata között nincs Is különbség, a vezetéknév írásmódja azonban már mintha német származásra utalna. A Hercz Do- mo(n)kos-t hallva pedig többen talán az Ujjúkat is tűzbe tennék, mondván, hogy ez csak magyar név lehet. A név tehát ilyen szempontból nemcsak azonosít, hanem egyé­nit Is, közöl valami fontosat a név viselő­jéről. Azért nem érezzük szerencsésnek a ProC- ka István nevet, mert nem adja meg szá­munkra ezt a szükséges vagy elvárt hír­többletet épp keverék jellege miatt, hisz a Proéka vezetéknév szlovák származást, anya­nyelvet sejtet, a mellette levő István pedig magyart. A nyilvánvaló következetlenség el­lenére ugyancsak nehéz feladatra vállalkoz­nék az. aki ki szeretné javítani a bökkenőt, mert épp azt nem tudjuk, hogy a nevet viselő személy hogyan használja a saját nevét: szlovákul vagy magyarul? Hisz az eredmény mindkét esetben más és más. Egyaránt helyes lehet a ProCka Stefan, még inkább a Stefan Proßka vagy magyarul a Procska István név’ de csupán a név vise­lője döntheti el, hogy a három változat kö­zül melyik felel meg számára legjobban a köznapi használatban. A magyar nyelvművelés ma már egyértel­műen vallja, hogy a személyneveket eredeti formájukban kell használnunk, tehát nem fordíthatjuk le sem a család-, sem a ke­resztnevet. Meg kell azonban azt is említe­nünk, hogy nem mindig volt ám ez így. Ko­rábban néhány közismert, főleg történelmi személy keresztneve magyaros formában terjedt el, s ma is így használjuk: Kálvin János, Kolumbusz Kristóf, Verne Gyula stb. Vannak aztán olyan személynevek Is, a- melyek magyaros és eredeti formájukban egyaránt használatosak: Engels Frigyes — Friedrich Engels, Marx Károly — Kari Marx, May Károly — Kari May, Schiller Frigyes — Friedrich Schiller, Tolsztoj Leó — Lev Ny. Tolsztoj stb. Az ilyen és hasonló nevek magyaros vál­tozata ellen ma már fölösleges és ered­ménytelen lenne hadakozni. A többi nevet azonban írjuk a nevet viselő személy anya­nyelvének megfelelően. íme néhány példa a Vasárnapi Oj szó 1986. 26. számából: Deák Teréz riportja, Gály Iván riportja, Rácz Olivér írása: de Vladimír Turansky cikke, Éva Kristová novellája stb. (TT) I Gj rovat indul lapunk hasábjain, amelyben a számítástechnikával, programozással fogunk foglalkozni. E rovat életre hívása szerintünk fölöttébb aktuális, mivel egyre több iskola, pionír, és ifjúsági otthon kap mikroszámítógépet. Reméljük, hogy a tanulásban és a szórakozás, ban is a segítségetekre leszünk, a rovat elnyeri a tetszéseteket. Vár­juk leveleiteket, bírálataitokat és észrevételeiteket. A tudomány és technika rohamos fejlő­dése lehetővé tette, hogy ma már egyre szélesebb körben alkalmazzuk a számító­gépeket. Tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, hogy miként is jutottunk el idáig. Az emberiség ősidők óta azon fáradozott, hogy mindennapos munkáját minél egysze­rűbben, gyorsabban végezze el, ami a mun­kaeszközök egyre magasabb szintű tökéle­tesítéséhez vezetett. Néha elemi szintű ma­tematikai műveletek elvégzése is nagy fi­gyelmet igényéit, és nem utolsósorban hosz- szadalmas volt. Keresték tehát a módját, hogyan lehetne a számolást megkönnyíteni és gyorsabbá tenni. Már az ősi Kínában és Japánban használtak a számoláshoz segéd­eszközöket, ezek számolótáblák voltak, a- melyeket abakusznak hívtak. A logaritmus fölfedezése után William Oughtre föltalálta a logarlécet, mely az első analóg módon működő számológép volt. A logarléc egyik hiányossága, hogy nem lehet vele nagy pontosságú számításokat végezni. A fejlő­dést ezen a téren a mechanikus számoló­gépek megjelenése jelentette. Az első me­chanikus számológépet Pascal szerkesztette 18 éves korában, 1641-ben. Tíz számjegyű számok összeadására és kivonására volt al­kalmas. Nemsokára Leibniz megépítette az első 4 alapműveletes mechanikus számoló­gépet. 1694-ben fejezte be az összesen kb. 24 000 fogaskerékből álló szerkezetet. Ezek­nek a berendezéseknek azonban több gyen­ge pontja volt, amelyek a mechanikai kon­strukcióból adódtak. Elég nehézkes volt a kezelésük is, és lassan működtek. Az a le­hetőség, hogy a gyakran ismétlődő számí­tások során az elvégzendő műveletek sor­rendjét előre a gépbe táplálják, s utána csak a számokat közöljék a géppel, nagy­ban megkönnyítette volna a kezelő dolgát. Az első ilyen programozható számológépet Babbage angol matematikus tervezte meg 1830-ban: az építését fia fejezte be 1906- ban. Az ötletet akkoriban már használatos, lyukkártyával vezérelt szövőszékek adták. Ez a gép szintén mechanikus elven műkö­dött, de az elvégzendő műveletek sorrend­jét előre be lehetett programozni. Az elektrotechnika fejlődésével a fogas­kerekeket a relék (jelfogók) váltották föl. Az első relés számítógépet Alken professzor tervezte az amerikai Harvard Egyetemen, 1939 és 1944 között építették meg az IBM cég (ma a világ legnagyobb számítógép- , gyára) segítségével, és a MARK I nevet kapta. A gép 23 számjegyű számokkal tu­dott műveleteket végezni. Két szám össze­adása 0,3, összeszorzása 6 másodpercig tar­tott. A további fejlődést az elektroncsövek (rádíólámpák) felhasználása jelentette. J. P. Eckert villamosmérnök és dr. J. Mauchly fizikus voltak az első elektronikus számító­gép megalkotói. Az ENIAC nevű gép építé­sét 1943-ban fejezték be az amerikai Penn- sylvánla Egyetemen. 18 000 elektroncsövet tartalmazott, a súlya mintegy 30 tonna, a fogyasztása 174 kW volt, de az akkori mér­tékkel mérve szédületes gyorsasággal tud­ta az alapműveleteket elvégezni. Egy má­sodperc leforgása alatt 5000 tízjegyű szá­mot tudott összeadni, vagy 300-at összeszo­rozni. Ez a gépóriás Babbage mechanikus gépéhez képest nagy fejlődést jelentett, de még mindig az ő elvét követte. A program- ugyanis lyukkártyán volt rögzítve. Az át­törést Neumann János magyar származású amerikai matematikus koncepciója hozta, ö azt javasolta, hogy a számítógép utasításait számokkal kell kódolni, -és így a progra­mot szintén a gép belső memóriájában le­het tárolni, ugyanott, ahol az adatokat. Ez lehetővé teszt, hogy a program működése közben módosítsa saját magát. Mind a mai napig az ő koncepciójának megfelelően é- pítik a számítógépeket. Ezeket gyakran Neumann-típusú gépeknek is nevezik. A számítástechnika ezek után gyors fejlődés­nek Indult. Nemcsak egyedi gépeket épí­tettek, hanem megjelentek az első kis so­rozatban gyártott gépek, amelyeket 1. ge­nerációs gépeknek nevezünk. Az egyik leg­sikeresebb gép az 1951-ben készített UNI- VAC 1 volt. Az 1. generációs gépek további képviselői az NCR 102, IBM 701 és 650, a Burroughs, a General Electric, a Honeywel és az RCA cégek első típusai voltak. A programok és adatok bevitele a számító­gép pultján keresztül történt. Ez a puTt tu­lajdonképpen egy kapcsolótábla. A progra­mozás meglehetősen bonyolult volt, mert ezeket a gépeket kizárólag ún. gépi kódban lehetett programozni. A program az utasí­tásokat kódoló számok hosszú sorozata volt. A mai értelemben vett programozási nyel­vek még nem léteztek, • A szilárdtestfizika fejlődésének az ered­ményeképpen 1948-ban megszületett az első tranzisztor. Ez újabb lökést adott a számí­tógépek fejlődésének. A tranzisztorok és diódák alkalmazása kisebb méretű, nagyobb teljesítményű éá kisebb fogyasztású gépek építését tette lehetővé. 1958 és 1963 között megjelentek az ún. 2. generációs számítógépek. Ezekbe a tran­zisztorokon és diódákon kívül már nagyobb kapacitású ferritgyűrüs tárolókat építettek. Megjelentek az ún. perifériák — mágnes­szalagos és mágneselemes tárolók, amelyek sokkal nagyobb tömegű adat tárolását és feldolgozását teszik lehetővé. A gépek kez­denek egyre „intelligensebbekké“ válni, amit az operációs rendszerek megjelenése tett lehetővé. A szakemberek megalkották az első programozási nyelveket, mint pl. a FORTRAN, ALGOL 60, COBOL stb. Ez je­lentősen megkönnyítette a programozók dol­gát, mivel már nem hosszú számsorokkal kellett a gép számára érthetővé tenni a feladatot, hanem az emberi nyelvhez kö­zelebb álló szimbólumrendszerrel. A 2. ge­nerációs gépek legismertebb képviselői az IBM 1400 és 7000 gépel, a Burroughs B200, a General Electric GE 225, a Honeywell H 400, a szovjet Minsk 22 és a csehszlovák ZPA 600 számítógépek voltak. A technológia szédületes fejlődése az In­tegrált áramkörök feltalálásához vezetett. Ezen áramkörök alkalmazása még nagyobb miniatürizálást, még nagyobb sebesség és kisebb fogyasztás elérését tette lehetővé. Az integrált áramkörök alkalmazásával 1964 és 1969 között megszületett a 3. generáció. Ezek a gépek már egy másodperc alatt 1 000 000 — 10 000 000 műveletet tudtak el­végezni. Létrejött a multiprogramozás elve, az új operációs rendszerek lehetővé tették, hogy egy gépen „egyszerre“ több program fusson. Ennek a generációnak a legismer­tebb képviselői az IBM cég System 360 ne­vű számltógépcsaládja volt. Ebbe a gép­családba több különböző nagyságú gép tar­tozott, amelyek nagymértékben kompatibili­sek voltak. Ez azt jelentette, hogy az egyik modellre megírt programot lehetett futtatni a nála nagyobb modelleken Is. A KGST- tagállamokban a 3. generációt az Egységes Számítógép Rendszer (ESZR) modelljei kép­viselték. Ezek közé tartozik pl. a csehszlo­vák gyártmányú EC 1021. A további fejlődést a 3,5 generáció je­lentette. Tipikus képviselőjük az IBM Sys­tem 370 nevű gépcsalád. Ezek a gépek a 3. generációs gépek tökéletesített változa­tainak tekinthetők. Növekedett a műveleti sebességük és ún. virtuális memóriával ren­delkeztek, amelynek a kapacitása 16 mega­byte (azaz pl. 16 millió betűnyi szöveg). Ebbe a generációba tartoznak a KGST-tag- államok ESZR 2. sorozatának gépei, így a csehszlovák gyártmányú EC 1026 Is. A fejlődés azonban Itt sem állt meg. Az amerikai Intel cég szakemberei 1971-ben kifejlesztették az első mikroprocesszort. Ez azt jelentette, hogy sikerült a számítógép egyik legfontosabb részét, az ún. központi egységet egyetlen integrált áramkörbe bele- zsúfölni. Megjelentek tehát az ún. LSI (Lar­ge Scale Integration) — nagyfokú Integrált- ságú áramkörök, amelyekben néhány négy- zetmilliméternyi területen több tízezer tran­zisztornak megfelelő áramkör van kiala­kítva. A nagyméretű és drága ferritgyűrüs memóriákat felváltották a kisméretű és ol­csóbb félvezetős memóriák.* Egy olyao 30 tonnás gépet, mint az 1943-ban épített ENIAC volt, ma el lehet helyezni egy zseb- számológépben. A számítógépek fogyasztása 1943;tól egymilliós, a súlyuk tízszeres nagy­ságrenddel csökkent, ellenben a sebességük az ezerszeresére nőtt. Lehetőség nyílt to­vábbá ezeknek az áramköröknek a nagy so­rozatban való gyártására, aminek velejárója az alacsbny ár. Megjelentek a mikroszámí­tógépek, amelyek kis méretüknél, kis fo­gyasztásuknál és alacsony áruknál fogva a mindennapi' élet szélesebb területén alkal­mazhatók, mint elődeik. Megkezdődött az olcsó személyi számítógépek tömeggyártá­sa is. Ezek ma már egyre több háztartásban megtalálhatók. Ilyen személyi számítógép pl. a sokak által Ismert Sinclair ZX81, a Sinclair ZX Spectrum, a PMD-85, a Commo­dore 64, az Apple II stb. Kálosi Ákos AFORIZMA Rejtvényünkben Jean de la Bruyére francia író meg­állapítását fejthetitek meg, VÍZSZINTES: 1. Az aforizma első része. 11. Megmű- veletlen föld. 12. Szovjet repülőgéptípus. 13. A görög mitológiában a háború Istene, eredeti helyesírással. 14. Menyasszony. 15. Medence francia eredetű Ismert szó­val. 18. Fordítva: női' becenév. 19. Feltételes kötőszó. 20. A bor alkoholtartalmának mértékegysége. 22. Híres magyar építész névbetűl. 23. Tudományos tétel. 24. Az egyik égtáj. 26. Kettőzve: a B—1-vltamin hiányából ere­dő trópusi népbetegség: 28. Vízlelő hely. 29. Nobel-díjas német író (Thomas 1875—1955). 31. Az az összeg, a- mennyiért valamely áru megvehető. 32. Magyar Optikai Müvek. 33. A te személyeddel. 34. Japán és spanyol gép­kocsijelzés. 35. Lengyel sci-fl író (Stanislaw). 36. Ket­tőzve: jó húsban levő. 37. Római hatos. 38. Régi ameri­kai milliomos család volt, a New York-l könyvtár meg­alapítója. 40. Veszteség. 41. Határozórag. 42. Szovjet ki­kötőváros a hasonló nevű tenger partján. 43. Nyugati színes televíziórendszer. 44. A moszkvai olimpia mackója volt. 45. Boszorkányperéről ismert amerikai város. 47. Az állatvilág szövőmestere. 48. Határrag. 50. Képzőmű­vészeti stílus, az építészetben csúcsíves forma. 52. Izom­kötő. 53. Nagyon csúnya. 55. Dél-franciaországi város. 56. Após régiesen. 57. Hiteget. 59. Kutyaház. 60. Vük nevelőapjának a neve. FÜGGŐLEGES: 2. Színjátszók szereplési körútja. 3. Já­rom. 4. Kettőzve: magyar bányaváros, a tavak városa. 5. Ritka férfinév. 6. Az ember testi adottsága, felépí­tése. 7. Tűzzel megsemmisít. 8. Magas növény. 9. Női becenév. 10. A modern magyar prózaírás egyik jeles képviselője (Tibor). 14. Az aforizma második része. 16. Rangjelző szócska. 17. Határozórag. 20. A legfrissebb. 21. Erkölcsileg kiváló. 23. Trombitahang. 25. Szovjet sakknagymester volt. 27. Fecsketanya. 28. Bolgár ci­garettamái ka. 30. Érdemei révén közismert. 32. Bátor­kodik. 33. Üt. 35. Udvarló. 36. Nagyobb edény. 39. T. 0. S. 40. Székfű. 41. Folytonossági hiány népiesen. 43. Szov­jet-orosz regényíró, Ilf társa. 44. Tisztít. 46. Mauna ..., tűzhányó Hawaiin. 47. Kézi tűzfegyver. 49. Kaucsukból vulkanlzálással készült rugalmas anyag. 51. Kicsinyítő képző. 52. A népgazdaság egyik ága. 54. Töszámnév 56. Női becenév. 58. Tóth Zoltán. 61. Osztrák és kambodzsai gépkocsljelzés. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 14. számú sorok megfejtése. A 37. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Elnézést kérek, de három lányom és csak egy tükröm van. Könyvet nyert: Torpls József, Rlmavská Sobota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom