Új Ifjúság, 1986. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1986-09-09 / 36. szám

üj ifjúság 51 A Japán csodát, sokan próbál­ták megfejteni, különböző magyarázatokat Is adtak, a- melyek ugyan külön-külön tartal­maztak Igaz elemeket, mégsem nyújtottak teljes képet. A legtö­mörebben talán Kenj! Ekuan volt buddhista szerzetes, a legnagyobb formatervező cég alapítója ragad­ta meg a lényeget: „Kultúránk kulcsa: végtelen vágyak; véges térben és Időben.“ Véges tér? — A Felkelő Nap országának átlagos népsűrűsége 300 fő négyzetkilométerenként, ezzel Japán a világ legzsúfoltabb országai közé számít. (Legsűrűbb Málta 1097 fővel.) Véges Idő? japán a XVII. szá­zad eleje és XIX. század második fele között teljes elszigeteltségben élt, és amíg a világ többi része viharos gyorsasággal fejlődött. Itt a feudalizmus korlátái gazdasági­lag és kulturálisan egyaránt hát­ráltatták az előrehaladást. A kül­ső kényszer hatása alatt bekövet­kezett nyitás után hozzáfogtak, hogy behozzák a reménytelennek tűnő lemaradást. Miután a II. világháború súlyos veresége végképp szertefoszlana a területszerző háborúkba vetett „végtelen reményeket“, Japán a demokratikus fejlődés útjára lé­pett. A békés körülmények között bontakozott ki Nippon fiainak az a képessége, hogy a szükségből e- rényt kovácsolva — megtanuljon alkalmazkodni akár a leggyorsab­ban változó feltételekhez. Ez az alkalmazkodás a japán csoda e- gyik döntő eleme. Az itteniek ter­mészetesnek tartják, hogy a vasút­társaságok annyi vonatot indítsa­nak, amennyi feltétlenül szüksé­ges, hogy minél több embert szál­lítsanak, minél kevesebb energia­felhasználással. Nem zúgolódnak amiatt, hogy heringként összepré­A jövő század vonata, Tokió és Osaka között Nem a csodákban hisznek selve álljanak az izzadságszagú kocsikban, sőt megpróbálnak az előttük lévő válla felett olvasni. Ök számítanak a világon legna­gyobb újságolvasóknak és általá­ban is fantasztikus szorgalommal képzik magukat. A középfokú vég­zettség a száz százalék felé kö­zeledik és minden harmadik ja­pánnak egyetemi diplomája van. Az iskolákban nem csupán a szaktárgyak Ismeretét súlykolják a diákokba, hanem a hűség, ki­tartás, keménység tulajdonságait Is, amelyek a tudással egyenérté­lokió óvárosa kűek a boldoguláshoz. A nagy cé­gek alkalmazottaikról halálukig gondoskodnak és ezt néha szó szerint kell érteni, mint azt nem­rég a világsajtóban egy saját vál­lalati temetőről megjelent híradás sugallja... A céghez fűződő kötöttség sok esetben a családinál is erősebb, példátlan a munkafegyelem, fehér hollónak számít a bérkövetelés, a sztrájk meg különösen. Az alkal­mazottak úgy dolgoznak a munka­helyükön, mintha valóban családi vállalkozásról lenne szó. Az e- gyénl érdeket alárendelik a „kö­zösségének“, azaz a Mitsubishi­nek, a Nissannak és a többiek­nek. A tőkés világ második hatalmát gyakran éri az a vád, hogy elő­kelő pozícióját tisztességtelen esz­közökkel: azaz a dömpingárakat lehetővé tevő olcsó munkaerővel, találmányok, llcencek tömeges fel­vásárlásával — esetleg ellopásá­val — aktív állami beavatkozásá­val, a külföldi termékekkel szem­beni tiltóvámokkal, a jen mester­séges aláértékelésével stb., vívta ki. A vádak részben túlzottak, rész­ben már elvesztették időszerűsé­güket. Az elektronlkai ipar, a szá­mítógépgyártás egyes területein a japánok már annyira az élen jár­nak, hogy egyszerűen nincs kitől találmányokatj szabadalmakat át­venniük, a továbblépéshez egye­dül magukra vannak utalva. Ami az aktív állami beavatkozást ille­ti, ez az autógyártásra nem vo­natkozik. Mégis a tűkés világot ért „legdrámaibb sokk“ itt követ­kezett be. A japán kocsik ugyanis nem csupán olcsóbbak, hanem 20 — 25 százalékkal kevesebbet fo­gyasztanak, vetélytársaiknál, rá­adásul műszaki jellemzőik, belső felszereltségük is jobb. A viharos fejlődésnek vannak természetesen árnyoldalai is. Az egészségügy és különösen a la­kásépítés nem volt képes ezzel lépést tartani. Egy közvélemény- kütatás szerint a japánok közel fele elégedetlen lakásával, amely­ben ugyan esetenként minden csa­ládra jut egy tévékészülék, de sok házban nincs fürdőszoba és a vá­rosi lakások egyharmadában a WC is kezdetleges. A modern technika kezdi hát­térbe szorítani az ősi japán mű­vészetet: a szépírást, a hagyomá­nyos festészetet, költészetet, vagy a híres No színházat. Egy szelle­mes megállapítás szerint a 120 milliós Japán új művészete a tech­nológia. Ez pedig közelebb vihet „végtelen vágyának“ megvalósítá­sához, mégpedig ahhoz, hogy a következő században a nyugati vi­lág első ipari hatalmává váljon. L. M. Kíváncsi japán kisgyerek A Bajkál-Amur vasútvonaltól, akár az iránytű mutatója, egyenesen észak felé tör a „kis BAM“ vonala, amely egyelőre Borkakltnál végződik. A 400 kilométeres vasútvonal a tajgán át mocsaras, ingoványos helyeken, folyók, patakok külön­leges átívelésével jutott el Dél- Jakutföldre. A legfőbb akadályt a Sztanovoj hegygerinc jelentette, amelybe másfél kilométeres alag­utat fúrtak. A 1000 méter magasan fekvő Nagornijban a hőmérséklet télen hosszú heteken át mínusz 49 fok. A rövid ideig tartó nyáron a he­gyek 42 fokra „melegszenek“ fel. 1977-ben az utolsó hó június 12-re olvadt el, és egy hónap múlva már leesett az új hó. Amikor szeptemberben az alag- útépítők felrobbantották az utol­só 3 méteres szakaszt, és találko­zott szemben a két brigád, a csa­pat vezetője, Nyikolaj Omeljanyen- ko örömében ledobta piros sisak­ját maga elé a sűrű. süppedős, ragadós sárba, így téve pontot ennek a nehéz munkának a végé­re. A Szovjetunióban a világon e- lőször épült alagút az örök fagy birodalmában! Egy év múlva pedig a „kis BAM“-on végighaladt az első te- herszerelvény. Szibériai méretek szerint a 400 kilométer talán nem Dél-Jakutföld jövője is olyan nagy távolság. De ha ar­ra gondolunk, hogy Jakutföldre az egyik szállítási mód a tengeri út és a rövid szakaszon hajózható Lé­na folyó, a másik lehetőség az au­tó (de a Szovjetunió területének egyhetedét elfoglaló köztársaság­ban elég kevés az egész évben jár­ható utak száma], a harmadik a drága légi út, akkor az olcsó és minden igényt kielégítő 400 kilo­méteres vasút jelentősen megköny- níti az ellátást, és gyorsítja az áru útját. A „kis BAM“ azonban több mint egyszerű vasútvonal, mivel a vi­dék iparosítását is előmozdítja. Gazdag kőszén-, foszforit- és érc­lelőhelyek vannak ezen a helyen, amelyeknek a feltárása csak a vasút felépítésével kezdődött meg. A maga módján egyedülálló például a Nyerjungrl és a Csul- man folyók találkozásánál lévő le­lőhely, ahol 16 négyzetkilométer­nyi területen 40 milliárd tonna szén van. A helyi szén előnye nemcsak az olcsó külszíni fejtés, hanem az is, hogy szinte mind kokszolható. A japánokkal kötött szerződés értelmében a cég 450 millió dol­láros hitelt nyújtott készpénzben és műszaki termékekben (autók, buldozérok, fúróberendezések stb.), a Szovjetunió pedig kötelez­te magát, hogy 20 éven át kok­szolható szenet szállít, összesen több mint 100 millió tonnát. A szovjet ipar az elmúlt évek­ben megteremte.tte az , exportot több szempontból túlszárnyaló sa­ját technikáját az Északon folyó különleges munkához. így pl. ki­mondottan Dél-Jakutföld számára gyártottak Belorussziában 180 t teherbírású billenőkocsikat, ame­lyek magassága 13, szélessége 8, hosszúsága 14 méter. Az uráli szakemberek pedig egy 2300 ló­erős dízelmotort gyártottak a bll- lenőkocsikhoz. Az óriás billenőkocsik mintájá­ra készültek a 20 köbméteres ex­kavátorok is a nyerjungrl szénle­lőhely számára. 1985 augusztusában útnak Indult Japánba az egymilllómodlk tonna jakutföldi szén. A következő é- vekben teljes üzembe helyezik a nyerjungrl bányát (13 millió ton­na évente), és már építik a „Csul- makanszkaja“ bányákat. Dél-Jakutföldön a szénen kívül Nyerjungritól 150 kilométerre é- szakra igen gazdag vaércvidék található. Az aldani vasérclelő­hely bányái közül kiemelkedik Ta- jozsnoje egymilliárd tonnás kész­letével. A déljakut iparvidékkel párhu­zamosan fejlődött Nyerjungrl vá­ros, amelyben most több mint 100 ezer ember él. A szibériai új é- pítkezésektől eltérően ezt a vá­rost azonnal egységes terv szerint kezdték építeni. A közművesítés lehetővé teszi, hogy rövid időn belül bevezessék minden épületbe a villanyt, a fűtést és a vizet. Az építészek az Időjárás szeszélyeire is gondoltak: a házak udvarain szélvédett, zárt térségeket alakí- •tanak ki. A lendületes építkezés ellenére Nyerjungriban féltőn óv­nak minden fát. a lakótelepek kö­zött pedig érintetlenül őrizték meg egy-egy tajgaszigetet. Nyerjungrl egyik szomszédos településén, Csulmanban ásványvizet fedeztek fel. Ide üdülőhelyet terveznek. Már épül is az első 250 férőhe­lyes szanatórium. Bármennyire szép, is az új vá­ros, bármilyen vonzóak is Nyer­jungrl távlatai — az útmunkások és az építők — fokozatosan el­hagyják. A vasút, amely életet a- dott Dél-Jakutföldnek, tovább ha­ladt észak felé, pontosan ezer ki­lométerrel tovább, egészen Jakut­föld fővárosáig. (APN) BfiKEÜTAZAS A MISSISSIPPIN A nemzetközi békeév ke relében a Mississzippi fo lyón amerikai és szovjet honpolgárok részvételével békeutazás zajlott le. ame lyet a fegyverkezési hajsza leállításáért, a megértés és biztonság egyetemes ügyéért vívott harcnak szenteltek Egy héten keresztül a Del ta Queen hajó utasai — tu dósok, művészek, újságírók békemozgalmak harcosai Saint Paul és Saint Louise között hét amerikai államon haladtak át, és körülbelül 1000 kilométert tettek meg. A hajó fedélzetén vitákra került sor arról, hogyan le hét ne fokozni a fegyverke zésl hajsza leállításáért és a leszerelésre, elsősorban a nukleáris' leszerelésre való áttérésért, a tartós béke biz tosításáért folytatott harcot Az utazás befejezéséül a résztvevők találkozót tartót tak New Yorkban az Egye sült Nemzetek Szervezete székházéban, ahol aláírták a népek békefelhívását. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET KRÉTA-SZIGETÉN Szeptember 11 és 15. kö­zött Kréta-szigetén megtart ják a békemozgalmak nem zeiközí értekezletét. Bejelen tette részvételét sok ország küldöttsége, a tudományos élet.személyiségei az UNÉS CO és a Mediterrán Tanul­mányi Intézet képviselői. „HOSSZO MENETELÉS III. Az Oj-Kína hírügynökség jelentése szerint Kína 2000- re tervezi saját űrhajó és űrállomás pályára bocsátá­sát. Az Illetékes miniszté­rium államtitkára elmondta, hogy a „Hosszú menetelés III.“ elnevezésű hordozóra kéta, korszerűsítésén nagy­ban dolgoznak a kínai szak­emberek, hogy a rakéta — kapcsolódva más országok űrkutatási programjához esetleg külföldi objektumo­kat is az űrbe tudjon jut­tatni. TEHETSÉG Win Klein holland mate­matikai lángész a hamburgi elektronikai központban el­kápráztatta a jelenlevőket különös tehetségével: 28,8 másodperc alatt tizenharma­dik gyököt vont egy száz számjegyű számból. Ezzel világrekordot állított fel a matematikai műveletek te­rén. A nyilvánosságnak a hamburgi Hans Teaterban mutatta be tudományát, ahol a közönség zsebszámológé­pekkel ellenőrizte az ered­ményeket. A teljesítmény be kerül a Guinness rekord­könyvbe. A COLUMBIÁT IS KATASZTRÓFA KERÜLGETTE Három héttel a szeren csétlenül járt Challenger a merlkai űrrepülő fellövése előtt, egy másik Orkompot, a Columbiát is csak néhány másodperc választotta el a tragédiától a földi ellenőrző állomás „fáradt“ hivatalno­kainak hanyagsága követ­keztében. Az illetékes ellen­őrző csoport ugyanis elfelej­tett iJelentést tenni arról, hogy a rakéta üzemanyag- tartálya meghibásodott. Az elnöki vizsgálóbizottság sze­rint a Columbia külső ü- zemanyagtartályából közvet­lenül a felszállás előtt 9000 kilogramm folyékony oxigén folyt ki. A folyékony oxigén szerencsére elfogadható ha­tár alá csökkentette a fő- motor hőmérsékletét, ez pe­dig a fellövés pillanata előtt 31 másodperccel leállította az indítási műveleteket. EMELKEDETT A KASZPI­TENGER VlZSZINTJE A Kaszpl-tenger vízszintje az elmúlt 3 év alatt 1 mé­tert emelkedett. Eddig még nem sikerült megállapítani, hogy ez a betorkolló folyók- ból eredő nagyobb vízipeny- nyiség vagy a tenger fene­kén történő különleges moz­gások következménye-e. A szakemberek véleménye sze­rint a tó alatt nagy köolaj- és gázlelöhely van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom