Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-11 / 6. szám

új ifjúság 2 — * Már a kővetkező számban FelhívJuK olvasóink figyelmét, hogy lapunk következő számában segédanya­got közlünk a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség politikai oktatásához, melynek témája: A lenini komszomol forradalmi útja és a XII, VIT, A közöli anyagban nemcsak testvérszervezetünk munkájá­ról szólunk, hanem arról a támogatás­ról is, melyet a párt nyújt az Ifjúsági szövetségnek. A kongresszusi tézisek­ből tudjuk, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának két hét múlva kezdődő XVII. kongresszusa is nagy figyelmet fordít a felnövekvő nemzedéknek. Lapunk már jövő hét szerdáján kap­ható minden újságárusnál és ezt a szá­munkat a tisztségviselők a SZISZ já­rási bizottságain is beszerezhetik. Kommentárunk A felelősségről Alig akad ma olyan fórum, ahol a fele­lősségről ne esne szó. Ez érthető, mert a fegyelem és a rend megszilárdítása társadal­mi érdek. Mi Is megírtuk, hogy a nemrég lezajlott járási pártkonferenclákon sok szó esett arról, hogy határozottabban kell fel­lépni az állami és a munkafegyelem meg­sértőivel szemben a rossz gazdálkodás, a hanyagság és felelőtlenség megnyilvánulá­sai ellen. Gustáv Husák elviárs, legutóbbi brnól beszédében a konkrét névre szóló bí­rálat fontosságát emelte ki. Többek között ezeket mondotta: „Széleskörflen alkalmazni kell a bírálat és az önbirálat bevált mód­szerét. Ennek célja nem valakinek a tönkre­tétele, hanem a javulás Néha azt mondják, hogy a gyűlések unalmasak, de ez gyak­ran azért van Így, mert nem beszélnek konkrétan és névreszólóan arról, ki mit tesz jól vagy rosszul.“ Szlovákia fővárosába utazó — az Itt é- lökröl nem Is beszélve — emberek gyak­ran meglepődve állapliják meg, hogy egy- egy építkezés szokatlanul elhúzódik Az Ilyen esetben az ember joggal teszi fel a kérdést, hát ezért meg ki a felelős? Van aki Ilyenkor Indulatosan reagál és minden­kit felelősségre vonna. De ez sem helyes. Inkább arra van szükség, hogy a helytele­nül döntő vagy a rossz munkál végző gaz­dasági vezető számonkérése ne maradjon el. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy ko­moly szankciók alkalmazása nélkül nem előzhetők meg a jelentős kárt okozó mu­lasztások, ehhez szükséges a felelősség fon. tos meghatározása. Bár minálunk a jogi felelősség érvénye­sítését sokrétű szankciórendszer szolgálja, gondoljunk a munkajogi szabálysértési bün­tetőjogi előírásokra vagy a gazdasági bír­ságok kiszabására. A felelősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. Számos esetben elő­fordul, hogy a nagy kárt okozó mulasztá­sért a felelősségrevonás elmarad, vagy o- lyan büntetést szabnak ki érte, amely túl­ságosan csekély a kárhoz képest. Az Ilyen ügyek Igen rosszul hatnak a közvélemény­re. Ezt a látszatot csak erősítik azok, akik , a vétkest — annak tekintélye vagy válla­latának népgazdasági fontossága miatt — mentegetik vagy nem merik büntetni. Viszont az Is igaz, hogy a felelősségre vonás nem kizárólag j szubjektív hibák kö­vetkeztében marad el. A gazdasági szerve­zeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisz­tázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el, ezért nem lehet mindig egy­értelműen megállapítani, hogy ki hibáz­tatható. Egy-egy környezetszennyezési ügy­ben kiderül, hogy többen Is felelősségre vonhatók. Ilyenkor azután a vétkesek egy­másra mutogathatnak. Máskor — és ez Is gyakori — a hibás döntést egy testület hozta meg és a kol­lektív döntésben sokszor még akkor is el­mosódik az egyén felelőssége, ha ez egyér­telműen kimutatható lenne. Például, ha a javaslat előterjesztője megalapozatlan tájé­koztatást adott, ha az ellenvéleményeket nem Ismertette, ha elhallgatta a többféle megoldás lehetőáégét. A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hiszen az ő munkájának ez a kockázata. A fegyel­mi tárgyaláé vagy szankció arra lesz jó, hogy legközelebb gondosabb, körültekin­tőbb legyen. Strasser György ÚJ KORSZAK - ÚJ FELADATOK író munkájának ösztönzést ad. Az új kor­szak tőlük Is minőségileg új feladatok tel­jesítését követeli meg. A tömegtájékoztaló és propagandaeszkö­zök eddigi tevékenységében visszatükröződ­nek a jelenlegi társadalmi folyamatok, bár nem mindig és mindenütt egyformán — hangsúlyozta a továbbiakban Lénárt elv­társ. A társadalmi elvárások valóban Igé­nyesek: jelentősen meg kell gyorsítani a sokoldalú és komplex Intenzlflkálás pozitív Irányzatait a népgazdaságban, és növelni kell annak teljesítőképességét. Hazánk és szociális fejlesztésének 1986—1990. évi és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra szóló fő Irányai konkrét célokat és feladatokat tűznek ki, amelyek megvalósítása minden ember életét érinti. Ezzel kapcsolatban az újságírók fontos feladata annak megérteté­se az emberekkel, hogy a kitűzött célok kifejezik létérdekeiket, mindenkire vonat­koznak, senki sem lehet közömbös, és még kevésbé szabad megengedni, hogy egyesek mások munkáján élősködjenek. A legfelsőbb párt- és állami szervek tisztségviselői ezután szívélyes beszélgetést folytattak a tömegtájékoztató eszközök ve­zető munkatársaival. Barátságunk ápolói A bratlslaval várban megtartották a szlo­vákiai párt- és állami szervek tisztségvise­lőinek hagyományos találkozóját, a tömeg- tájkozfató és a propagandaeszközök vezető dolgozóival. A sajtó, a rádió, a televízió és a Csehszlovák Sajtóiroda Igazgatóit és főszerkesztőit, a Szlovákiai Ojságírók Szö­vetségének képviselőit, jeles publicistákat, állami kitüntetések és újságfról díjak tu­lajdonosait, valamint a Bratlslavában akkre­ditált szovjet újságírókat Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára üdvözölte. Ünnepi beszédében jozef Lenárt elvtárs kiemelte a CSKP közelgő XVII. kongresszu­sának jelentőségét, amely értékeli a fejlett szocializmus építésének egész Időszakában elért eredményeket, s kitűzi a stratégiai célokat a mostani ötéves tervidőszakra, táv­latilag a jövő évezred kezdetéig Kiemelte a legújabb szovjet békekezdeményezések rendkívüli fontosságát az egész emberiség­re nézve. A továbbiakban kiemelte, hogy munkán­kat, egész magatartásunkat nagyban befo­lyásolják a szovjet kommunisták XXVII. kongresszusának előkészületei, az a józan­ság, amellyel az elvégzett munkát értéke­lik, valamint az az alkotókészség, bátorság és valóban lenini hozzáállás, amellyel or­szágunk sokoldalú fejlesztésének meggyor­sítására törekszenek. Mindez sajtónk, tele­víziónk és rádiónk — tehát minden újság­„Az orosz nyelv már rég bevonult éle­tünkbe ,.— mondta janrsó Sándor pe­dagógus a lenini klubok járási tanácsának elnöke. ' 1965-ben alakították meg az első orosz nyelvklubot, s az eredmények sem várattak sokáig magukra. Amikor a két komáromi (Komárnoj gimnázium és a mezőgazdasági műszaki középiskola diákjainak nyelvklub­jához ez a jelző járult; lenini, a járás más iskolái Is követték példájukat. Ezekben a lenini nyelvklubokban nem hallani sem szlovák, sem magyar szót, mert két évti­zed óta Itt a társalgási nyelv az orosz, A tanulók nemcsak tökéletesítik nyelvtudásu­kat, hanem a szabadidő hasznos eltöltésé­nek más lehetőségeit is megtalálják itt. Kezdettől fogva baráti kapcsolatok fűzik a magyarországi komáromi Szovjet Közép­iskola diákjaihoz. E ba rátság megannyi ér­tékes tapasztalattal ajándékozta meg őket. A Szovjet Középiskola diákjaival közösen segítenek a bratlslaval, prágai, moszkvai, Volgograd! és lenlngrádl főiskolákra készü­lő társaiknak a nyelvtanulásban. Ugyancsak nagy hasznát veszik segítségüknek a nyel­vi olimpiákra és a Puskln-szavalóversenyre való felljészülésben. A lenini nyelvi klubok hagyományos ren. dezvényelhez újak társultak. Ilyen rendez­vényük például „A Szovjetunió térképe fö­lött“ elnevezésű beszélgetés. Az orosz nyelv lenini klubjai rendszeresen megszervezik a politikai plakátok versenyét, a hajógyár szo­cialista munkabrtgádjalval kötött barátsá­guk pedig lehetővé teszi, hogy egy kicsit betekintsenek a hajógyártás titkaiba. A ha­jógyáriak azonban más segítséget Is nyúj­tanak diák barátaiknak. A lenini klubok égisze alatt működik film- és totószakkör, és az ügyes kezű fia­talok kiállításon mutatják be a szabadide­jükben készült munkáikat. Vaskos és gazdagon illusztrált krónikák beszélnek a komáromi diákok kiváló mun­kájáról, hiszen az eltelt két évtized sok-sok maradandó élménnyel ajándékozta meg őket. A krónikát lapozva azt Is megtudjuk, hogyan néznek szembe a nehézségekkel, és mekkora öröm számukra minden siker. Ve­zetőjük, Jancsó Sándor, továbbá Vágó, Bér­ezi, Kelemen, Tóth és más orosz szakos pe­dagógusok hozzáértő irányításával gyorsan leküzdötték a kezdeti nehézségeket, s ma már folyékonyan társalognak oroszul. A nyelvet azonban úgy is gyakorolják, hogy szovjet fiatalokkal leveleznek. Szólni kell továbbá az orosz-szlovák-magyar irodalom hetéről és a honvédelmi és sportrendezvé­nyeikről is. Valamennyi megmozdulás szer- vés részét képezi az orosz nyelv lenini klubjai munkájának. Stano Illés A legjobbak számadása Ipolyszakállason (I- pelsk^ Sokolec) a SZISZ alapszervezete évzáró taggyűlésének jelentőségét bizonyít­ja, hogy részt vett raj­ta Marcal József, a hnb elnöke. Sánta Gyula, a Nemzeti Front helyi szervezetének elnöke, valamint Nagy László, a SZISZ Lévai (Levice) Járási Bizottságának tagja is. Gyénes Éva, az alapszervezet elnöke beszámo­lójában többek között elmondta, hogy a fiatalok a társadalmi és a kulturális munkából is kivették a részüket. Sokat segítettek az orvosi rendelő építésében és a régi óvoda átalakításában, ahol if­júsági klubot rendeznek be. Az alapszervezet színjátszó csoportja is szorgalmasan dolgozik — bálokat, diszkókat is rendeztek. Jól szerepeltek a SZlSZ-tagok, az 1985 februárjában rendezett népdalesten. Az új mozgalmi évben elsősorban a sportmunka javítá­sát tűzték ki célul. A taggyűlésen a legaktívabb tagok; Gubls Zita, Melicher Henrietta, Dombi Róbert, Lauró László és még sokan má­sok, könyvjutalomban részesültek. Gye- nes Évának átnyújtották a SZISZ JB elismerő oklevelét. A vitában Apa Vilmosné, az alapis­kola pionírcsapatának vezetője megdi­csérte a fiatalokat a pioníroknak nyúj­tott segítségért. Ifjúsági mozgalmunk és pártunk hagyományaiból " —— MEGSZÜLETIK AZ EGYSÉG II. Csehszlovákia Kommu­nista ifjúsági Szövetségé­nek alapító akclóblzott- sága gyűlésén rendőr- tisztviselők is megjelen­tek. Az a veszély fenye­getett, hogy a rendőrök az egyesítő kongresszu­son is ott lesznek, és az akkori törvények értel­mében bármikor véget vethetnek a kongresszusnak, ha szerintük azon „törvényellenes dolgok“ történnek, a- melyeknek nem lehet hivatalosan elejét venni, vagy pedig ha „megsértik a hivatal és a közrend becsületét“. Ezeket a hivatalos megfogalmazásokat azért Idéztük, hogy szemléltessük: a ható­ság valóban kőnye-kedve szerint járhatott el. Akkor vethetett véget a gyűlésnek, a- mikor csak jónak látta. Az akclóbtzottság ezért cselhez folyamodott. A sajtóban köz­zétették, hogy a kongresszust február' 27-én tartják meg. Közben azonban egy héttel ko­rábban Prága-Bfevnovban összehívták a cseh, a szlovák, a magyar, a német és a kárpátaljai-ukrajnai Ifjúság képviselőit. A hatóságok csak a Mlady proletár című lap­ból értesültek az egyesítő kongresszus ta­nácskozásáról és Csehszlovákia Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségének megalapításáról. A csehszlovák Komszomolt azonnal felvet­ték a Kommunista Ifjúsági Internaclonálé- ba. Az egyesítő kongresszus új programot és szervezeti rendszabályokat fogadott el és a napnál világosabban megmutatta, hogy az ifjúság tudatában van az akkori idők legfontosabb feladatának: megalakítani a proletariátust nemzetiségre való tekintet nélkül egyesítő kommunista pártot, amely­re három hónappal később valóban sor is került. A csehszlovák Komszomol levéllel fordult a csehszlovák munkásosztály összes nemze­tiségéhez. Ebben többek között ez állt; „Csehszlovák Köztársaság munkásai, mun- kásnőil A munkás ifjúság a szociális for­radalom harcosai sorába hív benneteket. Kövessétek az Ifjúság példájátl Országunk valamennyi népének proletár­jai, egyesüljetek! Egyesüljetek a Kommunista internaclo- nálé zászlaja alatt, egyesüljetek a szovjet Oroszországért vívott harcban, a kommu­nizmusért vívott harcbani Most, amikor a cseh, szlovák, német, és magyar proletárifjúság egyesült a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségben, felétek fordu­lunk, felnőtt munkástársaink és munkás- társnőink azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy ebben a harcotokban csakhamar tá­maszra találtok a Csehszlovák Köztársaság valamennyi népének kommunista szövetsé­gében.* Az egyesített Ifjúsági szervezetnek negy­venezer tagja volt. Tehát elég erős szer­vezet ahhoz, hogy sikerrel harcoljon a mun- káslfjúság gazdasági követelményeiért és erőteljesen fellépjen a militarizmus ellen. Az új szervezet első megmozdulásait fé­lénk figyelemmel és egyre növekvő aggo­dalommal figyelte a burzsoá kormány. Hogy véget vessen további működésének, a rendőrség a megfélemlítés jól bevált mód. szeréhez folyamodott. Abból a naív felté­telezésből Indult ki, hogy ha megszüntet néhány szervezetet, akkor megszünteti a kommunista eszméket. A belügyminisztérium márciusi határoza­tával megszüntette az észak csehországi, észak-morvaországl, sziléziai és szlovákiai kommunista Ifjúsági szervezeteket. A szer­vezetek működésének beszüntetését azzal indokolták, hogy tevékenységük a Cseh­szlovák Köztársaság ellen irányult és hogy háborúellenes propagandájukkal zavart kel­tettek a csehszlovák hadseregben. Valóság­ban azonban a burzsoá államapparátus 1- gyekezett gyengíteni azt a tömegmozgalmat, amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapítását szorgalmazta. Az államapparátus a terv megvalósítása érdekében nem igen válogatta meg eszkö­zeit. A Karlovy Vary-1 kerületi titkárságot a rendőrség teljesen tönkretette, a beren­dezést elkobozták. Az ifjúsági lapok szer­kesztőinél és a szervezetek tunkcionáriusal- nál napirenden voltak az éjszakai házkuta­tások. A csehszlovák Komszomol tagjait a- zonban a rendőrterror sem lélemlítette meg és folytatták munkájukat. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom