Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-02-11 / 6. szám
új ifjúság 2 — * Már a kővetkező számban FelhívJuK olvasóink figyelmét, hogy lapunk következő számában segédanyagot közlünk a Szocialista Ifjúsági Szövetség politikai oktatásához, melynek témája: A lenini komszomol forradalmi útja és a XII, VIT, A közöli anyagban nemcsak testvérszervezetünk munkájáról szólunk, hanem arról a támogatásról is, melyet a párt nyújt az Ifjúsági szövetségnek. A kongresszusi tézisekből tudjuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának két hét múlva kezdődő XVII. kongresszusa is nagy figyelmet fordít a felnövekvő nemzedéknek. Lapunk már jövő hét szerdáján kapható minden újságárusnál és ezt a számunkat a tisztségviselők a SZISZ járási bizottságain is beszerezhetik. Kommentárunk A felelősségről Alig akad ma olyan fórum, ahol a felelősségről ne esne szó. Ez érthető, mert a fegyelem és a rend megszilárdítása társadalmi érdek. Mi Is megírtuk, hogy a nemrég lezajlott járási pártkonferenclákon sok szó esett arról, hogy határozottabban kell fellépni az állami és a munkafegyelem megsértőivel szemben a rossz gazdálkodás, a hanyagság és felelőtlenség megnyilvánulásai ellen. Gustáv Husák elviárs, legutóbbi brnól beszédében a konkrét névre szóló bírálat fontosságát emelte ki. Többek között ezeket mondotta: „Széleskörflen alkalmazni kell a bírálat és az önbirálat bevált módszerét. Ennek célja nem valakinek a tönkretétele, hanem a javulás Néha azt mondják, hogy a gyűlések unalmasak, de ez gyakran azért van Így, mert nem beszélnek konkrétan és névreszólóan arról, ki mit tesz jól vagy rosszul.“ Szlovákia fővárosába utazó — az Itt é- lökröl nem Is beszélve — emberek gyakran meglepődve állapliják meg, hogy egy- egy építkezés szokatlanul elhúzódik Az Ilyen esetben az ember joggal teszi fel a kérdést, hát ezért meg ki a felelős? Van aki Ilyenkor Indulatosan reagál és mindenkit felelősségre vonna. De ez sem helyes. Inkább arra van szükség, hogy a helytelenül döntő vagy a rossz munkál végző gazdasági vezető számonkérése ne maradjon el. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy komoly szankciók alkalmazása nélkül nem előzhetők meg a jelentős kárt okozó mulasztások, ehhez szükséges a felelősség fon. tos meghatározása. Bár minálunk a jogi felelősség érvényesítését sokrétű szankciórendszer szolgálja, gondoljunk a munkajogi szabálysértési büntetőjogi előírásokra vagy a gazdasági bírságok kiszabására. A felelősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. Számos esetben előfordul, hogy a nagy kárt okozó mulasztásért a felelősségrevonás elmarad, vagy o- lyan büntetést szabnak ki érte, amely túlságosan csekély a kárhoz képest. Az Ilyen ügyek Igen rosszul hatnak a közvéleményre. Ezt a látszatot csak erősítik azok, akik , a vétkest — annak tekintélye vagy vállalatának népgazdasági fontossága miatt — mentegetik vagy nem merik büntetni. Viszont az Is igaz, hogy a felelősségre vonás nem kizárólag j szubjektív hibák következtében marad el. A gazdasági szervezeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisztázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el, ezért nem lehet mindig egyértelműen megállapítani, hogy ki hibáztatható. Egy-egy környezetszennyezési ügyben kiderül, hogy többen Is felelősségre vonhatók. Ilyenkor azután a vétkesek egymásra mutogathatnak. Máskor — és ez Is gyakori — a hibás döntést egy testület hozta meg és a kollektív döntésben sokszor még akkor is elmosódik az egyén felelőssége, ha ez egyértelműen kimutatható lenne. Például, ha a javaslat előterjesztője megalapozatlan tájékoztatást adott, ha az ellenvéleményeket nem Ismertette, ha elhallgatta a többféle megoldás lehetőáégét. A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hiszen az ő munkájának ez a kockázata. A fegyelmi tárgyaláé vagy szankció arra lesz jó, hogy legközelebb gondosabb, körültekintőbb legyen. Strasser György ÚJ KORSZAK - ÚJ FELADATOK író munkájának ösztönzést ad. Az új korszak tőlük Is minőségileg új feladatok teljesítését követeli meg. A tömegtájékoztaló és propagandaeszközök eddigi tevékenységében visszatükröződnek a jelenlegi társadalmi folyamatok, bár nem mindig és mindenütt egyformán — hangsúlyozta a továbbiakban Lénárt elvtárs. A társadalmi elvárások valóban Igényesek: jelentősen meg kell gyorsítani a sokoldalú és komplex Intenzlflkálás pozitív Irányzatait a népgazdaságban, és növelni kell annak teljesítőképességét. Hazánk és szociális fejlesztésének 1986—1990. évi és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra szóló fő Irányai konkrét célokat és feladatokat tűznek ki, amelyek megvalósítása minden ember életét érinti. Ezzel kapcsolatban az újságírók fontos feladata annak megértetése az emberekkel, hogy a kitűzött célok kifejezik létérdekeiket, mindenkire vonatkoznak, senki sem lehet közömbös, és még kevésbé szabad megengedni, hogy egyesek mások munkáján élősködjenek. A legfelsőbb párt- és állami szervek tisztségviselői ezután szívélyes beszélgetést folytattak a tömegtájékoztató eszközök vezető munkatársaival. Barátságunk ápolói A bratlslaval várban megtartották a szlovákiai párt- és állami szervek tisztségviselőinek hagyományos találkozóját, a tömeg- tájkozfató és a propagandaeszközök vezető dolgozóival. A sajtó, a rádió, a televízió és a Csehszlovák Sajtóiroda Igazgatóit és főszerkesztőit, a Szlovákiai Ojságírók Szövetségének képviselőit, jeles publicistákat, állami kitüntetések és újságfról díjak tulajdonosait, valamint a Bratlslavában akkreditált szovjet újságírókat Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára üdvözölte. Ünnepi beszédében jozef Lenárt elvtárs kiemelte a CSKP közelgő XVII. kongresszusának jelentőségét, amely értékeli a fejlett szocializmus építésének egész Időszakában elért eredményeket, s kitűzi a stratégiai célokat a mostani ötéves tervidőszakra, távlatilag a jövő évezred kezdetéig Kiemelte a legújabb szovjet békekezdeményezések rendkívüli fontosságát az egész emberiségre nézve. A továbbiakban kiemelte, hogy munkánkat, egész magatartásunkat nagyban befolyásolják a szovjet kommunisták XXVII. kongresszusának előkészületei, az a józanság, amellyel az elvégzett munkát értékelik, valamint az az alkotókészség, bátorság és valóban lenini hozzáállás, amellyel országunk sokoldalú fejlesztésének meggyorsítására törekszenek. Mindez sajtónk, televíziónk és rádiónk — tehát minden újság„Az orosz nyelv már rég bevonult életünkbe ,.— mondta janrsó Sándor pedagógus a lenini klubok járási tanácsának elnöke. ' 1965-ben alakították meg az első orosz nyelvklubot, s az eredmények sem várattak sokáig magukra. Amikor a két komáromi (Komárnoj gimnázium és a mezőgazdasági műszaki középiskola diákjainak nyelvklubjához ez a jelző járult; lenini, a járás más iskolái Is követték példájukat. Ezekben a lenini nyelvklubokban nem hallani sem szlovák, sem magyar szót, mert két évtized óta Itt a társalgási nyelv az orosz, A tanulók nemcsak tökéletesítik nyelvtudásukat, hanem a szabadidő hasznos eltöltésének más lehetőségeit is megtalálják itt. Kezdettől fogva baráti kapcsolatok fűzik a magyarországi komáromi Szovjet Középiskola diákjaihoz. E ba rátság megannyi értékes tapasztalattal ajándékozta meg őket. A Szovjet Középiskola diákjaival közösen segítenek a bratlslaval, prágai, moszkvai, Volgograd! és lenlngrádl főiskolákra készülő társaiknak a nyelvtanulásban. Ugyancsak nagy hasznát veszik segítségüknek a nyelvi olimpiákra és a Puskln-szavalóversenyre való felljészülésben. A lenini nyelvi klubok hagyományos ren. dezvényelhez újak társultak. Ilyen rendezvényük például „A Szovjetunió térképe fölött“ elnevezésű beszélgetés. Az orosz nyelv lenini klubjai rendszeresen megszervezik a politikai plakátok versenyét, a hajógyár szocialista munkabrtgádjalval kötött barátságuk pedig lehetővé teszi, hogy egy kicsit betekintsenek a hajógyártás titkaiba. A hajógyáriak azonban más segítséget Is nyújtanak diák barátaiknak. A lenini klubok égisze alatt működik film- és totószakkör, és az ügyes kezű fiatalok kiállításon mutatják be a szabadidejükben készült munkáikat. Vaskos és gazdagon illusztrált krónikák beszélnek a komáromi diákok kiváló munkájáról, hiszen az eltelt két évtized sok-sok maradandó élménnyel ajándékozta meg őket. A krónikát lapozva azt Is megtudjuk, hogyan néznek szembe a nehézségekkel, és mekkora öröm számukra minden siker. Vezetőjük, Jancsó Sándor, továbbá Vágó, Bérezi, Kelemen, Tóth és más orosz szakos pedagógusok hozzáértő irányításával gyorsan leküzdötték a kezdeti nehézségeket, s ma már folyékonyan társalognak oroszul. A nyelvet azonban úgy is gyakorolják, hogy szovjet fiatalokkal leveleznek. Szólni kell továbbá az orosz-szlovák-magyar irodalom hetéről és a honvédelmi és sportrendezvényeikről is. Valamennyi megmozdulás szer- vés részét képezi az orosz nyelv lenini klubjai munkájának. Stano Illés A legjobbak számadása Ipolyszakállason (I- pelsk^ Sokolec) a SZISZ alapszervezete évzáró taggyűlésének jelentőségét bizonyítja, hogy részt vett rajta Marcal József, a hnb elnöke. Sánta Gyula, a Nemzeti Front helyi szervezetének elnöke, valamint Nagy László, a SZISZ Lévai (Levice) Járási Bizottságának tagja is. Gyénes Éva, az alapszervezet elnöke beszámolójában többek között elmondta, hogy a fiatalok a társadalmi és a kulturális munkából is kivették a részüket. Sokat segítettek az orvosi rendelő építésében és a régi óvoda átalakításában, ahol ifjúsági klubot rendeznek be. Az alapszervezet színjátszó csoportja is szorgalmasan dolgozik — bálokat, diszkókat is rendeztek. Jól szerepeltek a SZlSZ-tagok, az 1985 februárjában rendezett népdalesten. Az új mozgalmi évben elsősorban a sportmunka javítását tűzték ki célul. A taggyűlésen a legaktívabb tagok; Gubls Zita, Melicher Henrietta, Dombi Róbert, Lauró László és még sokan mások, könyvjutalomban részesültek. Gye- nes Évának átnyújtották a SZISZ JB elismerő oklevelét. A vitában Apa Vilmosné, az alapiskola pionírcsapatának vezetője megdicsérte a fiatalokat a pioníroknak nyújtott segítségért. Ifjúsági mozgalmunk és pártunk hagyományaiból " —— MEGSZÜLETIK AZ EGYSÉG II. Csehszlovákia Kommunista ifjúsági Szövetségének alapító akclóblzott- sága gyűlésén rendőr- tisztviselők is megjelentek. Az a veszély fenyegetett, hogy a rendőrök az egyesítő kongresszuson is ott lesznek, és az akkori törvények értelmében bármikor véget vethetnek a kongresszusnak, ha szerintük azon „törvényellenes dolgok“ történnek, a- melyeknek nem lehet hivatalosan elejét venni, vagy pedig ha „megsértik a hivatal és a közrend becsületét“. Ezeket a hivatalos megfogalmazásokat azért Idéztük, hogy szemléltessük: a hatóság valóban kőnye-kedve szerint járhatott el. Akkor vethetett véget a gyűlésnek, a- mikor csak jónak látta. Az akclóbtzottság ezért cselhez folyamodott. A sajtóban közzétették, hogy a kongresszust február' 27-én tartják meg. Közben azonban egy héttel korábban Prága-Bfevnovban összehívták a cseh, a szlovák, a magyar, a német és a kárpátaljai-ukrajnai Ifjúság képviselőit. A hatóságok csak a Mlady proletár című lapból értesültek az egyesítő kongresszus tanácskozásáról és Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetségének megalapításáról. A csehszlovák Komszomolt azonnal felvették a Kommunista Ifjúsági Internaclonálé- ba. Az egyesítő kongresszus új programot és szervezeti rendszabályokat fogadott el és a napnál világosabban megmutatta, hogy az ifjúság tudatában van az akkori idők legfontosabb feladatának: megalakítani a proletariátust nemzetiségre való tekintet nélkül egyesítő kommunista pártot, amelyre három hónappal később valóban sor is került. A csehszlovák Komszomol levéllel fordult a csehszlovák munkásosztály összes nemzetiségéhez. Ebben többek között ez állt; „Csehszlovák Köztársaság munkásai, mun- kásnőil A munkás ifjúság a szociális forradalom harcosai sorába hív benneteket. Kövessétek az Ifjúság példájátl Országunk valamennyi népének proletárjai, egyesüljetek! Egyesüljetek a Kommunista internaclo- nálé zászlaja alatt, egyesüljetek a szovjet Oroszországért vívott harcban, a kommunizmusért vívott harcbani Most, amikor a cseh, szlovák, német, és magyar proletárifjúság egyesült a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, felétek fordulunk, felnőtt munkástársaink és munkás- társnőink azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy ebben a harcotokban csakhamar támaszra találtok a Csehszlovák Köztársaság valamennyi népének kommunista szövetségében.* Az egyesített Ifjúsági szervezetnek negyvenezer tagja volt. Tehát elég erős szervezet ahhoz, hogy sikerrel harcoljon a mun- káslfjúság gazdasági követelményeiért és erőteljesen fellépjen a militarizmus ellen. Az új szervezet első megmozdulásait félénk figyelemmel és egyre növekvő aggodalommal figyelte a burzsoá kormány. Hogy véget vessen további működésének, a rendőrség a megfélemlítés jól bevált mód. szeréhez folyamodott. Abból a naív feltételezésből Indult ki, hogy ha megszüntet néhány szervezetet, akkor megszünteti a kommunista eszméket. A belügyminisztérium márciusi határozatával megszüntette az észak csehországi, észak-morvaországl, sziléziai és szlovákiai kommunista Ifjúsági szervezeteket. A szervezetek működésének beszüntetését azzal indokolták, hogy tevékenységük a Csehszlovák Köztársaság ellen irányult és hogy háborúellenes propagandájukkal zavart keltettek a csehszlovák hadseregben. Valóságban azonban a burzsoá államapparátus 1- gyekezett gyengíteni azt a tömegmozgalmat, amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapítását szorgalmazta. Az államapparátus a terv megvalósítása érdekében nem igen válogatta meg eszközeit. A Karlovy Vary-1 kerületi titkárságot a rendőrség teljesen tönkretette, a berendezést elkobozták. Az ifjúsági lapok szerkesztőinél és a szervezetek tunkcionáriusal- nál napirenden voltak az éjszakai házkutatások. A csehszlovák Komszomol tagjait a- zonban a rendőrterror sem lélemlítette meg és folytatták munkájukat. K. M.
