Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-06-10 / 23. szám
[u^ifűség 2 Kommentárunk A közélet tisztaságáért Egyre több jel mutat arra, hogy a CSKP KB Elnökségének a korrupció ellen irányuló levele inspirálóan hat társadalmunk széles rétegeire. Tudjuk, hogy már a múltban Is a párt vezető testületéi elítéltek nem egy olyan esetet, amikor a tisztségviselők kiváltották az állampolgárok jogos felháborodását. Különösen így van e^ akkor, a- mikor egyes helyi vezetők szóban u- gyan elkötelezik magukat a felső szervek határozatainak végrehajtására, a gyakorlatban azonban ennek az ellenkezőjét teszik, mintha a határozatok csak beosztottjaikra vonatkoznának, rájuk nem. Vagyis a közmondás szerint vizet prédikálnak, bort Isznak. Sajnos, az ilyen tisztségviselők szeretik magukat körülvenni talpnyalókkal, megalkuvókkal, bürokratákkal, akik minden e- gészséges kezdeményezést a külső körülményekre hivatkozva utasítanak visz- sza. Ezért olyan fontos a társadalmi szervezetek működése és aktivitása, mert közben odafigyelhetnek, hogy az üzemek, vállalatok, nemzeti bizottságok vezető dolgozói milyen légkört képesek teremteni, és személyes példaadásukkal, életvitelükkel segítik-e a fejlődést. Többségben vannak a becsületes vezető dolgozók, de a panaszok arra enged-, nek következtetni, hogy nem kis számban vannak azok, akik visszaélnek hatalmukkal vagy helyzetükkel. A szocialista törvényességgel és erkölccsel ellentétben tisztségüket személyes meggazdagodásra használják ki, értékes a- jándékokat fogadnak el, hagyják magukat megvesztegetni. Sok a panasz, hogy a hétvégi vagy családi házak építéséhez az anyagot a közösből veszik, a vállalati gépkocsikat maguk és családjuk számára használják. A lakások kiutalásakor is előfordulnak még vlsz- szaélések. A visszásságokat tovább sorolhatnánk, de erre nincs is szükség. Természetesen az Is elgondolkodtató, hogy mi az, ami még ma is lehetővé teszi a beosztással való visszaélést, ami magában hordja nemcsak a tisztségviselő jogtalan, törvényelleries meggazdagodása lehetőségét, hanem a környezetében is Ilyen magatartást sugall. A dolgozó ezt mondja: „Neki lehet, nekem nem?“ Mint látjuk, a példa vonz, s nemcsak a jó, a rossz példa is. Minden esetben tudnunk kell differenciálni. Értékelni kell a becsületes tisztség- viselők magatartását, de ítéljük el a- zokat, akik figyelmen kívül hagyják a párt központi bizottságának ide vonatkozó határozatait. Jóleső érzés tudni, hogy hazánk dolgozói egyre nyíltabban fellépnek azok ellen, akik mérgezik a társadalmi élet légkörét és negatívan befolyásolják az emberek tudatát. A népi ellenőrző szervekhez beérkező panaszlevelek sok e- setben rámutatnak a funkcióval való visszaélésekre is. Itt őszintén meg kell mondani, hogy akadnak még az irányításban olyan tisztségviselők, akik immunisnak érzik magukat minden bírálattal szemben. Ezek az emberek az o- kozói annak, hogy a különböző intézmények munkájával kapcsolatban még Igen sok névtelen panaszlevél érkezik a népi ellenőrző szervekhez. Igen jó lenne, ha csökkenne a névtelen panaszok száma, de látnunk kell azt is, hogy ehhez mindenütt olyan légkört kell teremteni, hogy a jogosan bíráló vagy panaszkodó polgárnak ne kelljen tartania a következményektől. A közélet tisztaságáért folytatott küzdelemben állandóan aktuálisak Gustáv Husák szavai^ amelyeket a CSKP KB 15. ülésén mondott: „A szocializmustól Idegen jelenségekkel kapcsolatos elnéző magatartás nemcsak gazdasági, hanem főleg erkölcsi és politikai kárt okoz. Minden téren emelni kell a dolgozókkal szemben támasztott igényeket, főleg az irányítás valamennyi szintjén dolgozók munkastílusát és munkamódszereit illetően.“ Strasser György EGYÜTT, EGYMÁSÉRT Nem tudom, miért, de Ipoly visket (Vyskovec) szép nagy településnek képzeltem el magamban. Amikor azonban nemrégiben ott jártam, némi csalódással állapítottam meg, hogy sémiéiképpen sem lehet nagy'telepUlés- nek nevezni ezt a jóval ezren aluli lélekszámú falut. Pillanatnyi csalódásomat kellemes meglepetés váltotta fel, mert csupa jót hallottam a helyi ifjúsági szervezet munkájáról. Agárdi Anitát, a SZlSZ-szervezet elnökét nem találtam otthon. Édesapjától azt az útbaigazítást kaptam, hogy keressem fel az egyik lelkes vezetőségi tagot, MiklóSik Lászlót (a képen). Így ismerkedtem meg MiklóSik Lacival, a szervezet politikai felelősével, aki egyúttal a SZISZ Lévai (Le- vice) Járási Bizottságának tagja. Azt ajánlotta, beszélgessünk az ifjúsági klubban, a- mely kedd kivételével a hét minden napján nyitva van. A klubfagok közül minden nap ketten „teljesítenek szolgálatot“, ami azt Jelenti, hogy télen ők fűtenek be, ők csinálnak ott rendet, felelősek a tisztaságért. Amikor benyitottunk a nem éppen legtágasabb, de aránylag szépen, ötletesen berendezett helyiségbe, barátságos kép, rend, tisztaság fogadott. — Szóval ez az otthonutuk? — mondom kísérőmnek. — Amolyan második otthonunk. Lényegében itt zajlik a szervezeti élet. Húsz rendes és 13 regisztrált tagunk van. Tavalyi tevékenységünk lényegében terv szerint folyt. Rendszeresek voltak a politikai oktatások. Ezeket kivételesen nem itt a klubban, hanem a helyi határőrség épületének ülés er- mében szoktuk megtartani, mégpedig azért, hogy utána filmet nézhessünk. A határőrségnek ugyanis van mczigépe, filmjei is, míg a faluban egyáltalán nincs mozi. Talán ebből is kitűnik, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a határőrséggel. Tagjaink közül többen önkéntes határőrök. Fazekas Gyula határőrparancsnok szívügyének tekinti a kölcsönös együttműködés további elmélyítését. — Milyen a szervezet kulturális tevékenysége? — Amióta Anita áll a SZISZ-szervezet élén, lényegesen javult a kulturális munka színvonala. Hagyomány már, hogy műsorral szerepelünk a helyi nőnapi és gyermeknapi összejövetelen. Ugyancsak hagyománynak számít, hogy községünk társadalmi szervezeteinek évzáró taggyűlésére is műsort készítünk. A táncokat és a színpadi jeleneteket Anita tanítja be a fiatalokkal. Szervezeti életünket különféle vetélkedőkkel színesítjük, amelyekre meghívjuk a szomszédos Százd (Sazdice) és Szete (Kubáfiovo) ifjúsági szervezetének három-három tagú csapatát is. Ilyen közös vetélkedőt tarlottunlf a XII. VIT-ről, a Szovjetunióról. Fiataljaink szívesen vállalnak társadalmi munkát a szövetkezetben vagy a falu szépítésén. Van saját parkunk, amelyet már nyolc éve mi gondozunk, takarítunk. Nyaranta a legSevékenyebb tagok többnapos kirándulásra mennek valamelyik fürdőhelyre, víz mellé- Sokáig fogunk emlékezni arra az egy hétre, amelyet a Balatonnál töltöttünk. — Nem esett még szú a szervezet sportéletéről ... — Lehetőségeinkhez mérten ezen a téren is igyekszünk sokrétű munkát végezni. Itt a klubban alkalmi sakkcsaták zajlanak, a sportpályán a ktskapusfocit játsszuk leginkább. Nyáron sportcsemegének számít a fiúk és lányok focimérközése. A lányok nemcsak futballozni szeretnek, a pingpongütőt is szívesen a kezükbe veszik. — Kik a szervezet legtevékenyebb tagjai? — Nehéz a jó SZISZ-tagok közül a legjobbakat kiválasztani. Talán Balázs Piroskát, Csala Mónikát, Kapusník Tibor, Mlsko Lajos és Skríniar Róbert nevét említeném. Ök valóban mindenütt ott vannak, ahol segíteni, tenni, szervezni kell. De említhettem volna még több nevet is, mert szervezetünkben az a szemlélet uralkodik, hogy együtt, egymásért és ezen keresztül a közért tevékenykedünk, dolgozunk. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula Élenjáró fiatalok Ma már olyannyira gépesítve van a kőszén fejtése, hogy a bányászokat akár gé- pesitőknek is nevezhetnénk. A korszerű szénkombájnok mellett minimálisra csökkent a fizikai megterhelés, de a bányászok munkája — sajá'osságánál fogva — még mindig a legnehezebbek közé tartozik. Azon túl, hogy szakképzettek, bátor és kemény férfiakra van szükség bányáinkban. Ez többszörösen érvényes az Ostrava karvinái szénmedence“ bányáira, ahol egyre nehezebb geológiai feltételek közepette folyik a kincset érő, knkszniható feketeszén jövesztése, vagy az előkészítő munkának számító fo- lyosúhajtás. Ezeket a munkákat főleg fiatalok végz’k a karvinai Május 1. Bányában is. — Harmincöt ifjúsági kollektívánk van — mondta Ján Kubica, a bánya ifjúsági szervezetének elnöke —, s ezek igen fontos szerepet töltenek be a termelésben, ugyanakkor élen jártak a XII. VIT és a XVll. pártkongresszus tiszteletére kibontakoztatott szociaiista munkavérsenyben is. A ml bányánk a legnagyobb az egész osztrava-karvinal szénmedencében, ebből következik, hogy ifjúsági szervezetünk Is a legnagyobbak közé tartozik. SZISZ-tagja- Ink száma meghaladja az ezerháromszázat, de hozzánk tartozik a szakmunkásképző intézet szervezete Is, amelyben körülbelül nyolcszáz fiatal dolgozik. Szervezetünk vállalati bizottságának van mit tennie, hogy mindig és minden körülmények között megfelelően irányítsa a fiatalok munkáját. — Mit tartotok a legfontosabb feladatotoknak? — Mivel a bányánknak nagy szüksége van fiatal munkaerőre, az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy összetartsuk a fiataljainkat, de együttműködünk a vállalat többi dolgozójával is. A tizenhat alapszervezetünk minden téren az élen jár. Ez azt igazolja, hogy az irányítás feladataival megbirkózunk. Fiataljaink hatékonyan segítik a termelést, de bekapcsolódnak a társadalmi munkába is. jó eredményeket érünk el az Ifjúsági Fényszóró mozgalomban. Fényszórósaink tavaly több mint 3 millió korona értéket mentettek meg a népgazdaságnak. Hasonló jókat mondhatok a fiatal újítókról is, ök 1985-ben egymillió koronával gazdagították a vállalatot újításaik kidolgozásával és a termelésbe való bevezetésükkel. De ..házon“ kívül is igyekszünk hasznosítani fiataljaink munkakezdeményezését. Sokat segítünk a baráti mezőgazda- sági üzemeknek, de a környezetvédelemből is kivesszük a részünket. — A szervezeti élet más területein milyen eredményeket tudtok felmutatni? — Hosszan beszélhetnék a munkánkról. Így tömören elmondom, hogy eredményes az ideológiai nevelés és a politikai oktatás szervezetünkben. Tovább keressük az új és hatékony formákat. Nagyon jól beváltak a kirándulással egybekötött szemináriumok, amelyek valóban felkeltették a fiatalok érdeklődését a politikai-nevelő munka iránt. Szintén nagy gonddal és körültekintéssel szervezzük fiataljaink kulturális és sportéletét, mert mindkettő iránt nagy az érdeklődés a bányászok körében. Vannak olyan rendezvényeink, amelyek országosan is a legjelentősebb ifjúsági megmozdulások közé tartoznak. — Milyenek a lehetőségeitek á felüdülésre, kikapcsolódásra vagy akóri a szórakozásra? — Ezekhez adva vannak a feltételek, de ml fiatalok a felüdülés fogalmán nem csak a passzív üdülést értjük. Kikapcsolódást jelent számunkra az is, ha segítünk más üzemeknek, vagy esetleg gyűjtjük a másodlagos nyersanyagokat. Ráadásul ezért egész szép összegeket kapunk, amelyekből aztán kirándulásokat szervezünk. Többször jártunk már külföldön is. Ezeket az utakat azzal a céllal szerveztük, hogy megismerjük a szocialista országok bányászfiataljai- nak az életét. Sok külföldi ifjúsági szervezettel tartunk fenn baráti kapcsolatot. Sajnos, a szakköri munkánkról már annyi jót nem mondhatok el. Igaz^ vannak még,tartalékaink és intézkedtünk már, hogy javítsunk a jelenlegi helyzeten. Hogy ez sikerüljön is, nagy segítséget várunk a szak- szervezettől. — Mik a közeljövő feladatai? — Szeretnénk továbbra is úgy dolgozni, mint a XII. VIT és a XVII. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett munkaversenyben. Aktívan kivettük részünket a választások előkészületeiből is. Ezekre az eredményekre lehet építeni. Készülünk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom XI. és a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusára. Nagy feladatok várnak ránk a politikai- szervező munkában, de bízom benne, hogy marad időnk és energiánk arra, hogy rendezvényeinket jól megszervezzük, hogy azok tetsszenek a fiataljainknak és a vállalat többi dolgozóinak egyaránt. Kamocsai Imre Eredményes honvédelmi szakkör A honvédelmi nevelés a honvédelmi játékok egyre népszerűbbek már az alapiskolában is. A Gümöralmágyl (Gemersk^ Jablonec) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola példája is ezt bizonyítja. Idestova hetedik éve működik itt — és rögtön fegvük hozzá, eredményesen — az ifjú határvédők szakköre. Rendszeresen járnak versenyekre, a- honnan mindig előkelő helyezéssel a tarsolyukban térnek haza. A legutóbbi járási verseny után Gáspár Katalinnal, a csapat- kapitánnyal, folytatott beszélgetésem nyomán ismertem meg közelebbről a kör munkáját, a csapat többéves sikersorozatát. A Gyurcsik Tibor vezetésével működő szakkör tevékenysége szervesen kapcsolódik az iskola Ludvík Svoboda plonircsapatának munkájához. A megalakulásuk utáni második év volt eddig a legsikeresebb, ugyanis 1980-ban a járási és kerületi bajnokság után az országos versenyen a negyedik helyre futotta erejükből- Az idén a járási versenyben a második helyet sikerült megszerezniük, de Kati bevallása szerint szorgalmasan edzenek, készülődnek tovább, mert úgy fest a hattagú rlmaszécsl (Rimavská SeCJ csapatot ők egészítik majd ki 12 főre, hogy részt vehessenek a kerületi versenyen. A kör munkája egyébként a nyári szünidő Gáspár Kati alatt sem szünetel, mert háziversenyre készülnek a gesztetel (Hostlce) alapiskola csapatával, és a vezetőjük is több kirándulást helyezett kilátásba. A kör 28 tagja közül csak 6 lány, és hogy miért éppen Kati a csapatkapitány? — Jó vagyok futásban, gránátdobásban és céllövésben, de fontos az elméleti rész is, meg aztán én vagyok a rangidős, a legtapasztaltabb. Jövőre már szakközépiskolába fogok járni, így búcsút kell mondani a csapatnak, de az utódomat már kineveltem. Az elkövetkező iskolai évtől Mede István tölti majd be ezt a szerepkört. —polgári— Együttműködés A közelmúltban nagyszabású kiállítást rendezett Prágában a magyarországi Buda- vox Híradástechnikai Külkereskedelmi Részvénytársaság. Ezen a Budapesti Telefongyár komplett számítástechnikai és távadatfeldolgozó rendszereit mutatták be. Csehszlovák részről egyre nagyobb az érdeklődés e termékek iránt. A kiállítás célja az volt, hogy megismertesse a csehszlovák partnerekkel a gazdaság minden területién jól alkalmazható, korszerű adatfeldolgozó rendszereket. A prágai bemutatón a csehszlovák Geodéziai és Kartográfiai Intézet nagy teljesítményű R — 45-ös számítógépéhez csatlakoztattak egy komplet adatátviteli berendezést, valamennyi szükséges kiegészítő készülékkel együtt- A kiállításon működés közben is kipróbálhatták a távadat-feldol- gozás magyar készülékeit. Hasonló rendszert mutattak be a mezőgazdasági adatfeldolgozáshoz is. 1979-től importáljuk a Budavox számítás- technikai termékeit. Kezdetben évente mintegy 60—100 ezer rubel értékben hoztunk be ilyen készülékeket. Az idén már négy és fél millió rubel értékű berendezést hozunk be. A következő években még tovább pö- vekszik a magyar számítástechnikai és táv- adat-feldolgozó rendszerek behozatala. Legnagyobb előnyük, hogy KGST-szabvány szerint készülnek és könnyen csatlakoztathatók a hazai számítógépes rendszerekhez. Ennek köszönhető, hogy a magyar partnerek komplett programcsomagokat tervezhetnek a nálunk alkalmazott nagy teljesítményű szá-^ mítógépekhez. (hgy)
