Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-05-20 / 20. szám

UJ Kommentárunk Mielőtt leadjuk szavazatunkat E hét végén a választási urnák elé Járu- lünk. Szép számban lesznek azok a fiatalok, akik az elmúlt öt esztendőben lettek nagy­korúak, így most szavaznak először. Főleg en­nek a korosztálynak Igen fontos alaposan meg­ismerkednie népképviseleti rendszerünkkel. Or­szágunkban a szövetségi államjogi elrendezés­ről rendelkező alkotmánytörvény szerint: „Az államhatalmat a dolgozó nép képviselőtestüle­teinek közvetítésével gyakorolja, amelyek: a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottsá­gok.“ Ezek az öt évre választott szervek ké­pezik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseleti rendszerét. A képviseleti szerveknek meghatározó szere­pük van a csehszlovák szövetségi állam és a társköztársaságok állami szerveinek rendszeré­ben. Ennek megfelelően birtokosai a teljes ál­lamhatalomnak, amelyet közvetítésükkel az or­szág dolgozó népe gyakorol. A legfelsőbb képviseleti testületek (Szövet­ségi Gyűlés, Cseh és Szlovák Nemzeti Tanács és a helyi Igazgatási szervek — nemzeti bi­zottságok) gyakorolják az államhatalmat, és valósítják meg a politikai és gazdasági célo­kat az érvényes alkotmányos rendelkezéseknek és egyéb jogszabályoknak megfelelően. A kép­viseleti testületek munkájukat a plenáris ülé­seken, a bizottságokban és az egyes képvise­lők tevékenységének útján fejtik ki. Valameny- nyl képviseleti testület jogszabályalkotó, kez­deményező, irányító és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. A legfelsőbb törvényhozó testüle­tek és a helyi Igazgatási szervek képviselői egyaránt kötelesek számot adni tevékenységük­ről választóiknak, felelősséggel tartoznak ne­kik. választóik ellenőrzik munkájukat, és vlsz- szahfvhatják őket, ha nem teljesítik képviselői kötelességeiket. Ezzel a demokratikus elvvel szöges ellentét­ben a legtöbb tőkés ország alkotmánya kife­jezetten megtiltja, hogy a képviselő bármilyen javaslatot vagy ajánlást fogadjon el választói­tól. Például az NSZK alkotmánya 38. cikkelyé­nek első bekezdése kimondja, hogy a ,,szövet­ségi parlament képviselőit nem kötik a vá­lasztók javaslatai és ajánlásai, csak saját lel­kiismeretűkre kötelesek hallgatni.” A burzsoá parlamentek képviselői tevékeny­ségükért csak politikai pártjaiknak felelnek, választóiknak nem. A szavazó így nemigen be­folyásolhatja városa vagy községe anyagi a- lapjalnak fejlesztését, az emberek munka- és életfeltételeinek javítását. A szocialista társadalom gyakorlatában a képviselők és a választók kapcsolatának szá­mos konkrét formája állandósult. Így kötelesek ténykedni választási körzetükben, és joguk van Interpellációkat, kérdéseket benyújtani a vég­rehajtó szervekhez. A szocialista képviselő felelős választól va­lós érdekeiért, ami azt jelenti, hogy akár nép­szerűtlen feladatok megoldására Is törekednie kell, ha ezek megvalósítása a társadalom ér­dekelt szolgálják, és pillanatnyilag egyes vá­lasztók nem értik meg ezek fontosságát. U- gyanakkor azonban a képviselőnek figyelembe kell vennie a választók szubjektív nézeteit, és arra kell törekednie, hogy az emberek azono­suljanak a társadalmi érdekekkel. A képviseleti szervek hazánkban olyan po­litikai-szervezési alkotmányos elveken épülnek fel, mint a CSKP vezető szerepe a társadalom­ban, a szocialista tervgazdálkodás, a szocia­lista törvényesség, az országban élő nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága, a dolgozók részvétele az állam vezetésében és Igazgatásá­ban. Strasser György Beszélgetés Milan MurgaSsal, a SZISZ PreSovi Jb elnökével FIATALOK AZ URNÁK ELŐTT Egész társadalmunk a küszöbön álló kép- TiselötestUIeti választások jegyében él. Mi sem természetesebb, hogy jelentős politikai és társadalmi esemény élénken foglalkoz­tatja a Szocialista Ifjúsági Szövetség tag­jait is, akik közül sokan először járulnak az urnákhoz. Milan MurgaSsal, a' SZISZ PreSovl járási Bizottságának elnöké­vel is arról beszélgettünk, hogyan készül­tek a fiatalok a választásokra. — Tudatában vagyunk annak, hogy a kép­viselőtestületi választásoknak óriási politi­kai jelentőségük van. Ennek megfelelően igyekeztünk rá felkészíteni az Ifjúsági szö­vetség tagjait és a többi fiatalt. Azoknak, akik először járulnak az urnákhoz, az alap­szervezetekben megmagyaráztuk a válasz­tások jelentőségét, lefolyását, politikai rend­szerünk alapvető elveit- Körültekintően jár­tunk el a fiatal képviselőjelöltek kiválasz­tásánál. Azt tartottuk szem előtt, hogy je­löltjeink az Idősebb polgárok körében is tekintélynek örvendjenek. Ifjúsági szövetsé­günk egyébként 144 képviselőt Jelölt a kü­lönböző képviselőtestületekbe. # Miben nyilvánult meg az ifjúság ak­tivitása a választás előtt? — A fokozott munkamozgalomban. A fia­talok különösen az utóbbi hetekben meg­feszített erővel dolgoztak társadalmi mun­kában a választási program maradéktalan teljesítéséért. Az egyes községek közül, a- melyekben a fiatalok sokat tettek a fejlesz­tésért, csupán Kendicét, Jarovnicét és Tul- öíkot említeném. Sok fiatal dolgozik az a- gltációs központokban és a választóblzott- ságnkban is. 0 Mivel járult hozzá a járás ifjúsága a választási program teljesítéséhez? — A sok példa közül csupán a preSovi fiatalokat említeném. Védnökséget vállaltak a város Seköov lakótelepének parkosítása fölött. Több mint kétezer fiatal dolgozott Itt, és derekas munkát végeztek. Említhet­nénk még további alapszervezeteket a fal­vakból. A sok közül talán egy példa: Zeh­fia községből tizenhárom cigány fiatal dol­gozott a járási egészségügyi központ kör­nyékének rendezésén és nem is egyszer. A településfejlesztéssel kapcsolatban el kell azonban mondanom, hogy előfordult, amit az egyik nap rendbe tettünk, másnap össze­turkálták a gépek. Ilyesminek nem szabad előfordulnia, ez bosszantó, és elveszi az ember kedvét. 9 Az új választási programbúi mi házul a fiatalokra? — Mindenekelőtt segíteni akarunk járási Ifjúsági és pionírház építésében, A PreSovl Városi Nemzeti Bizottsággal egyezséget a- karunk kötni, amely értelmében védnöksé­get vállalunk a városi zöldövezetek fölött. Valószínűleg szocialista munkaversenyt szer­vezünk az alapszervezetek között, amelyek vállalják a zöldövezetek gondozását. A fal­vakon elsősorban arra ösztönözzük a SZISZ- tagokat, hogy járuljanak hozzá a kulturális és sportlétesítmények fejlesztéséhez, saját jől megfontolt érdekükben is. Természete­sen az eddiginél rendszeresebben akarunk foglalkozni a fiatal képviselőkkel. F. V. Autószerelőből mezőgazdász Lukovics Gyula mérnök (a képen], a Hidas- kürti (Mostová) Efsz független gépesltöje. Fia­tal kora ellenére megbecsült szakember, tisz­teletnek örvend a községben, pedig többszörös pályamódosítással jutott el idáig. Kitanult autószerelő, de 6 — bármennyire hihetetlenül hangzik — otthagyta a menő szak­mát, hogy érettségi bizonyítványt, majd mér­nöki oklevelet szerezzen, és végül szülőfaluja földműves-szövetkezetében kössön ki. így mond Ja el eléggé különös pályamódosításai történe­tét: — Magam Is elismerem, hogy ]ó szakma az autószerelés. Szerettem és szeretem má Is. Bár­kinek szívesen megbütykölöm a járgányát. E- reztem azonban, hogy nem elégít ki telles mér­tékben. Hiányzott valami, aminek a birtoká­ban elmondhattam volna, hogy elégedett és boldog vagyok. Beiratkoztam a Komáromi (Ko- márno) Gépipari Szakközépiskola nappali ta­gozatára, és érettségi bizonyítványt szereztem. Ereztem azonban, hogy még többet kell tanul­nom. ezért jelentkeztem a Nitrát Mezőgazdasági Főiskola levelező tagozatára. Közben megnő­sültem, megszületett a fiam, megszaporodtak a gondjaim. Nehéz volt a család és a munka mellett tanulni, de három éve sikerült meg­szereznem a mérnöki oklevelet. Egy ideig a galántal mezőgazdasági gépjavító üzemben dol­goztam. Azt hiszem, megbecsültek, mert mű­vezető lettem, és nyolc éve a pártba Is fel­vettek, de szerettem volna haza kerülni. Ki­használtam az első alkalmat, egy éve ennek. Ogy érzem, megtaláltam a számításomat, jól jártam. Nemcsak ö, a szövetkezet is jól járt. Kiváló szakembert kapott a gépjavító műhelybe, a- mely az egész Galántal járás számára javltja az É 512-es kombájnokat. Jól járt a község Is, mert személyében lelkes, megbízható társadal­mi munkást kapott. Igaz, Lukovics mérnök már a választási Időszak kezdetétől képviselője a nemzeti bizottságnak, de amióta hazakerült, még Inkább ráér a közUgyekkel foglalkozni. Rózsár Tibor, a hnb elnöke mondja róla: — Gyula komoly, megfontolt ember. Párat­lanul szorgalmas és megbízható. A munkéb,sn és a. magánéletben Is példamutató. Szűkszavú, de annál többet mond el róla a munkája, a tettel. Olyan ember, aki tudja, mit akar, és következetesen megy a célja után. Ezt egyébként már azzal is bizonyította, hogy nem félt felnőtt fejjel sem hivatást vál­tani elképzeléseiért. Bármennyire nem szívesen beszél magáról, de ha a község élete és kép­viselői munkája kerül szóba, megered a nyel­ve: — Az Iskolai, kulturális és sport albizottság­ban dolgozom. Érzem, hogy sok még a tenni­valónk. Községünk kulturális élete pang, a sportmozgalom Is lehetne jobb. Néhány éve nem tudunk zöldágra vergődni a mozival. A helyiséget nem tudjuk klfűtenl, télen, amikor az emberek legjobban ráérnek, nem szívesen mennek a fűtetlen moziba. A szolgáltatóházat Is tető alá kell már hoznunk, és ezenkívül Is sok még a dolgunk. Sok elképzelést sikerült megvalósítanunk a választási Időszak alatt, re­mélem, hogy a következő még sikeresebb lesz. Annak Idején az Ifjúsági szövetség és a kls- kertészek szervezete jelölte a nemzeti bizott­ságba. A kiskertészek szervezetének titkára, és nagy érdeme van abban, hogy a hldaskürtl kertészek sok zöldséget és gyümölcsöt juttat­nak a közellátásnak. Lukovics Gyula mérnökről azt tartják a fa­lujában, hogy mindenütt ott van, ahol tenni kell valamit a közösségért, alkalmasint a kis­kertészek szervezetéért, a szövetkezetért. Nem meglepő, hogy Ismét jelölték a kéovlselől tiszt­ségbe. A kiskertészek és a földműves-szövetke­zet. Palágyi Lajos A szerző felvétele TÖBBET A KÖZÖSSÉGÉRT Nem volt könnyű megtalálni Urbán Lász- lóék házát, pedig öt úgyszólván mindenki Ismeri Marcelházán (Marcelová). László öt évvel ezelőtt a SZISZ javaslatára felkerült a Nemzeti Front képviselőjelöltjeinek lis­tájára. Meg Is kapta a bizalmat, öt éven át képviselte faluja egyik körzetét a Ko­máromi (Komárno) járási Nemzeti Bizott­ság képviseleti testületében. László, a helyi efsz gép- és traktorállo­másának vezetője, szabadnapos volt éppen, amikor felkerestem. Lett volna teendője bő­ven az épülő ház körül vagy a kertben, a- melyben már ott feszül egy elég nagy fó­liasátor, mégis szabadkozás nélkül szakított Időt a beszélgetésre. Amikor már az Ízlése­sen berendezett nappaliban ültünk, rátértem jövetelem céltára. — Ogy tudom, hogy az idei választások képviselőjelöltjeinek a listájára is felkerül­tél, de most már nem a SZISZ, hanem a Honvédelmi Szövetség javasolt. — Bár még fiatalnak érzem magam, egy kissé mégiscsak megszaporodtak az éveim. Mindvégig tagja voltam az ifjúsági szerve­zetnek, de ahogy ,,öregszik“ az ember, meg­változik az érdeklődési köre Is, — tgy kerültél kapcsolatba a Honvédel­mi Szövetséggel? — Ennek nem sok köze volt az évek mú­lásához, hetvenkettő óta tagja vagyok a Honvédelmi Szövetségnek. Amikor hazajöt­tem a katonaságtól, rögtön beléptem a he­lyi alapszervezetbe, hogy a többieknek is átadhassam azt, amit a hadseregben meg­tanultam. Eleinte ment is minden a maga rendje módja szerint, de aztán mintha hul­lámvölgybe kerültünk volna- Akadozott a szervezeti élet, de most az utóbbi években újra megtaláltuk a helyes utat. Kicsit meg­lepett, be kell vallanom, hogy éppen ez a szervezet javasolt újra a Nemzeti Front kép­viselőjelöltjei közé. Ez a tény, függetlenül a választások kimenetelétől, arra kötelez, hogy munkámmal viszonozzam a szervezet­nek ezt a nagy bizalmat. — Meggyőződésem, hogy az újrajelölése- det főleg annak köszönheted, hogy elége­dettek voltak a képviselői munkáddal. — Nagyon bízom benne, hogy ez így van, holott én mindig úgy éreztem, talán töb­bet Is lehetne tenni a közösségért, mint a- mennyit tettünk. De fiatal voltam, s nem­igen tudtam még eligazodni a teendők ren­getegében. A képviselői munkához is gya­korlat kell, én ezt az elmúlt megbízatási időszak alatt, érzésem szerint, már megsze­reztem. Ha megválasztanak, biztosan töb­bet tudok tenni a körzetemért, mint eddig. — Hogyan fejlődött falutok az eltelt öt év alatt? — Nem sikerült mindent megoldanunk, de panaszra sincs okunk. A hetedik ötéves tervidőszak alatt elkészült egv hatvan férő­helyes bölcsőde, pn^ely meekönnyítette a kisgyermekes anyoK helyzetét. Minden re­ményünk megvan arra, hogv szeptemberig befejezzük az óvoda építését is. Itt száz­húsz gyermek elhelyezése válik majd lehe­tővé. Bővítettük falunkban a gázvezetékí hálózatot, de ez a kérdés még nincs telje­sen megoldva. Néhány utcába a következő megbízatási idő alatt kell majd eljuttatnunk a már nagyon várt földgázt­— Segítenek is, vállalják a társadalmi munkát? — Falunkat dolgos emberek lakják. So­kat dolgoznak a munkahelyükön, ezt főleg a szövetkezet tagságáról merem egyértel­műen kijelenteni, de otthon is rengeteg munka vár rájuk. Talán mondanom sem kell, hogy a marcelházlak híresek a ker­tészkedésükről. De ha a szükség úgy hoz­ta, hogy kellett a segítség, jöttek és be­csületesen dolgoztak. — Mit szeretnétek megvalósítani a vá­lasztások után? — A mér említetteken kívül is lesz ten­nivaló bőven. Szükségünk lenne egy kor­szerű bevásárlóközpontra, az Iskolát is bő­víteni kellene, és egészségházat szeretnénk építeni. Optimisták vagyunk. Az egészség- ügyi központ építését már a közellövóben elkezdhetjük, s utána jöhet az Iskola bő­vítése. Kamocsai Imre A közelmúltban emlékeztünk meg a műem­lékek és a települések világnapjáról. Ez Egye­sült Nemzetek Szervezete 1982-es közgyűlésén döntött róla, hogy április 17-e minden évben a műemlékek és települések világnapja lesz. Többek között azt Is elhatározta, hogy az 1987- es évet a hajléktalanok nemzetközi évének nyilvánítja. Hogy miért? Bármennyire hihetetlenül hangzik Is, de a huszadik század utolsó negyedében — óvatos becslések szerint — a világ népességének egy­negyede, egvmllliárd ember, nem rendelkezik megfelelő lakással. Közülük körülbelül száz- mllMönak semmiféle hajléka sincs. A fejlődő országok nagyvárosaiban átlagosan a lakos­ságnak a fele nyomortelepeken és engedély nélkül épített negyedekben él. Ezért vált szükségessé a nemzetközi össze­fogás a kérdés megoldására. Az ENSZ hamar felismerte a helyzet súlyosságát, és még 1978- ban megalakította az Emberi Települések Bi­zottságát (Habitat), amelynek 58 állam a tagja, köztük hazánk Is. A Habitat Irodái a világ különböző pontjain segítik, szolgálják az 1n- formáclftk cseréjét és terjesztését. 1989 öta Budapesten működik a Habitat Kelet-európai Irodája amelynek közvetlen hatósugara Albá­nia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokra­Minden embernek méltó hajlékot tlkus Köztársaság, Románia és a Szovjetunlö területére terjed. A szervezet legfőbb célja az, hogy segítsé­get és programot nyújtson a kormányok szá­mára az urbanizációs problémák feltárására és megoldására, felhívni a figyelmet a köz­ponti beavatkozás és Irányítás szükségességé­re, módjaira, az előrelépés technikai eszközei­re, kiváltképpen a lakásépítésben, valamint az infrastruktúra, a környezet alakításában. A műit év végéig a Habitat az Illetékes kormá­nyokkal együttműködve ö.sszesen 145 műszaki együttműködési programot hajtott végre Ázsia, Afrika és Latln-Amertka hetvenhét országában, felhasználva többek között a csehszlovák szak­emberek tapasztalatait Is. A tervek szerint jövőre, vagyis a hajlékta­lanok nemzetközi évében minden államban ki­dolgozzák a lakásépítésnek az ezredfordulóig megvalósltandö tervét ügy. ahogyan az 1982-es határozatot megszavazó ENSZ-tagállamok vál­lalták. Kormányok Jöakarata, hatásos munkál­kodás szükségeltetik az országokon belül és a nemzetek között ahhoz, hogy az egész vilá­gon enyhüljenek a szegények millióinak a la­kásgondjai, hogy az építkezést és a környe­zetalakítást a gazdasági fejlődés komplex fo­lyamatának szerves részeként kezeljék min­denütt. Nálunk és a szocialista országokban általá­ban ez már eddig Is érvényes volt a politikai és társadalmi gyakorlatban. Érdemben foglal­kozott a lakásépítés kérdésével a CSKP XVII. kongresszusa Is. Megállapította többek között, hogy az utóbbi ötéves tervidőszakban hazánk­ban 487 ezer lakás épült. Még Impozánsabb adattal szolgálhatunk, ha egy kicsit visszame­gyünk: negyedszázad alatt, 1961 és 1984 között két és fél mllllö lakás épült, összesen 8 mil­lió 300 ezer ember lakik ezekben az új laká­sokban, tehát a népességnek több mint a fele. Ez alatt az Idő alatt majdnem 440 milliárd koronát fordítottunk lakásépítésre, 37 mllllár- dot a járulékos épületekre. 77 mllllárdot pe­dig a műszaki berendezésekre A lakások két­harmada állami beruházással épült, egyharma- da szövetkezeti lakás vagy Önerőből épített családi ház. örvendetesen javul a lakások minősége, és növekszik a területük, javult a lakások belső ellátottsága. A leközelebbl Időszakban a lakásépítés to­vábbi növekedésével számolunk. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fö Irányai 1985—1990-lg és kilátások a 2000-lg terjedő Idő­szakra című dokumentum, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa hagyott jóvá, erre vonatko­zólag a kővetkezőket határozza meg: ,,Javítani kell a lakásviszonyokat. Az új la­kások építésén kívül lényegesen növelni kell a lakások állományát javító és karbantartó mun­kák volumenét, tökéletesíteni kell e munkák minőségét, és gyorsabb ütemben kell korsze­rűsíteni a lakásállományt. Nagy gondot kell fordítani a városok, a társadalmi és kulturális élet központjainak fejlesztésére, megfelelő és célszerű városfejlesztési megoldásokat kell ta­lálni. Az erőt és az eszközöket a városközpon­tok felújítására kell összpontosítani. Még na­gyobb gondot kell fordítani a műemlékvéde­lemre.” Hazánk tehát máris teljesítette az ENSZ a- jénlását. A településfejlesztés és a lakásépítés a párt és az állam szociális politikájának egyik sarkalatos pontja. A lakásépítés tekintetében Európa élenjáró országai közé tartozunk. P. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom