Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-05-06 / 18. szám
új ifjúság 8 Sikeres bemutatkozás Fiatal festőművész, Balázs István bemutatkozó kiállítását láthattuk Rimaszombatban (Rím. So- bota). A gömöri származású festő a bratislavai Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Rimaszombatban telepedett le, így, bevallása szerint, külön öröm volt számára, hogy először szűkebb pátriájában állíthatta ki képeit. A huszonnyolc éves festőművész a tárlat anyagát, a huszonnégy képet főleg az utolsó két év terméséből válogatta. Ezekre az alkotásokra jellemző a figurális ábrázolás, de a gömöri táj is gyakran megjelenik. Egy- egy alkotáson lemérhető a művész szemlélete, a téma sajátos megközelítése és az alkalmazott technika is. A figurális ábrázolást a főiskolán kedvelte meg, a diplomamunkáját is ebből készítette. Érdekes, hogy nemósak a Tanácskozás, a Nők vagy a Di,szn6ölés című munkáin, tehát nemcsak az embereket ábrázoló képein, hanem a Téli tájon is a kék szín árnyalatainak a gazdagságára figyelhettünk fel. Különös varázsa, hangulata van az Olvadás című képnek, amelyen az ébredező természet, a rügyfakasztó tavasz é- lénk színei keverednek. Talán ennek fordítottja az Első hó, amelyen a természet álomba merülését látjuk sajátos ábrázolásban. A csendélet kevésbé gyakori nála, de amelyeket felvonultat, a műterem sajátos világát keltik é- letre, annak hangulatát idézik. A festményeken kívül tanulmányok, skiccek, modellekről készült rajzok, képtervek, fantáziarajzok válogatott darabjait is kiállította a festő, ezzel is demonstrálva a festészet összetettségét, sokrétűségét. A kiállítást, amely három héten keresztül várta az érdeklődőket, sokan megtekintették, sőt alap- és középiskolás diákok is eljöttek, és nemcsak a járási székhelyről, hanem az egész járásból. —polgári— Nena nyomdokaiban A Supernova hazai együttessel néhány éve egy ostravai születésű, jó mozgású tehetséges énekesnő szerepel, s amint az rövid időn belül kiderült, nem volt hiábavaló a fáradságos munka. Az é- nekesnő a legutóbbi Intertalent fesztiválon ugyanis az első helyen végzett. Ne is cslgázzuk tovább at olvasók kíváncsiságát, á- ruljuk tíí, hogy az említett tehetség nem más, mint Heidi Jankü. — Heldl, hogy érzed magad a Supernova együttesben? — Remekül! De hát ki ne érez- né magát jól egy olyan társaságban, mely szívvel-lélekkel egy célért harcol? Már elég régen ebben a felállásban szerepelünk, így tudjuk, kitől mit várhatunk. — Kérlek, mutasd be a Supernova tagjaiti — Fiatal, szimpatikus fiú valamennyi. Basszusgitáron Jan Krom- polc játszik, aki több dalt szerzett már nekem is. Gitárosunk Pavel Zrafila és a dobos, Radomir Stárek szintén belekezdtek a komponálásba. És Itt van Ivó Pavlik, igazi ezermester, billentyűs, szerző, pedagógus és a csapat művészi vezetője is egyben. — Te sohasem próbálkoztál meg dalt írni? — Hazudnék, ha nemet mondanék, de nemcsak a környezetemet .szemlélem kritikus szemmel, hanem magamat Is Ezért a dalkom- ponálá.st inkább az arra termett szerzőkre hagyom. — Hogyan jellemeznéd koncertműsorodat? — Azt hiszem, koncertjeink • hangulata mindig jó. Sokszor örömmel veszem tudomásul, menynyire sikerült lekötnünk a nézők figyelmét. Ez meg újabb, minőségileg jobb munkára ösztönöz bennünket. — A repertoárodat önállóan állítod össze? — Mindig csak azt éneklem, ami tetszik nekem és amiben hiszek is, hiszen sokszor megtörténik, hogy egyedül nem tudok dönteni. — Kislemezeid már kaphatók a boltokban. Mi van a készülő nagylemezeddel. — Lesz az is. Máris elkészült a hanganyag, sőt hamarosan meg is jelenik az album, amelynek egyszerűen ez lesz a címe: Heldl. — Sokat dolgoztatok ezen a lemezen? — Igyekeztünk, hogy ne kelljen szégyenkeznünk. — Hazai előadóink közül néhá- nyan utánozzák a külföldi „slágerlistás“ dalokat. Erről mi a véleményed? — Nem értek egyet ezekkel az előadókkal. Miért akarnak idegen toliakkal ékeskedni? — Szerinted ml a jobb: egy zsá- nerre specializálódni, vagy inkább váltogatni a zenei stílusokat? — Szeretem, ha egy repertoár színes Véleményem szerint jó, ha az énekes több oldaláról is bemutatkozik. Igenis, váltogassa a stílusokat! — Merrefelé jártál legutóbb? — Tavaly mintegy kétszáz koncertet adtunk, azóta Spanyolországban vendégszerepeltünk sikeresen. Rr Tizenegymillió példányban Május 5-én lesz hetvennégy éve, hogy az orosz munkások először ve- hetták a kezükbe a Pravdát, a bolsevikok újságját. Az esemény tiszteletére e napon ünnepük a szovjet sajtó napját. A Pravdát Vlagyimir Iljics Lenin alapította, aki mindig nagy jelentőséget tulajdonított a sajtónak. Már politikai tevékenységének kezdetén arra a következtetésre jutott, hogy a marxista párt megteremtésében a legfontosabb szerepet egy országos politikai lapnak kell betöltenie. A Pravda kezdettől fogva a szó szoros értelmében munkásűjság volt. Nemcsak azért, mert a munkások a- dományaiból, keservesen összekupor- gatott kopejkáiból született, hanem első sorától az utolsóig a munkásosztály helyzetének kérdéseivel foglalkozott. Rengeteg munkáslevelezője volt. Ezenkívül munkások százai keresték fel a szerkesztőséget, amely a párt szervező munkájának központjává váll. Itt találkoztak a helyi pártsejtek képviselői, ide érkeztek a hírek a gyárak és üzemek pártmunkájáról, innen adták tovább a párt pé- tervárl bizottságának és központi bizottságának utasításait. A cári kormány két és fél év alatt nyolcszor tiltotta be a lapot, az első világháború kitörése előtt véglegesen. A bolsevik párt központi bizottságának határozata alapján 1917. március 5-én jelen meg újra az OSZDMP központi sajtószerveként. Szerkesztésének irányítását hamarosan átvette a külföldről hazatért Lenin. A Pravda fontos szerepet játszott a proletár- forradalom előkészítésében. Többek között itt látott napvilágot Leninnek „A proletariátus feladatai a jelenlegi forradalomban“ című beszámolója, a- mely Áprilist Tézisek néven vált ismertté, s‘ amelyben kitűzte a polgári forradalomból a szocialista forradalomra való áttérés Irányvonalát és taktikáját. Lenin annak Idején hatvanezres példányszámról álmodozott. A Pravda, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapja ma tizenegymillió példányszámban jelenik meg naponta 6 nagy oldalon. Moszkván kívül még 37 váro.sban nyomják a repülőgéppel oda eljuttatott matricák, illetve 12 helyen az egyik legkorszerűbb eljárás, az oldalak lefényképezése és fototelegráf útján való közvetítés segítségével. Jelentősége a szovjet társadalomban óriási. Hírei, cikkei, állásfoglalásai, a hivatalos nyilatkozatok és közlemények naponta tájékoztatják a szovjet embereket a kommunista országépítés és a nemzetközi helyzet időszerű eseményeiről. Ma is a párt fő segítőtársaként Igyekszik megvalósítani, a világ első proletárállamának gazdasági és társadalmi céljait. Nemzetközi szerepe ts kiemelkedő. Cikkeit, közleményeit, kommentárlait világszerte figyelemmel kísérik, és nemegyszer hivatalos minőséget tulajdonítanak nekik. A Pravda igen nagy szerepet tölJ be a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a szocialista országok marxista-leninista alapokon nyugvó egységének erősítésében. Meghatározó szerepet tölt be a szovjet sajtóban, amelyet ma több mint nyolcezer újság, számtalan folyóirat és időszakos kiadvány képvisel. P. J. Kombi A napokban ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a lengyel Kombi együttes. A négytagú csapat (Szlawomír Loszowszkl — billentyűk, Waldemar Tka- czyk — basszusgitár, Grzegorz Szkawín- szki — ének, gitár és Andrzej Plotrow- szki — ütőhangszerek) karrierjük kezdetét attól a naptól számítva, amikor első dalukat a rádió sugározta. Kezdetben a diszkó és rock keverékét játszották, ma már inkább a szórakoztató zene a zsánerűk. Vallomásuk szerint mint emberek a tíz év alatt szinte semmit sem változtak, csupán az előadásmódjuk lett más. — Ki venné meg negyedik nagylemezüket, ha az elsőtől semmiben sem kü- lünbOzne? — kérdezték humorosan, majd munkájukról beszéltek: — Ha az együttes olyan emberekből tevődik össze, akik felelősséget éreznek munkájukért, van egv meghatározott, jól kidolgozott Irányvonala, sok minden megvalósítható, sok minden elérhető. A Kombi együttes zenéjét jelenleg az elektronika. Illetve az új elektromos hangszerek hangzása jellemzi, ami természetesen annyi mint korszerűség: újszerűség, Jelenleg legújabb nagylemezükön dolgoznak, s remélhetőleg, az előző albumukhoz hasonlóan, ez Is nagy visszhangot vált majd ki a fiatalok körében. rr— Bemutatók a Magyar Területi Színházban Májusban két bemutatót tervez a Magyar Területi Színház: a Thália Színpad együttese Kassán (KoSice) az olasz Aldo Nicolai: Hárman a pádon című szellemes kamarakomédiáját, a komáromi (Komárno) társulat pedig Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés vígjátékát állítja színpadra. A kortárs olasz szerző műve három idős ember életéről szól, akik egy „öregotthonban“ kerestek — de ott se találtak — megértést, békességet. 0] emberi kapcsolatokra vágynak, mert boldogok szeretnének még lenni életük alkonyán. És ez az Irői Indítás jő lehetőség arra, hogy a színészek és a rendező saját mondanivalóját Is közölhesse a közönséggel. Ehhez persze fontos, hogy az alakítások művészi színvonalú emberi vallomások legyenek. Gombos Ilona, Lengyel Ferenc és Gyurkovics Mihály sokszor bebizonyította már, hogy művészi eszközeik révén, amelyekkel szerepeik mondanivalóját kifejezhetik, kiváló társszerzői lehetnek szerzőnek, rendezőnek egyaránt, és az előadás sikerét is szavatolhatják. A bemutatót 1986. május 15-én tartják a Thália Színpadon. A darabot Miro Procházka (m. v.j rendezi. A díszlet és a jelmezek is az 6 tervei szerint készültek. A darabot fordította: Nagy Magda. Móricz Zsigmond zenés vígjátékénak már a címe is vonzó, a darabnak tehát van olyan vonzereje, hogy mindenütt telt házra számíthatnak. Cselekménye ígéretes: tele van jő szerepekkel, ml több, rossz nincs is benne. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz-darab már önmagában Is elegendő, hogy nézőcsábító legyen. S ha hozzátesszük, hogy a neves író drámái és dramatizált művei mindig Is nagy figyelmet keltenek, aligha kell bővebb magyarázat. A darab mondanivalója nem fal- rengetö: nyugodtnak tűnő családi idill. Móricz Zsigmond itt-ott harsán nyabban szól a levitézlett dzsentri- világról, kisebb-nagyobb, kölnivíz szagú kalandokat fogalmazva meg tartalmas párbeszédeiben és tetszetős színpadi helyzeteiben. Senki se várjon bizsergető pikantériát. Ebben á játékban egy család lélektani kereszt- metszetét látjuk, ezen van a hang-< súly. Társadalomkrltíka ez, melynek során pontos miliőrajzot kapunk: a fény és az árnyék keverését és a „móriczl naturalizmusnak“ azon erényei is előtűnnek, amelyekre az író az egyre erőteljesebben kibontakozó realizmusát építhette. A bemutatót 1986. május 30-án tartják Komáromban a Szakszervezetek Házában. Rendező: Konrád József érdemes művész. Díszlet- és ]elmez-< tervek; dr. Platzner Tibor. Zenei munkatárs: Zsákovics László. Koreográfus: Katona István. A nagyobb szerepekben Cs. Tóth Erzsébetet, Feren- czy Annát, Lörlncz Margitét, Petrécs Annit, Kucman Etát, Holocsy Istvánt, Turner Zslgmondot és Pőthe Istvánt láthatjuk. (suchy) NEMCSAK EGY SZÓ KÖT ÖSSZE BENNÜNKET Akik fővárosunkban, 1986. április 25-én este velünk együtt ott lehettek a Beloiannisz utcai diákotthon klubtermében, és tapsolhattak az azerbajdzsán! szovjet diákok estjén, azokban is biztosan felmerült a kérdés: Mi vajon képesek lennénk-e hasonló színvonalú műsort bemutatni, ha a sors úgy hozná, hogy egy hazánktól több ezer kilométernyi távolságra levő országban készülnénk leendő hivatásunkra? Vajon lenne-e bennünk annyi kitartás, szorgalom és lelkesedés, hogy megbirkózva a nyelvi akadályokkal heteken át a tanulás mellett gyakoroljunk, szervezzünk s a meghívóktól a frissítőig mindenre gondunk legyen? Sőt, tán még az is kérdéses, felmerülne-e bennünk az igény, hogy nemzeti kultúránkat, dalainkat, táncainkat megismertessük az ottaniakkal. Azerbajdzsáni barátaink azonban nem hagyták, hogy túlságosan elmerüljünk az efféle önmarcangoló gondolatokban. A pergő, kitűnően összeállított műsor bevezetőjéből megtudtuk, hogy ez az áprilist nap nagy ünnep az a- zerbajdzsániak számára, mert hatvanhat évvel ezelőtt győzött hazájukban a szocialista forradalom. Az ünnepi megemlékezés után színes ismeretterjesztő film következett, melyben ízelítőt adtak az Azerbajdzsáni SZSZK természeti szépségeiből, építészeti emlékeiből, kézművesmesteréinek remekeiből, a főváros, Baku történelmi és idegenforgalmi nevezetességeiből. A filmet tánc követte: házigazdáink népviselete, tánc- és énektudása mindenkit méltán lenyűgözött. Hamarosan kiderült a- zonban, hogy nemcsak táncolni, énekelni tudnak amatőröktől szokatlan magas színvonalon, hanem mókázni, kacagtatni is: tréfás jelenettel, táncparódiával és egy kedves népi játékkal folytatódott a műsor. Ez utóbbiból megtudtuk, hogy közös szavunk Is van: a játékban elrejtett almát ők is almának mondják. A tombola sem hiányzott, nyerhettünk illatos a- zerbajdzsán teát, emléktárgyakat, sőt egy kis szerencsével egy üveg eredeti azerbajdzsán konyakot is. Az ünnepi összejövetel fergeteges diszkóval ért véget. S hogy kik azok, akiknek ezt a szép estét köszönhetjük? Valamennyien a Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karának hallgatói, mindössze öt hazánkban tanuló lelkes azerbajdzsáni fiatal. Földes Piroska
