Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-04-29 / 17. szám
új ifjúság 5 A közép-ézslal Kara-Kum sivatag a lexikon adatai szerint mintegy 350 ezer négyzetkilométer kiterjedésű. „Számomra a Kara-Kum sivatag 720 ezer lépést jelent“ — mondotta Emii Bal, 38 éves energetikai mérnök, ö volt az egyik tagja annak a csoportnak, amely tavaly júliusban gyalog ment keresztül a Kara-Kum sivatagon. A feladatát nehezítette, hogy a csoport tagjai nem akartak űtjukhoz térképet használni, csupán a sivatagban tevő kutak pontokkal megjelölt vázlata alapján tájékozódlak. A történelemben ez volt az első olyan Ismert kísérlet, amikor emberek egy csoportja a hatalmas homok- sivatagot úgy próbálta meg átszelni, hogy közben csak a magukkal vitt élelmet és vízkészletet fogyasztották. Mindez júliusban, a legnagyobb forróságban történt. A csoportban heten voltak: Nyíko- laj Kondratyenko 37 éves alma-atal orvos, a csoport vezetője, Helmuth Gegel 35 éves villanyszerelő, Nylko- laj Usztyimenko 25 éves esztergályos Zeniel Szakibzsanov 34 éves üzletvezető, Vlagyimir Kllmov 33 éves híva tásos tiszt, Viktor Gornylkov 34 éves építészmérnök és Emil Bal. A csoport két évig ké.szfllt az útra. Több rövid expedíciót szerveztek, és miután kellő tapasztalatra tettek szert, megostrnmolták a sivatagot, hogy ajánlásokat tehessenek azoknak, akik a sors akaratából egvedül ma radnak a hatalmas homoktengerrel. Természetesen nem voltak egyedül. Az emberek extrém körülményekhez való alkalmazkodását kutató négy tudományos intézet segítette a tudományos sportexpedíciót, hogy útjuk a lehető legnagyobb tudományos eredOM ORA A SIVATAGBAN ménnyel járjon. A szakemberek gépkocsikon párhuzamos útvonalon, bár meglehetősen nagy távolságban, haladtak a gyaloglókkal. A csoporttal csak a meteorológiai állomásokon találkoztak, ahol a gyalogosok „magánya“ mindenféleképpen megszakadt volna. A szakemberekkel való találkozások nem voltak kellemesek a „sivatagjáróknak“. Ahelyett, hogy rögtön pihenni térhettek volna, hosszas orvosi vizsgálatoknak vetették alá őket, amelyek néha négy óra hosszat is eltartottak. A vizsgálatokat természetesen úgy kellett végezni, hogy előtte nem kaptak friss vizet, nem füröd- hettek meg és nem pihenhettek. Hiszen a vizsgálati eredmények különben nem lettek volna valósak. Az expedíció hét tagja mindezt sztoikus nyugalommal tűrte. A tudományos érdekek jelentették vállalkozásuk legfőbb célját. Mivel előtte több edzést tartottak, a tervezettnél gyorsabban is megtehették volna a sivatagon keresztül vezető utat. Az orvostudomány kedvéért azonban lemondtak a sportteljesítményről. Tartották előre meghatározott szigorú menetritmusukat, a percenkénti 120 lépést, vagyis az óránkénti 6 kilométert. Az expedíciót kilométereken keresztül kísérte Vlagyimir Csisztyakov, az APN fotóriportere. A vállalkozást fél évvel megelőzően egy másik expedíció részese volt, ahol szintén azt vizsgálták, mit képes kibírni az emberi szervezet. Az azonos célú expedíció a kara-kumi vállalkozással épp ellenkező éghajlati körülmények közepette zajlott. Az emberek az év leghidegebb Időszakában Eurázsia északi-sarki partvidékén próbálták ki e- rőlket. Vlagyimir Csisztyakov több mint háromezer kilométert tett meg velük együtt. Egyes napokon a hideg elérte a mínusz 59 tokot. A sivatagban nem volt ritkaság a plusz 59 fokos hőmérséklet. Az északi-sarki út alatt készített felvételeiért Vlagyimir Csisztyakov a hollandiai fotó-világkiállításon „A. ranyszem“ díjat kapott. Pavel Antonov Ä sajtó, a rádió és a televízió újabban sokat kesereg azon, hogy a felsőoktatási intézményekben romlott az oktatás eredményessége. A hallgatók meghosszabbítják tanulmányi Idejüket, nem teszik le idejébenn a vizsgákat, nem tartják fontosnak a jó vizsgaeredményeket. Mindez valóban így van, méghozzá hosszabb ideje E helyzetért azonban nem szabad csupán a hallgatókat o- kolnl. Ma egy egyetemi hallgatónak nem érdemes „törnie magát“. Ebből semmi haszna pines, sem az egyetemen, sem a későbbi, első munkahelyén. A gyenge, közepes és kiváló hallgató, a nappali, esti vagy levelező tagozaton végzett hallgatót a diploma „minőségétől“ függetlenül azonos munka- és bérlehetőségek várják a különböző Intézményekben vagy termelőüzemekben. Ahhoz viszont, hogy valaki kiváló tanulmányi eredményeket érjen el, igen sokat kell fáradoznia. Csökkentenie kell szabadidejét, a tanulás érdekében le kell mondania arról, hogy pénzt keressen a diákszövetkezetekben (márpedig ezekben a szövetkezetekben havonta jóval többet lehet keresni, mint ott, ahol az egyetem elvégzése után elhelyezkednek), le kell mondania arról, hogy órákat adjon, társasági életet éljen, szórakozzék. E- mellett csak módjával látogathatja azokat a kulturális rendezvényeket, amelyek egy .diáknak az egyetemi városban a rendelezésére állnak. Azaz igen keményen kell dolgoznia. Nem csoda tehát, hogy a hallgatók többsége nem akar „gürcölni“, hanem megpróbálja különböző módon vonzóvá tenni a maga egyetemi életét, meghosszabbítani ezt a gondtalan é- letet, annak az elvnek a jegyében, hogy „osztályzat tde vagy oda, fó a diploma“. Nem csoda tehát, hogy azokat a diákokat, akik igen jól tanulnak, akik magáért a tudásért „hajtanak“, diáktársaik nem tekintik teljesen normálisnak. Ha meg Is csodálják őket, inkább ,élhetetlenségükért“. Felesleges bárkinek Is bizonygatni, milyen káros jelenség ez egész gazdaságunk, tudományunk és kultúránk számára. A középszer kultusza, az Rifizelödö-e a jó tanulmányi eredmény? egyetemi tanulmányok Idején és a munkában érvényesülő egyenlösdi mindenkinek csak kárára van, gazdasági és tudományos szempontból visszahúzó erő. Ezt a jelenséget nem nézhetjük tovább tétlenül. Nem veszíthetjük el a gyémántot amiatt, hogy az egyetemeken a szelektálásra túl nagy lyukú szűrő szolgál. Itt az Ideje, hogy a gazdasági reform játékszabályai az egyetemeinkre is bevonuljanak. Arra gondolok, hogy a felsőoktatási intézményekben Is érvényt kell szerezni annak az alapelvnek: ha jobban dolgozol, többet keresel, ha jobban tanulsz, ennek hasznát látod. Az egyetemi autonómia ellenére eddig tudomásom szerint egyetlen e- gyetemünkön sem vezettek be olyan különleges ösztöndíjrendszert, amely az ösztöndíj nagyságát a tanulmányi eredménytől függően állapítaná meg. Számos egyetemen nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy rektori jutalomban részesítsék a szemesztert kitűnő eredménnyel záró hallgatókat. Vagy ha van Is ilyen jutalom, összege szimbolikus: 2000—3000 zloty. Hadd Idézzem egyik felsőoktatási intézményünk működési szabályzata erre vonatkozó passzusát: „Azokat a végzett hallgatókat, akik kltünteséses diplomát kaptak, egyszeri pénzjutalom illeti meg. E jutalom összege a népgazdaság szocialista szektorában folyósított legalacsonyabb bér 200 százaléka.“ A józan ész kigúnyolása ez, nem pedig jutalom. Nem vált be az a megoldás sem, hogy a kiváló eredménnyel végző hallgatók úgynevezett vörös diplomát kaptak, amely szavatolta számukra, hogy elhelyezkedésüktől számított két év leforgása alatt lakáshoz jussanak. Az új munkahely ugyanis vagy nem tudott lakást adni, vagy valamiféle rosszul értelmezett egyenlőségre hivatkozva (az üzem más dolgozói már régóta várnak lakásra) nem tett eleget ennek a kötelességének. Véleményem szerint a felsőoktatási, tudományos és műszaki ügyek minisztériumának valamint az önigazgató egyetemeknek mielőbb megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy változtassanak ezen a hátrányos helyzeten. Számos egyetemi oktató, egyetemet végzett diplomás és hallgató szerint felsőoktatási intézményeink programjukat és a tanulmányi rendet az átlagos hallgatók figyelembevételével alakítják ki. Berendezkedtek a diplomások „tömeggyártására“: a minőség nem számít. Azaz leszállítják az igényeket, nem állítják magasabbra a mércét. Hogy ez így van, ezt azoknak a kiváló hallgatóknak a kis csoportja bizonyítja, akik egyéni rendszer szerint végzik az egyetemet. E hallgatókra az egyetemeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk: a tananyag, a tanrend összeállításánál stb. figyelembe kell venniük őket. Egyetemi jelenlétükkel ezek a hallgatók anyagi gondot okoznak, hogy az e- gyetemek örömest lemondanának róluk, hogy mindenkit a „szabvány“, de egy középszerű szabvány szerint oktassanak. Az a véleményem, hogy minden olyan hallgatónak, aki kimagasló eredményeket ér el, egyénileg kell megszervezni az egyetemi tanulmányokat. Biztosítani kell számára a továbbképzés és a szakosodás megfelelő feltételeit olyan területeken, amelyek különösen érdeklik ő- ket. Igen magasra kell tenni a mércét, származástól, anyagi helyzettől és érdemektől — például társadalmi munkától — függetlenül. A legjobb hallgatókat — azokat, akik 4,5-nál jobb átlagot érnek el — megfelelően jutalmazni kell. Ennek érdekében jelentős mértékben növelni kell az ösztöndíjukat, s anyagi helyzetüktől függetlenül, külön jutalmakban Kell részesíteni őket. Elvégre annyit beszélünk a népgazdaságban alkalmazott gazdasági ösztönzőkről, márpedig az egyetemi hallgatók oktatása — minden egyébtől függetlenül — egyben gazdasági tevékenység; az ország eljövendő fejlődését irányító szakemberek képzéséről van szó. Minél több lesz a kiművelt ember, minél több lesz a gép és a robot, annál kevesebb lapátra és csákányra lesz szükségünk a jövőben. A kimagasló eredményeket elérő hallgatók számára pontosan meghatározott előjogokat kell biztosítania a foglalkoztatás és a bérezés terén. És ezeknek az előjogoknak a gyakorlatban is érvényt kell szerezni. Kül- . földi tapasztalatokból tudjuk, hogy az olyan egyetemeken végzett hallgatókat, mint a Cambriöge, Harvard, a MIT, a munkáltatók valósággal szétkapkodják. Az ilyen egyetemeken szerzett diploma a fiatal szakember magas tudásszlntjének a legjobb bizonyítéka. Nálunk nincsenek ilyen elit egyetemek (kár, hogy nincsenek), lehetnek azonban (és kell is, hogy legyenek) elit diplomások. Javaslom, hogy az elért tanulmányi eredményektől függően „differenciáljuk“ a diplomákat és a velük járó jogokat. Az a hallgató például, aki „állami hármas“ osztályzatokkal végzett, kapjon olyan diplomát, amely egyszerűen igazolja a tanulmányok elvégzését. A jó eredményekkel végző hallgató esetében a diploma jelezze ezt az eredményt. A kiváló hallgató számára viszont a kitüntetéses diploma biztosítson különleges előjogokat. Törvény szavatolja például azt, hogy első munkahelyén a bérbesorolásnál mindjárt két osztályt ugorjon, elsőbbségben részesüljön a lakásszerzés terén, a foglalkoztatásnál. Ha fontos számunkra az, hogy növeljük az egyetemi tanulmányok e- redményességét és a tanulmányok színvonalát, akkor be kell bizonyítanunk a hallgatóknak, hogy érdemes kimagasló eredményeket elérni — e- lőször az egyetemen, később a munkahelyen. Az egyetemi oktatásban le kell mondanunk a rosszul értelmezett egyenlősdiröl a verseny javára. (Polityka, 1985., 45. szám) AU Triki, Líbia állandó ENSZ-képviselője a CNN a- merikai tv-társaságnak a- dott interjújában visszautasította az USA kormányának provokatív vádaskodását országával szemben, miszerint részt vesz a nemzetközi tér rorizmusban. Hangsúlyozta: Líbia határozottan ellenzi a terrorakciókat és más országokkal együtt kész részt venni az ellenük való harcban. Viszont ugyanúgy nem hagy fel a palesztin nép vagy Dél-Afrika népe igazságos harcának támogatásával. Világszerte újabb és újabb bírálatok hangzanak el az Egyesült Államok címére a Líbia elleni agresszió miatt. A hét végén ezrek tüntettek Barcelónában, a brit területeken levő amerikai támaszpontoknál, Brüsszelben és az NSZK-ban, a Bréma melletti garlstedi amerikai laktanyánál. Néhány napos viszonylagos nyugalom után Ulstert újabb erőszakhullám kerítette hatalmába. A legnagyobb észak-ír városok, Belfast, Londonderry és Porta- down katolikus negyedeiben ismét lakóházakat, középületeket és autókat gyújtottak fel. A félkatonai protestáns szervezetek szélsőségesei által végrehajtott akcióknak egyre gyakrabban egyházi és oktatásügyi létesítmények a célpontjai. A rendőrség az utóbbi három hétben rábukkant a protestáns ultrák két titkos fegyverraktárára, felszámolta robbanóanyagot gyártó illegális műhelyüket, terrorista akciók megszervezésére vonatkozó utasításokat tartalmazó kézikönyveket kobozott el és az unionista bandák több mint 20 vezetőjét letartóztatta.- ♦ A Frogressz 25 automatikus teherűrhajó levált a Mir űrállomásról, majd bekapcsolódtak a fékező berendezései, s ezt követően alacsonyabb Föld körüli pályára állt rá és a légkör sűrű rétegeibe érve megsemmisült. A Frogressz 25-öt március 19-én bocsátották fel és két nappal később kapcsolódott a Mir-Szojuz T-15 orbitális űrkomplexumhoz. Minden e- lőírt műveletét — beleértve a szállítmány kirakását, az üzemanyagtartály leltóltését és az ivóvíz átszivattyúzását — teljesítette. Az automatikus teherűrhajó motorjainak segítségével több «setben is pályamódosítást hajtottak végre. A Mir-Szojuz T-15 fedélzetén tartókodó Leonyid Ki- zim és Vlagyimir Szolovjov űrhajósok a tervekkel összhangban végzik teendőiket. Tegnap ellenőrizték a személyzet életkörülményeit biztosító rendszer egyes blokkjait, újabb megfigyelések sorozatát hajtották végre és több felvételt készítettek az Atlanti-óceánról. Az űrrepülés a telemetri- kus adatok és az űrhajósok beszámolója szerint normálisan folytatódik. Az űrhajósok egészségesek és közérzetük jó. Az amerikai energiaügyi minisztériumban bejelentették, hogy újabb — az idén már a harmadik — atomrobbantást terveznek a névadói kísérleti telepen. A szóvivő szerint a robbantás ereje 20—150 kilotonna TNT- nek felel meg, s a föld alatt 600 méter mélységben hajtják végre.
