Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-26 / 9. szám

Termelési vállalások a terv végrehajtá­sát, a termelési tartalékok feltárását szolgálják. A tervfeladatokat figyelembe vevő vállalásokban kapjon különös hang­súlyt a jobb munkaszervezés, az anyag- és energiatakarékosságot, a technológia és a termékek korszerűségének javítá­sát szolgáló többletfeladat. A társadalmi és közéleti vállalásainkban szerepeljen a továbbtanulásban, a szakmai továbbkép­zésben való tevékeny részvétel. Járjunk élen a szocialista munkaerkölcs, a kö­zösségi szellem erősítésében. 2. Társadalmi munkát a gazdaságosan értékesíthető termékek előállítására a helyi szolgáltatások bővítésére szervez­zük. Ezek az akciók irányuljanak a te­lepülésfejlesztési célok megvalósítására, szociális és tömegsport-létesítmények é- pítésére, karbantartására, környezetünk szépítésére. Nyújtsunk segítséget a be­takarítási munkákban. Gyűjtsünk minél több minőségileg elkülönített vas-, fém-, papír- és textilhulladőkot, fáradt olajat. 3. A ZENIT-mozgalom pályázatai a műszaki fejlesztési programokhoz kap­csolódnak. A pályamunkák a műszaki korszerűsítés mellett csökkentsék a mi­nőségi hibákat, vegyék figyelembe a piackutatás és az értékesítés, a takaré­kos gazdálkodás, a jobb munkaszerve­zés és a környezetvédelem által támasz­tott igényeket. Fordítsunk figyelmet ar­ra, hogy a megadott témában minél több pályamunka készüljön, s az arra alkal­masakat a pályázók nyújtsák be újítás­ként is. A legjobb pályaműveket a SZISZ szervei országos kiállításon, valamint a szocialista országok nemzetközi kiállí­tásán is bemutatják. 4. Széles körű tevékenységet fejt ki a fiatal műszaki és mezőgazdasági szak- einbej^ek tanácsa. Mint arról mellékle­tünkben is, hírt, adunk, a tudományos- -mőszaki fejlődésnek megfelelően szá­mos új szakterületen alakulhatnak ilyen tanácsok. Segítsék ezek a tanácsok a pá­lyakezdők munkahelyi beilleszkedését, hogy mielőbb elsajátíthassák a munka­körük ellátásához szükséges szakmai fo­gásokat. Erősítsék bennük a munkahely­hez kötődést és a hivatástudatot. Se­gítsék a tanácsok, a fiatal újítók mun­káját is. A SZISZ SZKB mellett működő Fiatal Szakemberek Tanácsának több albizott­sága van, így például van robotikával, mikroelektronikával, biotechnológiával, a környezet alakításával és védelmezésé- vel foglalkozó albizottság. E szakbizott­ságok munkájáról beszélgettünk a SZISZ SZKB osztályvezetőjével, Peter Dufával. — Mi volt az indítéka, hogy a Fiatal Szakemberek Tanácsa mellett albizottsá­gok alakultak? — A tudományos műszaki fejlődés. Szlovákiában már minden kilencedik fia­tal főiskolai végzettséggel rendelkezik, s egyre többen dolgoznak tudományos és kutatóintézetekben, a fiatalok sokoldalú műszaki érdeklődése _ lépten-nyomon ta pasztaiható. Például a robotok fölött vál­lalt SZI'-’Z-védnökség programja 16 SZISZ- -alapszervezete felhívására jött létre. 5. Az Ifjúsági Fényszórók őrjáratai számos munkahelyen eredményes tevé­kenységet mutatnak fel, észreveszik, szó­vá teszik a termékek minőségi hibáit. Rámutatnak az ésszerű takarékosság le­hetőségeire, ügyelnek a tárolási és szál­lítási veszteségek elkerülésére, a szemé­lyi és gyártási higiéniára, környezetvé­delmi szempontokat tartanak szem előtt. Jelentős az őrjáratok együttműködése az állami és társadalmi ellenőrző szervek­kel, főleg az energia megtakarításában. 6. A SZISZ csaknem hetven szakmában szervez szakmai vetélkedőket. Ezek rendkívül népszerűek nemcsak azért, mert a versenyben részt vevő fiatalok erkölcsi elismerésben részesülnek, ha­nem azért is, mert akik a legjobb he­lyezést elérik, munkahelyükön anyagi­lag is elismerik. 7. A fiatalok kezdeményezésének szám­lája elnevezésű mozgalom csaknem 8 millió koronával gazdagította a társa­dalmi vagyont és a SZISZ pénztárát csaknem 200 000 koronával. Mint ezek az eredmények is mutatják, ez a moz­galom még nagyon sok kiaknázatlan le­hetőséget rejt magában. Fordítsatok fi­gyelmet arra, hogy a megadott témában minél több pályamunka készüljön, és valósuljon is meg a gyakorlatban. 8. Továbbra is aktuális a SZISZ véd- nökségi programja, a robotok alkalma­zása, a számítástechnikai program beve­zetése felett. Oj program a védnöksé- gl mozgalomban: „A gyerekek és fiata­lok részvétele a tudományos-műszaki fej­lődésben.“ Valamennyi mozgalomban nagyon fon­tos a SZISZ szerepe. A vezetőség igye­kezzék megnyerni a fiatalokat, meggyőz­ni őket arról, hogy véleményükre, ja­vaslataikra kíváncsiak a gazdasági ve­zetők, számítanak az új ötletekre, kez­deményezésekre. Lehet, hogy egy fiatal munkás nem tud közvetlenül beleszólni például abba, hogy a termékszerkezetet hogyan korszerűsítsék, de hogy miként lehetne jobban, ésszerűbben dolgozni, gazdaságosabban, jobb minőségben elő­állítani a terméket, abban igen is lehet jó javaslata, ötlete, véleménye minden dolgozónak. Persze a meggyőzéshez ke­vés a szó, a fiatalok azt Igénylik, hogy — Készülőben van a SZISZ mikroelek­tronikai programja. Mit tartalmaz? — Összeállításánál a távlati állami tervből indultunk kL Célunk, hogy a minisztériumokkal és gazdasági terme­lőegységekkel karöltve a mikroelektro­nikában a legfontosabb feladatok megol­dására összpontosítsuk a fiatalok figyel­mét. A program részét képezi az Is, hogy a SZISZ SZKB megvásárolt 55 da­rab PMD 85—1 típusú személyi számító­gépet a bratislavai Teslától, amelyeket elsősorban a járási ifjúsági és pionírhá­zaknak, valamint a jól működő Ifjúsági elektronlkai szakköröknek ajándékozza. — Mit tapasztaltál a SZISZ-évzárókon? •— Élénk érdeklődést minden új lránt, és azt, hogy védnökség! programjaink jól kapcsolódnak a munkahelyi problé­mákhoz. minden Javaslatukra — akár megvaló­sítható, akár nem — érdemi választ kap­janak a gazdasági vezetőktől. Ennek fi­gyelemmel kísérése, szükség esetén kez­deményezése a SZISZ-vezetőség és az e- gész SZISZ-szervezet feladata. Bátorítani kell a fiatalokat, hogy mond­janak véleményt, képviseljék társaik ér­dekelt is. Nem egy olyan szorgalmas, jól dolgozó, de szerény, hallgatag fiatal van, aki nem veszi a bátorságot, hogy a közös ügyekben véleményt nyújtson. Pe­dig minden jó ötlet, javaslat a közösség javára kamatoztatható, ezért nem tekint­hetjük magánügynek a vélemény meg­tartását. Szóra kell bírni, rendszeres be­leszólásra kell biztatni ezeket a fiatalo­kat. A vállalat egészére kiterjedő gazdasá­gi kérdésekbe csak az a fiatal tud bele­szólni, aki már megtanulta és a gyakor­latban kipróbálta a helyi, közvetlen ér­deklődésre számot tartható kérdések megvitatását. Ez az első lépés ahhoz, hogy a nagyobb áttekintés, szakértelmet Igénylő, vállalati szintű kérdésekben is kellően megalapozott véleményt alkot­hassanak a fiatalok. E munkában Igé­nyelni lehet és kell is a tapasztalt mun­katársak, a pártszervezet és a gazdasá­gi vezetők segítségét. A jó SZISZ-szerve- zetben a fiatalok egymástól is tanulnak, egymást is formálják. így bontakozhat ki a képesség arra, hogy a közös ügyek eldöntésében, a gazdálkodás szervezésé­ben, a munkakörülmények kialakításá­ban szerepet vállalhassanak a fiatalok. Ezzel együtt fokozatosan megtelik tarta­lommal a döntésben való részvétel joga. A SZISZ III. kongresszusa óta el­telt időszakban egyre konkrétabb for­mát öltött a- fiatalok tudományos-mű­szaki fejlődésben való részvétele. Kéz­zelfogható eredményeket értünk el a mikroelektronika és robotok fölötti SZISZ-védnökségi programokkal. A közelmúltban a szövetségi kormány és az SZSZK kormánya is jóváhagy­ta „A gyerekek és a fiatalok részvé­tele a tudományos-műszaki haladás­ban“ elnevezésű védnökségi progra­munkat. „Add be első újítási javaslatodat“ címmel szocialista munkaversenyt hirdettünk fiatal újítók számára, a- melynek az a célja, hogy legalább további háromezer fiatal bekapcso­lódjék a SZISZ munkahelyi mozgal­maiba. Itt jegyzem meg, hogy a 7. öt­éves terv három éve alatt a fiatalok csaknem 40 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek társadalmi ér­téke 660 millió korona. Jelentősek a ZENIT-vetélkedők is. ezek elsősorban a fiatalok szakmai rátermettségét követik figyelemmel. Az ifjúsági szervezet csaknem 70 szakmában, elsősorban munkásszak­mákban, továbbá olyanokban, ame­lyek a tudományos-műszaki fejlődés szempontjából fontosak, rendez ráter- mettségi vetélkedőt. Részlet JOZEF DURICÄNAK, a SZISZ SZKB elnökének beszé­déből, amely február 15-én hangzott el a fiatal generáció szocialista nevelésével foglalko­zó IV. konferencián. VÉDNÖKSÉGI PROGRAM A MUNKAHELYEKEN Mindennapok, párhuzamban? Szeretem a focit, és erről jutott eszem­be, hogy miért várjuk el tulajdonképpen, hogy a pályán jobban focizzanak, mint ahogyan mi dolgozunk? Tehetnék szem­rehányást a labdarúgóknak is, de ugyan­úgy magamnak is. Párhuzam, a ntinden- napok párhuzama. Ha őszinték akarunk lenni önmagunkhoz, belátjuk: a pályán éppen úgy, mint az életben, az elhatáro­zás kevés. A mindennapok perceit, óráit kell úgy töltenünk, hogy azokból értel­mes és eredményes napok, idények, évek álljanak össze. Ehhez mindenekelőtt fe­gyelem kell a sportban, a munkában, a tanulásban, az életmódban, a gazdálko­dásban, vagyis mindenben. Manapság sok szó esik egy fontos té­nyezőről, a munkafegyelemről. Hadd ír­jam ide gyorsan, nem ok nélkül. Köz­életi fórumokon, baráti beszélgetések al­kalmával így vagy ügy, de terítékre ke­rül. A köz érdeke és vélepiénye meg­egyezik abban, hogy országunk gazdasá­gi nehézségeinek részbeni megoldása fe­gyelmezettebb munkánktól várható. S ha ennek mindannyian tudatában vagyunk, miért nem kezdjük el már holnaptól ön­magunkon, közvetlen környezetünkön a változtatást? Hiszen csak ezután formál­hatunk jogot építő szándékú bírálatra. Ezzel a legszükségesebb lépést megtet­tük, csakhogy a képlet nem ennyire egyszerű. Számtalanszor előfordulhat ugyanis, rajtunk kívül álló okok miatt, hogy nincs mit, mivel és hogyan dolgoznunk. 'Anyag- vagy szerszámhiány, hibás utasí­tás, rossz szervezés, mind-mind ismert okok. Ilyenkor megesik, hogy munkahe­lyi fegyelmet, rendet elvárni önmagunk­tól és másoktól is elég nehéz. Fel kell lépnünk azokkal szemben, akik a szük­séges munkafeltételek hiányát okozzák. Nem maradhatunk közömbösek, elnéző­ek velük szemben, mindahányunk érde­keit sértenénk ezzel. A mindennapok feladatai minden szinten megkövetelik a fegyelmezett munkát, s túl ezen azt is, hogy mindenki képességeinek maxi­mumát adja. Így valószínűleg nem elég­szünk majd meg az értelmetlen látszat- tevékenységgel, hanem csak a konkrét eredményeket hozó munkával. S hogy végül visszakanyarodjak az elején emlí­tett sporthasonlathoz, egyszerre lesz é- rezhetö és látható, hogy nemcsak rohan­gál a „csapat", hanem óraműpontosság­gal érkeznek a labdák. Mindenki érzi he­lyét tudja dolgát nemcsak a pályán, a lelátón is. Unokáink is látni fogják? Melyek azok a pótolhatatlan értékek, amelyeket napjaink embere — valami­lyen módon mi magunk is —, gyakran észrevétlenül, önkénytelenül, máskor tu­datosan pusztít? Nehéz lenne a felsoro­lás, hiszen a tájban, az állat- és nö­vényvilágban, a levegőben, a vízben, a talajban jelentkező károsodások mérté­ke az utóbbi évtizedekben gyorsulva nö­vekszik. Világméretű folyamat ez, amelyből ha­zánk sem marad ki. A városiasodás, az ipari termelés növekedése, a kemizált nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte, a motorizálódás egyfelől jótékony hatású, az élet minőségének javulását jelenti, másfelől viszont soha nem látott mér­tékben avatkozunk bele az emberiség évmilliós rendbe szervezett környezeté­nek állandóságába. Mit várhatunk? Fojtó, mérges gázok­kal teli levegő, kibírhatatlanul zsúfolt, zajos nagyvárosok és ipartelepek, ma­dárdal nélküli tavaszok? Ezt mutatjuk majd meg gyermekeinknek? Az élet mi­nőségéhez az Is hozzátartozik, hogy friss levegőt szívhassunk, tiszta vizet Ihas­sunk. Ezt megteremteni valamennyiünk kö­zös felelőssége, hiszen a természet ma már nem tudja létfeltételeinket biztosító állapotát saját erőiből fenntartani. Az if­júsági szövetség Életfa-mozgalma más szervezetekkel és mozgalmakkal vállal feladatokat a környezetvédelem érdeké­ben. Vegyünk részt a környezetünket szeny- nyező folyamatok feltárásában, a szeny- nyeződést kiváltó okok megszüntetésé­ben. Fordítsunk figyelmet a munkahe­lyek, a tanintézetek és a lakóhelyek tisztaságának megőrzésére; a szennye­zett, gondozatlan területek felszámolá­sára; példamutatással Is neveljük a fia­talokat környezeti kultúránk fejlesztésé­re. A SZISZ-szervezetek végezzenek társa­dalmi munkát, hogy a munkahelyükön és a lakóhelyükön felhalmozódott hulla­dékot összegyfijtsék, a közterületek rend­betétele végett. Vegyenek részt a tisz­taság megtartását szolgáló legfontosabb munkálatokban (szemétgyüjtőhelyek ki­alakítása, hulladékgyűjtőládák felállítá­sa stb.J. Ahhoz, hogy unokáink ts láthassák azt, amit mi kaptunk szüléinktől — tettek kellenek. Most! A késedelem okozta ká­rok helyrehozhatatlanok...! Tudsz-e már „számítógépül”? Nemzetközi és hazai tanulmányok egy­behangzóan állapítják meg, hogy a XX. század utolsó két évtizedében az elektro­nika alkalmazásának széles körű elter­jesztése határozza meg a különböző nemzetgazdaságok gazdasági növekedé­sének ütemét. Egyre jobban érzékelhető, hogy az e- lektronika csatát nyer, sőt alkalmazása racionális kényszerré válik a munkahe­lyeken, a tanulásban, a háztartásokban vagy a művelődés különböző területein. Az elektronika meghatározó mértékben befolyásolja az irányítás, a távközlés, az automatizálás fejlődését és behatol a termékek, termelési folyamatok, techno­lógiák és szolgáltatások valamennyi te­rületére. A mikroelektronikai technoló­giák robbanásszerű fejlődésének ered­ményeként ma már az elektronika al­kalmazásának 80—100 000 területe is­mert. Az elektronika ilyen széles körű el­terjedése a világ sok országában és las­san hazánkban is strukturális átalakulá­sokhoz vezet. Ezek a változások meg­követelik, hogy az elektronikát alkalma­zó ember szemléletében Is kedvező vál­tozás következzék be. A szemléletformá­lás eléréséhez azonban elsősorban a képzés területén kell jelentős eredmé­nyeket elérni, hiszen ma már egyre több ember kerül kapcsolatba az elektroni­kával. Az elektronika az elmúlt húsz évben a számítástechnika területén ért el ta­lán a legnagyobb fejlődést. Az ifjúsági szövetség feladata, hogy a számítástech­nikai szakmával a fiatalokat megismer­tesse és a számítástechnikai kultúrát el­terjessze. Létrejöttek a számítástechnikai kutató-fejlesztő, termelő és értékesítő bá­zisok, jórészt rendelkezésre áll a fel­adatok elvégzéséhez szükséges szakem­bergárda. Hazánkban már az ötvenes évek vé­gén ts gyártottak félvezetőket, de csak a hetvenes évek közepe felé alakult ki olyan műszaki kultúra, amely a széles körű hazai alkatrészgyártás személyi és tárgyi feltételeit biztosíthatta. A mikro­elektronikai alkatrészgyártás, ha csak önmagában szemléljük, „kevés“ szakem­ber számára jelent közvetlen feladatot. Ha a felhasználás oldalát vizsgáljuk, ak­kor szinte minden szakember érdekelve van. Az élet minden területén felmerül­hetnek olyan javaslatok, kidolgozhatnak olyan termékeket, és technológiákat, a- melyek közvetlenül orientálják a gyár­tandó alkatrészek típusát, vagy közvet­ve berendezésorientált áramkörök fej­lesztésével, konkrét műszaki fejlesztési munkával segíthetik a program megva­lósulását. Az elektronika, és ezen belül a mik­roelektronika, számítástechnika napja­ink egyre meghatározóbb tényezőjévé válik. Nem mindegy, hogy az ifjúság mi­lyen gyorsan és főleg alkotó módon tud ebbe a folyamatba bekapcsolódni. A SZISZ a mozgalmi munka lehetőségeit felhasználva ezt a folyamatot segíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom