Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-19 / 8. szám
* KOMMENTÁRUNK A megbízatások rendszere A Rudé právoban olvastam Ivan Lipovsky- nak, a SZISZ KB titkárának cikkét a SZISZ most folyó évzáró taggyűléseiről. A pozitív tapasztalatok ismertetése mellett a kritikai hangvételű cikk többek között megállapítja, hogy akadnak még olyan alapszervezetek is, ahol a vezetőség nem ismeri a tagság gondjait-bajait. A szervezeti élet pang és hogyha az elégtelen eszmei-nevelő és tömegpolitikai munkával párosul, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy ilyen helyeken az ellenséges ideológiák is hatnak a fiatalokra. Az évzárók, továbbá az előttünk álló, és az ifjóság munkáját befolyásoló egyéb jelentős események — mint amilyen a XII. VIT — szükségessé teszik a közösségi szellem elmélyítését a SZISZ alapszervezeteiben. Ez marxista világnézetet, a párt politikájának támogatását, szocialista hazafiasságot és proletár internacionalizmust jelent. Az eszmeiség meghatározott tevékenységet követel. A legfontosabb: a szocializmus é- pítésében való tényleges részvétel, ami természetesen az életkornak megfelelően másként valósul meg az iskolákban és másképpen a termelő üzemek SZISZ-szervezetei- ben. Az eszmeiségre nevelésnél nem téveszthetjük szem elől, hogy a meggyőződéshez csak a tényleges tapasztalatokon és e tapasztalatok tudatosításán keresztül vezet az út. Az ifjúsági mozgalom elsőrendű feladata ebben az időszakban is a fiatalok pártos aktivitásra, a feladatok elvégzésére és ezúton önmaga nevelésére való serkentése. Az öntevékenység kibontakoztatását nemcsak globálisan, egy-egy szervezeti egységre vonatkoztatva értsük, hanem annak minden tagjára ki kell terjednie. Sokszor hangsúlyoztuk már, hogy a szervezetekben biztosítani kell a tagok önálló munkáját, érvényesülését. Száműzni kell azokat a formális munkákat, amelyekben a SZISZ-tag csupán egy a „szemlélő tömeg“-ből és nem aktív résztvevője valaminek. Ezért fontos, hogy minden tag a munka tudatos résztvevője legyen, akinek egyénisége fejlődhet, érvényesülhet a megbízatás által, más szóval, a SZISZ-tag a nevelésnek ne csak tárgya, hanem alanya is legyen. A szervezetekben az emberi értékek harmóniájára és összhangjára kell törekedni. E harmóniát ismereteink, készségeink szintje, érzelmi életünk gazdagsága határozza meg. Nevelő munkánk uralkodó elve az egyén tisztelete, de mind nagyobb követelményeket kell támasztani vele szemben. Ebből következik, hogy a felelősségre vonás és a dicséret értékelő ereje mérce az egyén és közössége előtt, ugyanakkor a közös célt is tudatosítjuk általa. A feladatok meghatározásánál a meggyőzés módszerével érvényesíteni kell azt az elvet, hogy olyan feladatokat adjunk, amelyeket erőfeszítéssel bár, de meg tud oldani a tag. Nagyon lényeges ugyanakkor, hogy az egyéneknek kiadott feladatokat ismerje meg és fogadja el az egész szervezet, mert egymás értékelésének, méltányolásának kiindulópontja csakis a mozgalmi tevékenység lehet. Ezzel az alapszervezetekben lehetővé tesszük, hogy a tagok megtanuljanak demokratikusan gondolkodni és cselekedni. A SZISZ-ben a megbízatások rendszerének kialakításával az alapszervezet vezetősége ésszerű munkamegosztást valósíthat meg, a közös cél érdekében lehetőséget teremthet a kollektív munkára. STRASSER GYÖRGY JAVÍTJÁK AZ ESZMEI NEVELÉST A Prefa nemzeti vállalat dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) üzeme SZISZ-alapszerve- zetének évzáró taggyűlésén az elnök, Dvo- rák Gabriella az elmúlt év munkáját értékelve mindenekelőtt azt emelte ki, hogy sikerült gyarapítani a tagállományt. Általában bekapcsolódtak a társadalmi munkába is, egész évben nagy figyelmet szenteltek a hulladék nyersanyag gyűjtésének. Részt vettek a járási bizottság által szervezett kulturális és sporteseményeken is. Külön említést érdemel, hogy kirándultak a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékezetes helyeire. Az alapszervezet tekintélyét bizonyítja, hogy két munkásfiatalt javasoltak párttagjelöltnek. Viszont az elnöknő nem hallgatta el azt sem, hogy a politikai oktatás nem folyt kellő színvonalon. A jövőben tehát elsődleges feladatuknak tekintik az eszmei nevelés javítását. A munkahelyen elsősorban a minőségi munkára, a munkafegyelem megtartására, az újítómozgalom bővítésére törekednek ezentúl. Az üzemben jók a feltételek a teljes értékű SZISZ-munkára. A pártalapszervezet- től, az üzem vezetőségétől és a szakszervezettől sok támogatást kapnak, csupán a tagokon múlik, hogy a jövőben még jobban kihasználják a lehetőségeket. Horváth Márta MEGTARTOTTÁK A SZISZ KB 11. ÜLÉSÉT A FESZTIVÁL JEGYÉBEN A TÁRSADALOM JAVÁRA Kladnóban megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságénak 11. ülését, amelyen megvitatták a XII. Világifjúsági és Diák- találkozóra folyó előkészületek kérdéseit. A beszámolóban J a n Brunner, a SZISZ KB Elnökségének tagja, a KB titkára foglalkozott az előkészületek helyzetével és a szövetség munkájának időszerű kérdéseivel. A beszámoló bevezető részében elmondta, hogy a XII. VIT csehszlovák előkészítő bizottsága az év elején megtartotta második ülését. Megállapította, hogy a fesztivál nemcsak nálunk, hanem az egész világ haladó ifjúsági mozgalmában az év legfontosabb eseménye. A seregszemle jelentőségét növeli, hogy huszonnyolc év után ismét a világ első szocialista államában kerül sorra. Az előkészítő bizottság az ülés elé terjesztette, hogy még jobban el kell mélyíteni a fesztiváli kampányt. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy gazdag tartalommal töltsük meg ezt az időszakot. Olyan munkával, amely vonzó és élvezetes formáival megnyeri a fiatalok érdeklődését. A fesztivál előkészületei — hangsúlyozta a KB titkára — a nemzetközi kapcsolatok kiéleződésének idején folynak. A világimperializmus legreakciősabb erői soha nem látott méretű fegyverkezési hajszát indítottak el, ezenkívül lélektani hadviseléssel is igyekeznek fékezni a világ haladását. Ezért mindennél fontosabb, hogy a most folyó nemzetközi ifjúsági évben tovább szilárdítsuk a világ ifjúságának egységét a békéért és a haladásért folyó harcban. A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészületeibe eddig több mint száz nemzeti előkészítő bizottság kapcsolódott be. Feltételezhető, hogy a moszkvai fesztiválon legalább 150 ország küldöttsége vesz részt. Moszkvában már teljes ütemben dolgozik a nemzetközi előkészítő bizottság, mely fokozatosan kidolgozza a VIT rendezvényeinek egész műsorát. Az előzetes hírekből ítélve a fesztivál műsora színes, változatos és minden tekintetben hasznos lesz. Nagy feladat vár a SZISZ Ifjúsági Utazási Irodájára (CKM), hogy minél több hazai turistának tegye lehetővé a fesztiválon való részvételt. A Központi Bizottság titkára a VIT hazai vonatkozásáról szólva elmondta, hogy a fesztivál előkészületeit a társadalom javára folyó munkaverseny elmélyítésére kell kihasználni. Különösen fontos ez most, amikor tetőfokára hág az ötéves terv feladatainak teljesítéséért folyó igyekezet. A SZISZ-alapszervezetekben és pionírcsapatokban ezekben a napokban értékeljük a Fesztiválvirágért folyó verseny első szakaszát. Nagyra értékeljük a termelési feladatok teljesítésére és a Nemzeti Front Választási programjainak teljesítésére kifejtett igyekezetei. Ugyanakkor elemezni kell a verseny eddigi lefolyását, s tovább kell lépnünk a jó tapasztalatok kihasználása révén. Helyénvaló, hogy a fiatalok különműsza- kot vállalnak. Ezzel nemcsak a termelési feladatok teljesítéséhez járulnak hozzá, hanem nem egy esetben az érte járó jutalmat a SZISZ szolidaritási alapjába ajánlják fel. Jó példa a kladnői acélmű SZISZ-szerveze- te, amelynek tagjai ilyen módon százezer koronát adományoztak e célra. AZ SZSZK KORMÁNYA ELNÖKSÉGÉNEK ÉS A SZISZ KB TITKÁRSÁGÁNAK EGYÜTTES ÜLÉSE SOKRÉTŰ GONDOSKODÁS AZ IFJŰ NEMZEDÉKRŐL A múlt héten együttes ülést tartott a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányának Elnöksége és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának Titkársága. Az SZSZK Kormányának elnöke, Peter Colotka és a kormány többi tagjai, valamint a SZISZ SZKB elnöke, jozeí Surica és a Titkárság tagjai az ülésen értékelték azoknak az intézkedéseknek a teljesítését, amelyeket az 1983. február 28-i együttes ülésen fogadtak el. Megállapították, hogy a kormány megértésével és támogatásával az utóbbi időben ismét előbbre léptünk a SZISZ III. kongresszusa határozatainak teljesítésében. Az egyes reszortok és a SZISZ-szervek közös fellépése lehetővé tette, hogy a fiatalok teljes mértékben bekapcsolódhatnak a termelő munkába és az egyes munkahelyeken folyó szocialista munkaversenybe. A sokrétű és messzemenő gondoskodás eredménye, hogy az ifjú nemzedék érvényesülésének útjában semmilyen zavaró tényező sem áll. A nemzeti bizottságok fokozott gondoskodása lehetővé teszi, hogy az ifjúsági szervezetek tovább gyarapítsák a szakköri munkát és a szabad idejüket hasznosan töltsék el. Fokozatosan megvalósulnak az oktató és nevelő folyamat javítására hozott intézkedések. A diákotthonok felszerelése egyre inkább lehetővé teszi, hogy lakói a tanulás után tartalmas szórakozással töltsék az idejüket. Tovább bővültek a sportlétesítmények is. Az ülés résztvevői leszögezték, hogy tökéletesíteni kell a diákönkormányzati szervek munkáját. Bővíteni kell — főleg Bratis- lavában — az ifjúsági klubok hálózatát. Az eddiginél jobban fel kell szerelni őket és anyagilag is szavatolni a munkájukat. A kormány elismeréssel nyugtázta, hogy a SZISZ-tagok javaslattal álltak elő a műemlékek és a történelmi nevezetességű épületek megmentésének támogatására. Az ülésen megvitatták továbbá annak a lehetőségét, hogyan lehetne még jobban bevonni az ifjúságot a tudományos és műszaki fejlesztésbe. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy tovább kell gyarapítani az ifjúság kezdeményezésének számlája elnevezésű mozgalmat. Ugyancsak támogatást kell nyújtani a diákok tudományos szakköri munkájának elmélyítéséhez, és szorosabbá kell fűzni a gyakorlattal való kapcsolatát. (fi) ALKATRÉSZGYÁRTÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN Korábban nem fordítottak nálunk kellő figyelmet az úgynevezett alkatrészgyártó ágazatok fejlesztésére. Ennek következtében aránytalanságok keletkeztek az alkatrész- és végtermékgyártás között. Gondot okozott az alkatrészek gyenge műszaki színvonala és a nemzetközi munkamegosztás fejletlensége. Ezért javaslatot dolgoztak ki tíz alkatrészgyártó ágazat fejlesztésére. Kiemelt támogatásban részesítették a belföldi termelőfogyasztást szolgáló alkatrészgyártás és -értékesítés fejlesztését. E célnak rendelték alá a nemzetközi munkamegosztással kapcsolatos szándékokat is, amelyeknek keretében mindenekelőtt újabb értékesítési lehetőségeket kerestek a csehszlovák gépipar számára — megfelelő termék- és választékösszetétel mellett. Továbbra is érvényes az a fő cél, hogy a nyolcadik és a kilencedik ötéves tervidőszakban gondoskodni kell a gépipari és az elektrotechnikai termelés ágazati szerkezetének arányos fejlődéséről. Emellett azonban mérlegelni kell, hogy lehetséges és cél- szerfi-e néhány alkatrészgyártó iparág exporttermelésének fejlesztése, valamint azt is, hogy mennyiben célszerű jelentősebb alkatrész- és részegység-szakosítási és kooperációs programot megvalósítani a nemzetközi munkamegosztás keretében, különösen a KGST-országokkal. A nehézipari alkatrészgyártásban 1980- ban a megrendelők ki nem elégített szükséglete értékben mintegy 2,4 milliárd koronára rúgott. 1985-ig az alkatrészgyártó ágazatok progresszív fejlesztése és a nép- gazdasági szükségletek lassúbb növekedése (a beruházások mértékének korlátozása és a beruházási javak kivitelének lassúbb növekedése) révén körülbelül 1,5 milliárd koronára csökkennek a ki nem elégített megrendelések. A legnagyobb mennyiségi aránytalanságok a szivattyúk, az ipari armatúrák, a kompresszorok és a kapcsolók területén vannak. A nyolcadik és a kilencedik ötéves tervidőszakra kidolgozott javaslat szerint a nehézipar évi átlagos növekedési ütemének mintegy 7,5 százalékot kell elérnie. A fejlesztési javaslatban számítanak az Innovációból és a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök hasznosítására is. A szakosítás és a kooperáció további előrehaladását fékezi a szabványosítás nagyon alacsony színvonala mind a belföldi, mind a nemzetközi gyártásban. A szabványosítás, a tipizálás és az egységesítés e- gyeztetése gyakran még a végtermékek esetében sem valósul meg, még kevésbé a részegységek és az alkatrészek körében. A nemzetközi munkamegosztás lassú fejlődésének további okai az adminisztratív korlátok és az árakkal kapcsolatos problémák. 40 ÉVE TÖRTÉNT AZ ELLENÁLLÁS MÁRTÍRJAI 1945 februárjában a szovjet hadsereg és az oldalán harcoló I. csehszlovák hadtest már Szlovákia jelentős részét felszabadította. A fasiszta szlovák állam területén azonban még javában dűlt a terror. A végóráit járó fenevad utolsó elkeseredett dühében a legalávalóbb gaztettektől sem riadt visz- sza. A Gestapo azokban a napokban azzal a kéréssel fordult a szlovák hatóságokhoz, hogy adják át neki a legfontosabb politikai foglyokat, kommunistákat, partizánokat, az ellenállás tagjait. A ludák rendszer becstelenségére vall, hogy állami méltóságát félretéve saját állampolgárait szolgáltatta ki a hírhedt náci rendőrségnek, amelynek a kezei közül nem sokan kerültek ki élve. Február 19-én a bratislavai börtönből öt német teherautó gördült ki, platóján mintegy 200 elvtárssal és a transzportot biztosító állig felfegyverzett SS-katonákkal, hogy Petr2alkán, Bécsen és Melken át a mauthau- seni gyűjtőtáborba vigyék őket. Melknél fényes nappal, a nyílt úton érte a haláltranszportot az angol és amerikai légierő támadása. Az angol és amerikai repülőgépek náci gépkocsioszlopnak hihették, mert fedélzeti fegyvereikből tüzet nyitottak rá. A váratlan légitámadás eredménye borzalmas volt. Az egyik megmenekült rab így emlékezik rá vissza: „A repülőgépek zúgása egyre közeledett. Azt hiszem, mindannyian egyre gondoltunk: a támadó gépek katonai transzportnak nézhetnek minket, annál is inkább, mert az SS-katonák a gép korlátái mentén ültek, fentről jól láthatók voltak, bennünket kocsiponyva takart... A gépek zuhanórepülésben egyenesen felénk tartottak. Megszólaltak a fedélzeti géppuskák. Az SS-katonák leugráltak a gépkocsikról, a fák alatt és az árokban kerestek menedéket. A gépkocsioszlop megállt, mi is le akartunk ugrálni. Az SS-parancsnok azonban ránk ordított: „Aki le merészel ugrani, lelőjük!“ A katonák ránk szegezték géppisztolyaikat, fentről pedig megismétlődött a géppuskatűz... Az első gépkocsi kigyulladt, aztán a második, harmadik, negyedik. Mindenhonnan a megsérült elvtársak fájdalomkiáltásai hallatszottak. Leugrottunk a gépkocsikról, mert úgy véltük, nekünk már mindegy. Borzalmas kép tárult elénk. Minden gépkocsiról patakokban folyt a vér. A halott és sebesült elvtársak egymás hegyén- -hátán feküdtek...“ A fasiszta keretlegények azt sem engedték meg, hogy a környékbeli lakosok vagy az osztrák vöröskereszt képviselői elhan- tolják a sebesülteket. Hatvan ember halt meg azonnal vagy később a sérüléseibe. Köztük Ján Osoha, Szlovákia Kommunista Pártja első három illegális központi vezetőségének tagja, és további kiváló kommunisták: Szabó István, Alexander Markuä, Karol íernock?, Ladislav Lecko, a szabad szlovák rádióadó bemondója, Ladislav Sára és mások. Sokan a gyűjtőtáborban haltak meg, s csak kevesen tértek közülük haza. A melki tragédia elsősorban a pártnak okozott nagy veszteséget; legjobb fiait veszítette el, és bizonyos időbe tellett, amíg Gustáv Husák vezetésével újra a szervezett ellenállás élére állt, amely a Szlovák Nemzeti Felkelésben és hazánk felszabadításában csúcsosodott ki. B. M.
