Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-12-23 / 52. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Kiegyensúlyozott költségvetés A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az or­szág jövő évi költségvetését. Ez a költség- vetés 1986-ban is a tervszerű és kiegyen­súlyozott fejlődés szempontjából irányítja a népgazdaság pénzügyi folyamatait. Köz­vetlen kapcsolatban az állami tervvel gon­doskodik minden állami feladat teljesítésé­ről. Jaromír 2ált pénzügyminiszter beszá­molójából megtudtuk, hogy a költségvetési összegek jövőre elérik a 359,9 milliárd ko­ronát, ami 1985-höz képest 15,3 milliárd korona növekedést jelent. Ez a növekedés tükrözi a gazdasági fejlődés nagyobb dina­mikáját, valamint a létrehozott erőforrások nagyobb hatékonyságát, és felhasználásá­nak lehetőségeit is. A költségvetés magá­ban foglalja a csehszlovák államszövetség, valamint Csehország és Szlovákia kiadásait és bevételeit. Tudnunk kell — és ez nagyon lényeges megállapítás —, hogy kiegyensúlyozott a költségvetésünk, a kiadások és bevételek összhangban vannak. A bevételek zömét a vállalatoktól való nyereségelvonások képe­zik, amelyek aránya csaknem 46 százalék lesz, ezt követi a forgalmi adóból szárma­zó bevétel, csaknem 26 százalékkal, majd a lakosság különböző adói, mintegy 15 szá­zalékos aránnyal. A népgazdaság szükségleteinek fedezésé­re az együttes állami költségvetés több mint 16 százalékát fordítja; 1985-höz képest a gazdálkodó szervezetek költségvetésből nyújtott dotációja 5 milliárd koronával nö­vekszik. Ebben a növekedésben tükröződik a fűtőanyag- és energiaipari, valamint a közlekedési beruházások fokozódása. Az ed­diginél magasabb dotációt kap az erdőgaz­dálkodási tárca is, különösképp környezet- védelmi beruházások létesítésére. Gondol az állami költségvetés, a lakásgazdálkodási szervezetek veszteségeinek mérsékelésére, a városi tömegközlekedés ráfizetéseinek fe­dezésére, valamint a lakossági hőszolgál­tatás árainak nagyobb dotálására. Intézkedések történtek a nemzeti bizott­ságok költségvetési helyzetének javítására is. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb mér­tékben befolyásolják az illető területegy­ség fejlődését, valamint teret biztosítanak igényesebb választási programok kidolgo­zásához, a lakosság jogos szükségleteinek jobb és gyorsabb kielégítéséhez. A lakosság szempontjából igen lényeges részét képezi a költségvetésnek a társadal­mi szolgáltatások pénzügyi fedezése. A költségvetési kiadások több mint fele u- gyanis a szociális ellátásra jut, s ennek terjedelme jövőre eléri a 90,3 milliárd ko­ronát. E kiadások többlete — közel 55 mil­liárd korona — főleg nyugdíjakra és já. radékbiztosításra irányul. A nyugdíjak és járadékok átlagos összege 1986-ban eléri az 1459 koronát. Az oktatás fejlesztésére 1986-ban 27 mil­liárd korona jut, nem számítva ebbe a be­ruházási költségeket. A költségvetés a ta­valyinál többet irányoz elő, a meglévő ok­tatási létesítmények karbantartására és kor­szerűsítésére, továbbá több gyermek szá­mára biztosít tanulási lehetőséget a termé­szeti iskolákban, fejleszti a diákotthonok és étkezdék hálózatát, és lehetővé teszi az iskolák számára számítógépek és audiovizu­ális berendezések szélesebb körű vásárlá­sát. A kultúrára fordított nem beruházást ki­adások összege eléri a 4,8 millió koronát. Jelentős helyet kap itt a műemlékvédelem és a kulturális létesítmények karbantar­tása. Az állam továbbra is nagymértékben tá­mogatja a lakásépítést. Például a családi házak építéséhez nyújtott állami segítség átlagos összege a mai 39 ezerről 58 ezer koronára emelkedik. A költségvetési számok bizonyítják, hogy a szocialista társadalom sokoldalúan gon­doskodik a lakosság életszínvonalának e- melkedéséről. Szem előtt kell, persze, tar­tani, hogy erőforrásaink nem korlátlanok, hogy gazdaságosan és hatékonyan kell ke­zelni pénzügyeinket. Minden polgár, min­den dolgozó saját működési területén fe­lelős a tervek teljesítéséért. Előrehaladá­sunk egyik, talán legnagyobb forrása azon­ban bennünk van. Sirasser György Amíg Szabómihály Attila, a dunaszerda- helyi (Dun. Streda) cukorgyár ifjúsági szer­vezetének elnöke néhány percre elszaba­dulhatott a munkahelyéről, úgy gondoltam, kissé körülnézek. Szlovákia legfiatalabb cukorgyárába ed­dig még minden évben ellátogattam a kam. pány vagy az előkészítés ideje alatt, s ho­lott a gyártási folyamat egy ilyen helyen nemigen változik, mindig rábukkantam va­lami újra. Idén például arra figyeltem fel, hogy egyre több fiatal arcot Iátok a gép­sorok mellett. A főzőben találkoztam Bá- bics Istvánnal, akit első látásra inkább úszó­mesternek néztem volna, mint főzőnek, de amikor odavezetett a munkahelyére, meg­értettem, miért van munkaruha helyett strandnadrágban és trikóban. A főzőrészleg hatalmas „kuktái“ harmincöt-negyven fok meleget árasztottak magukból. István a ka. tonaság után ismerkedett meg a szakmá­val, de mint mondotta, már annyira meg­szerette, hogy mást nem is igen tudna csi­nálni. De azt is hozzátette, hogy ezt a szak­mát csak az válassza, aki vonzalmat érez iránta, mert nehéz és felelősségteljes mun­ka hárul rá. Semmivel sem lehet könnyebb helyzetben Lelkes Béla mérnök, műszakvezető, aki szintén fiatal fejjel vállalta magára mind­azokat a gondokat, amelyek a termelés fo­lyamatosságának biztosításából adódnak 'Ö maga azt vallja, hogy tapasztaltabb szak­embert képzelne egy ilyen felelősségteljes posztra, de azért eddig még a rutint sike­rült helyettesítenie a fiatalos lelkesedéssel A hazai utazási irodák a napokban meg­kezdték a jövő évi társasutazások és ki­rándulások árusítását. Okos ember már most gondol rá, hogy hol tölti a szabadságát, ezért rövid tájékoztatást nyújtunk az iro­dák kínálatáról. A SZISZ Ifjúsági Irodája, a CKM kínálatáról lapunk legközelebbi szá­mában részletesebben beszámolunk. TATRATOUR A Tatratour a szövetkezetek utazási irodá­ja, ennek ellenére az egész nyilvánosság ren­delkezésére áll. Az 1986. évi kínálatról dr. Ladislav Gaza vállalati igazgató szá­molt be: „A belföldi turizmus elsősorban a nyári sza- badságolúkat szolgálja. Szlovákiában 52 saját szállodánk és turistaközpontunk van, ezenkí­vül 15 további berendezést bérelünk Szlová­kián kívül a Cseh Szocialista Köztársaságban is. Otinaptárunkban szerepelnek az ismert ter­málfürdők és tavak, a Magas- és az Alacsonv- Tátrában. Némely helyen angol és német nyelv- tanfolyamon vehetnek részt az érdeklődők, de vannak Ismeretterjesztő körutazások, amelye­ket elsősorban a tanulóifjúságnak és vállalati csoportoknak szervezzük. Ajánlhatunk még fo­gyókúrát, de az ínyencek „gastronómlal“ ki­rándulásra jöhetnek vélünk többek között Ma­gyarországra. Magyarország egyébként legnagyobb külföldi partnerünk, a jövőre mintegy húszezer hazai turista utazik közvetítésünkkel a szomszédos országba. Az attraktívabb utak között említe­ném a fekete-tengeri hajőutazást vagy a távol­keleti hajóutat japánba. Októberben körutazást szervezünk az Egyesült Államokba a New York — Washington — Rocky Mount — Jacksonville r— Orlando — New York útvonalon. Természe­A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom története mindig szorosan összefüg­gött a forradalmi és munkássajtó történe­tével. Már Vlagyimir Iljics Lenin felismer­te, hogy a marxista párt megteremtésében fontos szerepet játszik egy országos poli­tikai lap. Ezért századunk első évében eré­lyesen hozzálátott egy ilyen lap létrehozá­sához. „Járta a városokat — olvashatjuk a Szov­jetunió Kommunista Pártja történetében —, tárgyalásokat folytatott sok szociáldemok­ratával, híveket toborzott a jövendő újság­nak, és tömörítette őket. Miután Oroszor­szágban előkészítette a talajt, külföldre utazott, hogy ott megszervezze a lap kiadá­sát. Ez a lap lett az „Iszkra“ (Szikra] — a forradalmi marxisták első illegális or-< szágos politikai újságja... Az Iszkra lelke, igazi szervezője és vezetője Lenin volt. 1900 decemberében megjelent az Iszkra el­ső száma. Jelmondata a dekabristáknak Puskinhoz írott válaszából vett idézet volt: »Szikrából lobban ki a lángl«...“ Nyolcvanöt éve, 1900. december 24-én je­lent meg tehát Lipcsében az Iszkra, az el­ső valóban új típusú, forradalmi proletár újság első száma. Olyan körülmények kö­zött, amikor a cári Oroszországban a tető­fokára hágott a munkásosztály, a falusi proletariátus és félproletariátus elnyomása. A hirtelen fejlődő és gyorsan kapitalizálódó ipar válságba került, ami még jobban nö­velte az általános nyomort. A rohamosan gyarapodó proletariátus természetesen egy­re erélyesebben követelte jogait, a helyzet mind jobban kiéleződött. Érett a forrada­lom. A cári kormány minden hatalmi esz­és a szakma iránti vonzalmával. — Főleg a mi műszakunk „összeállítása“ sikerült úgy, hogy szinte minden felelős poszton fiatal áll. Valamennyien rendelke­zünk a szükséges szaktudással, de a ta­pasztalatok hiányát bizony sok esetben csakis a nagyobb odaadással, tenniakarás- sal tudjuk pótolni. Már a gyár laboratóriumában bolyong­tam, amikor az ifjúsági szervezet elnöke utolért. Itt a laboratóriumban is főleg fia­talok dolgoznak. — Munkánk akad bőven. Minden órában ellenőriznünk kell a beérkező mintákat, hogy folyamatos legyen a termelés és az előirt minőség végett. De a méréseink elő­segítik a veszteség csökkentését is — mond­ta Puskás Viola, a kollektíva egyik legfia­talabb tagja. — Olyan sok a munkánk, hogy a kampány alatt nem szakképzett lányok, asszonyok segítségére is szükségünk van, de azért mi, a labor törzsgárdája, mivel fia­talok vagyunk, találunk egy kis időt a szer­vezeti életre is. Mi vállaltuk az agitációs és propagáciős munkát, amelyet nem lehet félretenni a kampány ideje alatt. S én éppen a szervezeti életről akartam többet megtudni Szabómihály Attilától, az Ifjúsági szervezet elnökétől. — Van egy fél órám, beszélgethetünk —- mondotta, én pedig tudatosítottam, hogy a SZISZ-elnöknek minden perce drága. — A látottak és hallottak után szinte ta­pintatlanságnak érzem, hogy a szervezet­ben folyó munkát firtassam. — Ami azt illeti, a kampány alatt nem­tesen egész sor nyaralási lehetőséget kínálunk még az Adrián, a Fekete- és Földközi-tengeren, továbbá a spanyol tengerparton, a Kanári- szigeteken és a Baleárokon.“ SLOVAKOTURIST A Siovakoíurist a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának utazási irodája. Ez bizonyos vonatkozásban meghatározza a munkáját, amelyről Dusán Muiiko vállalati igazgató tájékoztatott: „Elsősorban arra törekszünk, hogy minél több ember számára tegyük lehetővé a spor­tolás lehetőségét és a sporttalálkozók megte­kintését. Ezért nagy figyelmet szentelünk a belföldi turizmus szervezésének. Az Idén pél­dául többezer ember láthatta ügyfelünként az országos spartakládot. Beváltak továbbá az ún. egészségügyi táborok, amelyeken a szennye­zett levegőjű városok és iparközpontok tanu­lóifjúságát üdültetjük, Nagyon népszerűek az úszótanfolyamok, de az érdeklődők elsajátít­hatják közvetítésünkkel a lovaglást, tenisze­zést, hegymászást és egyéb sportágakat is. Szervezünk továbbá fogyókúratáborokat, isme­retterjesztő körutazásokat Csehországba, sítúrá­kat, szlovákiai üdülést magyarországi kirán­dulással egybekötve. Természetesen gazdag a kínálatunk a ten­gerparti nyaralóhelyeken, Bulgáriában, a Szov­jetunióban, Romániában és Jugoszláviában. A nem szocialista országok közül említeném O- laszországot, nevezetesen Szicíliát, továbbá Spanyolországot, Portugáliát, Törökországot, a Kanári-szigeteket és a Baleárokat. Változatla­nul társasutazásokat szervezünk azonban a nagy európai sporttalálkozókra, többek között a moszkvai jégkorong-világbajnokságr^, a sváj­ci műkorcsolyázó VB-re, a férfi kézilabda VB-' re Svájcba, a Forma 1 gyorsasági autóverseny budapesti futamára és máshová.“ közzel igyekezett megakadályozni a forra­dalmi eszmék terjedését, másrészt azonban eszmei síkon is befolyásolni akarta a mun­kásosztályt. Gombamód elszaporodtak az uralkodó osztályt dicsőítő sajtótermékek. Még rosszabb hatással voltak a munkásosz­tályra a szociáldemokrata párt opportunista csoportjainak, az eszereknek és az ökono­mistáknak az eszméi, illetve e csoportok saj tőszer vei. A szociáldemokrata mozgalom több frak­cióra szakadt. Különösen jelentős erőt kép­viseltek az ökonomisták, akik elvetették a politikai harcot és a forradalmat, csupán a szociális körülmények javításáért küzdöt­tek. Haladéktalanul tenni kellett valamit, mert a munkásmozgalmat a teljes bomlás veszélye fenyegette. Látta ezt Lenin is, és 1900 májusában a szociáldemokrata csoportok pszkovi tanács­kozásán elfogadtatta az Iszkra megalapítá­sának gondolatát. Lenin a politikai lap szerkesztőségi nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: ideje már, hogy az orosz szociáldemok­rácia „rátérjen a szocializmus nyílt hirde­tésének útjára, a nyílt politikai harc útjára — és legyen az országos szociáldemokrata lap megteremtése az első lépés ezen az úton.“ Lenin ezt követően haladéktalanul kül­földre utazott, hogy Svájcban tárgyaljon a Munka Felszabadítása csoport vezetőivel, Plehanovval, Akszelroddal és Zaszulicsová- val az Iszkra kiadása ügyében. Az elvi né­zeteltérések ellenére sikerült megegyezés­re jutniok, és így jelent meg 1900. de­cember 24-én az Iszkra első száma. Ez a lap döntő szerepet játszott az orosz forra­igen marad időnk semmi felesleges 'dolog­ra, de mi a szervezeti életet, a szervezeti munkát nem tartjuk annak. Magad is lát­hattad, hogy milyen sok a fiatal nálunk. A termelés folyamatossága, a kampány si­kere nagymértékben tőlünk függ. Ebben az időszakban a szervezeti életnek azt a ré­szét helyeztük előtérbe, amely elősegítette fiataljaink kezdeményezésének és a mun­kához valő jobb hozzáállásának a kibonta­koztatását. Ügy érzem, elégedettek lehe­tünk, mert a SZISZ-tagokra mindenben szá­míthatunk a csúcsmunkák ideje alatt. — Most a kampánytól függetlenül, mi­lyennek tartod a nyolcvanötös évet? — Ogy érzem, Sikeres évet zárunk. Gya­rapodott a taglétszám, ami meghozta az eredményt a szervezeti élet valamennyi te­rületén. Az év elején vállaltuk, hogy össze­gyűjtünk negyven tonna hulladék vasat, hogy öt újítási javaslattal segítjük gyárunk korszerűsítését, és legalább kétszázötven órát ledolgozunk társadalmi munkában a gyár környezetének szépítésére és a Nem­zeti Front választási programjában foglal­tak teljesítésére. Ezeket a vállalásainkat teljesítettük, sőt túlteljesítettük. Igen ked­vező fogadtatásra talált nálunk a SZISZ KB-nak az „Ifjú tettek a párt XVII. kong­resszusának a tiszteletére“ elnevezésű fel­hívása is. Ebből indultak ki fiataljaink munkakezdeményezésével, s vállalásaink néhány pontját kétszeresen-háromszorosan túlteljesítettük. — Röviden véget ér a nyolcvanötös kam­pány. Mi lesz a jutalma az eredményes és kitartó munkátoknak? — Január elején tartjuk meg az évzáró taggyűlésünket. Annyit már most elárul­hatok, hogy a legjobb tagok a Magas-Tátrá- ban pihenik ki az év1 fáradalmait. KAMOCSAI IMRE Számadás Dél-Szlovákia-szerte folynak a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövet­ségének évzárú gyűlései. E hónap közepén a szenei (Senec) helyi szervezet tagsága is számadást vetett az elmúlt év munká­járól. A vezetőség beszámolóját V o j t e k László mérnök, a szervezet elnöke ter­jesztette elő. A több mint félezer tag egy­éves ievékenységét felmérni nem volt köny- nyü. A rendszeres klubfoglalkozások, az énekkar munkájának méltatása, az iroda­lom népszerűsítő tevékenység, a jubileumi Szenczi Molnár Albert-napok megszervezése mind-mind helyet kapott a beszámolóban. Az említettek közül bármelyik rendezvényt ragadjuk ki, mindegyikről elmondhatjuk, hogy maradandó élményt hagyott a szerep­lőkben és jelenlevőkben egyaránt. Persze a beszámoló és az azt kővető vita nemcsak az eredményekről szólt, ha­nem á jelenlévők a szervezeti élet további tökéletesítésére is keresték a választ. Em­lítést tettek az információáradatról a tag­ság és a vezetőség között, melyre az olyan nagy lélekszámú helyi szervezetben, mint a szenei is, ugyancsak szükség van. Nincs megoldva a helyiség kérdése sem, ahol a vezetőség megtarthatná rendszeres üléseit, illetve az énekkar a hetente ismétlődő pró. báit. Apropó: az énekkar, örvendetes, hogy az utóbbi időben több fiatal kapcsolódott be a munkába, mely érthető is, hiszen az elmúlt tizenkét év alatt jó hírnévre tettek szert. Közel százszor léptek a közönség elé. A helyi szervezet vezetősége bízik abban, hogy a tagság legszélesebb rétegeit be tudja kapcsolni a munkába. Jövőre szerve­zői lesznek az anyanyelv napjának, Gyur- csó István-emlékestet rendeznek, és célul tűzték ki azt is, hogy több fiatalt kapcsol­janak be a Csemadok helyi szervezetének tevékenységébe. (-csi-J dalml mozgalom szervezésében. Jóllehet 6 szerkesztőség egyes tagjai is opportunista állásponton voltak, de Leninnek sikerült elérnie, hogy a lap fő irányvonala az elv­szerű forradalmi propagandát szolgálta. Az első számok vezércikkel — Lenlií fontos útmutatásai. Az első számban „Moz­galmunk legfontosabb feladatai“ címmel az erős, szervezett, a munkásmozgalommal el­választhatatlanul összeforrott marxista párt mielőbbi megalakításának szükségességéről írt. A negyedikben „Mivel kezdjük?“ című vezércikkében Irta meg, hogy az első fel­adat a lap megszervezése, mert „ez készíti elő a talajt a munkásmozgalmon belüli el­lenségek eszmei szétzúzásához és megvédi a forradalmi elmélet tisztaságát. Elősegíti a párt programcéljainak és taktikai felada­tainak egységes értelmezését. A lap hatá­sos fegyver lesz a helyi bizottságoknak és csoportoknak egy pártba valő szervezeti egyesítésében is. Körülötte kialakul majd a megbízottak hálózata, s ezeknek a meg­bízottaknak az lesz a feladatuk, hogy a la­pot ellássák anyaggal, terjesszék, kapcso­latba hozzák a munkásokkal. A lap hívei­nek szervezete a jövendő párt magva, ge­rince lesz.“ Így Is lett. Az Iszkra fontos szerepet ját­szott az orosz szociáldemokrata mozgalom egyesítésében és az opportunista, a divatos revizionista eszmék leleplezésében. Harcolt és harcra hívott, tanított, nevelt, szította a politikai elégedeilenséget a cári elnyo­más alatt élő orosz társadalom különböző rétegeiben, mindenekelőtt a munkásokban, s őket készítette elő arra, hogy a cárizmus elleni össznépi harc vezetői legyenek. K. M. Utazási irodák kínálata A lenini Szikrából lobbant a láng CUKORGYÁRI PILLANATKÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom