Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-26 / 48. szám
V t / V* MINDEN EMBER ÁLLAMA szocialista állam — vallási meggyőződésre való tekintet nélkül —> minden ember állama. A fejlett szocialista társadalom építésébe a hívők és az ateisták is bekapcsolódnak. Nincs különbség a hívők és a nem hívők jogai között. Az egyházak egyenjogúságának követelményét számos kapitalista országban. is proklamálják, de gyakorlatban a vallásszabadságot úgy értelmezik, mint a vallás kiválasztásának és a vallási szertartások végzésének szabadságát. A szocialista országok alkotmányai lehetővé teszik állampolgárainak, hogy szabadon válasszák a vallás gyakorlását, vagy az ateizmust. A szocialista országok alkotmányai megtiltják, hogy különbséget tegyenek a hívők és nem hívők fogai között. Ezekben az államokban nincs nyilvántartás arról, hogy valaki melyik vallási feleke- zethez tartozik. Mint már említettük, a szocialista állam minden állampolgárának biztosítja a vallásszabadságot. A CSSZSZK Alkotmányának (I960, júl 11:] 32. cikkelye értelmében a vallásszabadság biztosítva van nálunk. Mindenki bármilyen hitet gyakorolhat, vagy lehet vallás nélküli. Vallási szertartásokat is végezhet, ha az nincs ellentétben a törvénnyel. Az állam nem avatkozik be az egyház belügyeibe: a hitoktatásba, a liturgiái és más kérdésekbe. Csehszlovákiában jelenleg 18 egyház és vallási felekezet működik, amelyeknek megvan a maguk szervezeti rendje és szabálya. Az egyház rendelkezésére 10 kiadó áll, s 27 egyházi időszaki sajtótermék jelenik meg. A 112/1950 és a 123/1950-es kormány- rendelet értelmében 1950 óta 6 teológiai karon folyik a papnövendékek oktatása. Az állam segíti az egyházi intézmények működését, és pénzt ad az egyházi épületek felújítására, karbantartására. Az állam fizetett szabadnapként ismer el három olyan ünnepet, amely vallási hagyományokhoz kötődik. Aki ismeri egyházpolitikánk elveit, elismerheti, hogy ezek jó alapot teremtenek az állam és az egyházak, valamint a hívők rendezett kapcsolataihoz. E politika alapelve az állampolgárok vallás- szabadságának teljes tiszteletben tartása, ugyanakkor eszmei hatás azokra, akik vallási pozíciókból közelítik meg az élet problémáit. A vallásszabadság azonban nem jelenti azt, hogy a szocialista állam semleges vagy közömbös a vallás iránt. Ez azért van így, mert semmilyen társadalom, így a szocialista társadalom sem semleges ideológiai szempontból. A szocialista állam és az ideológia, valamint a tudományos világnézet kapcsolatát jogilag fejezi ki. Az alkotmány 16. cikkelye megállapítja: Csehszlovákiában az e- gész, művelődéspolitika, a művelődés, oktatás és nevelés fejlesztése a tudományos világnézet, a marxizmus-leninizmus szellemében folyik, szoros kapcsolatban a nép életével és munkájával. A vallás az államhoz fűződő viszonyt tekintve az állampolgárok magánügye. Ugyanakkor az állam nem lehet közömbös az emberek vallási meggyőződése Iránt. Nálunk senkit sem üldözhetnek, nem állíthatnak senkit bíróság elé vallási meggyőződése miatt. Az állam senkitől sem követeli meg, hogy írásban vagy szóban mondja meg vallási meggyőződését. Az embert nem aszerint ítélik meg, milyen vallású, hanem aszerint, milyen munkál végez a társadalom javára, milyen a viszonya a szocialista társadalom építésének feladataihoz. Ugyanakkor, az állam támogatja a társadalom forradalmi átalakítását a gazdasági kapcsolatoktól egészen az ember gondolkodásáig és cselekedetéig — s mindezt a tudományos világnézet szellemében teszi. A szocialista állam feladatat közé tartozik még az ember tudatának formálása, a kizsákmányoló társadalom erői, szokásai és hagyományai ellen vívóit következetes harc. Tehát ha olyan emberről beszélünk, ,akinek jogait és követeléseit az adott ember és az állam viszonyát rögzítő tör* vények szabják meg, akkor világos, hogy mindenkinek biztosítva van a vadássza* badság, s Ilyen értelemben tehát a val* lás magánügy. Az, hogy a kommunista pártok ma* gukévá tették a lelkiismereti szabadsá* got, néhány embert ahhoz a téves né* zethez vezet, hogy ez általánosan, min* dig és mindenütt érvényes. Nem tesznek különbséget az államnak és a jorradal* mi munkásosztálynak a valláshoz fűződő viszonya között. Véleményük szerint a párttag világnézeti hovatartozása, tehát valamelyik valláshoz való hovatartozás csak az illető „magánügye". Lenin ezt ÍQD fejezte ki: Pártunk a munkásosztály felszabadításáért küzdő öntudatos harca* sok szövetsége. Az egész pártnak, valamint szerveinek és szervezeteinek ügye, hogy tagjainak milyen a világnézete. A vallás nem magánügy azon dolgo* zók számára sem, akik a szocialista ál* lám nevelő szerepét biztosítják. Ez vo* natkozik a pedagógusokra, nevelőkre, kulturális dolgozókra. Az alkotmány clk- kelye kötelezi őket erre. Ugyanez vonatkozik a vezető dolgozók- ra, akik csak akkor nevezhetők ki ve* zető beosztásba, ha műveltségük és szak* képzettségük megjelelő szinten van. Ide szakmai ismereteik, gyakorlati tapasztó* lataik, erkölcsi tulajdonságaik, politikai fejlettségük és osztályöntudatuk tartozik4 A politikai fejlettség és az osztályöntu* dat tartalmazza a materialista világáé* zetet, s ezzel együtt a társadalmi jelen* ségek és folyamatok ateista értelmezé* sét, valamint a mindennapi aktív ateista tevékenységet. kommunista párt és a szocialista állam egyházpolitikája következetes és átgondolt. Ami a valláshoz jű* ződő viszonyunkat Illett, álláspontunk helyes. A szocialista állam tiszteletben tartja a hívők vallási meggyőződését, és nagyra becsifli, hogy döntő többségük őszintén részt vesz a szocializmus épí* lésében. Ez azonban semmiképpen sem mentesít attól a kötelességtől, hogy to- vább terjesszük a tudományos vllágné* zetet. A SZISZ politikai oktatásának anyagát összeállította: N. ZÁCSEK ERZSÉBET < / SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ A SZISZ feladatai a tudományos világnézeti nevelésben Társadalmunk világnézeti tagolódása hosszabb történelmi fejlődési folyamat eredménye. Ezt a folyamatot a vallásosság oldaláról alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik, hogy a vallás évszázadokon, sőt évezredeken át uralta a lakosság csaknem egészének a gondolkodását. A másik, hogy hosszú évtizedek óta terjed a szekularizáció, az elvilágiasodás. Mindkét jelenség világszerte kimutatható. , Vallás, világnézet, politika A vallás mint világnézet és mint ü magatartást meghatározó szabályok ösz-i szessége, történelmileg visszaszorulóban van, ami objektív társadalmi-történelmi okokkal függ össze. Az ipar megnövekvő szerepe a társadalmak életében, az' ipar- ral kölcsönhatásban a természeti erők' mind sokoldalúbb megismerése, valamint az iparosodással együtt járó nagy nép- mozgások olyan szemléleti változásokat hoztak a széles tömegek körében, amelyek nagymértékben eltávolították őket a vallástól. Gyengítették bennük azt az érzést, hogy ki vannak szolgáltatva á fölöttük álló, tőlük függetlenül ható természeti erőknek. De hasonló irányban hatott az urbanizáció is, amely nagyvár rosokba tömörítetté az embereket, felgyorsította, intenzivebbé tette a közöt- tűk levő érintkezést, és összefogásukat' is elősegítette. A településhálózat fejlő-' dése pedig a lakosság sokkal nagyobb migrációját és mobilitását tette lehetőd vé, ami a régi közösségek felbomlását vonta maga után. Gondoljunk csak a hagyományos falusi közösségekre, amelyek szemléletet, tapasztalatokat és magatartási normákat adtak az embereknek! E közösségeknek az utóbbi évtizedekben felgyorsuló bomlása egyszersmind értékrendek felbomlását és átalakulását is jelenti. Az emberek keresik az utat az új közösségek és az új értékek felé. A sze- kularlzációs folyamat ezek miatt az objektív okok miatt tehát visszafordíthatatlan nálunk éppen úgy, mint mindazokban az országokban, ahol ezek a társadalmi tényezők hatnak. Természetesen a szekularizáció üteme, útja, módja függ a konkrét körülményektől, a világpolitika és a gazdaság
