Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-12 / 46. szám
méter betonkeverék, amelyről az építők olyan pontos feljegyzéseket vezetnek, valóban a föld alatt van. „Szavatolom, munkám minőségét“ A kotrógépek sietősen harapdálják azt a kavicsréteget, amely még az ínjektálók néhány éves munkáját takarja. Igaz, hogy az ellenőrző fúrások eredményei nagyon biztatóak voltak, de maguk a munkások is csak akkor könnyebbültek meg, amikor száraz lábbal lemehettek a munkagödörbe, s amikor nyilvánvalóvá vált, hogy tökéletes munkát végeztek, a gödörben nincs erősebb szivárgás. A nagy nap előtt egymás közt fogadásokat kötöttek a talajvíz beszivárgásának erősségére, néhányan meg voltak győződve az injektálás kiváló minőségéről — és nekik volt igazuk —, de a bizalmatlanabbak is a megengedett vízmennyiség határa alatt tippeltek. Most már elmondhatják: mi, a Hydrostav és a Váhostav dolgozói szavatoljuk munkánk minőségét. A nagy nap a vízügyi és geológiai intézet dolgozói egy bonyolult szivattyúrendszerrel éjjel-nappal szivattyúzták a teknőből a talajvizet. Ma már fogyatkozóban a kavicsréteg, a munkagödör lejtői szilárdak. Az eredmények olyan meggyőzőek voltak, hogy az esetleges utólagos szigetelési munkákra szánt 50 millió koronát a Hydrostav megtakarításként könyvelhette el. A tervezett 1022 liter helyett másodpercenként csak 300 liter talajvizet kell a szivattyúknak elszívniuk, hogy a betonozók száraz környezetben dolgozhassanak. Felszíni földbánya A munkagödör víztelenítéséről, a szivaty- tyúrendszer működéséről 17 tagú különleges csoport gondoskodik. Valamennyiük felelőssége nagy, hiszen a legkisebb mulasztás is súlyos következményekkel járhat, a feltörő talajvíz néhány óra alatt elöntheti a gödör munkahelyeit, tönkreteheti az Idáig elvégzett munkát. A gazdasági vezetők mindenre gondoltak, még hordozható áramfejlesztőket is tartalékolnak. A hatalmas munkagödörben a fehér porfelhőkből kaviccsal megrakott teherautók távoznak. Nem messze tőlünk egy kanalaskotrógép dolgozik, alatta gyors egymásutánban váltják egymást a Tatra 138-as kocsik. Nem messze Innen egy toronydaru gémje mered az ég felé, csak amikor közelebb é- rünk, látjuk, hogy a gödör feneke, vagyis a daru talapzata vagy 30 méternyire a csallóközi talajszint alatt van. Bármily félelem- keltő is a gondolat, leereszkedünk a mélybe. Bánya ez, felszíni földbánya dünnyögöm magamban, innen bizony nehéz frissítőre elugrania a dolgozónak. Kísérőim figyelmeztetnek, hogy az építkezés vezetői általában rövidhullámú adó-vevő készüléken érintkeznek egymással. Néhány autóba is szereltek ilyen készüléket, sokkal egyszerűbb így a tájékozódás, mint telefonon, a személyes találkozásokról nem is beszélve. Ezek körülményessé váltak az erőműteknő kimélyítés8 után, mert körüljárásával 5—6 kilométerrel is meghosszabbodott az egyes munkahelyekhez vezető üt. — Jó munkát — kiáltjuk a darukezelőnek és a fejünk feletti vashálóban dolgozó embereknek. Nehéz lenne feljutni hozzájuk, és a szakmában járatlan személynek életveszélyes ts. A munkateknő felvízcsatorna felőli oldalán darupálya épül. Munkások vasvázakra síneket szerelnek, ezeket oldalról bezsaluzzák, később pedig betonnal öntik be. Innen fent- ről szinte játékszernek tűnnek a munkagödörben száguldozó teherautók. A vízlépcsőrendszer többi helyén is kemény munka folyik. A távlati cél, hogy az első aggregátor 1990-ben üzemeljen. Ennek garantálására fettek egy kollektív felajánlást is, amelyben jelentős részt vállalt a SZISZ is. Az épülő vízlépcsőrendszer gazdasági előnyeit senki sem vonja kétségbe. Teljesítménye 3675 GWh lesz, amely előállításához egyébként 3,8 millió tonna barnaszenet vagy 1 miliió tonna kőolajat használnánk fel. Az így kitermelt energia értékét növeli az, hogy a napi tarozás lehetőségét kihasználva mintegy 1510 GWh csúcsenergia termelhető átlagosan évenként. A vízlépcsőrendszer ezenkívül megszünteti a folyamatos hajózás addigi akadályait, és fejlesztési adottságokat teremt további vízgazdálkodásunk és nép- gazdasági ágazatok számára. N. ZÄCSEK ERZSÉBET A teherautók volánja mögött, a darugépek kabinjaiban — mindenütt az építkezésen nagyon sok a fiatal. Hazánkban számos jelentős mii épült már a SZISZ védnöksége alatt. 1978 ban. amikor Gabőíkovéban elkezdődtek a munkálatok, szinte természetes volt. hogy a fiatalok védnökség! kezdeményezése támogatásra talált hazánk állami és pártszerveinél így lett a vízlépcsőrendszer országos SZISZ építkezés. Hogyan nyilvánul meg ez a védnökség? Beruházások a föld alatt Az építkezés méreteit szinte lehetetlen írásban visszaadni. Már Somorja (Samorín) alatt kezdődik az üzemvízcsatorna építése, amelynek töltései helyenként 18 méterre emelkednek a jelenlegi terep fölé. Ezt a gabfiíkovől erőmű két részre, fel- és alvíz- csatornára osztja. A felvízcsatorna a duna- kilitl duzzasztó fölött indul ki a tárolóból, 17 kilométer hosszú, s a vízerőműtelep előtt körülbelül 5 kilométernyi hosszban 730 méterre szélesedik. Erre azért van szükség, hogy a csúcsüzemben keletkezett hullámok a kívánt mértékre szelídüljenek. De hol vannak még a csúcsüzem vizének hullámai! Jelenleg három program megvalósításán dolgoznak az építők: beton-, aszfalt- és főliaprogram a munkahelyek laikus megnevezése. A SZISZ üzemi szervezetének jelenleg 385 tagja van. 7 alapszervezetben dolgoznak. Az üzemi bizottság aprócska helyiségében szüntelenül nagy a nyüzsgés, a SZíSZ-nek, hat évvel az építkezésen való megalakulása u- tán, valóban neve és szava van a fontos döntésekkor. Eleinte a SZISZ-elnök járt a fiatalok után, fontos volt, hogy személyesen megismerje problémájukat és a fiatalok Is megismerjék öt, de azt is vlzsgálgatta, ki milyen SZISZ-munkára alkalmas. Vlado Moravcík, az elnök most Is járja az építkezést, ismeri a fiatalok gondjait, de a múlttal ellentétben a SZISZ-esek is gyakran felkeresik őt. A SZISZ-nek neve van az építkezésen. Indokolt, hogy ezt a mondatot kétszer is leírjuk. A gazdasági vezetők számolnak a fiatalokkal minden munkában. Tudják, hogy többségüket elsősorban a jő kereseti lehetőség, a nagy építkezéseket általában körülvevő várakozás, de az is lehet, hogy valamiféle kalandvágy vonzotta Ide. Viszont már nem egy alkalommal bizonyossá vált, hogy az építkezés egyúttal neveli is őket; nem gond például á sürgős munkákhoz a munkaerő biztosítása, sőt a társadalmi munka elvégzése sem. A télen, a nagy fagyok miatt késett az építkezés több szakaszon ts. A melegebb napok beálltával a fiatalok mindent félretéve egyetlen célt állítottak maguk elé: behozni a lemaradást, mínuszok nélkül kezdeni az 1988-os évet. Az elnök, Vlado most már megkönnyebbülve és nem kis büszkeséggel beszél a vállalás napjairól: — Négyes számú alapszervezetünk 12 szombatot és vasárnapot dolgozott le a tervfeladatok teljesítéséért, nyújtott műszakokban dolgozott a Hydrostav SZISZ-szerve- zete Is. A társadalmi munkában jö példával jár elöl 16 Ifjúság! kollektívánk; nagyon sok fiatal dolgozónk hetekig nem volt otthon hozzátartozóinál, mert itt, az építkezésen sokkal fontosabb feladatok várták. Kulturális munkára, sporttevékenységre, bizony nem nagyon futotta az időnkből, majd talán az esős idők beálltával... A munkás- szállók központi épületében, a közelmúltban megnyitottuk a SZlSZ-klubot, de úgy igazából majd csak a télen fogjuk kihasználni. Reméljük, addig sikerül berendeznünk is. Most még keményen dolgozunk, hiszen akár holnap is beköszönthet a tél, az építők nem éppen óhajtott évszaka. A betonprogram központjában a vízerőműtelep építése áll, aszfaltszigetelési munkák a vízlépcsőrendszer felső szakaszán folynak. Legnagyobb gond a fóliaprogram, amely egyelőre szakemberhiány miatt késik. Elsősorban ácsokra, épületlakatosokra, vasmunkásokra tenne szükség, de késik néhány importerőgép szállítása is. Szinte percenként elhalad mellettünk valamilyen gépjármű: hatalmas teherautók félelmetes robajjal, a személygépkocsik valamivel óvatosabban. Szemünk szinte pillanatok alatt megtelik porral, de idővel megszokjuk. Velünk szemben az úton egy locsolókocsi jön, kis időre semlegesíti a porfelhőt, de valóban csak kis időre. Itt, a gabeíkovói-nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezésén is érezni a száraz őszi időjárást. Tulajdonképpen tavalyig a vízlépcsőrendszerből az idegen csak keveset látott. Gyakran kétkedve hallgattuk az építők beszámolóit a sok millió koronás beruházásokról, amelyeket szó szerint elnyelt a föld, mert a cél a föld alsóbb rétegeinek szigetelése az injektálás volt. Az építkezés tehát nem a szokásos módon, a föld felett gyarapodott, hanem a mélyben. Most viszont saját szemünkkel is meggyőződhetünk arról, hogy a gabcíkovői határ egy része betontengerré változott, az a sok ezer köbSZíSZ'Védnökség
