Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-09-10 / 37. szám
A munka iskolája Ä munka iskolája a gyár, a gazdaság és a hivatal. Amikor a fiatal munkaerő dolgozni kezd, első munka, helyén ugyanolyan tanuló, mint amilyen az Iskolában volt. Ott hivatásos pedagógusok nevelték, tanították, itt pedig „hivatásos“ munkások, szövetkezeti tagok, tiszt, viselők kellene, hogy neveljék, tanítsák. — Kellene — mondom —, csak feltételesen mondhatom, mert sajnos, nem mindenütt vállalják az idősebbek a fiatalok nevelését, tanítását. Sok helyen odalökik a kezdő kollégának a munkát, aztán, ha tudja, csinál, ja. ha nem tudja, akkor legfeljebb legorombltják. És hasonló a nevelés is. Ha jó gyerek — jó fiú vagy kislány —, akkor nincs semmi baj. Talán úgy viselkedik ahogy szeretnék, akkor megvan róla az idősebbek véleménye. Nem jól van ez így! Nem is általános a fenti példálózás. de sajnos, gya. kori dolog, hogy a felnőttek, a régi szakik, a régi kol. légák, nem nagyon törődnek a fiatalokkal. Vagy ha törődnek velük,-akkor úgy törődnek, hogy fölényesen — a felnőttség jogán — oktatják, illetve „kioktatják“ őket, amit a fiatalok nem nagyon szeretnek. Ezért aztán né ha el Is mérgesedik egyes munkahelyeken a fiatalok és a felnőttek viszonya. Kölcsönösen kialakul egymás, ról a rossz vélemény. „Nem lesz ezekből a mai köly- kökből semmil“ Vagy fordítva: „Nekem ne dumáljon, fater, jobban tudom, mint maga.“ A fiatal ember olyan, mint a fiatal csikó — néha kirúg a hámból —, de ha akar, akkor húzni is tud. Meg kell hát találni a módját, miként fogjuk be a hámba, hogyan neveljük munkára és emberségre a fiatalokat. Egyetlen olyan fiatal sincs, aki ne akarna tanulni azoktól az idősebb kollégáktól, akiket becsül, akik a jó munkájukkal, szakmai ismereteikkel, tekintéllyel bír. nak előtte. Ezek az emberek — ha a magatartásuk, jellemük példaadó — általában példaképpé is válnak a fiatalok előtt. De a rossz, hanyag munkaerőtől, a lum. pen, tisztességtelen embertől nem szívesen fogadnak el kritikát, kioktatást, akkor sem, ha az illető korban, szakmai tapasztalatban messze előttük jár. A munkahelyi idősebb kollégák tehát elsősorban a pél. dájukRal, a jó akaratú segítő készségükkel nevelik a fiatalokat, nem a fölényes, kioktató modorukkal és a mellverő kihanemflségükkel. A fiatal munkaerő tapasztalatlanságát, tudásának hiá. nyosságait leszólni ostobasági A fiatalok magatartás, beli hibáit nem lehet lefaragni csak szidással, leázólás. sál. Szép szóval, érvekkel, elfogadható magyarázatokkal többre megyünk az üzemi nevelésben is. - j Végső fokon az idősebb dolgozóknak nemcsak felada. tűk, kötelességük is a fiatalok tanítása, nevelése. Minden munkahely dolgozói felelősséggel tartoznak önmaguknak is, a munkahelyi kollektívának is, meg a ha. zának is azért, hogy megfelelő utánpótlást neveljenek. Nem lényegtelen a szülők nevelő munkája, példamu. tatása. Nagyon fontos az iskola hatása is. De talán mindégyiknél ' lényegesebb a munkahely, a munka isko. Iájának tanító, nevelő hatása a fiatalok életében. Az is. kólában megszerezheti valaki a tudást, megtanulhat bizonyos erkölcsi normákat, de igazán emberré mindenki csak a munkahelyén válik. Ott dől el végleg, hogy valakiből jó munkás, jó szakember lesz, vagy felelőtlen. közömbös figura. Ugyancsak a munkahelyen dől, el az is', hogy valaki jellemtelpn vagy. jéllemes emberré formálódik. Ezért is igaz a mondás, hogy a legjobb iskolapad a munkapad; a legjobb iskolai- szakkör a gyár, a gazda, ság és a hivatal. U. L Ä moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó napjaiban jelent meg a Druzsba című lap, melynek minden száma közölt egy-két aktuális rajzot. Ezekből mutatunk be mi is hármat. Az elsőt jurij Makarenko, a másodikat Valerij LJu- bics, a harmadikat Borisz Hotyin készítette.
