Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-07-16 / 29. szám

új ifjúság 10 cpucr^^unK A SZAKMÁK SZÓKINCSE Az olvasás esztétikai élményt nyújt, se­gítségével újabbnál újabb ismereteket szer­zünk, és tájékozódunk a világ dolgairól. Hogy az újság- vagy a könyvolvasás ered­ményes, élvezetes legyen, s gyönyörköd­hessünk a benne levő képekben, nem szük­séges tudnunk, milyen gépekkel készülnek, milyen anyagokat, szerszámokat használ­nak hozzá, milyen műszaki eljárásokat al­kalmaznak, s természetesen ezek nevét sem kell ismernünk. Az olvasó tökéletesen meg­van a litografálás, klisé, flekk, korrek- 1 tor, kézirat, imprimál, antikva, garmond, kurzív kifejezések nélkül. Ä lap vagy a könyv technikai szerkesz­tője ezeket már nem nélkülözheti, hisz ezek teszik lehetővé számára, hogy a mű­helyben szót értsen a nyomdászokkal. Bár­milyen érthetetlenek is e szavak szá­munkra, a kívülálló, a beavatatian szá­mára, mégis értékes és a szakmán belül nélkülözhetetlen kincsei nyelvünknek. A nem szakember nem érti ugyan őket, - a szakember, a mesterember számára azon- 1 ban pontosan körülhatárolt jelentésük van; így megtörténhet, hogy ami tökéletesen érthető a villanyszerelőnek, abból pl. a géplakatos egy mukkot sem ért vagy for­dítva, mert a villanyszerelő, a géplakatos, sőt minden szakmának megvan a maga sa­játos szókincse, miközben minden szakma legalább ilyen mértékben használja a köz- nyelv szavait is. Annyi szaknyelvet isme­rünk tehát, ahány tudományszak, szakma, foglalkozás, mesterség stb. van. Itt még vázlatosan sem tudjuk bemutatni anyanyelvűnk szakmai szókincsének gaz­dagságúk és hasznosságát, érdemes azon­ban megnéznünk, hogy Komenskj Or­bis F i c t u s-ának korai magyar fordítói milyen szavakat használnak az ács szak­mából: „Az ács megfaragja (bárdolja) a szinlő bárddal az épületre való fát..., fű­részeli, fűrésszel, azután fölemeli a teke- rő-emelővel az ácsoló (faragó) tőkére (szé­kekre), reá szegezi (erősíti) kaymaccsal (vaskapoccsal) egyenesen megméri sinór- ral (csapómadzag), akkor osztán öszvefog- lalja a falakat...“. Legnagyobb íróink szeretettel gyűjtötték és használták az egyes szakmák kifejezé­seit az ábrázolt környezet és tevékenység hangulatának megteremtésére. Mikszáth Kálmán a csizmadia munkáját így ele­veníti meg: „... hol a furdához, hol a lapostűhöz nyúl vagy a bicsklát vagy a ho- vályt, vagy a csirizt vagy a sodrót, vagy a kármentőt vagy a cifrázókést, vagy a kaptát vagy az árt, vagy a csutakot vagy a kalapácsot veszi elő.“ Sportnyelvünk még harminc évvel ezelőtt sem hasonlított a maira. Akkoriban még a taccs, obszájd, korner, ring, start, staféta járta. A sport és a nyelv szakembereinek közös erőfeszítése szülte meg és terjesz­tette el ezek helyett az idegen szavak he­lyett az edzés, öttusa, szorító, les, szöglet, partdobás, rajt, váltó stb. szavakat. Bemutatott példáinkból is megállapítha­tó, hogy szakmai szavaink egy része bel­ső szóterméssel jött létre, másik ré­sze pedig idegen eredetű. Belső szótermés eredményei azok, amikor köznyelvi vagy nyelvjárási sz a v a k a t használunk az eredetitől elté­rő jelentésben. Ilyen pl. a pocok (eredeti­leg pecek, s később alakult ki faék jelen­tése). A belső termésű szavak másik típu­sát alkotják a tudományos műszók vagy terminus technicusok: főnév, melléknév, ige, alany, állítmány; négyzet, négyzetgyök, négyzetre emelés, mértani sor (haladvány) stb. Ezeket kiváló tudósok alkották vagy használták először és jelen­tésüket pontosan meghatározták. A szaknyelvben azonban nem kisebb az idegen eredetű szavak száma sem: falc, hakni, automatizálás, robotizálás stb. Arról sem lehet, hogy szőröstül bőröstül ki­irtsuk vagy megmagyarítsuk őket, aján­latos azonban kerülnünk idegen végződésű változataikat: automatizáció, roboüzáció, racionalizáció stb., no meg túlságosan gya­kori használatukat is. Miként mindenben, itt. is óvakodjunk a végletektől. Vegyünk egy példát: „A piro- foszfát láncba radikális szubsztituens be­épülése a pirofoszfát lánc, illetve annak egyes részei szabad rotációját akadályoz­za, vagyis a szubsztituens sztérikus gátlá­sa lép fel. Ebben a szövegben a névmáso­kon, kötőszókon és még egypár szón kí­vül szinte nincs is köznyelvi kifejezés. Nem is érthető a közönséges halandó számára. A szakkifejezések ilyen tömény használata azonban még szakmai szövegben sem sze­rencsés, mert a szakmával csupán most ismerkedő fiatalok alig értenek belőle va­lamit. Felvetődik a kérdés: milyen mértékben használjunk beszédünkben, Írásunkban ide­gen eredetű vagy akár magyar szakszókat? Ennek eldöntéséhez előzetesen mindig pon­tosan tudnunk kell, kinek akarunk írni, kikhez akarunk szólni. A szakemberekkel könnyebben szót értünk, ha szakkifejezése­ket használunk, a mértéketesség azonban itt is az erények közé tartozik. A nem szakembernek, hanem a szélesebb nyilvá­nosságnak készült szöveg azonban csak nélkülözhetetlen és általánosan ismert, ún. közismert szakkifejezéseket tartalmazzon! (TT) \ r 'Á minap érdekes beszélgetésnek vol­tam fültanúja a főváros egyik buszán. Tizenhat-tizennyolc éves, Bratislavában nyaraló lányok és fiúk tereferéjéből ki­derült, hogy szórakozásuk a diszkó, szinte naponta más-más helyre járnak táncolni, megvitatták a videó-diszkó e- lőnyeit, botrányait. Sajnálattal állapí­tották meg, hogy milyen jó a bratislavai fiataloknak, hányféle szórakozási lehe­tőségük van, náluk viszont csak havon­ta egyszer rendeznek valamilyen tánc- mulatságot, videó-diszkót pedig most láttak először. Továbbá szó esett mozi­ról, színházról. Ez utóbbiról viszont megállapították, hogy kimarad a prog' ramjukból, aztán részletesen ecsetelték az énekesek, együttesek pályafutását, majd a legújabb slágerekről vitatkoz­tak, s egyszer csak szóba került a slá­gerlista. Igaz, nem illik kihallgatni má­sok beszélgetését, de ekkor jobban oda­figyeltem, és bevallom, nem is esett ne­hezemre. Szerintük az Űj Ifjúság Slá­gerlistája nem is olyan rossz — álla­pította meg egyikőjük, de mielőtt ki­húztam volna magam az ülésen, jött az ellenvélemény: „Nem ér semmit, hóna­pok óta nem szerepel az Edda.“ A töb­biek is elmondták, hogy mi minden hiányzik belőle. Majd egy további fiú hozzátette: „Tudjátok mit? Nyáron úgy is ráérünk, mindegyikünk beküld 10 szavazatot igy kedvenceink biztos fel­jutnak az élvonalba. Irány az újság­árusbódé!“ Leszálltak. Én meg azon gondolkod­tam, mikorra érnek a szavazatok a szer­kesztőségbe, ezzel az 50—60 ponttal módosul-e a lista. Két nap múlva va­lóban érkezett több egyforma írású bra­tislavai postai bélyegzővel ellátott leve­lezőlap. Az eredmény? Kiderül e heti listánkból. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Peter Nagy: Sme svoji 2. Zagorová — Hlozek: Kluk z prístího století 3. Elán: Stuzková 4. Olympic: Co je vübec v nás 5. Gravis: Rátám, co mám 6. Miroslav Zbirka: Vstup do manZel- stva 7. Tublatanka: Kúpim si kilo lásky ő. Pavol Hammel: Správny chlap 9. Midi: Zuvacka za uchom 10. YPS: Mama, kúp mi röntgen 1. Első Emelet: Dadogós break 2. Dolly Roll: Casanova klubja 3. Karthágó: Keleti éj 4. KFT: Bál az operában 5. Katona Klári: Ólomkatona 6. Fenyő Miklós: Coco-Loco 7. Korái: Kergesd el a felhőt a házam­ról 8. Bikini: Medvetánc 9. Varga Miklós: Európa 10. Neoton Família: Senorita Rita yiLÁGLISTÁ 1. Boney M.: Kálimba de Luna 2. Lionel Ricchie: Hello 3. Michael Jackson: Hordd el magad 4. Laura Branigan: Kérlek, ne jöjj hoz­zám 5. Schots: Eszelős képzelet 6. Francy: Kínai szemek 7. Duran Duran: A vad fiúk 8. Nena: Valahogy, valahol, valamikor 9. Black Lace: járd a kongát 10. Alphaville: Örökké fiatal ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert: Szturoka Péter Ipolysági (Sahy), Illek Ottó nyíri (Ny- rovce], Kovács Éva galantai, Baráth Mónika királyhelmeci (Král. Chlmec), és Boocz Katalin pelsőci (Plesivec) ol­vasónk. POPCSEREBERE Oláh Krisztina (985 32 Velká nad Ip- lom 287j: Adok Neoton Família-, Mari­ka Gombitová-, Smokie-, Bay City Rol­lers-, Rod Stewart-, Paul McCartney-, Michael Jackson-, Cliff Richard-, Korái-, Universal-, East-, PIIT-képeket és több címet. Kérek Limahl-posztereket, -ké­peket és -jelvényeket. Márkus Erika (93101 Mliecno 77): Felkínálom több hazai és külföldi e- gyüttes és énekes poszterét, képét és ■címét. Keresem a Wham és az Edda e- gyüttes képeit, plakátait. Babindák Tibor (935 65 Veiké Ludin- ce 645): Adok Peter Nagy-, Hana Zago­rová-, Marika Gombitová-, Limahl-, Elán-, Karel Gott-, R—GO-, Korái-, Mi­ni-, Midi-, Olympic-, Duran Duran-, DU namit-, Police-képeket, -posztereket. Kérek HBB-, Edda-, Rolling Stones-, P. Mobil-, Iron Maiden-, Bikini-, Piramis- -képeket, -posztereket, valamint róluk szóló cikkeket. Soós Judit (930 12 Ohrady 86): Adok' R—GO-, Steve Wonder-, Duran Duran-, Paul McCartney-, John Lennon-képeket, -posztereket és több címet. Kérek Ma­rian Gold- és Alphaville-plakátot. A szavazatokat továbbra is a köveú kező címre várjuk: Üj Ifjúság, Lesková 5, 812 84 Bratislava. PAPP SÁNDOR BONNIE TYLER ILYENEK VAGYUNK VÍZSZINTES: 2. A találó mondás első része. 10. Attila névváltozata. 12. Alant. 13. Bácsika röviden. 14. Indulatot, kellemetlenséget magába fojt. 15. Pú­pos állat. 16. ... baba és a negyven rabló. 17. Dub­rovnik régebbi neve. 18. Egy kissé. 19. Olasz és belga gépkocsijelzés. 21. Ránc az arcon. 23.- Járom. 24. Nyakbavaló. 26. Kétségbevonó. 28. Indíték. 29. A legnagyobb szárazföldi ormányos emlős. 31. Az oxigén, a foszfor és a kén vegyjele. 33. Nemes gesztenye. 34. Szónok régiesen. 36. Menetrendi rö­vidítés. 37. A nagy francia forradalom egyik jel­szava volt, amely egyenlőséget jelent. 38. Fordítva: mutatószö. 40. Magyar festő volt, Benczúr mester- iskolájában (Gyula 1861—1928). 42. Hangtalanul latol! 43. Mutatószó. 45. Amerikai regényíró, publi­cista (John 1887—19201, nagyon ismert regénye a Tíz nap, amely megrengette a világot (éf.j. 47. Pu­ha fém. 48. Jelfogó. 49. Csíramentes. 51. Az izmok­ban lakozik. 52. Marais francia filmszínész sze­mélyneve. 53. Dél-Magyarországon élő-szlovén nép­csoport. 55. Törökország gépkocsijelzése. 56. Nép németül (VOLK). 57. ,s. mark, .védjegy. FÜGGŐLEGES: 1. A találó mondás második ré­sze. 2. Jan van den..., holland festő (1632—1675).. 3. Kellemes szag. 4. Tagadószó. 5. Harcban meg­halt katona. 6. Az USA egyik tagállama, fővárosa Carson City. 7. Összevissza ken! 8. Igeképző. 9. Kö­telesség, tartozás. 11. Kettős mássalhangzó. 15. ... remete, így is nevezték Kossuth Lajost. 16. Arab férfinév. 20. Gyapotból préselt nagyobb köteg. 22. Tea jelzője lehet. 25. Szembetűnően meglátszik rajta. 26. Költöző (pl. madár). 27. Vörös vagy kék színű áttetsző ásvány. 30. Régi súlymérték volt. 32. Bútor jelzője lehet. 34. Vidék Szomáliában. 35. Férfinév. 37. Őkori nép Paflagóniában a Fekete-tenger mel­lett. 39. Ebben a másik irányban. 41. Vágatot elő­készítő bányász. 44. Szoba jelzője. 46. Francia ezüstérem volt. 50. Labdát saját csapata játékosá­hoz továbbít. 52. Szerződésben biztosított lehetőség valaminek a gyakorlására, illetve élvezésére. 54. A neodímium és a nitrogén vegyjele. 56. Határozó- rag, a -va párja. 57. Csendes tag! Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. szá­mú sorok megfejtése. SV. rÁ 27. számban megjelent rejtvény helyes meg­fejtése: és messze valahol, / harmatban fürdő ágon / egy csalogány dalol. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom